Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-14 / 37. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ Elvitte a téesz, tiltakozott a gazda (Riportunk a 6. oldalon olvasható) Boross Péter a listavezető Baross Péter miniszterelnök, az MDF alelnöke vezeti a párt országos és budapesti listáját. A lista tervezetét az ügyvezető elnökség dolgozza ki, az országos elnökség elfogadja és az országos választmány véglegesíti — a tervek szerint március 12-i ülésén. A megyei listák is készülnek már, amelyek a megyék egy- harmadában véglegesnek tekinthetők. A hiányzó listák összeállítására legkésőbb március elejéig sor kerül. A VII, Országos gyűlésen, február 18—19—20-án a BNV területén az F pavilonban zajló tanácskozáson nemcsak a párt programját véglegesítik, de módosítják majd a demokrata fórum alapszabályát is. Az MDF elnöke eddig ugyanis a miniszterelnök volt, a párt gyakorlati munkáját pedig ügyvezető elnök irányította. országos gyűlésnek előterjesztendő javaslat megtartaná az ügyvezető elnöki funkciót akkor is, ha a pártelnök nem a kormányfő. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt Lezsák Sándor bejelentette, hogy nem jelölteti magát a pártelnöki funkcióra, kész azonban továbbra is vállalni az ügyvezető elnöki tisztet. Kampányindító nagygyűlés Szegeden A KDNP kormányzóképes Surján László pártelnök az emelvényen Kampányindító' nagygyűlést tartott tegnap a Szegedi Sportcsarnokban a Kereszténydemokrata Néppárt. Surján László pártelnök, népjóléti miniszter elmondta: jobbat, többet, tisztábbat, hatékonyabbat akar a magyarság, de nem biztos, hogy alapvetően mást kíván a választások után. — Nem fogadjuk el Boross Péter azon kijelentését, hogy csak az MDF a kormányzásra képes erő a mai Magyarországon. Magunkat is alkalmasnak tartjuk erre a feladatra. Tény azonban, hogy pártjunkhoz az MDF áll a legközelebb. Az előadó ismertette a KDNP választási programjának fő elemeit. A kormányzásra készülő párt kiszámítható törvényhozást akar, megadni a biztonságot és a tervezhető jövőt az állampolgároknak. (MTI — telefoto) A pártelnök kritikusan tekint vissza az elmúlt négy évre az állam szerepét illetően: az állam túl gyorsan vonult vissza túlméretezett feladataiból, a gondok hirtelen zúdúltak a társadalomra. A KDNP nem állami beavatkozást, hanem állami felelősség- vállalást hirdet. Erős jogállamot és szilárd közbiztonságot akarunk — hangoztatta. (Folytatás a 3. oldalon) A Budai Vigadóban rendezték meg a hétvégén Pest megye tavaly legeredményesebben szerepló' népi együtteseinek és szólistáinak gálaműsorát. Az erről szóló beszámoló a 7. oldalon olvasható, a képösszeállítás pedig a 12. oldalon látható. Képünkön a százhalombattai Forrás Együttes táncosai Erdősi Agnes felvétele Olajszennyezés Ráckevénél — Nagy erőkkel folytatjuk a Ráckevei (Soroksári)-Duna- ágon bekövetkezett olajszeny- nyeződés elhárítását, de, hogy mennyi olaj jutott a talajba, s onnan a talajvízbe, csak a hétfői próbafúrások alapján derül ki — nyilatkozta vasárnap este lapunknak Reinger Róbert, az Országos Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mint ismeretes a Pest Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség február 11 -én harmadfokú kárelhárítási készültséget rendelt el a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon, miután a Kordax Rt., Budapest XX. kerület, Gubacsi hídnál lévő telepén jelentős mennyiségű olaj jutott a talajba, majd onnan a Dunába. A környezetvédelmi hatóság munkáját a telepen szolgálatot teljesítő őrszemélyzet megakadályozta, ezért rendőri intézkedést kellett igénybe venni. (Folytatás a 3. oldalon) Szövetségben a kisvállalkozók és az FKGP Bemutatkozott a fóti jelölt Legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság ellehetetlenítésének megakadályozása és a kisvállalkozói réteg megerősítése— hangzott el tegnap a Kisvállalkozók Pártja országgyűlési képviselőjének bemutatkozó fórumán, Foton, melyet Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt országos főtitkára nyitott meg. Beszédében elmondta: a Kisvállalkozók Pártja és a Független Kisgazdapátrt választási szövetséget alkot, egymás jelöltjeinek támogatásával igyekszik megnyerni a vállalkozók bizalmát. (Folytatás a 3. oldalon) A nemzet szószéke Nincs a lelkűnknek „gazdája” Hiányzik az a brandenburgi kisherceg, aki reánk kérdezzen: mi hír a deszkákon, a nemzet legtágasabb szószékein, a színpadon. Bessenyei Ferenc szájából hallhattuk ezeket a panaszokat az utóbbi napokban — 75. születésnapján, újságírók kérdéseire válaszolván, s hallhattuk több alkalommal is, hiszen a tv nyilvánossága eló'tti ünnepi hangulatot-hangulat- képet többször is viszontláthattuk, hallhattuk. Az ünnepelt művész meg-megránduló arcizmai akár azt is jelezhették (a képernyőn a játék komolysága jobban tetten érhető), hogy a színész nagyon is jól tudja: születésnapi felköszöntéskor nem a legildomosabb dolog panaszkodni Ámde ha keli hát kelL A művészetek nagy-nagy kelet-európai liberalizálódása közepette igenis hangot kell adni a nemzet színpadáról szóló, és onnan üzenő' nagyságoknak — ünnepléstől és ünnepedtől függetlenül — abbéli zavaruknak, elbizonytalanodottságuknak, amely Európa felé rohanásunkban őket, komédiásokat, Kótsi Patkó és Szent- györgyi István, Blaha Lujza, Déryné és Mátrai Erzsi mindenkori tanítványait manapság elkomorítja. Szükség van-e egyáltalán nemzeti színjátszásra? — fogalmazhatnánk újra Bessenyei panaszát, enyhe patetizmussal. Aki válaszadásra vetemedik, a két évszázados magyar színházi mozgalom vissza-visszatéró' kérdését kell hogy megválaszolja. Amelyről az erdélyi Aranka György óta — Bessenyei Györgyön és Katona Józsefen kívül annyian, de annyian szót ejtenek. A színjátszásnak a nemzet életében betöltött, szinte hadseregeket helyettesítő' szerepéről rendszerint a nagy történelmi sorsfordulók idején szokás — és ilyen felrázó hangnemben, elgondolkodtató észérvekkel — szólni Hogy a mai hétköznapok változó korok találkozásán virradnak ránk, kétségbevonhatatlan. A 75 éves Bessenyei Ferenc figyelmeztetései némiképpen összecsengenek azoknak a hangjával, akik a közszolgálati médiumok, a sajtó, a rádió és televízió tisztaságáért, feddhetetlenségéért és nem utolsósorban nemzetet szolgáló — és megtartó — szellemiségéért kiállnak. Lakozzon mibennünk a „brandenburgi kisherceg’,’ miképpen mi is őbenne lakozunk, s kérdezzünk, kérdezgessünk tovább: hogyan lehetséges (még megmagyarázni is), hogy a nemzet által kitalált és kiharcolt színjátszás —tisztelet illesse a gyér kivételt — épp szülóányjára vesse manapság a legtöbb mocskot? Bágyoni Szabó István Jeszenszky Géza Lillehammerben Megnyílt a téli olimpia Szombaton nem sokkal 17 óra után V. Harald, Norvégia királya nyitotta meg a téli sportok legnagyobb fesztiválját, a XVII. ötkarikás játékokat. Az olimpiai lángot Haakon norvég trónörökös herceg gyújtotta meg a hosszú utat megtett fáklyával. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke tegnap a Lillehammer Hotelben fogadta a hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó Jeszenszky Gézát, Magyarország külügyminiszterét. A találkozón Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB végrehajtó bizottságának tagja, madridi nagykövet is jelen volt. A baráti hangvételű beszélgetés során Jeszenszky Géza hangoztatta: büszke arra, hogy az olimpiai mozgalomban jelentős szerepet betöltő, az ötkarikás játékokon kiválóan szereplő sportolók hazájának külügyminisztere lehet. Elismeréssel nyilatkozott a szombati ünnepélyes megnyitó során megismételt békefelhívásról, hiszen a béke a magyarokat közelebbről érintené. Az egykori Jugoszlávia területén két éve dúló polgárháború ugyanis az ország gazdasági helyzetét tovább nehezítette. Juan Antonio Samaranch a közelgő fontos eseményre, az 1995 júniusában Budapesten rendezendő NOB- ülésre hívta fel a figyelmet. (Beszámolónk a 15. oldalán)
