Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Nemzetközi kapcsolataink Az államfő' Madridban A spanyol uralkodó támogatásáról biztosította Magyarország arra irányuló törekvését, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljék, és hogy fejlessze együttműködését a nyugati katonai szervezetekkel. /. János Károly a Göncz Árpád és felesége tiszteletére adott kedd esti díszvacsorán felidézte 1987. évi budapesti látogatásának emlékét, és „életrevaló népnek” nevezte a magyart. Göncz Árpád tegnap ellátogatott a Spanyol Magánvállalkozók Országos Szövetségébe, azzal „a bevallott szándékkal”, hogy megnyerje a spanyol üzletembereket a magyarországi beruházásoknak. „Gazdaságpolitikánk kifejezetten befektetés- barát: csökkentjük a társasági adót, a kamatadót. Szívesen látnánk spanyol bankok részvételét a magyar bankok privatizálásában” — mondta. Jósé Marija Cuevas, a Spanyol Magánvállalkozók Országos Szövetségének elnöke a tanácskozás keretében elmondta, hogy a spanyol üzletemberek közös ipari tervek megvalósítására törekednek a magyar vállalkozókkal, technológiaitranszfert akarnak megvalósítani, és be akarnak kapcsolódni a magyarországi munkaerőképzésbe. Martonyi: Párizs megértő' Francia részről igen megértőén fogadták azt a Boszniával kapcsolatos álláspontot, hogy Magyarország — miközben támogatja a nemzetközi közösséget, az ENSZ- et, a NATO-t — sajátos helyzete folytán nem engedheti meg magának azt, hogy akár közvetlenül, akár közvetve részt vegyen az esetleges katonai akciókban. Ezt Martonyi János, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára közölte keddi tárgyalásait összegezve. Nemcsak a helsingdri vár fokán járnak olykor szellemek, éjféli órán. 1994. baljós februárjában, másfél hónap híján 53 esztendő múltával megjelenik a budai Vár üres telkén, ahol a szél átfú az egykori Sándor-palota árnyán, gróf Teleki Pál szelleme, s némán, de szigorúan mutat emlékezet mélyéről fluoreszkáló fejére. Értsd meg mozdulatát, magyar Hamlet. Nem bosszúra akar fölesketni; azt parancsolja, mit keresztény lelkének Mestere imigyen fejezett ki: „legyetek szelídek, mint a galambok és okosak, mint a kígyók”. Hogy meg ne ismétlődjék a hiábavaló áldozat, melyet a véres ágyon, mint alkalmi oltáron, ő vezetett be és negyvenezer magyar követett évek múlva. Ő is csontjaiban, zsigereiben érezte a magyar sors meg- szeghetetlen parancsait. Erezte a történelem katalizálta konglomerátumot, melyben a magyarok és szerbek sorsát a török invázió kegyetlen forrasztópákája összeötvözte. Ezt a rokonságból, sorsközösségből és ellenségeskedésből egymáshoz kötődést: Hunyadi János ott Sziubinyáni Jankó, s Rigómező (ma csak Koszovónak ismerik) közös szerb—magyar tragédia. Egy évszázad múlva, Ozmán vad népe elől menekülnek, tömegesen, a szerbek: Magyarország úgy fogadja be őket, mint századok múltán — a XX. század utolsó évtizedének kezdetén — az őelőlük menekülő muzulmán szerbeket, azaz bosnyákokat. A török másfél százada alatt mégis belőlük, a „rácokból” lesznek a „marta- lócok”, a török adószedői. Rajaik felhúzódnak a Duna mentén, a kipusztult magyar falvakba beköltöznek s békésen élnek együtt a magyarokkal fel mind Ráckevéig és a budai Krisztinavárosig. 1848-ban a bécsi kamarillának hisznek és nekünk esnek (akkor születik a „vadrác” kifejezés). A század végén s ennek a századnak elején magyar katonák vonulnak Bosznia völgyeiben s nem tudják, micsoda pokolgépet hoztak működésbe: a bomba 1914-ben robban. „Megállj, megállj, kutya Szerbia” — éneklik kába tüntetők a budapesti körúton, majd százezerszámra pusztulnak erőtől duzzadó magyar életek Bosznia és Cmagora hegyei között, értelmetlenül. Azután elvész a Bácska, Vajdaság lesz belőle és legalább félmillió magyar marad kiszolgáltatva a bosszúra hajlamos szerb lelkek kénye-kedvének. S mégis: 1926-ban feléjük nyúlik ki békülékenyen a magyar kéz. A kisantant-gyűrűben, a nagy elszigeteltségben Horthy Miklós Jugoszlávia felé nyit — igaz, hogy ezalatt Bethlen István az olasz szövetséget építi. Mert a magyarnak ezt adta feladatul a magyarok Istene: úgy simulni bele a Nyugatba, hogy barátnak lenni a Kelet és a Dél számára egyazon pillanatban. Lehetetlen? Nincs más választás. Lezuhant egy F—16-os vadászgép Átértelmezett NATO-ultimátum Boszniában minden jel szerint kudarccal ért véget a nagyszabású közvetítési kísérlet: a boszniai szerb vezetők nem vállaltak kötelezettséget a Szarajevó körül lévő fegyverzet visszavonására, noha az ENSZ-erők parancsnokai és Vita/// Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes is a NATO-fe- nyegetés rendkívül komoly voltát hangsúlyozta a kedden délután Szarajevó közelében, a lu- kavicai szerb bázison tartott tanácskozáson. A boszniai ENSZ-erők erre válaszul csak annyit közöltek, hogy ezentúl már nem adnak közleményeket a visszavont fegyverek számáról, ami ismét csak bizonyítja, hogy a szarajevói kéksisakosok a legszívesebben elfelejtkeznének a NATO ultimátumáról. Az amerikai kormányzat — elébe menve a boszniai ENSZ-erők javaslatainak — némileg enyhített a Szarajevó környékén telepített szerb nehézfegyverek eltávolítására vonatkozó NATO-ultimátum értelmezésén, és elfogadta, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a határidő lejárta után is maradjanak szerb ütegek vagy aknavetők a húsz kilométeres tilalmi zónán belül. Washington nem ragaszkodik ahhoz sem, hogy a zónán belül maradó összes fegyver kerüljön ENSZ-felügyelet alá, de ahhoz igen, hogy fizikailag tegyék használhatatlanná azokat. Az ENSZ a Szarajevó környéki nehézfegyverek beszolgáltatására vonatkozó vasárnap éjféli határidő közeledtével azzal a kéréssel fordult a tagállamokhoz, hogy a lehető leghamarabb küldjenek további csapatokat Boszniába — közölték ENSZ-források. A NATO készen áll a katonai csapásra, de Bosznia nem Kuvait, a békét nem lehet fegyverekkel megteremteni a volt jugoszláv köztársaságban — jelentette ki Franco Angioni olasz tábornok, a NATO déli szárazföldi erőinek főparancsnoka. Angioni tábornok elmondta, hogy katonai szempontból két lehetséges beavatkozás történhet. Az első az, ha a Boszniában lévő kéksisakosokat támadás éri. Ebben az esetben az ENSZ főtitkárának boszniai képviselője kér légi védelmet és a NATO nápolyi déli parancsnoksága erre a kérésre ad ki támadási parancsot „jól meghatározott célpontok ellen”. A második eset az, ha az utlimátum lejártával a polgári lakosságot és a kéksisakosokat támadó fegyver-rendszereket kell lerombolni — például a Szarajevót ostromló tüzérségi állásokat. Lezuhant egy amerikai F—16-os vadászgép tegnap Szlovéniában, a tengerparti Portoroz közelében, amikor leszállást kísérelt meg egy polgári repülőtéren. A pilóta katapultált és megmenekült. A harci gép az ENSZ repülé- túlíülfjíá&lak betartását felügyelő NATO-hadművelet keretében végzett gyakorlatot. VÉLEMÉNY 4k Oroszország évi kétmillió dollárt ajánlott Lettországnak a skund- rai radarállomás használatáért a lett—orosz csapatkivonási tárgyalásokon. Az orosz küldöttség vezetője a rigai rádió szerint úgy fogalmazott: nagyobb bérleti díjról is szó lehet, de ez lassítaná az orosz csapatok kivonását. * Japán üdvözli Észak- Korea új kezdeményezését, amely lehetővé teszi hét észak-koreai atomlétesítmény újbóli ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára. A cseh bankok valuta- tartalékai februárban 6,4 milliárd dollárra rúgtak. 1993 decemberében ez az összeg 6,29 milliárd dollár volt — idézte a CTK a Cseh Nemzeti Bank szóvivőjét. Éjfélkor, a vár fokán Nincs más választás. 1940-ben, 1941-ben Magyarország számára a Nyugat — Németország. Nem jókedvéből az: kényszerűen. Nagy1Britannia és Franciaország akaratából kényszerűen az. A kényszer nemcsak politikai, nemcsak gazdasági, a kényszer pszichológiai is. • Ez a baljós „Nyugat” adakozik. 1938: az egykori Felvidék magyarlakta sávja. 1939: Kárpátalja. Ősszel európai háború. Hitler koncepciója: Európa német birodalommá válik; az USA izolacionista marad; Anglia, birodalma megtartása érdekében, békét köt. Csakhogy Anglia nem köt békét. Hitler nem meri megtámadni, kelet felé fordul. Ukrán búzamezők, az orosz hatalom megtörése. Előkészítés: a Balkán. Teleki, a magyar, a tudós, a főcserkész, magyarul gondolkodik. 1940-ben elfogadja Erdély északi felét. Számára ezzel vége a részleges revíziónak. A bácskai magyarok éljenek egy baráti Jugoszláviában. Örök baráti kezet nyújt a szerbeknek: Magyarország nem hajlandó Jugoszlávia ellensége lenni. Úgy simulni bele a Nyugatba, hogy barátnak lenni a Kelet és a Dél számára is. Lehetetlen? Nincs más választás: Csakhogy a „Nyugat” — Hitler Németországa ebben a pillanatban — irgalmatlanul benyújtja a számlát Kassáért, Ungvárért és Kolozsvárért. Átengedi vasba öltözött seregeit Jugoszlávia ellen. A kör bezárult. Még meg sem száradt az örök barátsági szerződésen a tinta, az örök barátság fogadalmán a szerbekkel — s máris meg kell szegni. Hiszen Jugoszlávia nincs többé, a horvátok elszakadtak. Ám Teleki csontjaiban, zsigereiben érzi: Jugoszlávia égy jogi kifejezés, számunkra, magyarok számára a szerbekről van szó. Élet vagy halál. Halál. Nincs más hátra: lövedék abba a tudós fejbe, annak a tudós fejnek vezényletére. Dörrenés. Hátha meghallja a világ, mint a pokol bugyrába zuhanó Magyarország utolsó segélykiáltását. Még a Sándor-palota portása sem hallotta meg. * Magyarország 1994-ben aláírta a „Partnerség a békéért” hangzatos címet viselő előszerződést, s ezért hálás kézcsókkal tartozik a Nyugatnak, mely ezúttal az Egyesült Államok és a Nyugat-európai Unió nevű Commercial Company. Ez olyasmi, mint egy munkanélküli kötelezvénye a fejlett szociális érzékű vállalat számára, mely szerint ő köteles megjelenni és felmosni a lépcsőházat, ha hívják, de nem munkaviszony, mert a vállalat nem hajlandó tb-járúlé- kot fizetni utána. Magyarok százezrei túszként élnek abban a Szerbiában, amelynek ugyanaz a vágya, mint a magyaroké — tudniillik, hogy minden szerb egy tűzhely körül, egy államban éljen. Csakhogy a szerbek ehhez kitűnően fel vannak fegyverkezve és egy nagynemzeti büszkeséget tápláló negyven év van mögöttük. Bár a magyarok is szeretnének egy tűzhely körül élni, ám mögöttük egy nemzettudattörlő, léleknyomorító negyven év áll, fegyverzetük a szerénynél is szerényebb, pénzük pedig „a legnincsenségesebben nincs” (Szabó Dezső nyelvi szarkazmusával). Ebből ered a különbség a szerbek és a magyarok „problémakezelése” között. A gazdag, mindazonáltal kegyes és a magyarokhoz ver- sailles-i non-chalance-sztú leereszkedő Nyugat, miután évek hosszú során végleg vérfürdővé változtatta a délszlávok lakta térséget, és a Balkánt, katolikus-ordodox-muzulmán hármas acsarkodásba kergetve, sikerült a középkorba visszagyömöszölnie, most vacogó fogakkal és a zabszem lehetséges befogadásának reménye nélkül légiháborút készül indítani — még nem tudja, hogy csak a szerbek vagy minden hitű (hiszen egyelvű!) helybéli had ellen. Ehhez az aláírt papír értelmében magához rendelné régi és folyamatos áldozatát, az ajtaján félszeg mosollyal kopogtató magyart — melynek mellesleg térítés nélkül két és fél milliárd dollár extra kárt okozott az úgynevezett embargóval, mely zárlat alól kizárólag a fegyverek kivételek — partnerségre a békéért a háborúhoz. Mint ötvenhárom évvel ezelőtt Hitler, aki akkor a saját parancsnoksága alatt erőszakolt volt össze egy európai uniót. A minden emberségtől független európai liberális sajtó most burkoltan fenyegető hangot üt meg a magyar külpolitikával szemben, akárcsak Goebbels sajtója tette volt ötvenhárom esztendeje Telekivel. Akkor az Antikomintern Egyezmény vala a hivatkozási alap, most a Partnerség a Békéért. Ami akkor sem számított: a magyar életek százezrei a Bácskában és az egész Kárpát-medencében. Ami három év alatt történt, azt a szerbek saját lelkiismeretükkel kell, hogy rendezzék. Mi nem toljuk fel magunkat bírójukká. Nekünk a saját lelkiismeretünk nem bocsátaná meg, ha vajdasági magyar testvéreink életével, sorsával, jövőjével játszanánk. Kísértet jár a budai Várban. Teleki Pálnak szelleme. Halljátok, mit üzen? „Soha egy mozdulatot se a nemzeti érdek ellen. Esküdjetek! Esküdjetek!” (Sándor András) A nagyvilág hírei
