Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. FEBRUAR 9., SZERDA Magyar—ukrán tárgyalások A szomszéd is békepartner Parlamenti napló Milliók várják a földtörvényt Magyarország és Ukrajna együttműködik a békepart­nerség keretén belül. Ez Für Lajos honvédelmi miniszter és ukrán kollégája, Vitalij Radeckij hadseregtábornok sajtótájékoztatóján hangzott el tegnap, a Honvédelmi Mi­nisztériumban, azt követő­en, hogy a két miniszter be­fejezte tárgyalását. Az uk­rán védelmi miniszter hozzá­tette: szó volt a regionális partnerségről is, amelyből Oroszországot sem kívánják kizárni. A két miniszter tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről is. Megállapod­tak abban, hogy szakértői bi­zottság vizsgálja a hadiipari együttműködés lehetőségét. Magyarország elsősorban re­pülőgépek, harckocsik, pán­célozott harcjárművek pótal­katrészei iránt érdeklődik. Mint kiderült, az ukrán ven­dégnek miniszterré választá­sa óta az első külföldi útja Magyarországra vezetett. Ra- deckij hadseregtábornok ez­zel kapcsolatban elmondta: nagyon könnyen teremtett kapcsolatot magyar kollégá­jával, és sok a csatlakozási pont a két ország között, be­leértve a katonai ügyeket. Für Lajos pedig azt emelte ki, hogy két éven belül má­sodik alkalommal jár ukrán védelmi miniszter hazánk­ban, ami bizonyítja a zavar­talan együttműködést a két ország között. Szó volt arról is, hogy ukrán részről hasz­nosítani kívánják a Magyar Honvédség átalakítása során szerzett tapasztalatokat. Boross Péter miniszterel­nök is fogadta Vitalij Gri- gorjevics Radeckij hadsereg­tábornokot. A találkozón ki­fejtették nézeteiket a térség biztonságpolitikai kérdései­ről, különös figyelmet szen­telve a délszláv válság mi­előbbi megoldásának. Bo­ross Péter hangsúlyozta, hogy a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt ENSZ BT-embargó rendkívül sú­lyos károkat okoz a magyar gazdaságnak. A kormányfő kifejezte aggodalmát a vaj­dasági magyarok veszélyez­tetett sorsa iránt. A magyar kormány számít Ukrajna együttműködésére a dél­szláv háború békés rendezé­sében. Radeckij hadseregtá­bornok utalt arra, hogy par­lamenti döntés alapján a kö­zeljövőben emelik békefenn­tartó csapataik létszámát Boszniában. A kormányfő emlékezte­tett arra, hogy régiónkban el­sőként hitelesítettük szándé­kainkat az Ukrajnával kö­tött kétoldalú államközi egyezményben. Magyaror­szágnak érdeke Ukrajna mi­előbbi gazdasági megerősö­dése és felemelkedése. Napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés meg­kezdte a termőföldről szóló törvényjavaslat javaslatának általános vitáját. Az előterjesz­tő Szabó János földművelés- ügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a régen várt földtör­vényt számos olyan jogsza­bály előzte meg, amely a föld­kérdést érintette és hozzájá­rult a tulajdonviszonyok alap­vető megváltoztatásához. Az átalakulás eredményeként az ország 8,2 millió hektárnyi földterületének 70—80 száza­léka ma már magántulajdon­ban van, pedig 1990-ben még 27 százalék volt az állami, 42 százalék a szövetkezeti, 22 százalék a szövetkezeti tagi tu­lajdon és csupán a földek 7 százaléka volt magánkézben. Ez a változás tette lehetővé, hogy most megszülethessen egy olyan törvény, amely akár két emberöltőre is meg­határozhatja a földek haszno­sításának és forgalmának alap­vető jogszabályi kereteit. Egy­ben megfelelő feltételeket biz­tosíthat az optimális birtok- nagyság kialakulásához is. Annak megvalósulásához azonban még számos más in­tézkedés is szükséges, mint például a megfelelő hitelfelté­Választási bizottság Az Országgyűlés — Kónya Imre belügyminiszter előter­jesztése alapján — kedden megválasztotta az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját. A testület titká­ra Kara Pál helyettes államtit­kár lett, míg a tagoknak Erdei Árpádot, a Magyar Jogász Egylet főtitkárát, Hováth Sán­dort, a Független Jogász Fó­rum alelnökét, Kukorelli Ist­vánt, az ELTE Alkotmányjo­gi Tanszékének docensét és Németh Jánost, az ELTE álta­lános rektorhelyettesét válasz­totta meg a parlament. Rótt átült Rótt Nándor, a környezetvé­delmi bizottság elnöke a Ke­reszténydemokrata Néppárt frakciójából átült a Független Kisgazdapárt képviselői kö­zé. Az FKGP új képviselője az országos lista hetedik he­lyén indul a választásokon. Rótt Nándor döntését indo­kolva emlékeztetett arra, hogy 1945-ben kezdett politi­zálni a Független Kisgazda- pártban, és emiatt a Rákosi- rendszerben letartóztatták. Most azért tért vissza az FKGP-be, mert nem ért egyet a földtörvényjavaslat­tal, amely lehetőséget ad ar­ra, hogy mamutgazdaságok alakuljanak ki Magyarorszá­gon. — A törvény ellen har­colni keresztényi és magyar kötelesség — vélte Rótt Nán­dor. Egyébként nem azért lé­pett át a Kisgazdapártba, mert nem kapott elég előkelő helyet a Kereszténydemokra­ta Néppárt országos listáján. telek biztosítása, a mezőgaz­dasági termelés biztonságá­nak megteremtése. — Ezeket ne várják el a törvényjavaslat­tól — kérte Szabó János. A miniszter kiemelten szólt a földvásárláshoz kapcsolódó korlátozásokról, amelyekre a föld sajátos értékmegőrző és monopolhelyzetek kialakulá­sához vezető tulajdonságain kívül azért is szükség van, mert nem alakult még ki a föl­dek valós ára. A javaslat sze­rint a belföldi magánszemély nem birtokolhat 300 hektár­nál nagyobb és 6000 aranyko­ronánál értékesebb birtokot. A külföldiek számára pedig teljesen tiltja a földvásárlást és korlátozza a haszonbérlet mértékét is a jogszabály. Ez a tiltás még a külföldiek Ma­gyarországon bejegyzett cége­ire is vonatkozik. — A korlá­tozás nem ellentétes a nemzet­közi szerződéseinkkel, kötele­zettségvállalásainkkal — hangsúlyozta a miniszter. Ki­emelten beszélt még a talajvé­delemről, amelyet újszerűén old meg a javaslat. A szóbeli előterjesztés végén Szabó Já­nos arra emlékeztette a képvi­selőket, hogy 4,5 millió em­ber várja a földtörvény meg­hozatalát. A Kereskedelmi Minőség-el­lenőrző Intézet az elmúlt év­ben 140 ezer szakvéleményt adott ki az új és a már forga­lomban lévő termékekről — mondotta a keddi sajtótájé­koztatóján Huszay Gábor, az intézet igazgatója. Hozzátette: a szakvélemé­nyek jelentős hányadát an­nak a tavaly október 1-jétől érvényes rendelkezésnek a következtében készítették, amely kötelezővé tette a vám- vizsgálatnál az import termé­kek Kermi-tanúsítványának bemutatását. A rendelet ha­tálybalépését követő első he­tekben az intézet „időzavar­ba” került, az importőröknek esetenként várakozniuk kel­lett az engedélyre, mára azonban a várakozási idő je­lentősen lerövidült. Az im­port termékek vizsgálatánál a Kermi azt tapasztalta, hogy Öt évre szóló együttműködé­si megállapodást kötött az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium 15, a tárca szakte­rületén érintett egyetemmel és főiskolával. A megállapo­dás célja, hogy a felsőoktatá­si intézmények és az IKM szorosan együttműködjön az ipar- és kereskedelempoliti­kai koncepcióban megfogal­mazott elvek és fejlesztési feladatok megvalósításában, illetve az ehhez szükséges szakemberek képzésében. Az ipari és kereskedelmi mi­niszter, valamint az intézmé­nyek rektorai és főigazgatói által aláírt dokumentum sze­Vona Ferenc (MDF) a me­zőgazdasági bizottságban le­folyt vitát ismertetve elmond­ta: a korlátozásokat az ellenzé­ki képviselők általában eluta­sították, vagy legalábbis túl­zott mértékűnek tartották, a bi­zottsági többség azonban tá­mogatta. Ugyanakkor a bizott­ság egészének támogatását él­vezte az önkéntes földcsere terve és a földhasználati járu­lék, illetve a bírságok rendsze­re. A képviselőcsoportok vezér­szónokai egybehangzóan fon­tosnak tartották a földtörvény­javaslatot, s — a szocialisták, valamint a fiatal demokraták kivételével — a korábbi válto­zatokhoz képest előrelépés­ként, főbb vonalaiban elfogad­ható szabályozásként értékel­ték az előterjesztést. A vezér­szónokok valamennyien a tör­vényjavaslat legvitathatóbb pontjainak tartották azokat, amelyek bizonyos korlátozáso­kat tartalmaznak a termőföld­tulajdonlással és a haszonbér- lettel összefüggésben. Abban viszont pártállásra való tekin­tet nélkül egyetértettek a fel­szólalók, hogy a külföldiek földtulajdonszerzését — ha át­meneti időre is — szükséges megtiltani. változatlanul sok silány árut szeretnének a kereskedők Magyarországon értékesíte­ni. Különösen a ruhaneműk és a cipők silány minőségű­ek, sok esetben használhatat­lanok. A megvizsgált 2400 pár cipőből például 430 olyan gyenge minőségű volt, amely 2-3 hetes hordást sem bírna ki. A Kermi szerint a hazai termékek minősége sem javult. A megvizsgált 4703 fajta élelmiszer közül 470 fogyasztásra alkalmatlan­nak bizonyult. Az 1472 ve­gyes iparcikkből 214-et hasz­nálhatatlannak minősítettek. Az 516 féle ruházati cikkből 192 nem elégítette ki a köve­telményeket. A Kermi meg­ítélése szerint viszont a ma­gyar—külföldi vegyes válla­lati termékek jó minőségűek, nemzetközi összehasonlítást is kibírnak. rint az együttműködés egyik fő területe az információcse­re lesz. A tárca és az egyete­mek, főiskolák egyeztetni fogják az oktatás tartalmi szempontjait. A hallgatók számának meghatározásakor figyelembe veszik a gazda­ságfejlesztési szempontokat. Az oktatásra fordítható pénz­alapok —- alapítványi és nem­zetközi segélyforrások, álla­mi pénzalapok — jobb ki­használása érdekében is ösz- szehangolt tevékenységre van szükség. A tárca segítsé­get kíván nyújtani a fiatal diplomások foglalkoztatásá­hoz, továbbképzéséhez is. Pártépítés után Megint történt egy tragédia. Budapes­ten, az O utcában egy ház összedőlt. A tragédiából követke­ző magyarázatok és sokféle megnyilvánu­lás özönében egyvala­mit hiányoltam. Azt, amit a jó magyar nép 1970-ben, a nagy szat­mári árvíz idején, még a tragédia köze­pette is jó humorér­zékkel így fogalma­zott meg: Az árvíz oka, hogy a pártot építették a part he­lyett... Az O utcára végül is ugyanez vo­natkozik, ugyanis a Kádár- és az azt meg­előző Rákosi-diktatú- rában államosították a fővárosi bcrháza- kat és bérpalotákat, s ezzel minden szinte befejezettnek köny- veltetett el. Ezeket az épületeket az elmúlt negyven esztendőben iszonyatos rablógaz­dálkodás folytán csak kihasználták, de azokra néhány forint­nál többet soha nem áldoztak. A szocialis­ta össznépi tulajdon ily módon itt, Buda­pesten és országszer­te egy romhalmazzá vált, amelyik romhal­maz időnként tragé­diákat okozhat. Az el­múlt évtizedek rossz gazdáinak ténykedé­sét napjainkban az egészíti ki, hogy a tö­megkommunikáció mindezt fölhasználva az ország hangulatát igyekszik tovább ron­tani. Holott az Ó ut­cai történet esetében akár bocsánatot is kérhetnének az örö­kösen káráiók, hi­szen mint megtud­tuk, az a szint, amely­ből „kissé” több föl­det hordtak ki, mint amennyit szabad lett volna, nos, ez a szint az SZDSZ vezetése alatt álló önkormány­zat tulajdonában van. Ha ott MDF-es vagy keresztényde­mokrata vezetés len­ne, a sajtó túlnyomó része már egyenesen szándékos gyilkosság­ról beszélne, áni ez esetben némi földet próbálnak dobálni az ügyre, nyilván abból, amelyet az O utcai ház alól vájtak ki. S miután az egész vá­rost „tettre kész” em­berek vezetik, egyál­talán nem tartom el­képzelhetetlennek, ha Budapest egy alka­lommal összedőlne, mint tették azt Jeri­kó falai. (Vödrös) Vég nélküli szeretet Gönc Árpád államfővel a 625 éves Nagykőrös tiszteletére rendezett képzőművészeti kiállításon. A fenti fotó és a képaláírás Ábrahám Tibor SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő szórólapjáról való. A nagykőrösi SZDSZ-szervezet által megjelentetett propagandakiad­ványban a szabaddemokratákhoz sok szállal kötődő köz- társasági elnökünk nevét helytelenül írták. Nem a sajtóhi­ba okán tesszük szóvá az ügyet, hiszen hasonló jelenségek miatt magunk is eleget mérgelődünk. Csupán amiatt, hogy terjesztették a hibás szórólapokat, ami igencsak különös, tekintve, hogy olyan pártról van szó, amely mindig is büsz­ke volt szürkeállományára (b) Kermi-tájékoztató Sok a silány áru Együttműködés az egyetemekkel

Next

/
Thumbnails
Contents