Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Ára: 13,50 forint Göncz—Boross- találkozó Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap megbeszélést folytatott Boross Péter kor­mányfővel. A köztársasági elnök és a miniszterelnök megvitatta jövőbeni kapcso­lattartásuk módját. Az állam­fő és a kormányfő, Je­szenszky Géza külügymi­niszter és Bába Iván kül­ügyi helyettes államtitkár je­lenlétében megvitatta a ma­gyar álláspontot, amelyet küldöttségünk a prágai csúcstalálkozón képviselni fog. Egy fegyelmi háttere Futótűzként terjedt, igaz, csak egy szűk körben a hír: fegyelmi eljárás indult Ko­csis Mihály, Kiskunlacháza polgármestere ellen, állásá­ból azonnali hatállyal felfüg­gesztették a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig. Az ügy hátteréről és előzményé­ről — kívánjuk az eddigi adatok alapján tájékoztatni olvasóinkat. — Nem személyeskedés.- nem is pártviták motiválták a képviselőket a fegyelmi eljá­rás kezdeményezésekor — hangsúlyozta Földváry Zsu­zsanna képviselő, a pénzügyi ellenőrző- valamint a fegyel­mi bizottság elnöke. {Folytatás az 5. oldaton) A MÚK nyilatkozata A Magyar Újságírók Kö­zösségének vezetői tájé­kozódtak a Magyar Rá­diónál történt személyi változásokról. Aggoda­lommal állapítjuk meg, hogy a hírműsorokban a Babiczky Klára által kez­deményezett pártatlan és hiteles tájékoztatásra való törekvés veszélybe kerülhet. Ugyanakkor a Csúcs László által hozott dön­tés nem kérdőjelezhető meg, mivel ez a közalkal­mazotti törvény alapján az intézményvezető szu­verén joga. A MŰK elnöksége és etikai bizottsága megüt­közéssel figyeli azokat a zavart keltő, alaptalan hí­reszteléseket, amelyek különböző sajtóorgánu­mokban jelennek meg az MTV-nél és a Magyar Rádiónál történő állítóla­gos vezetőváltásokról. E híresztelések célja: újabb zűrzavar keltése a magyar sajtóban. Nagymarosra igé% elryÜki beszámolóra nem Elmaradt a tüntetés Orosz János kismarosi polgármester hozzászólását mondja a közgyűlésben Erdó'si Agnes felvétele Pest Megye Közgyűlése hat­vanegy igen szavazattal határo­zatot hozott arról, hogy a Laza- rista Misszióstársaság által visz- szaigényelt szobi gyermekneve­lő otthonért cserébe tulajdoná­ba átveszi a nagymarosi készen­léti lakótelepet. A tegnapi ülé­sen a testület többsége nemmel szavazott a közgyűlés elnöké­nek, Inczédy Jánosnak az ön- kormányzat eddigi munkáját át­tekintő beszámolójáról. Az ingatlan átvétele ügyé­ben Erdélyi László főjegyző ki­jelentette, hogy az erre vonatko­zó kormányhatározat tulajdoni és üzleti szempontból előnyös a megye számára. Orosz Já­nos, Kismaros polgármestere ugyanakkor úgy vélte, hogy ez csakis akkor valós állítás, ha nem kötik ki a lakóépületek ne­velőotthonná alakítását. Az elő- teijesztés ezzel nem is foglalko­zott, csak a vagyoni átvétel kér­désével. (Megkérdeztük rova­tunkban, lapunk 5. oldalán Bo- gárdi Zoltán országgyűlési kép­viselő mondja el ezzel kapcso­latos véleményét.) A hasznosí­tásról a következő ülésen lesz szó, addig a bizottságok vizsgá­lódnak.' Gyaraki F. Frigyes, Nagymaros alpolgármestere még az jllés előtt elmondta a sajtó képviselőinek, hogy nem demonstrálnak, hanem tárgyal­ni akarnak, s olyan egyezségre jutni, amelyben érvényesülnek a nagyközség szempontjai. Az alpolgármester írásban javasla­tot nyújtott be a közgyűlés ve­zetőinek, amelyben gyermek- otthon létesítése helyett expófa­lu vagy művésztelep kialakítá­sát indítványozta. Ezután Pest Megye Önkor­mányzatának eddig végzett munkájáról Inczédy János el­nök terjesztett elő írásos beszá­molót. A közgyűlés 1993. au­gusztus 13-án kötelezte elnökét arra, hogy októberben adjon számot a ciklus eltelt időszaká­ban végzett munkáról. A testü­let vezetője egyszer már vissza­vont egy beszámolót, mert erő­sen kifogásolták a képviselők. A bizottságok előzetesen ezút­tal sem fogadták el az anyagot. A közgyűlési vitán az álláspon­tok is a várható nem szavazatra utaltak, noha Osvay András ta­nácsnok például igazi politikai hitvallást olvasott ki a sorok­ból, ám úgy vélte: a megtett lé­péseket nem tartalmazza. Aszta­los István tanácsnok egyértel­mű nemet mondott bizottsága nevében. Faragó László tanács? nők arra emlékeztetett, hogy többször hangzott el felszólí­tás: az elnök és a főjegyző szün­tesse meg a személyeskedő vi­tákat. Inczédy János úgy vála­szolt a kérdésekre, hogy ami be­számolójából kimaradt annak a szakmai értékelésben kellene lennie, aminek elkészítése vi­szont a főjegyző dolga... A testület 49 nem, 25 igen és 5 tartózkodó szavazattal nem fogadta el a beszámolót. Megszavazták viszont az ön- kormányzat ciklusprogramját s újólag kötelezték az elnököt: annak végrehajtásáról 1994. szeptember 30-ig számoljon be. (tóth) Életmentő lecsapolás A bőséges csapadék nyomán különösen a mélyebben fekvő területeken feljött a talajvíz. A gabonaföldekről el kell vezetni a felgyülemlett vizet, mert elpusztulhat a vetés. Képünk Tárnokon készült, ahol több hektáron került veszélybe a kenyeret, életet adó gabona Hancsovszki János felvétele 1994. JANUAR 8., SZOMBAT Madéfalva példája Kétszázharminc éves a siculicidium... Úgy hangzik, mintha valamelyik feltételezett székelyföldi olimpiáról beszélnénk, mondjuk a Csíksomlyón megtartott (sosem is volt ilyen!) téti, méghozzá nemzetközi versenyekről ejtenénk szót... Úgy hangzik, ismétlem, mert e folyton vijjogó latin kifejezést, hogy SICULICIDIUM, ma már nagyon keve­sen ismerik. Pedig nagyon is bennünk él a tartalma, lelkein­ket nyugtalanítja felettébb, vérveszteségeinket hatványozza va­lamennyi évadja, megannyi évfordulója. Most is, a 230-ik is. Igen, ennyi ideje sajog a magyarság testén az ejtett seb: január 7-én volt 230 éve annak, hogy meg­esett a borzalmas madéfalvai veszedelem, s a több száz áldo­zat mellett több ezer székely kényszerült nyakába venni a vilá­got. Ki Bukovinában, ki Moldovában ütött tanyát — osztrák vezényszavak elől menekültek még idegenebb kifejezések bi­rodalmába. (Csoda-é, hogy azóta is keresgélik elveszített imái­kat, megkopott, de kikívánkozó átkozódásaikat?) Igaz, a siculicidium, a székely népirtás fájdalmas évfordu­lójára emlékeztünk minap. Már akt És emlékeztünk elsősor­ban nem is magára a történelmi tényre — mármint arra, hogy a határőrség erőszakos szervezése ilyen óriási emberi ál­dozatokkal járt —, hanem arra, hogy a székelyföldi Madéfal- ván történtek az elmúlt több mint két évszázad során történel­mi pofonként tértek vissza — megannyi újabb „veszedelmet” hozva ránk. S történhetett mindez azért, mert igazságérze­tünk mindég is tiltakozott az erőszak, a reánk kényszerített helyzetek ellen. Amikor a magyarság a saját érdekei és érzé­sei ellen volt kénytelen cselekedni, csak egy mentsége ma­radt: az ellenállás, mégha véráldozattal is. Kétszázharminc esztendeje jegyzi a történelem a magyar­ság zsugorodását. Elöregedését — mondaná Illyés Gyula, a hajszálgyökerek átvitt értelemben vett kiszikkadására gondol­va. De mondja más is, s ImngozJatnák még többen, de egye­sek szájában mindez nem a lejáratás fellwngjál váltaná ki. Viszonyuljon ki-ki a maga módján a történelemhez, egy do­logban egyet kell érteniük velünk: az új madéfalvai veszedel­mek ellen ma még nem késő tenni De tenni kell, hisz Madé­falva most is közre van fogva. Bágyoni Szabó István Zöld jelzés az Agri-Expónak Elgördült valameny- & nyi akadály a gödöl- ® lői Agri-Expo me­zőgazdasági kiállí­tás és központ létrehozása elől. A kormány fölajánlot­ta a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemnek azt a 177 hektárnyi állami tulajdon­ban lévő földterületet, amely különösen alkalmas a kiállítás megrendezésére. Az egyetem megkapta a hozzájárulást ahhoz is, hogy az államtól kapott földdel belépjen a kiállítást rendező Agri-Expo Projekt Kft.-be. A földet apport­ként viszi a vállalkozásba. (Folytatás az 5. oldalon) Ceglédi és dabasi másoddiplomások Menedzser kórházigazgatók Diplomakiosztó ünnepséget tartottak tegnap a fővárosi Korona cukrászdában. Olyan felnőtt diákoknak adták át a végzettségüket igazoló bizonyítványt, akik kórhá­zak s más egészségügyi intézmények vezetői székéből ül­tek át két és fél évre az iskola padjaiba. Orvos-igazgatók, gazdasági ve­zetők s ápolási igazgatók vállal­koztak arra, hogy mindennapi munkájuk mellett a legkorsze­rűbb menedzseri ismeretekre is szert tegyenek. Ez a stúdium el­sősorban a gyakorlati, a hétköz­napi munkavégzéshez nélkülöz­hetetlen új tudnivalókat nyújtot­ta számukra. Többségüknek ezzel még nem ért véget a tanulás: a „vál­lalkozóbb kedvűek” további két félévet képezhetik magukat. A harmadik és a negyedik sze­mesztert a beiratkozok már a Közgazdaság-tudományi Egye­temen végzik el, ahol a fenti gyakorlati ismeretekhez illeszke­dő elméleti, szakmai tudásra is szert tehetnek. A negyedik fél­év végén, másoddiplomaként, a közgazdasági egyetemi végzett­séget igazoló oklevelet is átve­hetik a hallgatók. Szűkebb hazánk is képvisel­tette magát e tegnapi diplomaki- osztón. Fischer Lajos, a dabasi szakrendelő igazgató-főorvosa és Bobál István, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház gazdasági igaz­gatója ettől kezdve menedzser végzettséggel is büszkélkedhet. (mé)

Next

/
Thumbnails
Contents