Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK A magyar kisebbség nem alku tárgya Vízmegosztás: Pozsonyban is titok A szlovák külügyminisztérium tegnapi saj­tótájékoztatóján kiderült, hogy egyelőre Szlo­vákia sem teszi közzé a Duna vízmegosztásá­nak kérdésében kialakított álláspontját. Ismeretes, hogy a szlovák kormány három­hetes késedelemmel alakította ki, és csak ked­den fogadta el a Duna vízmegosztását érintő álláspontját, amelyet január 15-ig kellett vol­na eljuttatni Brüsszelbe, az Európai Unió szakértői bizottságához. A keddi pozsonyi kormányülést követően elhangzott tájékoztatá­sok, valamint az álláspont egyes ismertté vált részletei nyomán nem látszott egyértelműnek, vajon Pozsony nyilvánosságra hozza-e a Brüsz- szelbe küldött levelet. Daniela Rozgon, a szlovák külügyminiszté­rium sajtó- és tájékoztatási osztályának igaz­gatója az MTI pozsonyi tudósítójának kérdé­sére válaszolva elmondta, hogy minekután a magyar fél sem tette közzé saját álláspontját, s mivel az az Európai Unió szakértői számára készült, Szlovákia Magyarország példáját kö­vetve egyelőre szintén bizalmasan kezeli Brüsszelbe címzett üzenetét. Párhuzamos tárgyalások Ideiglenes egyezség? Magyarország akkor támo­gatja a szankciók feloldását, ha Jugoszláviának sikerül visz- szaszerezni cselekedeteivel a nemzetközi közösség jóindula­tát. Magyarország addig is tel­jesíti kötelezettségét az ENSZ- szel és más nemzetközi szerve­zetekkel szemben. Határain mindig is szigorúan ellenőrizte az embargó betartását — is­merteti a Frankfurter Allgemei­ne Zeitung tudósítója Je­szenszky Géza külügyminisz­ter szavait a magyar álláspont­ról. A miniszter brüsszeli láto­gatása előtt fogadta a tudósítót. A frankfurti napilap szerint Jeszenszky Géza igyekszik el­simítani a belgrádi látogatásá­val vert hullámokat. A beszél­getés során meglepetését fejez­te ki azzal kapcsolatban, hogy milyen színt kapott találkozója a déli szomszédállam politikai vezetőivel. Matthias Rüb tudó­sító szerint a miniszter különö­sen bosszúsnak mutatkozott a Washington Post azon jelenté­A szlovák kormány megérti, hogy szükség van bizonyos átmeneti időszakra a teljes jogú tagság elnyerése előtt, de a békepartnerség kereté­ben megvalósuló együttműkö­dési programot Pozsonyban is a tagság felé vezető úton tett első lépésnek tekintik — jelentette ki Vladimír Meciar Brüsszelben. A szlovák kor­mányfő — Sergio Silvio Ba- lanzino NATO-főtitkár-he­se miatt, hogy Budapest kísér­lete a szerb-magyar kapcsola­tok normalizálására veszélyez­teti a Jugoszlávia ellen fogana­tosított ENSZ-szankciók betar­tását. Magyarorszáég az embargó következtében elszenvedett 2,5 milliárd márkás kár ellené­re mindig is szigorúan ellen­őrizte és továbbra is szigorúan ellenőrizni fogja határain a szankciók betartását — hang­súlyozta a miniszter. A lap megjegyzi, hogy az embargó betartását felügyelő EU-bizott- ságok képviselői valóban min­dig dicsérően nyilatkoztak a magyar hatóságok együttműkö­déséről. A külügyminiszter vissza­utasította azokat a feltételezése­ket, hogy Magyarország a vaj­dasági magyar kisebbség korlá­tozott autonómiája ellenében kilátásba helyezte volna a belg­rádi kormánynak a szankciók lazítását. Nincs ilyen alku — szügezte le. lyettes társaságában — azt követően válaszolt újságírók kérdéseire, hogy a szövetség központjában aláírta a partne­ri kapcsolat megteremtését célzó keretégyezményt. Meciar kormányfő az MTI azon kérdéseire, nem tart-e at­tól, hogy a Szlovákia és Ma­gyarország között fennálló vi­tás kérdések káros hatással le­hetnek a békepartnerség alaku­lására, válaszul kifejtette: Megoldás Varsóban Megoldódott a lengyel kor­mányválság. Sikerrel zárult a kormánykoalíció két erejének vezetője közti kedd esti megbe­szélés. A kiadott hárommonda­tos közlemény szerint a De­mokratikus Baloldali Szövet­ség (SLD) és a Lengyel Pa­rasztpárt (PSL) megerősítette szándékát a kormánykoalíció fenntartására. Támogatásukról biztosították a költségvetés ter­vezetét, és kifejezésre juttatták elismerésüket a lemondott Ma­rek Borowski tudása hozzáérté­se és aktivitása iránt. Szlovákia vonatkozó javaslatá­ban leszögezte, hogy a határo­kat megváltoztathatatlannak tekinti, és jelezte, hogy bármi­kor kész kétoldalú megállapo­dás keretében megkötni Ma­gyarországgal a „történelmi” békét. Úgy vélte, a két ország kapcsolatait ugyanolyan alap­ra kellene helyezni, mint amely Franciaország és Né­metország megváltozott törté­nelmi viszonyát jellemzi. Jól tájékozott NATO-források szerint a szarajevói tűzszüneti megállapodás után szinte biztos­ra vehető, hogy Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács ülésén vé­gül is nem fogadnak el ultimátu- mos formulát. A tanácsülés színhelyén lapzártánk idején mind egyértelműbbé vált, hogy a nap során egyszerre három helyszínen is folyó „Bosznia- tárgyalások” egymással szoros kapcsolatban állva mentek vég­be. Miközben a belga főváros­ban a NATO-tagországok nagy­követei már reggel óta arról al­kudoztak, hogy milyen feltéte­lek mellett szólítsák fel a Szara­jevót körülvevő szerbeket erőik visszavonására, Genfben is fo­lyamatosan tartott — Lord Owen és Thorwald Stoltenberg közvetítésével — a szembenál­ló felek közötti tárgyalás, illet­ve ugyancsak ezzel egy időben a bosnyák főváros repülőterén a bosnyák és szerb erők képvi­selői keresték, és a jelek szerint szerda délutánra meg is találták a módját egy ideiglenes megál­lapodásnak. Mindezek eredményeként késő délután szinte párhuzamo­san futott be a brüsszeli ta­nácsülés színhelyére annak hí­re, hogy Michael Rose, a bosz­niai ÉNSZ-erők parancsnoka Szarajevóban bejelentette az azonnali tűzszünetet (és ennek részeként a szerbek visszavo­nulási készségét); illetve az az értesülés, miszerint Lord Owen szintén a megegyezési és kivonulási készség jeleit ta­pasztalta Genfben. Abból, ahogy ezzel egy idő­ben jól tájékozott NATO-forrá- sokból ismertté vált, hogy a brüsszeli tanácskozás este nyolc előtt valószínűleg nem határoz semmit, majd nem sok­kal később egy nem hivatalos forrás egyértelműen azt közöl­te, hogy szinte bizonyosan nem lesz ultimátum, megfigye­lők egyértelműen arra követ­keztettek, hogy a három tanács­kozás nem csupán egymással párhuzamosan, de egymással gondosan egyeztetetten, folya­matos kapcsolattartás mellett is ment végbe. A nagyvilág hírei k A német kormány teg­nap úgy döntött, hogy az újraegyesítés utáni máso­dik Bundestag-választás napjául október 16-át java­solja az államfőnek. k A téli olimpiai játékok ideje alatt az „olimpiai tűzszünet” betartására hívta fel tegnap a görög miniszterelnök minden olyan ország vezetőit, ahol katonai konfliktu­sok vannak. k Imrich Andrejcák szlo­vák és Volker Rühe né­met védelmi miniszter kedden Pozsonyban kato­nai együttműködésről szó­ló megállapodást írt alá. A program elsősorban kato­nai káderek kiképzésére és a szlovák hadsereg né­met segítséggel történő fej­lesztésére helyezi á hang­súlyt. # Az orosz törvényho­zás alsóháza tegnap vizs­gálóbizottságot állított fel a tavaly októberi moszkvai véres esemé­nyek okainak és körül­ményeinek tisztázására. k Borisz Jelcint szobafog­ságra ítélte egy meghűlés. Emiatt Moszkva melletti rezidenciáját nem hagyja el, viszont a betegség meg­engedi az otthoni munkát. Mindez Anatolij Kraszi- kov, az elnöki sajtószolgá­lat vezetője közölte szer­dán, hozzátéve, hogy az orvosok szerint Jelcin múlt heti grúziai látogatá­sa idején hűlhetett meg. Meciar is aláírt Brüsszelben Beszélgetés Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével Nem létezd mércét nem lehet túllépni A múlt héten munkalátogatást tett Szlovákiában Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebb­ségekkel foglalkozó főbiztosa, aki tárgyalt az Együttélés poli­tikai mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom küldöttségével. Mivel egyes szlovák sajtótermékek­ben félrevezető hírek jelentek meg Van der Stoel véleményé­ről, megkértük Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, hogy foglalja össze a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait. — Van der Stoel látogatását két szempontból kell értékelni. Az egyik szempont, hogy a ve­zetése alatt álló kormánybiztos­ság feladata felmérni az itt élő magyarok helyzetét. Ugyan­úgy kiértékeli a magyarországi szlovákokét is. A látogatás te­hát az adatgyűjtés fontos ré­sze. A másik szempont az, hogy előkészületben van az eu­rópai stabilitási egyezmény. Ez a Balladur-terv továbbgon­dolt változata, amit az Európai Unió már első fokon megtár­gyalt és véleményezésre ki­adott a helsinki folyamat tagor­szágainak. Tehát azoknak, ame­lyek nem tagjai az uniónak. E folyamat része az a külön fel­adat, amit a Van der Stoel ve­zette hivatal fog kapni. Ennek lényege, hogy a kormánybiz­tosság segítse elő az egymás­sal szomszédos államok kétol­dalú egyezményeinek megköté­sét, amelyek tartalmaznák az adott ország területén kisebb­ségben élő népcsoportok jogait is. Ez tehát a legfontosabb szempont. Ugyanis ez a bizton­sági egyezményi folyamat lét­rehozhatna egy olyan nemzet­közi egyensúlyrendszert, amelyből akár ellenőrzési, sőt számonkérési lehetőségek is származhatnak. Vagyis nemzet­közi garanciát biztosítani a számbeli kisebbségben élők számára. Ez közvetve — a mi esetünk­ben — azt jelentené, hogy Ma­gyarország kimondatlanul vé­dőhatalmi státust nyerne a szlo­vákiai magyarok fölött. Ezt pe- cséltelné meg egy általános eu­rópai egyezmény. Ha ez nem lesz elfogadható valamelyik or­szág számára, akkor az adott két állam között nem jön létre megállapodás a kisebbségek jo­gainak biztosítása érdekében, így nem lesz stabilitási egyez­mény, de ennek következtében stabilitás sem. Találkozásaink alkalmával elmondhattuk saját vélemé­nyünket is. Ezt már egyszer ki­fejtettük a VMDK-val és az RMDSZ-szel együtt 1992 szep­temberében. Megítélésünk sze­rint e folyamat első lépéseként az adott országon belül a kor­mányzat és a kisebbség képvi­selői között kellene megegye­zésre jutni. Ezt kétoldalú állam­közi egyezmény rögzíthetné, így lehetne gyorsabban rendez­ni az érintett kisebbségben élő közösség beleegyezésével és megelégedésére az államközi kapcsolatokat, ami ennek alap- feltétele. Ezt mi elmondtuk Van der Stoelnak, és ő ezt meg­fontolandó javaslatként fogad­ta. Előrebocsátotta azonban, hogy megítélése szerint az érin­tett kormányok számára ez aligha lesz elfogadható eljárás. — A félremagyarázó szlo­vák sajtókampány azt igyek­szik sulykolni, hogy Szlováki­ában minden a legnagyobb rendben van, és ezzel a véle­ménnyel a nyugatiak egyetérte­nek. Ezt akár el is hihetnénk, hiszen a külföld sokszor rosz­szul vagy felemásan tájékozott viszonyainkról. Ön szerint a Van der Stoel vezette intéz­mény mennyire ismeri a valós helyzetet? Mi derült ki ezzel kapcsolatban a tárgyalások fo­lyamán ? — Megítélésem szerint a helyzetet tisztán látják. Ez nem jelenti azt, hogy a részlet- kérdéseket is ismerik. De hát erre szolgálnak a beszélgeté­sek, amelyek alkalmával eze­ket tisztázzuk. Ilyen kérdés az alternatív oktatás bevezetésé­vel kapcsolatos. Ő nem tudta, hogy ha a szülők kisebb hánya­da kéri a magyar iskolában az alternatív oktatást, akkor a többség kénytelen ennek alá­vetnie magát. Azt sem tudta, hogy ezt az iskolatípust nem kell törvény útján bevezetni, hanem ezt a miniszter saját ha­táskörében rendelheti el. Ennél a pontnál tértünk ki arra, miért fontos számunkra az önkor­mányzatok megerősítése, hogy saját hatáskörükben intézhes­sék az iskolaügyi kérdéseket. Ez tehát számára érthető véle­mény volt. — A szlovák sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilá­got, hogy Michal Kovác köztár­sasági elnök szerint Max van der Stoel egyetértett azzal, hogy Szlovákiában a magyar nyelv használatának módja meghaladja az európai mércét. — Ő nem minősítette azokat az értesüléseket, amelyeket ka­pott. Egyetlenegy minősítést hallottam tőle. Ez a révkomáro­mi nagygyűléssel volt kapcso­latos. A határozatok ismereté­ben azt mondta, hogy az, aki azokkal nem is ért egyet, nem mondhatja, hogy az nem egy alaposan és átgondoltan előké­szített munka. Ez szakmai mi­nősítés, nem tartalmi. Azok a vélemények, amelyeket az ál­lamfő szóvivője az ő szájába adott, nem felelnek meg a való­ságnak. Egyszerűen kizártnak tartom, hogy egy tapasztalt dip­lomata ilyen jellegű minősíté­seket mondjon. Max van der Stoel tisztában van azzal — ez tárgyalásaink során is kifeje­zésre jutott —, hogy nincsenek európai normák. Tehát nem le­het arról beszélni, hogy Szlová­kiában túllépik ezt a nem léte­ző mércét. Balassa Zoltán Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents