Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

MEGYEI HÍRLÁP XXXVlfl. ÉVFOLYAM, 34.SZÁ^V1 V“ Ára: 13,50 forint Az MDF nem változtat Szegeden tartotta tegnap 11. kihelyezett ülését az MDF Or­szágos Elnöksége. A nyolc szekció közül egyedül az egy­házi szekció ülése volt zárt, a meghívott egyházi személyi­ségek kérésére. Az önkormányzati szekció­ban a legnagyobb hangsúlyt a közbiztonság kérdése kap­ta. Kónya Imre belügyminisz­ter a déli órákban a röszkei határátkelőn találkozott a ha­tárőrség, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos és területi, valamint a rendőrség megyei vezetőivel, majd ezt követő­en a sajtó képviselőivel. A tá­jékoztatón és a szekcióülésen is hangsúlyozta: a közbizton­ságért felelős szervezeteknek együtt kell megoldani az or­szágnak ezt az egyik legfonto­sabb feladatát. Kónya Imre bejelentette: a kormány hatá­rozatot fog hozni, amely alap­ján megvizsgálják, hogy a fe­lelős szervezeteknek mi a ten­nivalója a közbiztonság javí­tásáért. A társadalmi kapcsolatok szekcióban Kulin Ferenc, a párt frakcióvezetője hangsú­lyozta: az MDF politikai vo­nalvezetése nem változik. A párt számára a nemzeti és a demokratikus elkötelezettség alapvető kritérium marad, en­gedményt e téren nem kíván a jövőben sem tenni. Az ülé­sen többek között elhangzott: az MDF—KDNP-kapcsolat zökkenőmentes, természete­sen előfordul, hogy bizonyos kérdésekben a két párt másho­vá helyezi a hangsúlyt. miniszterelnök Visegrádion A főváros terjeszkedése újabb gondokhoz vezetne Boross Péter miniszterelnök a tanácskozáson. Mellette Kó'törő Miklós, a Megyei Önkor­mányzatok Szövetségének elnöke és Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke Vimola Károly felvétele A választások előtt nem len­ne szerencsés benyújtani a parlamentnek az önkor­mányzati törvény módosítá­sára vonatkozó törvényja­vaslatot, erre majd akkor ke­rülhet sor, amikor nagyobb az esély, hogy a szakmai szempontok fognak domi­nálni és nyugodtabbak, ki­egyensúlyozottabbak, har- monikusabbak lesznek a vi­szonyok — jelentette ki Bo­ross Péter miniszterelnök tegnap Visegrádon, a Me­gyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének elnö­ki találkozóján. A miniszterelnök lapunk kérdésére elmondta: a megye­határok megváltoztatása nem szerepel az elképzeléseink kö­zött. A második világháború után kialakult megyerendszer­hez ugyanis rendkívül veszé­lyes lenne hozzányúlni. Úgy vélte, a főváros közigazgatási határának kiterjesztése nem tartozik a jó elgondolások kö­zé. Ha Pest megye egy részét a fővároshoz csatolnák, az te­lepülésszerkezeti szempont­ból kifejezetten hátrányt je­lentene. Amennyiben a kiter­jesztéssel például sikerülne megoldani a közlekedésszer­vezést, akkor újabb problé­mák jelentkeznének, újabb te­lepülések igényelnék, hogy még jobban kitolódjon a ha­tár. Ez pedig — fejezte be vá­laszát — a meglévő arányta­lanságokat tovább növelné. (Lapunk 4. oldalán Szabó Já­nos minisztériumi osztályveze­tő véleményét olvashatják.) (Folytatás a 4. oldalon) Jogszabályokra várva Horányi fakivágás A töltésen bokrok sem állhatnak 1994. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK Arcok tükre Nemrég jöttem haza Finnországból, s különösképp fel­tűnt nekem, hogy milyen sok a szomorú ember nálunk. Mennyi bánat az arcokon, az égó' szemekben! Milyen mélyek a ráncok! Múló bánat nem ül ki ilyen végletesen az emberre; gesztusaira és egész lényére. Mint a friss nö­vényzet a tavaszi fagyban, végleges és végzetes károkat szenvedett el néhány generáció a múltban, leginkább a mai negyvenesek, ötvenesek. Közülük is az elmúlt évtize­dek félretettjei, a perifériára vagy az annál is lejjebb szorí­tottak; mindazok, akiknek tehetségük és adottságaik szint­je alatt kellett élni. S ráadásul még nem jött el a felléleg­zés ideje, talán nem is jön már, de legfőképpen az a baj, hogy már nem is várják. A nyomás pedig csak erősödött az elmúlt három évben, keményeden az élet. Úgy látszik, nagy ára van már annak is, ha évtizedekig szemben ál­lunk a széllel. A finnek sem mosolygósak, tartózkodó, zárkózott embe­rek, de másfajta a morcosságuk. Ők is olyasféle kis né­pek, mint mi, akiket évszázadokig nyomorítottak a na­gyobb hatalmak, de lélekpusztító korszakaikból kimaradt a marxizmus. Az elmúlt hetvenöt év erőfeszítéseit függet­len, szabad országban élték meg, abban is születtek és sa­ját hazájukban mindig is jobban otthon voltak, mint mi. Ők az országot sem árulták ki annak idején, jövőjüket sem adták el: mégis meg tudták teremteni saját éráiból azt a viruló gazdaságot, azt a nyugodt légkört, kiegyensúlyo­zottságot, amely ma tükröződik az arcukon. Ónody Éva A KDNP a házigazda EUCD-ülés Budapesten Az EUCD-konferencián részleteiben is megtárgyaljuk, egy­ben kinyilvánítjuk azon elvárásunkat: a NATO nyújtson garanciát arra, hogy egy esetleges Magyarország elleni kül­ső' támadás esetén nem marad tétlen — mondotta Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A politikus beszámolt arról, hogy március 10—11-én ren­dezik meg az Európai Keresz­ténydemokrata Unió (EUCD) közép-kelet-európai munka- csoportjának idei ülését, mely­nek a Kereszténydemokrata Néppárt lesz a házigazdája. A budapesti tanácskozás közpon­ti témájaként a Partnerség a békéért megállapodás lényegi kérdéseit vitatják meg. Az EUCD köré — mely­nek alelnöke Surján László, a KDNP elnöke — 25 ország kereszténydemokrata pártjai tömörülnek, tíz másik párt megfigyelői státusban vesz részt a szervezet munkájában. (Folytatás a 3. oldalon) Az Ó utcai tragédia megmutatta, milyen jól működik együtt a tűzoltóság és a polgári védelem — mondta Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára Erdó'si Agnes felvétele Igazodjon a törvénykezés, ne Bartók! Megpecsételődött a Zeneműkiadó sorsa? A katasztrófavédelmi törvény- javaslatot most kezdi tárgyalni az Országgyűlés, s remélhető­en a tűzvédelmi törvényjavas­lat is mihamarabb napirendre kerül — mondotta Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azon a tegnapi ré­giós értekezleten a megyehá­zán, amelyen Jász-Nagykun­Szolnok, Pest és Nógrád me­gye tűzoltó- és polgárvédelmi parancsnokai vettek részt. Most először találkoztak e két szolgálat vezetői ebben a régióban. Az értekezlet célja — a tájékoztatáson túl — egymás gondjainak megisme­rése, megbeszélése volt. (Folytatás a 4. oldalon) Árvízvédelmi okokból kezd­tük el a horányi árvízvédelmi töltésen álló fák kivágását — mondotta Koppány György, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyette­se. Hozzátette — a tegnapi, Meghalnak-e a horányi fák? című írásunkra reagálva —, hogy előírások szabják meg, milyen méretű töltéseket kell kiépíteniük. E töltéseken sem fák, sem bokrok nem állhatnak, mert a növények gyökerei megbont­ják a töltéstestet, árvíz esetén pedig megnehezítik a védel­mi anyagok helyszínre szállí­tását. A vízügyi igazgatóság szakemberei — az 1991-ben történt töltésszakadást is okozó árvíz tapasztalatai alapján — azzal a céllal ha­tározták el a töltés megerősí­tését, hogy növeljék a Szent­endrei-sziget, és benne a ho­rányi üdülőtelep árvízvédel­mi biztonságát. Ezen indo­kok miatt az erdőfelügyelő­ségtől megkérték és termé­szetesen megkapták az enge­délyt a fák kivágásához. A munkálatokat már az elmúlt évben megkezdték, közel egy kilométeres szakasszal el is készültek. Most érkez­tek el a horányi üdülőterüle­tekhez. Egyébként, a fakivá­gási problémáról tudott a szi­getmonostori polgármester, Mócsai János, mivel hivata­lában ezzel kapcsolatban jegyzőkönyv készült. Amikor hozzáfogtak a munkálatokhoz, a horányi üdülőterületen, támadások ér­ték a vízügyi igazgatóságot; különböző lapok foglalkoz­tak a fák kivágásának ügyé­vel. A tiltakozók között van­nak helybéliek, és a Levegő Munkacsoport tagjai. (Folytatás a 4. oldalon) Újabb sokkhatásként érte a hazai zenész szakmát és a kultúraszerető közvéle­ményt nemzeti zeneműkia­dónk, az Editio Musica Bu­dapest Kft. privatizációjá­val kapcsolatban tegnap ki­szivárogtatott hír. A Nép- szabadság cikke a vállalat „jelenlegi tulajdonosa­ként” említi az olasz Ricor- di céget, a magyar államot és a vállalat vezetését. Ezek szerint aláírták volna azt a titkos tárgyalások eredmé­nyeként megszületett szer­ződést, amelyben az ÁV Rt. a vállalat többségi (49,88 százalékos) részvényeit kül­földieknek adja, míg a ma­radékon több magyar tulaj­donos osztozkodhat. Ezál­tal a többségi részvényesre ruházza a nagy magyar klasz­szikusok, az egész XX. szá­zadi zeneirodalom és zene­pedagógia értékeit, vala­mint az eljövendő zenészge­nerációk sorsa feletti rendel­kezést. Amikor egy hónapja vélet­lenül kipattant a szerződés hí­re, óriási megrökönyödést és heves tiltakozást váltott ki, s megváltoztatása érdekében vezető muzsikusaink azóta is folyamatos tárgyalásokat folytatnak az illetékesekkel. Bízva Szabó Tamás tárca nél­küli miniszter ígéretében, aki Durkó Zsolt Kossuth-díjas ze­neszerző tiltakozó levelére ja­nuár 3-án írt válaszában le­szögezte: „A megnyugtató megoldás megtalálásáig nem történik visszafordíthatatlan döntés. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents