Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-16 / 39. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TÄJOLO 1994. FEBRUAR 16., SZERDA Törtei mindig híres volt a juhtenyésztéséről; Túri László falkájával a vetésen Hancsovszki János felvételei A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Törtei középkori települése a török uralom utolsó szakaszában pusztult el és csak a XVIII. században települt újra. Temploma, amely 1754-ben már állott (mert akkor az egyházlátogatás már oltárképét is említi) feltehetően egy középkori templom helyén és annak anyagából épült. Ezt azonban behatóbb ásatás vagy falkutatás még nem igazolta. A XVIII. században Törtei Nepomuki Szt. János tiszteletére épült római katolikus temploma még Abony leányegyháza volt. Építéstör- ténete kellően nem tisztázott, mert több szerződés is maradt fenn a mesteremberekkel a XVIII. századi templom bővítésére. Az egyikben hivatkoznak a bécsi Építő Tanács terveire (1831). Ez nyilván valamiféValahol Törtei alatt... Falu, amely a vállalkozókért fejlődik le típusterv lehetett, amelyet később módosítva valósítottak meg. Legalább is erre enged következtetni egy újabb tervrajz 1859-ből. Énnek kivitelezésére 1860-ban került sor. 1930-ban renoválták, de egyben át is alakították a templomot. Nyilván ekkor módosították a torony szép barokkos sisakját is, valamint a szentélyt. Az eredeti klasszicista templom az alaprajzát is tekintve ma meglehetősen „öszvéralkotás”, amelynek nyugati homlokzata a kettős falsávok közé fogott bejáratával valamit még megőrzött a klasszicista jellegéből. A gúlasisakos óratorony, legfelül a hármas ikerablakkal azonban végképp megváltoztatta a XIX. szá- zadközepi arculatát az épületnek. Ugyanez vonatkozik a lóhere alakú új szentélyre is. A csehsüveg boltozatú belsőben csak a két nyugati boltszakasz eredeti. Azonban még így átalakítva is, tömegében jó hatású az épület, amely védettségi besorolását tekintve műemléki jellegű. Nepomuki Szt. Jánost ábrázoló oltárképe 1835-ből való (Pesky József festménye). Pamer Nóra Valahol Törtei alatt, ahol a Berceli dombok felől tekergőző Gerje-ér vize kissé megfárad, csobogása csendesebbre vált, ott kezdődnek a Tiszatáj termékeny földjei. Áldott vidéknek mondják. Hazájuknak nevezték azt már az avarok, szittyák, hunok, a kunok, és ki tudja, még hányféle náció. A mai törtelieknek a kunok idejében gyökerezik családfájuk. így tartja a monda, de bárhogy is volt, ők szívesen vállalják a rokonságot. Kun László népének emlékét persze ma már csak néhány régészeti lelet őrzi. No és állat- tenyésztés hagyománya. A falubeliek többségének századok óta a jószágtartás ad megélhetést. E régmúltban gyökerező tradícióval magyarázható, hogy az ipari növénytermesztés, a kertészeti ágazat háttérbe szorult errefelé. A gyepek, a szántók a hatalmas juh-, sertés- és tejelő szarvasmarha-állomány fenntartását szolgálták. így A polgármester, aki sokat tett a településért rendezkedett be a háztáji, de nem volt az különbül a nagyüzemekben. S amikor a jövőre gondolunk, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a törteli gazdák többsége nem képzeli el másként a boldogulást ezután sem. — Nincs is nagyon más választásuk. Mert jóformán csak ezt tanulták elődeiktől, ehhez értenek igazán — hallom Fehér Istvántól, a falu jegyzőjétől. aki maga is neves állattartó gazda hírében áll faluszerte. — Különösen a juhászatnak volt errefelé nagy jelentősége, bár az utóbbi évtizedekben a sertéstartás is széles körben elterjedt. Sajnos, napjaink gazdasági átalakulása során nálunk is tapasztalható a visszaesés az ágazatokban. Nőttek a takarmányköltségek, ugyanakkor felvásárlási és árproblémák jelentkeztek. Korábban nekem is többszázas sertésállományom volt. de utoljára már csak kilenc hízó. Nem mertem utánaszámolni, de biztosan ráfizettem azokra vagy 20 ezer forintot. Mások is jártak hasonlóan. — Jó dolog a piacgazdaság — folytatja — de azért nem ártana, ha az élelmiszertermelés kulcsfolyamatait jobban kézben tartaná az állam. Amúgy lassanként minden más feltétel teljesül az állattartásban felénk is. A takamánytermő háttér adott, a földnek minden talpalatnyi darabja gazdára lel. Az eddig kiosztott földekből szemernyi nem maradt parlagon, a falunak még a legidősebb lakója is kapált a nyáron. Igaz, komoly gond az, hogy kevés a tőke, de másfelől biztató, hogy a törteliekben nagy az akarat. Biztos vagyok abban, hogy egy központilag jobban koordinált, stabilabb árrendszerű piaci háttér mellett rövid időn belül elkezdődhet a fellendülés. Törteién viszonylag jó ütemben halad a földtulajdonok rendezése. A kárpótlásra kijelölt részeknek eddig háromnegyede kelt el az árveréseken, vagyis legalább 15 ezer aranykorona-érték további sorsáról már az új tulajdonosok döntenek. Ha helybeli az illető, az szinte biztos, hogy saját maga műveli földjét. Kiket pedig elsodort a sors a mezőgazdaságtól. keresik a bérbeadás lehetőségét, ami Törteién egyelőre nem egykönnyen megoldható dolog. Kevés a gép. Ami van, annak nagy része magántulajdonba került, a családi gazdaságok szűkös kapacitása éppen arra elég, hogy a saját birtokot megszántsák, bevessék, learassák. Sokan hiszik Törteién is, hogy összefogással oldhatóak meg ezek a gondok. A gazdaszerveződések első csírái már kezdenek kibújni, pár év óta pedig a gazdakör is működik a faluban. A körülbelül 4800 lelket számláló település másik, ám a mezőgazdasági termelőknél jóval kisebb foglalkoztatási réteget a kisiparosok, vállalkozók alkotják. — Összesen százan lehetnek, de közülük csak alig harmincán tagjai az ipartestületnek — számolgatja az iparosokat Fodor Imre nyugdíjas, aki az ügyintézői teendőiket látja el a szervezetben. — Törteldent megtesz érdekükben amit csak meg lehet kenni a mai adottságok mellett. Ami fejlesztés itt történt az elmúlt évek alatt, ahhoz mindig elsősorban az a helybeli mesterembereket alkalmazták, így aztán a falu gyarapodásával az iparostársadalom is mindig lélegzethez jutott... Tóth Ferenc polgármester alapvetően a korszerű községi infrastruktúra megteremtésében látja a törteli kibontakozást. — A legfontosabb teendője ma egy önkormányzatnak, hogy a vállalkozások működéséhez létrehozza mindazokat a feltételeket, amelyek híján nincs termelés, nincs piac. Vagyis a közműveket. Ezt a célt tűzte ki a testület már hivatalba lépésének napján, s úgy Mari Ferenc vetőgépével reménykedve várja a tavaszt Törteiről elsőként egy az 1270—90-es évek táján keletkezett okirat emlékszik meg. Azonban a régészeti leletek, így többek között az 1870-ben talált felbecsülhetetlen értékű, jelenleg a Nemzeti Múzeumban látható hun áldozati üst bizonyítja, hogy a falu és annak környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét Turtul kun vezértől származtatják. Turtul létezéséről az egri líceum könyvtárának birtokában lévő verses leírásból és értesülhetünk. Ugyanott szerepel Árboz és Kemecse neve is, méghozzá egy történelmi bűnüggyel kapcsolatban. A monda szerint ugyanis e három kun vezér volt az oka Kun László halálának. A népével szembefordulásra kény- szerített királyt Turtul, Árboz és Kemecse tőrbecsalták és a Törtei alatt elterülő hatalmas nádasban megölték. A nagy pestisjárványnak Törtei lakói közül is sokan áldozatául estek, a puszták, legelők nagy része gazdátlanul maradt. Fodor Imre törteli helytörténész kutatásai nyomán tudjuk, hogy az új telepesek 1475 táján érkeztek meg. Csertő Bálint segédletével, aki Mátyás király engedélyével Pusztatörtei nevén alapított ott birtokot. A török hódoltság idején az adószedők 49 kaput tartottak nyilván. Az akkori közigazgatás fogalmai szerint ez a szám egy nagyobbacska települést jelentett. Törtei a hódoltság után indult erőteljes fejlődésnek, de a falu mai arculata csak úgy 1840 táján alakult ki. nek nagy múltú, jó hírű ipartes- tülete volt mindig. 1908-ban alakult, azonban mostanában sokan más településeken kénytelenek munkát vállani, Pesten, vagy a Balatonnál, mivel a szolgáltatások iránti kereslet, a beruházások nálunk is csökkentek. De azt meg kell hagyni, az önkormányzat mingondolom, az elmúlt közel 4 év alatt sok olyan igény teljesült, amikről korábban csak álmodni lehetett. Megvalósult Törtei teljes vízellátása, jelentős fejlesztés történt a szakorvosi ellátás technikai feltételeiben. Rövidesen Törtei is rákapcsolódik a modem üvegszálas telefonhálózatra. Azzal párhuzamosan elkezdődött a föld- gázhálózat építésének előkészítése, szervezése. Ezek mind olyan tényezők, amelyek alapját teremtik a lehetséges vállalkozásoknak, kisebb ipari egységek létesítésének. Mi elsősorban mezőgazdasági terményfeldolgozó üzemeket képzelünk, de természetesen eszünkben sincs megjelölni a tevékenységeket. Az iparosok, kereskedők tudni fogják, mire van szükségük. Nekik, a falunak... Ami a foglalkoztatási gondokat illeti, Törteién sem jobb, de nem is rosszabb a helyzet, mint a környező településeken. Úgy 230 körüli munkanélküli polgárt jegyeznek mostanában, 90-en pedig már a jövedelempótló támogatásban részesülnek. A lakosság számához képest nem magas arány, de az önkormányzat számára kétségkívül komoly terhet jelent ellátásuk. Ebből is érthető, hogy a polgármester szinte minden gondolatának végén miért a munkahelyek, a jó munkalehetőségek ismétlődnek refrénként. Mert azok által a község minden baja megoldódna... —- Költségvetésünkből tavaly 60 milliót fordítottunk az intézmények működtetésére, gazdálkodásra, ez most, úgy tűnik, 80 millió körül lesz. Fejlesztésekre 25-30 millió jutott eddig évente, ebből a konkrét beruházásokra 15-16 millió forint ment — készített egy gyors számvetést Tóth Ferenc. — Nem lenne ez olyan rossz költségvetés, csak az a baj, hogy a szociálpolitikai kiadások viszont megnőttek. Tavaly 10, idén várhatóan 11 millióra rúg ez az összeg. Bár az állam 3-3,5 milliót ad, a nem betervezhető segélyek nagyon megterhelték a költségvetésünket. Ugyanakkor az általunk megelőlegezett, állami költségek is csak lassan folynak vissza. Ezek az okai annak, hogy az önkormányzat hitel felvételére kényszerült, és nem valami rossz pénzügyi mechanizmus következményeként ahogy azt néhányan feltételezik a faluban. Mivel kinnlevőségeink azért csak-csak folydogálnak befelé, remény van arra, hogy a falu hitelterhe nélkül nézhet az új választások elé. S ha már itt tartunk, egy gondolatot mindenképpen szeretnék megjegyezni. Bár négy év kevés idő ahhoz, hogy egy település behozhassa több évtizedes elmaradottságát, a jövendő önkormányzat már lényegesen jobb pozícióból indulva folytathatja a munkát. Hiszen mindazok az áldozatok, erőfeszítések amit a lakosság, az önkormányzat tett a falujáért, az elkövetkező hónapokban érlelik be gyümölcsük legjavát. Miklay Jenő Szűkebb hazánk kincse
