Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 2„ SZERDA 3 Levél a távolból Az Ausztráliai és Új-zélandi Magyar Szövetség a hírügynök­séghez tegnap eljuttatott állásfoglalásában elhatárolta magát a Világnemzeti és Népuralmista Pártnak (VNP) és szervezőjé­nek, az Ausztráliából hazatelepült Szabó Albertnak nyilas ha­gyományú törekvéseitől. — A VNP-nek — írja — soha nem volt talaja Ausztráliá­ban. Az a néhány ember, aki ismerte itt a megnevezettet, nem csodálkozik, hogy ezúttal ilyen célt tűzött ki maga elé, és ilyen elnevezést fogalmazott meg a maga számára — hangzik a tele­faxon küldött állásfoglalásban, amely ugyanakkor elmarasztal­ja „a magyarországi köztájékoztatást” is. Ez utóbbit amiatt bírálja, hogy nem a magyar nemzet jóhírét öregbítő, egy közepes magyar városnak megfelelő létszámú ausztráliai magyarsággal, annak nemrégiben rendezett IX. talál­kozójával foglalkozik, hanem a nem létező ausztráliai nyilas emigrációról cikkezik. Az NDSZ a családpolitikáról A választások előtt egyetlen párttal sem kívánunk koalíci­ós tárgyalásokba bocsátkoz­ni, ennek ugyanis kizárólag az eredmények ismeretében látjuk értelmét — jelentette ki a Pest Megyei Hírlap kér­désére Pozsgay Imre, a Nem­zeti Demokrata Szövetség el­nöke azon a tegnapi-sajtótájé­koztatón, melyen a párt hama­rosan véglegessé váló válasz­tási programjának egyik leg­hangsúlyosabb részlete, a csa­ládpolitikai koncepció volt a fő téma. — Az NDSZ rövid válasz­tási kampányt folytat majd, s a családpolitikai koncepció után hamarosan többi rész­programját is megismerteti a nyilvánossággal — mondta Pozsgay Imre. A családpolitikai koncep­ció alapelveit Lóránt Károly ügyvivő, az NDSZ országos választmányának tagja ismer­tette. — Családpolitikai elképze­léseink, terveink kidolgozása­kor abból a szomorú tényből indultunk ki, hogy hazánk de­mográfiai helyzete vészes. Véleményünk szerint teljesen új alapokra kell helyezni a családpolitikát — jelentette ki, majd hozzátette: a válasz­tások eredményétől függően kisebb-nagyobb mértékben, de bizonyosan változni fog a családpolitika, ám bármilyen lesz is, csak akkor hozhat eredményeket, ha a kormány elfogadja a társadalmi szerve­zetek, az egyházak segítésé­gét is. — Nézetünk szerint a ket­tőnél több generációt magá­ba foglaló család a legideáli­sabb, épp ezért azt szeret­nénk, ha a jövőbeni családpo­litika a jelenleginél hatható­sabban támogatná ezeket a közösségeket. Fontosnak tart­juk továbbá a vállalkozásba kezdő családok adókedvez­ményekkel, vagy más egyéb módon történő segítését is — hangsúlyozta az ügyvivő. Varga Zoltán a párt parla­menti képviselőcsoportjának tagja hangot adva annak a vé­leménynek, mely szerint az élet- és vagyonvédelem prob­lémái a családpolitikát is érin­tik, bejelentette: tekintettel ar­ra, hogy az utóbbi hetekben hónapokban rendkívüli mó­don elszaporodtak az élet elle­ni bűncselekmények, Széli Péter képviselőtársával közö­sen a halálbüntetés visszaállí­tására vonatkozó törvénymó­dosító javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. (ribáry) Csontmaradványok Kezdődik az azonosítás Az Igazságügyi Orvosszakér­tői Intézet munkatársai napo­kon, belül elkezdik azoknak a csontmaradványoknak a vizs­gálatát, amelyeket még ta­valy szeptemberben találtak az expó építkezési munkála­tai során. Mint arról a távirati iroda korábban beszámolt: bár a vi­lágkiállítás leendő helyszínén fellelt csontmaradványok mi­előbbi azonosítását a Világki­állítási Programiroda a Ma­gyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége is fontosnak tartotta, az első konkrét lé­pést a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója tette meg az ügyben. Miután ugyanis a csontok immár négy hónapja temetetlenül, ládákban fek­szenek az intézet területén, Ladányi Jenő az elmúlt héten személyesen kért szakértői vizsgálatot az Igazságügyi Orvosszakértői Intézettől. A megállapodás alapján a csont­maradványokat néhány nap múlva elsőként két igazság­ügyi antropológus — Ery Kinga és Susa Éva — vizsgál­ja meg. Ők döntenek majd ar­ról is: szükség van-e igazsá­gügyi orvos bevonására. Ad­dig is — mondta Susa Éva­— megpróbálják valamikép­pen rekonstruálni a csonto­kat. A maradványok ugyanis — valószínűleg a nem eléggé szakszerű feltárás következté­ben — meglehetősen széttöre­dezett állapotban vannak, így egyelőre felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy ponto­san hány ember maradványai­ról van szó. A szakértők eköz­ben igyekeznek megszerezni minden olyan a tömegsírral kapcsolatos dokumentumot, fotót, videofilmét, amely a felfedezése óta készült. Az „elsődleges helyszín megsem­misülése” vagyis a tömegsír betemetése ugyanis annyira megnehezíti a pontos azonosí­tást, hogy minden fellelhető dokumentumra szükség van. A szakértő szerint a vizsgá­lat több hétig is eltarthat. Ügyészségi felhívás Für Lajos Székesfehérváron Nyomozás sortüzek ügyében Megújuló honvédelem Az 1956-os sortüzek ügyé­ben folytatott nyomozások­kal kapcsolatban a Budapes­ti Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal a következő felhívás közzétételére kérte a távirati irodát kedden. „A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberi­ség elleni bűntettek alapos gyanúja miatt nyomozást folytat az 1956-ban történt sortüzek ügyében. Az eljárá­sok többek között kiterjed­nek a következőkre: 1956. október 24-én reggel 8 óra körül a Budapest V. Nép­hadsereg téren, a Honvédel­mi Minisztérium előtt egy magyar harckocsi jelent meg a Szemere Bertalan utca irányából. A jármű kö­rül nagyobb civil tömeg ha­ladt. A harckocsira és a tö­megre ismeretlen személyek sortüzet adtak le. Ugyan­csak 1956. október 24-én a délelőtti órákban a Buda­Kolostor építésébe kezdtek a Nógrád megyei Erdőkür­tön az Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei. Az 1989-ben megalakult női szerzetesközösség mind­össze négy tagot és két jelöl­tet számlál, ezen túl külső remeték tartoznak hozzá, akik magányosan élve ottho­nukban engesztelnek, imád­koznak. A fehér skapulárét és tal­pig fehér ruházatot viselő nővérek azért alakították meg közösségüket, hogy — Árpádházi Szent Margit pél­dájára — áldozatot hozza­nak Magyarország felemel­kedéséért. Szent Margit a Nyulak szigetén a tatár pusz­tította országért imádkozott, kései utódai Magyarország „lelki tatárdúlása” után en­gesztelnek elesettségéből való felépüléséért. Az egyetlen magyar alapí­tású férfi szerzetesrend, az pest, VI., Izabella utcába ma az Országos Tűzoltó-pa­rancsnokság épületéből, az ott tartózkodó ÁVH-sok fel­szólítás nélkül tüzet nyitot­tak a túszok kiadását követe­lő tömegre. A helyszínen több halott és sebesült ma­radt. 1956. október 25-én 11 óra körül a Budapest V., Kossuth Lajos téren, a Parla­ment előtt a tüntető tömegre sortüzet adtak le fegyveres alakulatok, illetve csopor­tok. A téren több halott ma­radt, valamint több személy megsebesült. Az események tisztázása érdekében az ügyészség kéri a szemtanúkat továbbá a se­besülteket, valamint a sortü­zek következtében elhuny­tak hozzátartozóit, jelentkez­zenek a Budapesti Ügyészsé­gi Nyomozó Hivatalnál (Bu­dapest II., Fő utca 70—78.) személyesen, vagy telefo­non a 201-8205 számon.” ugyancsak fehér egyenruhát viselő pálos rend lelki irá­nyításával működő Engesz­telő Nővérek'névadója. Bol­dog Özséb a tatárjárás ide­jén esztergomi kanonok volt, majd remeteként vo­nult vissza a Pilis erdeibe. Ottani látomása világosítot­ta meg benne a gondolatot, hogy egyesítenie kell a szét­szórtan imádkozó remeté­ket, így alakult meg a pálos rend. Az erdőkürti kolostorhoz a telket ajándékba kapták a nő­vérek a helyi önkormányzat­tól, az építkezés költségei a Magyarországért Engeszte­lünk Alapítványon gyűlnek, hogy a pénzből várhatóan még idén tavasszal elkészül­hessen az alap. A kolostor­ban 18 nővér él majd, két vendégszoba is lesz a ház­ban. Mellette a tervek szerint a későbbiekben ifjúsági lelki- gyakorlatos ház is lesz. A honvédelem teljes jogi sza­bályozórendszerének megújí­tása keretében elkészült, s holnap a kormány elé kerül a katonák szolgálati viszonyát szabályozó, a katonák jogállá­sáról szóló törvény tervezete — közölte Für Lajos honvé­delmi miniszter tegnap Szé­kesfehérvárott, a Szárazföldi Csapatok Parancsnokságán a tervezet ismertetésére össze­hívott sajtótájékoztatón. Ha­zánkban első ízben készül ilyen törvény, s a megalkotá­sával, illetve elfogadásával fontos szakasz zárul le a Ma­gyar Honvédség átalakulási folyamatában, s megkezdő­dik a fejlődésének egy új, szi­lárd jogi bázisra támaszkodó időszaka. Az elmúlt három és fél év­ben — mondta a miniszter — komoly erőfeszítéseket tet­tünk annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség külső­belső átalakítási folyamatá­val párhuzamosan beillesz­kedjünk az európai polgári demokráciák rendszerébe, hogy Európa minden térségé­ben elfogadjanak bennünket. Ugyanakkor azért is dolgoz­tunk, hogy ne csak Európa be­csülje meg hadseregünket és honvédelmi vezetésünket, ha­A hazai óriásplakát-verseny első három nyertese a Volks­wagen, a Pick szalámi, illetve a Kotányi fűszerek reklámja — jelentette be tegnapi sajtótá­jékoztatóján Nagy Péter, a Ma­gyar Reklámszövetség főtitká­ra. Elmondta: sokan azt állít­ják, hogy a városban látható sok plakát tulajdonképpen ..vi­zuális környezetszennyezés”. A reklámszakemberek és a ke­reskedők azonban úgy vélik, hogy felmérhetetlen az értéke­sítést növelő hatásuk. Egy fel­mérés szerint az óriásplakáto­kat a megkérdezettek 12 száza­léka elítéli, több mint 30 száza­nem az ország társadalmi, po­litikai közélete is. A honvédelem jogi szabá­lyozórendszere átalakításával egyrészt az a cél, hogy a Ma­gyar Honvédség szervesen be­illeszkedjék az átalakuló ma­gyar társadalomba, másrészt legyenek olyan — az európai gyakorlattal harmonizáló, s az itthoni tradíciókhoz illesz­kedő — jogszabályok, ame­lyek pontosan rögzítik a kato­nák jogait és kötelezettségeit. A gyakorlatilag már 1990-ben megkezdődött mun­ka első eredményeként tavaly áprilisban az Országgyűlés el­fogadta a honvédelmi alapel­veket, a múlt év végén pedig a honvédelmi törvényt. Ä rendszer harmadik elemeként a kormány, illetve a parla­ment elé kerülő, a katonák jog­állását rögzítő törvénytervezet elfogadását követően, belülről szabályozza majd a polgári jog általános normái szerint a katonák különböző állomány- csoportjainak szolgálati viszo­nyát, azt, hogy azok milyen jo­gokkal, lehetőségekkel és kor­látozottságokkal teljesíthetik feladatukat. A törvényjavaslat — mondta Für — nem más, mint a köztisztviselői törvény katonai változata. lékuk közömbös irántuk, 23 százalékuk hatásukat pozitív­nak értékeli, 33 százalékuk pe­dig kifejezetten úgy véli, hogy ezek színesítik a városképet. A főtitkár beszélt arról is, hogy az önkormányzatok sok aka­dályt gördítenek a plakátok ki­helyezése elé, noha a helydíj meglehetősen magas, négyzet- méterenként 100-tól 10 ezer fo­rintig terjed. Nagy Péter szólt a készülő reklámtörvényről is, ezzel kapcsolatosan elmondta: a minisztérium a gazdasági rek­lámokra vonatkozó törvények kimunkálásával hónapok óta foglalkozik. Kolostor épül Erdőkürtön A Volkswagen nyerte a versenyt Vita az óriásplakátokról Elkészült az alaptanterv Megszületett a Nemzeti Alaptanterv alapelveinek hivatalos, a Művelődési Minisztérium által is elfo­gadott változata. A mint­egy 70 oldalas dokumen­tum ma kerül először a szé­lesebb nyilvánosság elé. A NAT alapelveit január 28-án fogadta el miniszteri értekezlet. A dokumentum e változatát Mádl Ferenc művelődési miniszter veze­tésével, a tárca egy 10 tagú 136180 szakmai csoport­ja öntötte formába. Beépí­tették az anyagba a NÄT eddigi munkálatai során felhalmozódott eredménye­ket. A nyilvánosságra kerülő alapelvekkel kapcsolatban a tárca várja a visszajelzé­seket és a hasznosítható észrevételeket. Ezeket is beépítik a dokumentum végső szövegébe. Még a (Z)wack is látja, keserédes lehetett a hétfői találkozó, hiszen nem sikerült aláírni a liberális pártok vezetőinek a választási megállapodást. Vajon mi állhat a háttérben? (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents