Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUÁR 3.. HÉTFŐ Mosoly a ráncok között Karácsony. Sütés, főzés. Halászlé és rántott hal, beigli és hókifli. A lakásban kellemesen keveredik a fűszerek és a vaníliás cukor illata. Jönnek a gyerekek, boldogan bontogatjuk a kétméteres, gyönyörűen feldíszített fenyőfa alá rejtett csomagokat — meséli régi jó barátnőm. A második nap is igen mozgalmas. Jönnek a rokonok. Evés, ivás, nagy beszélgetések. Huszonhatodikán már jólesik a csönd, a pihenés. Olvasgatok, a háttérben halkan szól a rádió, Beethoven muzsikája hallatszik. Egyszer csak felrémlik szemem előtt a házban lakó idős hölgy képe. Tudom, amióta a férje — a halk és kedves beszédű Józsi bácsi — meghalt, egyedül van. Gyermekei nincsenek, mert egy ifjú korában elvégzett műtét lehetetlenné tette megszületésüket. Nem hagy nyugodni a gondolat: meg kéne látogatnom. Nem is vesztegetem sokáig az időt. Összecsomagolok egy kis kóstolót, a gyerekeket egymás gondjaira bízom, aztán indulás. Csöngetek. Semmi. Aztán egy kis idő eltelte után halk csoszorászás hallatszik a lakásból, majd zárak csörömpölése. Ezután résnyire nyílik az ajtó. A töpörödött nénike rémült tekintettel kukucskál ki a keskeny nyíláson. Amikor meglát, mosoly terül el csupa ránc kis arcán és beljebb tessékel. Leülünk és ő mesél, mesél és mesél. Megtudhattam, hogy milyen nehéz is volt az élete. Férje és ő többet voltak börtönben az ötvenhatos eseményekben való részvételük miatt, mint szabadon. S mikor kikerültek sem volt könnyű munkát találniuk. De nem keseredtek el: örültek, hogy végre együtt lehettek. Igaz, nem vitték sokra, de boldogan, megelégedésben teltek napjaik. Lassan besötétedett. Indulnom kellett. „Látod kedveském, milyen egy öregasszony — mondta —, szinte szóhoz sem hagytalak jutni. De meg kell, hogy bocsásd ezt nekem: magányos vagyok, ezért aztán, ha valaki meglátogat — ami nem adódik sűrűn —, nem győzöm kibeszélni magam. De azt mondhatom, hogy ez volt számomra az év legboldogabb napja, nagyon jólesett a figyelmességed.” A lépcsőn lefelé baktatva arra gondoltam — fejezi be a történetet a barátnőm —, tán nekem is az volt az ünnep legnagyobb ajándéka, hogy ezt a kis csupa ránc arcot mosolyogni, a máskor bágyadt szemeket csillogni láthattam. Árpási Mária Nem félnek a hiteltől Nagy fába vágja a fejszéjét az új esztendőben Tápiószent- márton önkormányzata: több nagyberuházást már elkezdtek, másokat pedig az idén kívánnak indítani. A szentmár- toniak nagyobb összegű hitel felvételét tervezik. A nagyközség területén a gázvezeték hatvan százaléka már elkészült, 1994-ben teljes lesz a kiépítettség. A telefont vagy a Tápiótel Rt. koncessziós pályázata révén szeretnék megszerezni, vagy a Matáv által a ceglédi központra alapozottan. Ebben az esztendőben mindenképpen telefonálni szeretnének a falu lakói. Idén augusztusban befejezik a sportcentrum felépítését s hozzálátnak az új nyolc tantermes iskola létesítéséhez, amelyet 1995. augusztus végéig át akarnak adni használóinak. Mindennek tetejébe egy szennyvíztisztító elkészítése is szerepel a tervekben. A szippantott szennyvíz számára ugyanis nincs leűrítőhely, a szippantósok szabálytalanul ürítenek. Az új szennyvíztisztító kivitelezője egy svéd vállalat lesz: a beruházás 36 millióba kerül, melynek azonban fele állami cél- támogatás. A szentmártoniak mintegy 180 millió forint hitelt kívánnak felvenni, s társulás megalakításával lakossági anyagi erőforrásokat szeretnének megmozgatni. (tóth) Nevettető helytörténet Amit a bugyiak kaptak a tapasztásért Bugyi község a Beleznay család birtoka volt, akik — bár pártolták a felvilágosodás eszméjét — a bécsi Burgba is bejártak a császárnő udvarlására. Egy alkalommal híre jött, hogy a grófot meglátogatja Mária Terézia. Nosza lett nagy készülődés a faluban! A legnagyobb gondot az utak állapota okozta, mert mint az egy korabeli írásban fennmaradt: az utas elvész a végeláthatatlan sártengerben, a lovak hasig gázolnak a ragacsos habarcsban. A fenti állapotok miatt Beleznay gróf kiagyalta, a császárnőnek kijáró tisztelet jeléül agyaggal tapasztatja ki a kastélyhoz vezető utat. A falu lakói illő fizetség reményében lázasan kenték, simították az agyagot, de alighogy elkészültek, egy kiadós eső tönkretette a munkájukat. Ezt követte a hír: a császárnő látogatása elmarad. Az események ilyetén alakulása csalódást okozott, mindazonáltal a bugyiak igényt tartottak a tapasztás ellenértékére, folyamodványban követelték a fizetséget. A gróf elutasította a kérést, majd elunva a zaklatást, felvilágosodás ide, felvilágosodás oda, pénz helyett huszonöt botütést méretett a hangoskodókra. A bugyiak fizetségének gyorsan híre ment a környéken, s ettől kezdve a szomszédos falvak lakói hacsak módját ejthették, ezzel heccelték a pórul járt szomszédot. Később szólásmondásként olyankor emlegették — és ma is használják —, amikor a becsületesen végzett munka után elmarad a fizetség. Az ilyen esetben feltett kérdésre, hogy mit kaptál a munkádért, a válasz így hangzik: amit a bugyiak a tapasztásért! Szoknyás nép papucsokkal Ez az eset is Mária Terézia országlása idején történt, a felekezetek közt dúló viszály kodások korában. A pápisták kérelemmel fordultak a vármegyéhez, az ócsai református templomot követelték vissza. Az urak összedugták a fejüket, majd visszaüzentek. — Vasárnap reggel komisszió megy ki a helyszínre, s aszerint fognak dönteni, hogy mise, avagy istentisztelet zajlik a templomban. A hír eljutott Beleznay Miklós grófhoz is, Bugyi földesurához, aki azonnal riasztotta az ócsai református papot, valamint a bugyi, né- medi és dabasi híveket. — Minden épkézláb kálvinista napkelte előtt jelenjen meg az ócsai templomban! — hangzott a felhívás. így is történt, már hajnalok hajnalán zsúfolásig megtelt a szentegyház, kiváltképp asszonyokkal. A bugyi szoknyás nép a bejárat melletti padokban szorongott, s lesték az ajtót. Sokáig nem kellett várni, jöttek a barátok, szerzetesek zászlókkal, szobrokkal és próbáltak bejutni a templomba misézni. Ám alighogy beléptek, a bugyi asszonyok lekapkodták a papucsaikat, és teljes erejükkel püfölni kezdték a zsolozsmázó barátok fejét. Ha igaz, rikoltoztak is. Hogy aszongya: csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Csattogtak a papucsütések, ami kívülről úgy hallatszott, mintha lőnének. Valaki elkiabálta magát az utcán: vigyázat, lűnek a templomban! Erre az egész pápista ármádia megijedt, s nyaka közé szedve a lábát észnélkül menekült. Mire a vármegyei küldöttség hintója begördült, se barát, se mise, csak a zsoltár szárnyalt az utcára. A negyvenhatodik kálvinista zsoltár, mely azóta sem veszett ki az ócsai templomból: Isten a mi reménységünk, midőn reánk tör ellenségünk. Lejegyezte: Matula Gy. O. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak — az új esztendőben is — időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. MEGALAKULT a község felső részének csatornatársulata. Akik úgy gondolták, hogy egy összegben fizetik be a csatornaépítési hozzájárulást, a 45 ezer forintot, azok a múlt hónap közepéig tehették meg. MESE- ÉS PRÓZAMONDÓ versenyt rendeztek az általános iskolában. Harminchét lelkes, csillogó szemű gyermek készülődött lázasan a megmérettetésre. Osztályonkénti első Szigeti-Bene- dek Melinda, Nagy Adrienn, Matus Zsuzsanna, Úri Kovács Ildikó és Schwäger Hajnalka lett. A KÉMÉNYSEPRŐK tevékenységének körébe tartozik, kötelező szolgáltatásként, a kémények évente kétszeri tisztítása, illetve négyévenkénti műszaki felülvizsgálata. Az önkormányzat e feladatok ellátásáért a polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik. Minderről a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és Egyesülete vezetői adtak tájékoztatást Verőce község lapjában. REIKISEK VERŐCÉN. Szerda délután 5 óra. A művelődési ház előtt megtelik az út széle autókkal... minden alkalommal 20-30 ember siet ide reikizni. Reiki: a kozmikus energiakörbe való bekapcsolódás; a kozmikus energiát az ember mint csatorna képes áramoltatni, átadni, irányítani önmaga és mások számára... VÉRADÁS lesz holnap délelőtt Verőcén, az egészségházban. JÓ EMBEREK. A Verőcei Tükör októberi számában adott hírt arról, hogy Csikó Tihamémé árván maradt gyermekei javára a Magyar Cigányok Demokratikus Szövetsége helyi szervezete gyűjtést indít. Eddig csaknem 8 ezer forint gyűlt össze az árvák javára. albertirsai hirek Közéleti hírlap Ára: 25 forint 1993. III. évfolyam 3. szám EVANGÉLIKUS óvoda felépítését határozta el az irsai egyházközség. A leendő óvodát — korábbi hírünkkel ellentétben — a lelkészi hivatal mellett lévő telken, a Magyar utca és az Arany János utca sarkán kívánják felépíteni. MEDDIG TART a farsang? — ezt közli az Újhartyáni Ha- rangSzó ünnepi száma, a Karácsonyi HarangSzó. E szerint a kereszténység húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását, ekkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás. Ezt a napot előzi meg 7 héttel farsang vasárnapja. A farsang vízkereszt napjától, tehát csütörtöktől hamvazó szerdáig, a böjt kezdetéig tart. BATTAI HOUAP iwuuioiwii aÜHlijttÜfW II«.». HÓHÁNYÓK. Kérem szépen, mi felkészültünk — írja az MDF százhalombattai lapjának szerzője. -— Vettünk ugyan három darab hólapátot, és felfogadtunk két speciális hóhányó szakembert, akik a sivatag homokdűnéi között kaptak alapos kiképzést. Most, hogy leesett az első hó, megvárjuk, míg a gyalogosok kijelölik számunkra a közlekedési útvonalukat, hisz nem lehet csak úgy, hűbelebalázs módra mindenhonnan ellapátolni a havat... HORVÁTH BÉLA budapesti lakost, jelenleg a XII. kerület országgyűlési képviselőjét választotta a 8. sz. választó- kerület MDF-es országgyűlési képviselőjelöltjévé a Pest megyei 8. sz. választókerület (Di- ósd—Érd—Százhalombatta) MDF-szervezeteinek javaslatára a Választási Előkészítő Fórum. HARANG. Lassan, de biztosan halad előre a battai római katolikus templom építésének ügye. Ott fog állni a főtéren Makovecz Imre, az európai hírű építőművész alkotása. De minden templomhoz szükség van harangra is, s erre a célra — személyes kapcsolat révén — egy hollandiai kisváros hívői 500 ezer forintot gyűjtöttek össze, illetve ajánlottak fel. A harangot a battaiak Őrbottyánban, a híres Gombos-műhelyben már meg is rendelték. c. /kó>í :“ TÜKÖR A KOREN-DÍJAT második alkalommal adták át a múlt esztendő végén, ezúttal a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola tanárának, Bátonyi Lászlónénak. A város képviselő-testülete a múlt században élt nagy tekintélyű tanárról és segédlelkészről: Koren Istvánról nevezte el a díjat.. BARLAI BÉLA tanár urat ünnepelték néhány hete Aszódon, a Fiúnevelő Intézetben. A tanár úr diplomáját 60 éve szerezte meg, s ebből az alkalomból a Budapesti Tanítóképző Főiskola egy élet szolgálatát megbecsülő okiratot, gyémántdiplomát adományozott egykori diákjának. Egyébként a tanár úr 1950. november 1-jén lépte át először a Fiúnevelő Intézet küszöbét. KEREK ÉVFORDULÓRA emlékeztek meg az óesztendőben Aszódon; 100 esztendeje nyitották meg a községben az első óvodát. AMERIKÁBAN, New Yorkban állított ki december elején az Aszódon élő és alkotó dr. Rácz Zoltán iparművész-költő. Egy pályázaton nyerte el a lehetőséget, ám mivel térplasztikáinak kiszállítása rendkívül bonyolult és költséges lett volna, 31 nagy méretű fényképen mutatta be műveit. Váci Napló MKiJjaUMH VUNDF.N UEfHI'F.'t P^fJTT.KPN' ENYHÜLT, de nem javult kellőképpen a levegő szennyezettsége Vácott, nem múlt el a szmogveszély. Mint a szakember a Váci Naplónak elmondta: időnként a város bizonyos pontjain közel járnak ahhoz, hogy a lakosságot fel kellene hívni, ne hagyja el lakását. PÉTER PÁL tanár úr szervezte meg a váci egészség- ügyi szakközépiskolában a karácsonyi ünnepséget. A műsorban nemcsak a diákok, hanem a tanárok is felléptek, s az osztályokból alakult kórusok magyarul, németül és angolul is énekeltek dalokat. Utolsóként Balogh Ferenc szülő lépett színpadra, őt a Bergendy Szalonzenekar énekeseként ismerheti a közönség. ELFOGTA a rendőrség azt a csaló nőt, aki hetekig szélhá- moskodott Vácott és környékén. Eddig 80 esetről tett beismerő vallomást, szélhámosságai során különböző üzletekben a főnökökre hivatkozva vett fel pénzt az alkalmazottaktól. ÖRKÉNYÉRT elismerő címet és díjat alapított tavaly a képviselő-testület. A dekoratív oklevelet és az Örkény ősi címerével díszített arany pecsétgyűrűt évente egy személyiségnek nyújtják át, minden év március 15-én. Először: az idén. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztó'- it, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor
