Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK A magyar kisebbség nem alku tárgya Vízmegosztás: Pozsonyban is titok A szlovák külügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy egyelőre Szlovákia sem teszi közzé a Duna vízmegosztásának kérdésében kialakított álláspontját. Ismeretes, hogy a szlovák kormány háromhetes késedelemmel alakította ki, és csak kedden fogadta el a Duna vízmegosztását érintő álláspontját, amelyet január 15-ig kellett volna eljuttatni Brüsszelbe, az Európai Unió szakértői bizottságához. A keddi pozsonyi kormányülést követően elhangzott tájékoztatások, valamint az álláspont egyes ismertté vált részletei nyomán nem látszott egyértelműnek, vajon Pozsony nyilvánosságra hozza-e a Brüsz- szelbe küldött levelet. Daniela Rozgon, a szlovák külügyminisztérium sajtó- és tájékoztatási osztályának igazgatója az MTI pozsonyi tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta, hogy minekután a magyar fél sem tette közzé saját álláspontját, s mivel az az Európai Unió szakértői számára készült, Szlovákia Magyarország példáját követve egyelőre szintén bizalmasan kezeli Brüsszelbe címzett üzenetét. Párhuzamos tárgyalások Ideiglenes egyezség? Magyarország akkor támogatja a szankciók feloldását, ha Jugoszláviának sikerül visz- szaszerezni cselekedeteivel a nemzetközi közösség jóindulatát. Magyarország addig is teljesíti kötelezettségét az ENSZ- szel és más nemzetközi szervezetekkel szemben. Határain mindig is szigorúan ellenőrizte az embargó betartását — ismerteti a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója Jeszenszky Géza külügyminiszter szavait a magyar álláspontról. A miniszter brüsszeli látogatása előtt fogadta a tudósítót. A frankfurti napilap szerint Jeszenszky Géza igyekszik elsimítani a belgrádi látogatásával vert hullámokat. A beszélgetés során meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy milyen színt kapott találkozója a déli szomszédállam politikai vezetőivel. Matthias Rüb tudósító szerint a miniszter különösen bosszúsnak mutatkozott a Washington Post azon jelentéA szlovák kormány megérti, hogy szükség van bizonyos átmeneti időszakra a teljes jogú tagság elnyerése előtt, de a békepartnerség keretében megvalósuló együttműködési programot Pozsonyban is a tagság felé vezető úton tett első lépésnek tekintik — jelentette ki Vladimír Meciar Brüsszelben. A szlovák kormányfő — Sergio Silvio Ba- lanzino NATO-főtitkár-hese miatt, hogy Budapest kísérlete a szerb-magyar kapcsolatok normalizálására veszélyezteti a Jugoszlávia ellen foganatosított ENSZ-szankciók betartását. Magyarorszáég az embargó következtében elszenvedett 2,5 milliárd márkás kár ellenére mindig is szigorúan ellenőrizte és továbbra is szigorúan ellenőrizni fogja határain a szankciók betartását — hangsúlyozta a miniszter. A lap megjegyzi, hogy az embargó betartását felügyelő EU-bizott- ságok képviselői valóban mindig dicsérően nyilatkoztak a magyar hatóságok együttműködéséről. A külügyminiszter visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy Magyarország a vajdasági magyar kisebbség korlátozott autonómiája ellenében kilátásba helyezte volna a belgrádi kormánynak a szankciók lazítását. Nincs ilyen alku — szügezte le. lyettes társaságában — azt követően válaszolt újságírók kérdéseire, hogy a szövetség központjában aláírta a partneri kapcsolat megteremtését célzó keretégyezményt. Meciar kormányfő az MTI azon kérdéseire, nem tart-e attól, hogy a Szlovákia és Magyarország között fennálló vitás kérdések káros hatással lehetnek a békepartnerség alakulására, válaszul kifejtette: Megoldás Varsóban Megoldódott a lengyel kormányválság. Sikerrel zárult a kormánykoalíció két erejének vezetője közti kedd esti megbeszélés. A kiadott hárommondatos közlemény szerint a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) megerősítette szándékát a kormánykoalíció fenntartására. Támogatásukról biztosították a költségvetés tervezetét, és kifejezésre juttatták elismerésüket a lemondott Marek Borowski tudása hozzáértése és aktivitása iránt. Szlovákia vonatkozó javaslatában leszögezte, hogy a határokat megváltoztathatatlannak tekinti, és jelezte, hogy bármikor kész kétoldalú megállapodás keretében megkötni Magyarországgal a „történelmi” békét. Úgy vélte, a két ország kapcsolatait ugyanolyan alapra kellene helyezni, mint amely Franciaország és Németország megváltozott történelmi viszonyát jellemzi. Jól tájékozott NATO-források szerint a szarajevói tűzszüneti megállapodás után szinte biztosra vehető, hogy Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács ülésén végül is nem fogadnak el ultimátu- mos formulát. A tanácsülés színhelyén lapzártánk idején mind egyértelműbbé vált, hogy a nap során egyszerre három helyszínen is folyó „Bosznia- tárgyalások” egymással szoros kapcsolatban állva mentek végbe. Miközben a belga fővárosban a NATO-tagországok nagykövetei már reggel óta arról alkudoztak, hogy milyen feltételek mellett szólítsák fel a Szarajevót körülvevő szerbeket erőik visszavonására, Genfben is folyamatosan tartott — Lord Owen és Thorwald Stoltenberg közvetítésével — a szembenálló felek közötti tárgyalás, illetve ugyancsak ezzel egy időben a bosnyák főváros repülőterén a bosnyák és szerb erők képviselői keresték, és a jelek szerint szerda délutánra meg is találták a módját egy ideiglenes megállapodásnak. Mindezek eredményeként késő délután szinte párhuzamosan futott be a brüsszeli tanácsülés színhelyére annak híre, hogy Michael Rose, a boszniai ÉNSZ-erők parancsnoka Szarajevóban bejelentette az azonnali tűzszünetet (és ennek részeként a szerbek visszavonulási készségét); illetve az az értesülés, miszerint Lord Owen szintén a megegyezési és kivonulási készség jeleit tapasztalta Genfben. Abból, ahogy ezzel egy időben jól tájékozott NATO-forrá- sokból ismertté vált, hogy a brüsszeli tanácskozás este nyolc előtt valószínűleg nem határoz semmit, majd nem sokkal később egy nem hivatalos forrás egyértelműen azt közölte, hogy szinte bizonyosan nem lesz ultimátum, megfigyelők egyértelműen arra következtettek, hogy a három tanácskozás nem csupán egymással párhuzamosan, de egymással gondosan egyeztetetten, folyamatos kapcsolattartás mellett is ment végbe. A nagyvilág hírei k A német kormány tegnap úgy döntött, hogy az újraegyesítés utáni második Bundestag-választás napjául október 16-át javasolja az államfőnek. k A téli olimpiai játékok ideje alatt az „olimpiai tűzszünet” betartására hívta fel tegnap a görög miniszterelnök minden olyan ország vezetőit, ahol katonai konfliktusok vannak. k Imrich Andrejcák szlovák és Volker Rühe német védelmi miniszter kedden Pozsonyban katonai együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A program elsősorban katonai káderek kiképzésére és a szlovák hadsereg német segítséggel történő fejlesztésére helyezi á hangsúlyt. # Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap vizsgálóbizottságot állított fel a tavaly októberi moszkvai véres események okainak és körülményeinek tisztázására. k Borisz Jelcint szobafogságra ítélte egy meghűlés. Emiatt Moszkva melletti rezidenciáját nem hagyja el, viszont a betegség megengedi az otthoni munkát. Mindez Anatolij Kraszi- kov, az elnöki sajtószolgálat vezetője közölte szerdán, hozzátéve, hogy az orvosok szerint Jelcin múlt heti grúziai látogatása idején hűlhetett meg. Meciar is aláírt Brüsszelben Beszélgetés Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével Nem létezd mércét nem lehet túllépni A múlt héten munkalátogatást tett Szlovákiában Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki tárgyalt az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttségével. Mivel egyes szlovák sajtótermékekben félrevezető hírek jelentek meg Van der Stoel véleményéről, megkértük Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, hogy foglalja össze a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait. — Van der Stoel látogatását két szempontból kell értékelni. Az egyik szempont, hogy a vezetése alatt álló kormánybiztosság feladata felmérni az itt élő magyarok helyzetét. Ugyanúgy kiértékeli a magyarországi szlovákokét is. A látogatás tehát az adatgyűjtés fontos része. A másik szempont az, hogy előkészületben van az európai stabilitási egyezmény. Ez a Balladur-terv továbbgondolt változata, amit az Európai Unió már első fokon megtárgyalt és véleményezésre kiadott a helsinki folyamat tagországainak. Tehát azoknak, amelyek nem tagjai az uniónak. E folyamat része az a külön feladat, amit a Van der Stoel vezette hivatal fog kapni. Ennek lényege, hogy a kormánybiztosság segítse elő az egymással szomszédos államok kétoldalú egyezményeinek megkötését, amelyek tartalmaznák az adott ország területén kisebbségben élő népcsoportok jogait is. Ez tehát a legfontosabb szempont. Ugyanis ez a biztonsági egyezményi folyamat létrehozhatna egy olyan nemzetközi egyensúlyrendszert, amelyből akár ellenőrzési, sőt számonkérési lehetőségek is származhatnak. Vagyis nemzetközi garanciát biztosítani a számbeli kisebbségben élők számára. Ez közvetve — a mi esetünkben — azt jelentené, hogy Magyarország kimondatlanul védőhatalmi státust nyerne a szlovákiai magyarok fölött. Ezt pe- cséltelné meg egy általános európai egyezmény. Ha ez nem lesz elfogadható valamelyik ország számára, akkor az adott két állam között nem jön létre megállapodás a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében, így nem lesz stabilitási egyezmény, de ennek következtében stabilitás sem. Találkozásaink alkalmával elmondhattuk saját véleményünket is. Ezt már egyszer kifejtettük a VMDK-val és az RMDSZ-szel együtt 1992 szeptemberében. Megítélésünk szerint e folyamat első lépéseként az adott országon belül a kormányzat és a kisebbség képviselői között kellene megegyezésre jutni. Ezt kétoldalú államközi egyezmény rögzíthetné, így lehetne gyorsabban rendezni az érintett kisebbségben élő közösség beleegyezésével és megelégedésére az államközi kapcsolatokat, ami ennek alap- feltétele. Ezt mi elmondtuk Van der Stoelnak, és ő ezt megfontolandó javaslatként fogadta. Előrebocsátotta azonban, hogy megítélése szerint az érintett kormányok számára ez aligha lesz elfogadható eljárás. — A félremagyarázó szlovák sajtókampány azt igyekszik sulykolni, hogy Szlovákiában minden a legnagyobb rendben van, és ezzel a véleménnyel a nyugatiak egyetértenek. Ezt akár el is hihetnénk, hiszen a külföld sokszor roszszul vagy felemásan tájékozott viszonyainkról. Ön szerint a Van der Stoel vezette intézmény mennyire ismeri a valós helyzetet? Mi derült ki ezzel kapcsolatban a tárgyalások folyamán ? — Megítélésem szerint a helyzetet tisztán látják. Ez nem jelenti azt, hogy a részlet- kérdéseket is ismerik. De hát erre szolgálnak a beszélgetések, amelyek alkalmával ezeket tisztázzuk. Ilyen kérdés az alternatív oktatás bevezetésével kapcsolatos. Ő nem tudta, hogy ha a szülők kisebb hányada kéri a magyar iskolában az alternatív oktatást, akkor a többség kénytelen ennek alávetnie magát. Azt sem tudta, hogy ezt az iskolatípust nem kell törvény útján bevezetni, hanem ezt a miniszter saját hatáskörében rendelheti el. Ennél a pontnál tértünk ki arra, miért fontos számunkra az önkormányzatok megerősítése, hogy saját hatáskörükben intézhessék az iskolaügyi kérdéseket. Ez tehát számára érthető vélemény volt. — A szlovák sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, hogy Michal Kovác köztársasági elnök szerint Max van der Stoel egyetértett azzal, hogy Szlovákiában a magyar nyelv használatának módja meghaladja az európai mércét. — Ő nem minősítette azokat az értesüléseket, amelyeket kapott. Egyetlenegy minősítést hallottam tőle. Ez a révkomáromi nagygyűléssel volt kapcsolatos. A határozatok ismeretében azt mondta, hogy az, aki azokkal nem is ért egyet, nem mondhatja, hogy az nem egy alaposan és átgondoltan előkészített munka. Ez szakmai minősítés, nem tartalmi. Azok a vélemények, amelyeket az államfő szóvivője az ő szájába adott, nem felelnek meg a valóságnak. Egyszerűen kizártnak tartom, hogy egy tapasztalt diplomata ilyen jellegű minősítéseket mondjon. Max van der Stoel tisztában van azzal — ez tárgyalásaink során is kifejezésre jutott —, hogy nincsenek európai normák. Tehát nem lehet arról beszélni, hogy Szlovákiában túllépik ezt a nem létező mércét. Balassa Zoltán Kassa
