Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1994. FEBRUAR 2., SZERDA Szól a rádió A politikai és anyagi okok miatt leépítés alatt álló mün­cheni Szabad Európa/Szabad- ság adó új délszláv osztálya a hét eleje óta sugároz műsort az egykori Jugoszláviába, na­ponta két órát, rövidhullá­mon. Az adó pontos és ki­egyensúlyozott információ­kat kíván közvetíteni az egy­kori Jugoszlávia belső helyze­téről, az államilag ellenőr­zött, az etnikai konfliktuso­kat szító médiumok alterna­tívájaként. Egyházi vezetők Boross Péternél Baross Péter miniszterelnök — az egyházak vezető szemé­lyiségeivel elkezdett megbe­szélések keretében — tegnap hivatalában fogadta a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház vezetőit. A megbeszélésen jelen volt Harmati Béla püspök-el­nök, Szebik Imre püspök, Frenkl Róbert országos fel­ügyelő, Lábossá Lajos és Tá- borszky László püspökhelyet­tes. A megjelentek megelége­déssel állapították meg, hogy az egyházak tevékenysége az utóbbi években jobban kitel­jesedhetett, jó ütemben halad az egyházi ingatlanok vissza­adása, valamint az egyházi is­kolák újraindítása, és bíznak abban, hogy a fennálló finan­szírozási problémák még az év során rendezhetők. Pilisi Parkerdő Rt. Erdőkárpótlás kérdőjelekkel A Pilisi Parkerdő Részvénytár­saság a kárpótlási törvény elő­írása alapján erdőterületéből 3 ezer 320 hektárt jelölt ki kárpót­lásra — tudtuk meg Dobó Ist­ván vezérigazgatótól. A Hat­van—lábatlan—Makád-három- szögben elterülő, összesen 67 ezer hektár erdőből egyelőre még nem került magántulajdon­ba egyetlen négyzetméter föld sem, de február folyamán ezen a területen is elkezdődik a kár­pótlás. A vezérigazgató elmondta, bár az új tulajdonosok egyetlen fát sem vághatnak ki az Erdő­felügyelőség engedélye nélkül, az erdészeti szakemberek erő­sen aggódnak amiatt, mi lesz ezeknek a területeknek a továb­bi sorsa. Egyelőre nem tudni ugyanis, hogy az erdők meg tudják-e őrizni továbbra is köz- szolgálati funkciójukat. Emel­lett az is nagy kérdés, hogyan fogják ellátni az új tulajdono­sok azokat a környezetvédelem­mel kapcsolatos feladatokat, amelyeket ma a részvénytársa­ság munkatársai szakmai tudás és tapasztalat birtokában elvé­geznek. Nagy veszélyeket rejt magában, hogy míg az Erdő­felügyelőség és a természetvé­delmi szervezetek eddig csu­pán egyetlen vállalat, a Pilisi Parkerdő Részvénytársaság fö­lött gyakoroltak felügyeletet, addig az új helyzetben a kárpót­lás után esetleg több száz tulaj­donossal szemben kell erélye­sen fellépni a szabályok betartá­sa érdekében. Dobó István elmondta: tisztá­ban van vele, hogy szükség van kárpótlásra, ugyanakkor megdöbbentő, hogy néhány ezer forintért jutnak hozzá em­berek több százezer forint érté­kű területekhez. Ma az erdő kárpótlási értéke hektáronként 2—5 aranykorona között válto­zik. Mivel lehetőség van a meg­egyezésre, az új tulajdonosok az eddigi gyakorlat szerint nem egy esetben kétezer forintot fi­zettek egy hektár erdőért. Egy ilyen nagyságú területen átlago­san 300 köbméter fa van, amely több százezer forintot ér, az eszmei értéket is figyelembe véve azonban milliós nagyság- rendű vagyon kerül magántulaj­donba. Ez akkor is így van, ha a kárpótlás pillanatában nem le­het kivágni a fát. A vezérigazgató úgy véli, hogy mivel az emberek rendkí­vül olcsón kapják meg az er­dőt. ezért nem is fogják megbe­csülni, nem fognak rá úgy vi­gyázni, mint kellene. Ezért Dobó István szavai szerint min­den ok megvan az aggodalom­ra az erdők magántulajdonba kerülésével kapcsolatban. Halász Csilla Ki fizessen a HÉV-ért? A tárgyalás igen barátságos hangulatban zajlott, bár a fe­lek álláspontja nem közele­dett egymáshoz — összegez­te Úri József, Szigetszentmik- lós polgármestere vélemé­nyét a fővárosi önkormány­zat, a Budapesti Közlekedési Vállalat illetékeseivel folyta­tott tegnapi megbeszélésről, ahol ismét a HÉV ügye ke­rült napirendre. Ahogy arról már többször is beszámoltunk, a Helyiér­dekű Vasút menti települése­ket a fővárosi önkormány­zat azzal kereste meg, hogy a BKV anyagi gondjai miatt járuljanak hozzá a HÉV-mű- ködtetéshez. Ebben a kérdés­ben tavasz végéig kívánnak megállapodni az érintettek­kel. Ha a tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, a főváros a járatok ritkítására vagy a bérletárak emelésére kénysze­rül. A Pest megyei önkor­mányzatok, polgármesterek megértik ugyan a BKV gond­jait, ám számukra a kért ösz- szeg kifizetése megoldhatat­lan. Annyiban maradtak a fe­lek, hogy a BKV szakembe­rei a közeljövőben felkeresik az érintett településeket, az­zal a céllal, hogy megbeszél­jék a további konkrét részlete­ket. (szí) Korszerű telefonhálózat Dunakeszin Dunakeszin a Matáv Budapest Vidéki Igazgatóságának hálózatépítő' üzemének szakembe­rei a napokban nekiláttak a bővített telefonhálózat átszereléséhez. A néhány napig tartó munka során a szerelők lebontják, leszerelik a régi kábeleket és az elosztókat, ezután már az új, korszerű hálózaton keresztül bonyolítják majd le a beszélgetéseket Hancsovszki János felvétele Hannoveri vásár Hazánk a vendég 342 ezer négyzetméteren 58 ország közel hétezer kiál­lítója mutatja be termékeit áprilisban Hannoverben, a világ legnagyobb ipari vásá­rán, amelynek vendégorszá­ga idén —- a rendszert vál­toztató közép-európai orszá­gok közül elsőként — Ma­gyarország lesz — közölte kedden Hannoverben Klaus Goehrmann, a kiállítást ren­dező Deutsche Messe Rt. el­nöke. A vendégország (partner- ország) mindig kiemelt fi­gyelemben részesül a Han­noveri Ipari Vásáron, né­met adat szerint Magyaror­szágról 143 vállalat lesz je­len az alsó-szászországi metropolisban. Az április 20-ától 27-éig üzemelő be­mutatót Helmut Kohl kan­cellár nyitja majd meg. Kö­rülbelül 350 ezer látogatóra számítanak — mind a kiállí­tók száma, mind a kiállítási terület jóval nagyobb a tava­lyihoz képest. Szondázok i-kutattfffáráti / A Sonda Ipsos nevű közvélemény-kuiafíTBiráti társa­ság a listáival időről időre megnevetteti az embert. Ha politikus lennék, természetesen cseppet sem szórakoztatna az, hogy velem szórakozik egy olyan in­tézmény, amely megkérdez mondjuk kilencszázhar- minchat kiválasztott embert, azután közvéleményről és népszerűségi listáról beszél. Elhunyt miniszterelnökünk, akinek ravatalához és sírjához százezrek zarándokoltak el, e listákon soha nem volt képes az élvonalba kapaszkodni. Bizo­nyosra vehető', hogy ezeknek a — listavezetőkként kizárólag úgynevezett liberális és úgynevezett szocia­lista politikusokat feltüntető' — közvélemény-kuta­tóknak a megkérdezettjei nem e százezrek közül ke­rülnek ki. Az ember mindenesetre«csodálkozik. Mármint az az ember, aki gondolkodása, nézetei alapján nem te­kinthető sem úgynevezett liberálisnak, sem úgyneve­zett szocialistának. Mert mit lát? Nos, azt látja, hogy sem a szőkébb, sem a tágabb ismeretségi körében még nagyítóval sem képes felmutatni senkit, akire rá­talált volna a Sonda Ipsos. Magam legalábbis ezt tapasztalom. Rokonaim, ba­rátaim, ismerőseim egyike sem tud megnevezni egyet­len lelket sem — pedig nekik is vannak további roko­naik, barátaik és ismerőseik —, aki fennakadt volna a közvélemény-kutatók hálóján. Evek óta egyet sem. Vajon miért van az, hogy a betörők, az ügynökök, a zsebtolvajok, a szabálytalanul közlekedők, de még a Jehova tanúinak az aktivistái is megtalálják az em­ber fiát, éppen csak a szondázok nem. Azazhogy pardon és bocsánat! Olykor azért megál­lítanak. Csak az a kék uniformis, az téveszti meg az embert. Bánó Attila Életmód és szabadidó' Az elemiseket kell megmozgatni Szerte az országban, így Pest megyében is — sajnos — számtalan, még jó állapot­ban lévő szabadtéri sportpá­lya, erdei tomapálya áll ki­használatlanul, gazdátlanul. Ugyanakkor a Nemzeti Ifjú­sági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Ala­pítvány — mely éppen az idei pályázatok elbírálásáról tartott tegnap sajtótájékozta­tót — nem tudja vállalni ezeknek a tereknek a feltér­képezését, s hasznosítását — válaszolta lapunk munka­társának Kulin Sándor parla­menti képviselő, a kuratóri­um elnöke. A politikus egyúttal elmondta, annak ér­dekében, hogy az alapítvány pályázataira mind szélesebb körben érkezzenek jelentke­zések, illetve a kuratórium munkája a nyilvánosság előtt is ismert legyen, a jövő­ben a megyei lapokat is be kívánják vonni a pénzek el­osztásának publikálásába. (Folytatás a 4. oldalon) Pályázat a pavilonokra Lezárult az 1996-os expó nemzetközi pavilonjainak ki­vitelezésére kiírt versenypá­lyázat előminősítési szaka­sza. Az eredményt kedden Barsiné Pataky Etelka ismer­tette a Világkiállítási Prog­ramiroda székházában. Az expó egyik legna­gyobb építési vállalkozása lesz azoknak a nemzetközi pavilonoknak a felépítése, amelyekben a részt vevő or­szágok mutatkoznak majd be. Külső megjelenésük meg­határozhatja az egész kiállí­tás arculatát. A versenypályá­zat iránt így óriási érdeklő­dés nyilvánult meg, 83 cég váltotta ki a pályázati csoma­got, s végül 50 cég adta be ajánlatát. A tenderbontás után 22 cég maradt verseny­ben, közülük négy cég azon­ban csak részfeladatot, azaz a 40 ezer négyzetméternyi pavilonsor felépítésének csak egyes részeit vállalta. Az Expo ’96 Kft. — mint a világkiállítás megvalósításá­ért felelős szervezet — e négy cégnek javasolta, hogy összefogva, közösen nyújtsa­nak be egy újabb pályázatot. Amennyiben a társaságok ezt a javaslatot elfogadják, 19 cég között dől majd el a nemzetközi kiállítási csarno­kok megvalósítására kiírt verseny.

Next

/
Thumbnails
Contents