Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR 2., SZERDA Szlovák részvétel az expón? „Pillanatnyilag a Magyar Köztársaság Szlovákia ne­gyedik legfontosabb keres­kedelmi partnerének szá­mít, azzal együtt, hogy az önök felénk irányuló ex­portja kétszer nagyobb a mi Szlovákiába szállított termékeink mennyiségé­nél” — nyilatkozta a Slo- vensky denník című szlo­vák napilap tegnapi számá­ban Boros Jenő, pozsonyi magyar nagykövet. Boros azt követően mon­dott véleményt a két or­szág gazdasági kapcsolatai­ról, hogy hétfőn Pozsony­ban fogadta őt Sergej Roz­iik, a szlovák kormány gaz­dasági kérdésekben illeté­kes alelnöke. A magyar nagykövet elmondta, hogy Kozlík miniszterelnök-he­lyettessel az Expo ’96 vi­lágkiállítással kapcsolatos kérdésekről is beszéltek. Sergej Kozlík pozitívan vi­szonyult az együttműkö­dést célzó elképzelések­hez, és „nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy Szlo­vákia regionális kiállítások­kal is kapcsolódna az ese­ményhez.” A szomszédos ország a Budapesti Expo ’96-on egyébként is részt kíván venni, sőt szeretne bekapcsolódni annak építé­sébe is. Cataniai választások Feltámadt a kereszténydemokrácia A jobboldal és a centrum jelöltjének sikerét hozta a szicíliai Catania tartomány­ban tartott helyhatósági vá­lasztások első fordulója. A baloldali tömörülés — bár a pártlistára leadott szava­zatok alapján az első he­lyen végzett — nem tudott közös jelöltben megegyez­ni, s a két baloldali jelölt kiütötte egymást a további küzdelemből. A cataniai választások eredményét nagyon fontos előrejelzésnek tekintik a pártok a március végére ki­írt parlamenti választások szempontjából. Az MSI si­kere nem meglepetés, a szélsőjobboldal az utóbbi időben rendkívül megerősö­dött Olaszország déli ré­szén. Meglepetés viszont a kereszténydemokraták fel­támadása. Az Olasz Nép­párt néven újjáalakult ke­reszténydemokrata párt és az abból korábban kivált Mario Segni „Szövetség Olaszországért” csoportjá­nak összefogása ígéretes­nek mutatkozik, akár orszá­gos szinten is. A baloldal, amelynek sikerét már so­kan kész ténynek vették, keserű leckét kapott: a ko­rábbi arányos képviselet el­vét felváltó új választási rendszer, a többségi szava­zat elve nem tűri el a meg­osztottságot. A választáson való rész­vételi arány alig érte el a 60 százalékot és ennek is tanulsággal kell szolgálnia. Tájékoztatom kedves olvasóin­kat, hogy 1994. február 1-jén le­velet kaptam Kereszty András­tól, a Népszava főszerkesztőjé­től. A levél ekképpen szól: „Kedves Attila! Javasoljuk: a választások napjára — egyetlen napra — fogjunk össze. Ad­junk ki valamennyi napilap fő- szerkesztőjének aláírásával egy felhívást: újságjaik kérik az em­bereket, éljenek állampolgári jo­gaikkal, menjenek el szavazni. Ez példásan demokratikus, hogy egy valamiben egyetér­tünk. A felhívást aztán egyeztetett módon az 1. oldalon közölnénk. Mit gondolsz? Üdvözlettel: Kereszty And­rás.” Sietve és azonnal leszögezem: Kereszty Andrással és a Népszavával egyetlen napra sem kívánunk összefogni. Nem, mert mi nem az egyetlen napos összefogásokban hiszünk és bízunk, hanem a hosszú távra szólóakban, ám természetesen nem Kereszty úrral. A Pest Megyei Hírlap szerkesztőségének tagjai csakis a választókkal (az olvasókkal) hajlandók összefogni, de nem egyetlen napon, hanem múltunkban, jelenünkben és jövőnkben, amire minket nem valamiféle nagylelkűség kényszerít, csupán az a tény, hogy tudatosítani kell az emberekben: a demokrácia olyan össznépi játék, amelyet egyetlen párt vagy pártkoalíció, sőt egyetlen kormány sem sajátít­hat ki. A demokrácia — nyilván jól tudja ezt Kereszty And­rás is — éppen azért jobb, mint a diktatúra, mert az em­bereknek beleszólásuk van a dolgok menetébe, s erről nem egyetlen egy napon kell őket fölvilágosítani és eb­béli hitükben megerősíteni, hanem napilapról lévén szó, nap mint nap. Mit ér az a felvilágosítás, amely a Népsza­vából is csorog, s hogy a legutóbbi olvasmányélményem­nél maradjak, hazug módon olyan „történész” katonákat RMDSZ-emlékirat az Európa Tanácshoz Hiányzik a politikai akarat Az RMDSZ Markó Béla szö­vetségi elnök és Takács Csa­ba ügyvezető elnök aláírásá­val emlékeztetőt juttatott el az Európa Tanácshoz arról, hogy miként tartják be Romá­niában az Európa Tanács tel­jes jogú tagságának elnyerése­kor vállalt kötelezettségeket — közölte az RMDSZ tájé­koztatója. Az Európa Tanács ajánlá­sait az RMDSZ fenntartás nélkül támogatja, s úgy érté­keli, hogy azok nélkülözhetet­lenek a román társadalom de­mokratikus átalakításának, európai integrációjának folya­matában. Az emlékeztető négy kategóriába sorolja azo­kat az ajánlásokat, amelyek Kórház Mostarnak A világ legnagyobb mozgó kórháza érkezett az ostromlott Mostar muzulmán negyedébe, ahol 55 ezer ember él megfele­lő orvosi ellátás nélkül. Brit kéksisakosok spanyol katonák kíséretében szállítot­ták a kétmillió font sterling értékű, 130 ágyas kórházat a harcok dúlta dél-boszniai vá­rosba, ahol már nyolcadik hó­napja tartanak a boszniai hor- vátok és a muzulmánok kö­zötti összecsapások. A kórház, a dél-afrikai mu­zulmánok jótékonysági szer­vezetének ajándéka, még a múlt évben érkezett meg a horvátországi Ploce kikötőjé­be egy dél-afrikai hajó fedél­zetén. megvalósítására a kormány, a hatalmon lévő politikai erők nem mutatnak politikai akaratott. Ezek a kötelezettségek ré­szint nemzetközi egyezmé­nyek aláírására és ratifikálásá­ra, részint a nemzeti kisebbsé­gi jogokkal kapcsolatos kér­désekre, részint a jogalkotás­ra, illetve a jogállamiságra vonatkoznak. A dokumentum a teljes­ség igénye nélkül felsorolja azokat a megoldásra váró kérdéseket, amelyek rende­zését az RMDSZ nélkülözhe­tetlennek tartja ahhoz, hogy Románia beilleszkedjék az európai struktúrákba. Idetar­tozik az anyanyelv használa­A NATO-nak a lehető legrö­videbb időn belül tárgyalá­sokat kell kezdenie a kö­zép- és kelet-európai orszá­gokkal a békepartnerség programjának a megvalósí­tásáról, hogy az együttmű­ködés révén eloszlassa az érintett államok biztonsági aggodalmait — jelentette ki washingtoni sajtóértekezle­tén Helmut Kohl kancellár az amerikai elnökkel lezaj­lott találkozójáról beszámol­va. Hangoztatta, hogy állás­pontjával Bili Clinton is egyetértett. A kancellár elmondta, hogy a leghangsúlyasabban ta, a kétnyelvű feliratok al­kalmazása, az esélyegyenlő­ség biztosítása, a nemzetisé­gi és oktatásügyi törvények elfogadása, a hatalmi ágak szétválasztása, a bírói hata­lom függetlensége, a decent­ralizáció, az államosított egyházi javak visszaszolgál­tatása, az elektronikus sajtó függetlensége, az etnikai ala­pon elítéltek helyzetének sürgős megoldása stb. Az emlékeztetőben az RMDSZ hangot ad abbeli re­ményének, hogy az Európa Tanács megtalálja azokat a hatékony eszközöket, ame­lyekkel támogathatja az or­szág tényleges beilleszkedé­sét az európai struktúrákba. Oroszország szerepelt teríté­ken. A kancellár és az elnök azonos véleményen volt ar­ról is, hogy csak úgy lehet garantálni Európa biztonsá­gát és stabilitását, ha min­den támogatást megadnak a közép- és kelet-európai or­szágok átalakulásához és megerősödéséhez. Helmut Kohl név szerint is megem­lítette Csehországot, Len­gyelországot és Magyaror­szágot. — A reformok te­rén aratott sikereik döntő befolyással lehetnek egész politikánk sikerére — kö­zölte. A nagyvilág hírei Az amerikai külügymi­niszter megismételte, hogy az Egyesült Álla­mok ragaszkodik a Lett­országban állomásozó orosz csapatok gyors és feltétel nélküli kivonásá­hoz. Warren Christopher hozzáfűzte: kívánatosnak tartja, hogy a lett kor­mány tartsa tiszteletben az ország orosz nemzetisé­gű polgárainak jogait. A Fehér Ház közlemény­ben jelentette be, hogy Bili Clinton elnök Donald M. Bűnként jelölte az Egyesült Államok új budapesti nagy­követének. A kinevezést a szenátusnak még jóvá kell hagynia. Donald M. Blin­ken 68 éves, New Yorkban született. Felesége, Veroni­ca Blinken magyar szárma­zású, fiuk, Anthony a kül­ügyminisztérium alkalma­zottja. Jé Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag jó­váhagyta, hogy 55 ENSZ- megfigyeló' március 7-éig maradjon Grúziában. ¥ Lövések hangja zavarta meg kedd reggel az iráni el­nök beszédét, amelyet az iszlám forradalom 15. év­fordulója alkalmából inté­zett a tömeghez Teherán­ban, Khomeini ajatollah mauzóleumában. A lövé­sek, senkit sem sebesítettek meg, Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsani államfő az inci­dens ellenére folytatta be­szédét. Kohl—Clinton-találkozó Terítéken Európa VÉLEMÉNY Választók igen — Népszava nem vesz védelmébe, s ruház fel a világhírű tudósoknak kijá­ró tulajdonságokkal, akik erre abszolút méltatlanok, s van köztük olyan is, akit — s ezt tudnia kell Kereszty Andrásnak — nem világhírességnek, hanem sajnálatos módon alkoholistának lehet nevezni. Ahhoz, hogy mi a Pest Megyei Hírlapnál a Népszavá­val, annak főszerkesztőjével összefogjunk, ahhoz bi­zony a Népszavának alaposan meg kellene változnia. Az kellene, hogy ez a demokráciaellenes, kommunista szemléletű lap visszatérjen azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket a klasszikus időben (jóval Kereszty András színrelépése előtt), valamikor a két világháború között képviselt. Ebbe természetesen mi innen nem szólhatunk bele, de véleményünket minden bizonnyal hangoztathat­juk­Ám Kereszty Andrással azért sem vagyok hajlandó ösz- szefogni, mert én még jól emlékszem a szlavóniai ese­mények idejéből arra, amikor a Panoráma tudósításait Szaniszló Ferenc pályatársam és barátom jóvoltából el­borzadva néztük. A szemünk előtt vált semmivé két ezer esztendős magyar falu, nevezetesen Kórogy és Szent- lászló. Akkoriban Kereszty András, a Népszava jelenle­gi főszerkesztője még a Népszabadságnál dolgozott, s abban a nagy példányszámú „népszerűben” nem átadot­tá Szaniszló Ferenc híradásait az eseményeket eltúlzó ri­portoknak nevezni. Ez egyértelműen bizonyította, hogy Kereszty Andrásnak Kórogy és Szentlászló magyarjai­hoz az égadta világon semmi köze nincsen, s hajlékaik­ból való menekülésük, a falvak templomainak romba dő­lése számára kevesebbet jelentett, mint egy jó reggeli. Ezt a tényt akkor nem csak elborzadva, hanem beval­lom, undorodva vettem tudomásul, s jegyeztem meg egy életre: az ilyen embernek tollat se lenne szabad a kezébe adni egy olyan Magyarországon, amely a diktatúra okoz­ta romhalmaz után megpróbál soraiban európai módon rendet tenni. Próbál, mert nagyon sokan, mint Kereszty András és a Népszava is, ezt a rendteremtést olyan alpá­ri módon igyekszik gátolni, mint azt az említett „történé­szek” esetében is tette. Mindezek után a kedves olvasó bizonyára elcsodálko­zik azon, hogy akkor mire vélhető az a személyes hang, amelyet Kereszty András a levelében „per te” megüt. Megintcsak sietve leszögezem, személyesen sohasem ta­lálkoztam a Népszava főszerkesztőjével, éppen ezért ez a tegeződés valószínűleg onnan ered, hogy manapság ez sikk. Minden bizonnyal tán személyesen az államelnök úrtól vette át a stílust, akiről köztudott: olyan jóságos, hogy mindenkit letegez. Én a magam nevében az ilyen jellegű tegezésektől elzárkózom, hiszen korántsem va­gyok benne biztos, hogy a másik fél velem tegeződni kí­ván. Ezt nyilván nem sejtette előre Kereszty András, de ha mégis úgy érezte, volt egy pillanat, amelyben szerin­te akár össze is tegeződhetnénk, most mégis inkább azt javaslom nagy tisztelettel, hogy tán magázódjunk vissza. Mindennek ellenére tiszta szívemből kívánom a fő- szerkesztő úrnak és munkatársainak, hogy gondolkozza­nak el azon, érdemes-e egyetlen napra a választókhoz fordulni, avagy ennél még érdemesebb ezt nap mint nap megtenni. Hogy egy példát mondjak, nem ér nekem sem­mit az a fajta szeretet, amelyet csak a szeretet ünnepén, karácsonykor kapok meg, ám az év többi napjain nem. Az a szeretet ér valamit, amely folyamatos és állandó, s ez a szeretet lehet csak hiteles. A Kereszty úr javasolta egy napra szóló programokat általában ámításnak szok­ták venni az emberek, és minden bizonnyal igazuk is van. A Népszava esetében feltétlenül. (Vödrös Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents