Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-17 / 40. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK 1989: szakszervezet és kommunisták kart karba öltve (Lakos Jánossal, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójával készült beszélgetés a 9. oldalon olvasható) A megye legnagyobb árverése Cegléden Mindenkinek jutott föld A megye eddigi legnagyobb árverése fejeződött be tegnap a Ceglédi Kossuth Művelődési Köz- Avr/ pont kamaratermében. Weyde Jánostól, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal árverési csoport- vezetőjétől megtudtuk, hogy a Búzakalász Tsz mintegy hetvenötezer aranykorona értékű földje lelt gazdára hat nap alatt. Európai Unió Figyelmeztetés Pozsonynak Az Európai Unió néhány tagországának pozsonyi diplomatái tegnap délután a bősi erőmű kérdésével kapcsolatos figyelmeztető jegyzéket (demarsot) adtak át Pozsonyban Vladimír Meciar kormányfőnek. A kormányhivatalban várakozó újságírókat az eseményt követően szlovák részről senki nem tájékoztatta. Az Európai Unió küldöttségének pozsonyi német nagykövete, Heike Zenker csupán annyit mondott, hogy a jegyzék a „bősi erőművel kapcsolatos fejlemények további alakulásának kérdését érinti, tartalmaz bizonyos műszaki- és egyéb vonatkozásokat is, ugyanakkor további tárgyalásokat vetít előre, de politikai tartalma is van. Majd meglátjuk, hogyan tovább, ám pillanatnyilag semmit sem kívánunk erről nyilatkozni.” Boross bonni meghívása A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala tegnap délután bejelentette, hogy Boross Péter magyar miniszter- elnök március elsején Helmut Kohl német kancellár meghívására Bonnba látogat. A német—magyar kormányfői eszmecseréken kívül Boross Péter a tervek szerint találkozik Klaus Kinkel külügyminiszterrel is. A második félidő hétfőn kezdődött, s maratoni hosz- szúságúra terebélyesedett: Hajnali fél háromig tartottak ki a hivatal türelmes munkatársai és a nem csüggedő ügyfelek. Az aranykorona vételi árai — akárcsak az elmúlt héten —ötszáz és ezer forint között mozogtak. Csupán egyetlen erdőnél kúszott fel az összeg ötezerre. Valójában két társaság, Iparpolitikai és egyéb szempontok alapján az energetikai kormányzat lemondott a paksi atomerőmű bővítéséről. Jelenleg új telephely után kutatnak, arra az esetre, ha a parlament úgy dönt, hogy atomerőmű-építéssel oldhatók meg az ország energiagondjai — közölte az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának tegnapi ülésén Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A kormányzat továbbra sem foglalt még álmelyek a jövőben farmer- gazdaságot kívánnak létrehozni, vásárolt igazán jelentős területet. Az árverési csoportvezető szerint ez nem okozott gondot. Ugyanis mindenkinek jutott föld. Sajnos, a tanyatulajdonosok ügye elhúzódott tegnap estig. Ebben elsősorban a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat egyik csoportja a ludas — amelyet a földméréssel bíztak meg. lást arról: alapvetően a lignit-, a feketekőszén-, vagy az atomerő-felhaszná- lásra építsen az energiapolitika. A feketekőszén felhasználása ellen szól, hogy politikai bizonytalanságok veszélybe sodorhatják a külföldi szállításokat. Megfontolandó, hogy a magyar lignitvagyont nem kellene-e tartalékolni. Az atomerőmű-építtetés ma még olcsó volna, de egyre több nyugati ország oldja fel atomerőmű-építési moratóriumát, és ez felverhemert nem állt a feladata magaslatán. Ennek ellenére, akik családi gazdálkodást folytatnak, a tanyájuk körül kaptak földet. Weyde János szerint a megye eddigi legnagyobb árverésén körülbelül hatszá- zan végig fegyelmezetten licitáltak. Erre büszkék lehetnek a ceglédiek. Sokat számított a helybéli — tizenegy tagú — földrendező bizottság előkészítő munkája és a teendőket megkönnyítette a Búzakalász Tsz korrekt viselkedése. Az sem lényegtelen, hogy a kárrendezési hivatal munkatársai teljes odaadással, megértéssel végezték munkájukat. F. F. ti az árakat. Atomerőmű-építés esetén tisztázandó kérdés: biztosítható-e a fűtőelemek megfelelő tárolása. Ez ügyben a közeljövőben Magyarországon komoly előrelépés történhet. A pécsi uránbánya vágathajtói várhatóan 50 nap múlva érik el azt a világon is egyedülálló agyagkőzetréteget, amely nem engedi át a vizet és így alkalmas lehet a biztonságos atomhulladék-tárolásra. (Tudósításunk további bizottságok üléseiről a 3. oldalon) Nem bővítik a paksi atomerőmüvet Minden szakmai tudást elsajátíthatnak a kezdő' szakemberek, míg elkészül a pilisvörösvári fiatalok ifjúsági klubja. A volt tűzoltóraktárt újítják fel erre a célra a Mutyánszky Adám Szakmunkásképző Iskola diákjai. A harmadévesek a bádogozást gyakorolják a tetőn Erdősi Agnes felvétele A művészek szerint műemlék Vita a lelkészlak körül Tiltakozólevelet juttattak el a közelmúltban a gödöllői Művészeti Egyesület tagjai Gödöllő polgár- mesterének amiatt, hogy a Szabadság tér 8. szám alatti házat a városközpontban a tulajdonos le akarja bontani és a helyére üzletházat szándékozik építeni. A levélírók azt szeretnék, hogy a volt református lelkészlakot helyezzék vissza a védett műemlékek listájára. Fábián Zsolt alpolgármestertől megtudtuk, hogy építéshatósági eljárás keretében kell elbírálni a terveket, és amennyiben azok a törvényes előírásoknak megfelelnek, a város jegyzője köteles az építési engedélyt megadni. Ellenkező esetben ugyanis jogsértésre hivatkozva a tulajdonos a köztársasági megbízotti hivatalhoz fordulhat. Egy évvel ezelőtt fogadta el a képviselő-testület a városközpontra a részletes ren- dezésiterv-programot. Ebben meghatározta melyek azok az épületek, amelyeket a képviselő-testület feltétlenül szeretne megőrizni, és melyek azok, amelyek helyén újak építhetők. Az egykori papiak az utóbbi kategóriába tartozik, ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint soha nem tartozott a műemlékek közé. (Folytatás a 4. oldalon) Politikai hagyományaink Sokszor hallani — nem is tanulatlan emberektől —, hogy Magyarországnak nincs demokratikus múltja, nincsenek polgári hagyományai. Igaz-e ez? Természetesnek vehető', hogy egy olyan országban, amelynek földjét — jórészt földrajzi helyzete okán — évszázadok óta nem taposták idegen katonacsizmák, fejlettebb a politikai élet, de éppen ezért nagyobb a jelentősége annak, hogy egy „elmaradott” ország politikusai és polgárai, igen, polgárai, méghozzá „bennszülöttek”,mutatnak nagyfokú érzékenységet a világ eseményei s más népek megpróbáltatásai iránt. Az 1870-ben kitört francia—német háború során, amikor Franciaország helyzete válságosra fordult, a magyar parlamentben Simonyi Ernő' képviselő' október 31-én tiltakozott az ellen, hogy a németek elvegyék a legyőzőitektől Elzászt és Lotaringiát. Ugyanezt tette 1871. január 28-án Irányi Dániel is. Február 20-án Csanády Sándor 248 hajdúböszörményi polgár kérvényét tette le a Ház asztalára, melyben követelték a kormány aktív részvételét „Franciaország feldarabolásának megakadályozásában ”. Majd öt honatya ezer aláírással alátámasztott, hasonló tartalmú kérvényt nyújtott be. Március 31-én Hajdú Ignác 167 kérvényt terjesztett be 18 000 polgár nevében. A történelem fintora, hogy Edouard Herriot francia szenátor (később miniszterelnök) 1919. február 28-án tartott előadásában mindezt a „prágai diétának”köszönte meg. S amikor e súlyos tévedésre egy Párizsban tanuló magyar diák fölhívta a figyelmét, őszinte köszönetét fejezte ki „az érdekes közlésért”, de a nyomtatásban is megjelent történelemhamisító tévedését nem korrigálta. Büszkén emlékezhetünk ezekre az akciókra, mert — íme — a hajdúsági magyar parasztpolgárok (már a múlt században is) fejlettebb és demokratikusabb politikai érzékkel rendelkeztek, mint nem egy demokratikus nagyhatalom vezető' politikusai a XX. században. Ne feledjük hát, hogy ez is része múltunknak, s lényeges eleme demokratikus hagyományainknak! Török Bálint Rendőrségen a kiskunlacházi ügy Visszatérő' szabálytalanságok Jelenleg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya foglalkozik azzal a feljelentéssel, melyet a kis- kunlacházai képviselő-testület 1993. december 23-án megtartott ülése után az általa létre hívott fegyelmi bizottság tett az Állami Számvevőszék ugyanazon évi vizsgálata alapján. A testület Kocsis Mihály polgármestert, választott tisztségével összefüggő, az önkormányzati törvényből és a hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségének vétkes megszegése miatt fegyelmi büntetésben részesítette. Egyben elrendelte személyi alapbérének csökkentését, továbbá állásából a fegyelmi eljárás befejezéséig azonnali hatállyal felfüggesztette. Á testület végleg megvonta bizalmát a polgármestertől. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a testület, hogy Kocsis Mihály ellen 1991-ben is volt már egy fegyelmi vizsgálat, amit még a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ellenőrzési osztálya kezdeményezett. Az akkor feltárt szabálytalanságok nagyon hasonlóak a jelenlegiekhez: a beruházások, a felújítások általában költségvetési szerződés nélkül zajlottak, menetük szinte áttekinthetetlenné vált. Emellett újabb problémák is mutatkoztak. A polgármester a testület engedélye nélkül írt alá olyan vállalkozói szerződéseket, melyek az eredeti költségvetést jócskán meghaladják. A fegyelmi bizottság a rendelkezésére álló dokumentumokból arra következtetett, hogy a polgármester bűncselekményt követett el, ezért feljelentést tettek Kocsis Mihály ellen a Pest Megyei Főügyészségen. A Pest Megyei Főügyészség feljelentés-kiegészítésre átadta az ügyet a rendőrségnek, Jelenleg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya foglalkozik a témával. G. J.
