Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-17 / 40. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK 3 Kiegészítik a családi pótlékot Országgyűlési bizottságok ülései A sortüzekért nincs kárpótlás Tilos lesz a A családi pótlék egyszeri kiegészítéséről dönt mai ülésén a kabinet. A Kormányszóvivői Irodán tegnap elmondták, hogy erre a célra összesen 6 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetési törvényben. Az egyszeri juttatásban — várhatóan áprilisban — azok a családok részesülhetnek, amelyeknél az egy főre jutó nettó jövedelem 14 960 forint alatt van. A hat év alatti gyerekek 1500, 6 és 10 év között 3 ezer, 10 és 14 év között 4500, 14 és 20 év közötti gyerekek után pedig 6 ezer forintot fizetnek ki. A családipőtlék-kiegé- szítést a kifizetőhelyektől — általában a munkáltatóktól — kell igényelni önbevallás alapján,. azaz nem szükséges fizetési igazolásokat beszerezni. Az így adott önbevallásokat azonban az APEH utólag ellenőrizheti. Számítások szerint mintegy 1,5 millió gyermek után jár majd ily módon a kiegészítés. A kormány ezenkívül foglalkozik a felszámolási eljárásokat A munkanélküliség januári-februári emelkedése nem érte váratlanul az illetékes tárcát, hiszen ezt a tendenciát már a múlt év őszén előre jelezték — jelentette ki Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tegnap Kecskeméten a megyei munkaügyi központban tartott sajtótájékoztatón. Az országosan regisztrált mintegy nyolcezres növekedést a nagy foglalkoztatóágak — az építőipar, a mezőgazdaság’ az idegenforgalom — szezonális jellegével indokolta, hozzátéve, hogy éppen ezen okok miatt márciustól a munkanélküliség mérséklődése várható. Pulay Gyula hangsúlyozta: a foglalkoztatási alapba a tavalyi 14 milliárddal szemben az idén 21,4 milliárd forint jutott, így jelentősen bővültek — átlagosan húsz százalékkal — a megyénként elosztható források is. Ezen túlmenően 12 mill iái d forintot különítettek el pályázat útján elnyerhető, központilag indított programokra, így például a pályakezdők, csökkent munkaképességűek, tartós munkanélküliek, etnikai kisebbségek foglalkoztatásának támogatására. pénzmosás segítő pénzügyi konstrukciókkal. A testület tárgyal a Magyar Export-Import Bank Rt.-ről és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-ről szóló törvénytervezetről, amelyek feladata az exporthitel- nyújtás és -biztosítás lesz. A kormány megvitatja a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénytervezetet is: ennek lényege, hogy 2 millió forint feletti készpénzt csak a személyi azonosság igazolásával lehet befizetni, illétve kifizetni. Jogszabály kötelezné a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy jelentsék az ORFK-nak a pénzmosás gyanúját Téma lesz ezenkívül a magyar—japán vízummentesség bevezetése, a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló kormányrendelet, az idei monetáris politikai irányelvek, a bérgarancia-alapról szóló törvénytervezet, a katonák jogállásáról szóló jogszabály, valamint az is, hogy változatlanul 9 tagú maradhasson az Alkotmánybíróság. Ez év februárjától például új lehetőség — amivel sajnálatosan szinte még sehol sem éltek — a tartósan munkanélküliek közlekedési támogatása, az ingázók utazási költségeihez való hozzájárulás. Pulay Gyula rámutatott: a foglalkoztatást előmozdító eszközök, anyagi keretek bővülése mellett számos más, közvetett mód is van ugyané cél elérésére. Olyan átfogó tervekkel, mint amilyen például a Kiskunságban a kunszentmiklósi kistérség válságkezelő programja, vagy a Tolna megyei Hőgyészen a magángazdaságok feldolgozói hátterét, piaci kapcsolatait fejlesztő elképzelés, érdemes pályázni a többi elkülönített alapra, így a területfejlesztésből vagy az útalapból nyerhető központi támogatásokra is. Az államtitkár leszögezte: a foglalkoztatás bővítését szolgáló sokrétű törekvés ellenére számolni kell a tartós munkanélküliséggel is. Azzal, hogy az év végére tovább növekszik a munkanélküli-járadékra jogosultak köréből már kieső, az önkormányzatok jövedelempótló támogatására szorulók száma. Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnap zárt ülésen foglalkozott a bős— nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekkel, illetve a NATO AWACS-fel- derítőgépeinek honi légtérhasználatával. Ez utóbbi kérdést Rockenbauer Zoltán (Fidesz) képviselő javaslatára vették fel a napirendre. Az AWACS-gépek ügyében elhangzottakat összefoglalva Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság alelnöke elmondta: Kelemen András külügyi államtitkár beszámolója nyomán végül is megnyugtató álláspont rajzolódott ki. Eszerint a magyar légtér használatának ügyében a kormány annak a törvényes keretnek megfelelően kíván eljárni, amelyet az alkotmány is előír. Ami a bősi erőművet illeti, az elhangzottakat összefoglalva Szent-Iványi elmondta: a szlovák fél részéről igen kevés engedékenység tapasztalható. Magyarország ezzel szemben hajlik annak az álláspontnak az elfogadására, amelyet az Európai Unió Bizottsága terjesztett elő a vízlépcsővel kapcsolatban. A gazdasági bizottság egyetértett azzal a törvényMentdsök vándorgyűlése Tavaly több mint kétezren haltak meg az országban különböző balesetek helyszínén, ezért a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság e témának szenteli 7. vándor- gyűlését — jelentették be tegnap a vasi megyeszékhelyen. A Szombathelyen áprilisban tartandó országos tudományos tanácskozás résztvevői — 300-400 orvos, mentőszakember és szakápoló — áttekintik a baleseti sérültek helyszíni ellátásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint az úgynevezett sürgősségi betegellátó rendszerek — • a háziorvosi ügyelet és a mentőszolgálat — együttműködését. javaslattal, amely lehetőséget adna a harmadik kárpótlási törvény külföldön élő kedvezményezettjeinek kárpótlásuk életjáradékra váltására. Elvetették viszont Balás István független képviselő módosító javaslatát, melyben az 1956-os sortü- zek áldozataira is kiterjesztette volna a kárpótlást. Az önkormányzati bizottság támogatólag foglalt állást a májusi választások lebonyolításának költségeire vonatkozó határozati javaslatról. Az előterjesztés értelmében az országgyűlési- képviselő-választásrá 1 milliárd 384 millió forintot kell biztosítani. Jóllehet az Országgyűlés korábban 800 millió forintos keretösz- szegben jelölte meg a választásokra fordítható tétel nagyságát, az illetékes belügyi tárca úgy látja: a mostani javaslatban szereplő összegnél kevesebből nem lehet megrendezni a voksolást. Az előterjesztésben éppen ezért az szerepel, hogy a már elkülönített 800 millión túl 584 millió forintot a központi költség- vetés általános tartalékából kell fedezni. A mezőgazdasági bizottság a szövetkezeti törvény- javaslatot alkalmasnak találta az általános vitára. A A parlamenti ciklus hátralevő része talán legjelentősebb jogszabályának elfogadására nyílik lehetőség a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos sikeres egyeztetés után — jelentette ki Józsa Fábián belügyi államtitkár tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet az előző napon megállapodott hat parlamenti párt tartott. A tárca és a pártok reményei szerint a jogszabályt március közepéig elfogadja a parlament, és hat hónappal később életbe lép a törvény. Ez idő alatt kell elvégezni a rendőrségnél azokat a szervezeti változtatásokat, amelyeket a törvény előír. leendő új. törvény egyebek közt lehetőséget ad arra, hogy a több településre kiterjedő szövetkezetek rész- közgyűléseken dönthessenek saját ügyeikről. A képviselők helyeselték a va- gyonarányos szavazás lehetőségét, valamint azt, hogy az új törvény megszüntesse az eddig 10 százalékban meghatározott fel nem osztható vagyon kötelező elkülönítését. Már az új elnök, Hasznos Miklós (KDNP) vezette a környezetvédelmi bizottság ülését. A testület a tanácskozás kezdetén bizalmat szavazott az új tisztségviselőnek, aki Rótt Nándor helyét foglalta el. Hasznos Miklós nem kívánt bemutatkozó beszédet tartani, megköszönte a bizalmat, és a testület megkezdte a környezetvédelmi törvény tervezetének vitáját. A szavazást követően a környezetvédelmi bizottság országgyűlési általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. A honvédelmi bizotts^ meghallgatta a Magyar Honvédség parancsnoki tisztére jelölt Deák János altábornagyot, s ezután kinevezését egyöntetűen támogatta. Wekler Ferenc — aki az SZDSZ-t képviselte az egyeztetőtárgyalásokon — elmondta: pártja lemondott arról a követelésről, hogy az országos rendőrfőkapitányt ne a kormányfő, hanem a köztársasági elnök nevezze ki. Engedményük fejében viszont az illetékes parlamenti bizottság nagyobb beleszólási lehetőséget kapott: a kinevezés előtt maghallgatják a jelöltet és véleményezik személyét. Gáli Ákos a kereszténydemokraták részéről elmondta: a KDNP kilenc ponton kívánta módosítani a törvény- tervezetet, s valamennyi elképzelésüket siker koronázta. Több pénz a munkanélkülieknek A Átmeneti az emelkedés? Rendőrségi törvénytervezet Márciusi remények No az önkormányzatok beleszólása A környezetvédelem gazdasági érdek is A környezetvédelmi törvénytervezet meghatározza az önkormányzatok ilyen jellegű feladatait, hatáskörét, mely szerint a jövőben komplex települési környezetvédelmi tervet kell készíteniük — mondta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára azon a tegnapi sajtóbeszélgetésen, amely a III. országos környezetvédelmi napok elnevezésű konferenciát vezette be. A rendezvény holnap fejeződik be. Az üléseken az előadók a településüzemeltetés szervezeti hátteréről, a zöldfelületgazdálkodásról, a hulladékkezelésről és a környezetvédelem regionális teendőiről beszélnek. Tarján Lászlóné elmondta, nagyon reméli, hogy még ebben a ciklusban elfogadja a parlament a környezetvédelmi törvénytervezetet. Célszerű lenne, ha a mai kor követelményeihez igazodhatna a szabályozás, mivel korábban a környezetvédelem értékrendszere nem épült be a gazdasági struktúrába. E törvénytervezet jóváhagyása után kerülhetne az Országgyűlés elé a természetvédelmi törvény koncepciója, amely várhatóan ez év végére készül el, illetve az erdőtörvény és a vadgazdálkodás szabályozása. A tegnapi sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a kör- nyezetihatás-tanulmányok elkészítésébe a jövőben bevonják az önkormányzatokat, a társadalmi szervezeteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hulladéklerakó létesítésekor a településen élűket is meg kell kérdezni, hajlandók-e fogadni azt, vagy sem. J. Sz. I. Nemzetközi nyilvántartási rendszert alakítanak ki a katolikus könyvtárakban. A győri Katolikus Egyházmegyei Könyvtár közel 50 ezer kötetes anyagát is számítógépes nyilvántartásba veszik. Képünkön Koller András (előtérben) a számítógépes feldolgozást végzi MTI felvétel Fosztogatók Tegnapi számunkban Becsapták a hiszékeny kocsé- riakat {éleimmel jelent meg Bagóért felvásárolt üzletrészek című tudósításunk. A tudósításba sajnálatos nyomdahiba csúszott, merthogy azt írtuk: „...egy háromszáz forintos részjegy értéke a mostani nyilvántartás szerint alig ér valamivel többet kétszázezer forintnáP’. Természetesen nem háromszáz forintos, hanem háromszázezer forintos részjegyről van szó. Ám a kedves olvasóban azonnal fölvetődhet a kérdés, hol az a többi százezer. Az a többi százezer, amely országos viszonylatban milli- árdokra rúg, az kérem azoknak a téeszvezetők- nek van a zsebében, akik, mint az Kocséron is történt, becsapták a hiszékeny embereket. Ám azonnal tegyük hozzá: althoz, hogy valakit becsaphassanak, nemcsak hiszékenynek kell lenni napjainkban, hanem egyszersmind hitetlennek is. Olyan emberekre van a téeszvezetők- nek, mint Kocséron Tóth Rózának, szüksége, akik természetes, hogy nem hisznek a Magyarországon kialakuló demokráciában. akik elhitték a Verebes-féle csepűrágóknak, hogy akkor lesz majd itt jó kabaré megint, ha visz- szajönnek a kommunisták. Azaz, ezek a szerencsétlen kocsériak azt hiszik, jó jóban lenni most a Tóth Rózákkal, akik természetesen hatalmas vagyonra tettek szert, mert ellenkező esetben bosszút fognak állni. A kocsériak hiszékenységének, bizalmatlanságának van alapja, hiszen ők azok, akiket történelmünk során bizony sokszor tudtak átejteni a nemzet vámszedőí A mai hatalom ezt természetesen nem forgatja a fejében, ám mégis rettenetes hibát követett el, hogy a kocsériak, és persze nem csak a kocsériak keUő felvilágosítására nem fordított nagyobb hangsúlyt. Pedig már a kezdetekkor érezhető volt, szükség lesz rá. Érezhették volna akkor, amikor ugyanezek a téesz- vezetők azt próbálták meg elhitetni az emberekkel, hogy aki kárpótlást kér majd, elveszíti a nyugdíját. Ezek az álnok hazudo- zók negyven éven keresztül markukban tartották a magyar falut, ám annak végleges kifosztására csak most tudtak igazán szövetkezni. A minap a Magyar Narancs című ellenzéki lap a törvény szigorát emlegette. A törvény szigorával majd Pálfy G.-nek, Chrudináknak, Sugárnak a leendő rendszerváltozáskor szembe keli nézniük, írták a narancsosok. De kérdem én, a Tóth Róza- féte fosztogatók miért nem néznek holnap szembe a törvény szigorával? (Vödrös)
