Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 10.-, HÉTFŐ 3 100 milliós kölcsön Hitel a közútfejlesztésre Az NDSZ ügyvivői értekezlete Legfontosabb a nemzeti egység Több mint 110 millió do- lárt — 92 millió ECU-t — szavazott meg Magyaror­szágnak az Európai Beruhá­zási Bank, az EK elsősor­ban infrastruktúra-fejlesz­tést szolgáló pénzintézete. A összeg zöme a magyar közúthálózat, továbbá a vil- amosenergia-elosztó rend­szer fejlesztését szolgálja majd. A bank luxembourg-i székhelyén kiadott hivata­los kommüniké szerint az útfejlesztésre szánt 72 mil­lió ECU-s (mintegy 85 mil­lió dolláros) hányad elsősor­ban a lengyel-—szlovák— magyar közúti tengely, az E77-es út észak-magyaror­szági szakaszának továbbé­pítését segíti majd, emellett az ország — elsősorban déli és keleti — tranzitútjai­nak a fejlesztésére fordítják. Az Európai Közösség vo­natkozó rendelkezései értel­mében a transzeurópai úthá­lózat kelet-európai szaka­szának finanszírozása alap­vetően három forrásból tör­ténhet: a költségek 70 szá­zaléka erejéig folyósítanak hitelt az európai pénzintéze­tek (mint az EBRD, vagy az Európai Beruházási Bank); 15 százaléka segély formájában a PHARE-pén- zekből fedezhető, és a mara­dék 15 százalékot kell a nemzeti költségvetésnek áll­nia. A Magyar Villamossági Műveknek megszavazott 20 millió ECU-s (mintegy 24 millió dolláros) tétel el­sősorban az áramelosztást szolgáló infrastruktúra mo­dernizálását szolgálja. A most megszavazott hi­telekkel együtt az EK beru­házási bankja eddig már ösz- szesen 400 millió dollár ma­gyarországi kiutalásáról döntött — jegyzi meg a pénzintézet által kiadott nyi­latkozat. Nemzeti közmegegyezést, tár­sadalmi szerződést és új alkot­mányt sürgetett Pozsgay Im­re, a Nemzeti Demokrata Szö­vetség elnöke, a párt szombati budapesti összevont ügyvivői és választmányi értekezletén. A politikus felszólalásában elmondta: az alapkérdésben nemzeti egységre van szük­ség, mivel ez minden demok­ratikus rendszer alapja. Az NDSZ az új Országgyűlésnek nemzeti egyeztető kongresz- szus összehívását fogja java­solni. A testület „társadalmi szerződést” hozna létre az olyan nemzeti alapkérdések­kel kapcsolatban, mint a de­mokratikus. parlamentáris in­tézményrendszer megkérdője­lezhetetlensége, az ország füg­getlenségének és szuverenitá­sának biztosítása, vagy a nem­zeti vagyonnal való rendelke­zés újragondolása. A kongresz- szus javaslatot tehetne Ma­gyarország új, a tradícióink­Ünnepi nagygyűlést tartott szombaton a Független Kis­gazdapárt Kaposváron ab­ból az alkalomból,-hogy 86 évvel ezelőtt Nagyatádi Sza­bó István vezetésével itt ala­kult meg a Somogy Megyei Kisgazdák Egyesülete, ame­lyet a kisgazdapárt bölcsője- ként említett Torgyán Jó­zsef, a nagygyűlés szónoka. A zsúfolásig megtelt vá­rosi sportcsarnokban a párt országos elnöke egyebek között arról szólt: kiemelt szerepe van e mostani ka­posvári eseménynek. Annál is inkább, mert pártunk győ­Boross Péter kormányfő szombaton az Országházban fogadta Madeleine Albrightot és John Shalikashvilit, Clin­ton amerikai elnök különmeg- bízottjait. A megbeszélésen elhang­zottakat összefoglalva Her­man János külügyi szóvivő el­mondta: elsősorban Magyaror­szág biztonságpolitikai helyze­téről, illetve Budapest és a NATO kapcsolatairól esett szó. Albright nagykövet asz- szony és Shalikashvili tábor­nok egyaránt hangsúlyozta: az Egyesült Államok számára fontos, hogy stabil legyen a ré­gió, ezen belül Magyarország biztonsága. Az amerikai delegátusok is­mertették a békepartnerség- kezdeményezés főbb elemeit. A programba való bekapcsoló­dás konkrétumairól a brüsz- szeli NATO-csúcs dönt majd. Boross Péter hangoztatta: Magyarország üdvözli a béke- partnerség-kezdeményezést, és kész részt venni a program által megnyíló folyamatban. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar megközelítés szerint nak, az európai szabadságesz- ményeknek és az emberi jo­goknak megfelelő alkotmá­nyára is. Az alaptörvényt, akárcsak a „társadalmi szerző­dést”, népszavazás erősítené meg. Az. NDSZ programjáról Pozsgay kijelentette: pártjuk a gazdasági növekedést elősegí­tő politika híve. Fontos kérdés­nek tartják az államháztartás és a költségvetés reformját. Véleményük szerint a hitele­zőkkel egyetértésben felül kel­lene vizsgálni az ország adós­ságpolitikáját. Az így kiáram­ló pénz egy részét vagy le kel­lene írni az adósságból, vagy valamilyen módon tőkeként visszaforgatni a gazdaságba. A privatizációról szólva a párt­elnök hangsúlyozta: az eddig lezajlott privatizációs folyama­tokat már nem lehet „vissza­csinálni”, ugyanakkor vélemé­nyük szerint a csalárd módon, korrupció útján vagyonhoz ju­tottakat el kellene számoltatni. zelme esetén szakítani kí­ván a fővároscentrikus poli­tizálással és a vidék kap hangsúlyos szerepet. Ennek egyik oka — mondta —, hogy a nemzet gyökerei vi­déken vannak, a másik: ha nem tudjuk az elmaradt vi­déket legalább közelíteni a városhoz, akkor Latin-Ame- rika szintjére süllyed az or­szág. Mivel a Független Kis­gazdapárt a már említett nemzeti gyökerekre számít, ezért semmiképpen sem te­kinthető szélsőséges párt­nak — folytatta, hozzátéve: ez a folyamat megfelelő idő­ben, amikor minden körül­mény biztosítva lesz, elvezet Magyarország NATO-tagsá- gához. Ami a kétoldalú viszonyt illeti, Madeleine Albright és John Shaklikashvili kiemelte: az Egyesült Államok és Ma­gyarország kiváló kapcsolato­kat ápol. Washingtonban ked­vezőnek tartják azt is, hogy különlegesen jó kapcsolato­kat alakítottak ki a térség or­Bíró Zoltán társelnök fel­szólalásában elmondta: az NDSZ február elején indítja választási kampányát. Bíró „dilettáns politikusok idétlen­kedésének” nevezte a majdani kormánykoalíció összetételé­vel kapcsolatos találgatásokat. Az NDSZ-nek egyedül az Egészség-koalíció elnevezésű tömörüléssel van együttműkö­dési megállapodása. Mint kö­zéppárt, baloldalra és jobbol­dalra egyaránt nyitottak, de egyelőre egyetlen másik párt mellett sem akarják elkötelez­ni magukat. A gyűlés szünetében rende­zett sajtótájékoztatón Pozsgay Imre elmondta: az NDSZ mind a 176 kerületben képvi­selőjelöltet fog állítani, eddig több mint 100 jelöltjük van. Pozsgay szerint pártja jelentős társadalmi erőt képvisel. Már­ciusban közgyűlést fognak tar­tani, a választási előkészüle­tek jegyében. ezt az is igazolja, hogy előbb jobbról a nácik, majd balról a kommunisták akar­tak félreállítani bennünket. Ez egyiknek sem sikerült. Célunk az, hogy modern, európai néppárttá fejlőd­jünk, s ehhez minden felté­tel adott. Az ország jelenlegi álla­potáról szólva a pártelnök, a kisgazdapárt győzelmét feltételezve, egyetlen fel­adatot határozott meg a vá­lasztások utáni időre. Az a dolgunk, hogy kivigyük az országot ebből a válságos helyzetből — jelentette ki. szágai is egymás között. Az amerikai remények szerint folytatódik ez a kapcsolatépí­tés. Boross Péter jelezte: Ma­gyarország mindent megtesz ennek érdekében. Szó esett a délszláv-válság- ról is. A delegátusok kifejtet­ték: változatlanul töreksze­nek a krízis rendezésére. Eb­ben fontos szerepet játszanak azok az eszközök, amelyeket a nemzetközi közösség már eddig is hasznosított. Jár-e pénz letiltott művekért? Szerkesztőségünkbe elju­tott a hír, mely szerint az az Esterházy Péter író, aki miután letiltotta műveinek közlését a Ma­gyar Rádióban, az intéz­mény irodalmi osztá­lyán százezer forint elő­leget vett föl az 1994-es esztendőre. Ezt hallván e hasábon kérem Csúcs Lászlót, a Magyar Rá­dió elnöki jogkörrel fel­ruházott alelnökét, ad­jon választ arra vonatko­zóan, hogy ez a hír ig­az-e. Amennyiben nem igaz, természetes, hogy ugyanezen a hasábon bo­csánatot fogok kérni Es­terházy Pétertől, ám ha igaz, akkor beigazoló­dik, hogy azok a magyar írók, akik ebben a förtel­mes (etiltóhadjáratban részt vettek, a pártatlan, ám feltétlenül nemzeti alapokon álló tájékozta­tást tekintették legfőbb ellenfelüknek. Várjuk Csúcs László válaszát, amelyet természetes, hogy közre fogunk adni. (Vödrös) KDNP-lista A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága szombati ülésén jóváhagy­ta a párt országos listájá­nak összeállítására vonatko­zó elvi szempontrendszert. Jóllehet az országos listán szereplő kereszténydemok­rata politikusok névsoráról egyelőre nincs végleges döntés, annyi bizonyos, hogy a lista első 15-20 he­lyének többségén a jelenle­gi elnökség, illetve á parla­menti frakció tagjai szere­pelnek majd. Szilágyi Krisztina, a KDNP szóvivője az intéző- bizottság tanácskozása után elmondta: az országos lista összeállításánál a párt vezető testületéi maximáli­san figyelembe veszik a tagság véleményét. Éppen ezért a KDNP elnöksége a kampányirodával karöltve kérdőíves közvélemény-ku­tatáson mérte fel, hogy a párttagok kiket látnának szívesen az országos lista vezető helyein. Az KDNP szóvivője arról is tájékoz­tatta a hírügynökséget, hogy végső formájában ösz- szeállt a KDNP egyéni je­löltlistája is. A párt mind a 176 egyéni választókörzet­ben indít képviselőjelöltet, s a neveket várhatóan már a jövő hét elején nyilvános­ságra hozzák. Az országos lista végleges összetételé­ről — az elnökség javasla­ta nyomán — a január végi intézőbizottsági ülésen szü­letik majd döntés. Annyi azonban már biztos, hogy a korábbi információkkal megegyezően a KDNP or­szágos listáját Surján Lász­ló pártelnök, a keresztény- demokraták miniszterel­nök-jelöltje vezeti. Kétféle születésnap Ünnepeltek a szoedemek Kisgazdák Kaposváron A Magyarországi Szociálde­mokrata Pártnak nincs MX) millió forintja a kampányra, és külföldi segítségre sem nagyon számíthat, miután az elődök az 1990-es válasz­táson elszórták a pénzt — mondta Király Zoltán pártel­nök az országos pártvezető­ség Budapesten tartott ta­nácskozását követően az MTI munkatársának. A to­vábbiakban rámutatott: a kétnapos tanácskozáson az októberi egyesülés óta el­telt, s általuk előkampány- nak tekintett időszakot érté­kelték. Az országos vezető­ség álláspontja szerint az már nagy eredmény, hogy a közvélemény-kutatási ada­tok szerint a megkérdezet­tek ismerik az egyesült szo­ciáldemokrata pártot, azt is pontosan tudják, ki az elnö­„A Király Zoltán vezette szociáldemokrata párt még egy százalékot sem fog elér­ni a választásokon” — hangzott el az MSZDP újjá­alakulására emlékező ülé­sen szombaton, a Baross ut­cai pártok házában, ahol a Történelmi Kéthly Anna Platform tartotta ülését. Az 1993-as őszi pártegye­sülő kongresszus után a ve­zetésből kiszorult Bácskai Sándor, Lugossy László ko­rábbi pártvezetők és Takács Imre, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Baranyai Ti­bor, a Kéthly Anna Emlék- bizottság vezetője élesen tá­madta az MSZDP jelenlegi vezetését. Bácskai Sándor szerint a szociáldemokrácia képviseletét csak hiteles és támadhatatlan politikusok láthatják el, s a jelenlegi ve­zetés nem ilyen. Az új veze­ke, s más pártokhoz viszo­nyítva lényegesen kisebb arányú — csak 0,7 százalé­kos — az MSZDP-t elutasí­tó megítélés. A pártelnök ar­ról is beszámolhatott a kam­pányindító tanácskozáson, hogy több mint 140 körzet­ben már ismert az ország- gyűlési képviselőjelöltjük személye, és január végére meglesz mind a 176 jelölt. Király Zoltán végül az or­szágos vezetőség vélemé­nyeként azt hangsúlyozta, hogy az MSZDP-nek tisztes­séges lesz a kampánya. Töb­bek között ezzel meg akar­ják különböztetni magukat azoktól a volt pártvezetők­től, akik legutóbb, szomba­ton éppen az ötödik évfordu­lóra történő emlékezés kap­csán megint megkísérelték az ellentétek szítását. tés folyamatosan kompro­mittálja a pártot, és kihasz­nálja a tagság várakozó ál­láspontját —- állította Bács­kai Sándor. írásos nyilatko­zatban is elítélték az MSZP-vel kezdeményezett kapcsolatteremtést, mert szerintük az nem szociálde­mokrata indíttatású, mivel a „Kádár-rendszer kommunis­ta szakszervezetét, az MSZOSZ-t támogatja.” Bácskai Sándor azt követel­te, hogy az MSZDP jelenle­gi vezetése adja át a helyét egy ügyvivő-testületnek, amennyiben nem, még eb­ben a hónapban kongresz- szust hívnak össze. Lu­gossy László hozzászólásá­ban hangsúlyozta: nem azért hozták létre ezt a pár­tot 1989 januárjában, hogy a reformkommunisták párt­ja legyen. Amerikai vendégek hazánkban Partnerség a békéért * Történelmi platform Mondjon le a vezetőség!

Next

/
Thumbnails
Contents