Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
Visszamenőleges adójogszabály-változások Az érdekképviseletek állásfoglalása Módosítsák Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabály-változások közül néhány visszamenőleges hatályú, ám e rendelkezések előnyösek az adózók számára. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál az MTI kérdésére részletes tájékoztatást adtak a változásokról, amelyek a lakáseladásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, valamint a bevallási kötelezettség bizonyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásukat megvásárolták, és ezt követően kívánják eladni azt, jelentős könnyebbséget jelent, h'ogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezenkívül a lakáseladásból származó jövedelemnek a szerzéskori, illetve az eladási értékkülönbözete számít. 1993-ban az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a lakáseladásból származó bevétel után, amennyiben azt teljes egészében új lakás vásárlására, illetve lakáshasználati jog megszerzésére fordította az eladó. Ez a szabály változik most úgy, hogy csak a különbö- zetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvényes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatkozik. Azok a szövetkezeti üzletrészek, amelyekhez a szövetkezetek átalakulása során jutottak a volt szövetkezeti tagok, ezentúl olyan értékpapírnak számítanak, mintha azokat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletrészeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelmük. Az eddigi szabályok szerint az ilyen üzletrészek névértéke után 20 százalékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpapírhoz jutottak, vagyis amennyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonatkozó adóbevallásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vonatkozó adófizetési kötelezettségüket, visszakaphatják már befizetett adójuk egy részét. A harmadik ilyen visszamenőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azoknak, akik év közben munkanélküliek is voltak, de december 31-én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíteniük. Helyettük a bevallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíjakon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, tehát nem kell bevallani a kincstáijegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpapírból származó jövedelmeket. Ugyancsak visszamenőleges hatályú az a rendelkezés, amely az 1990-ben, illetve 1991-ben igénybe vett befektetési kedvezményekre is kiterjeszti az úgynevezett hároméves szabályt. Eszerint a befektetési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott értékpapírt, illetve üzletrészt legalább három évig kell a tulajdonában tartania az igénybevevőnek. 1990-ben és 1991-ben még nemcsak értékpapírokra, de például kft.-üzletrészekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, azonban akkor az igénybevétel feltétele a befektetés fenntartása volt korlátlan határidővel. A jelenlegi változtatás most ezekre a befektetésekre is kiterjeszti a hároméves szabályt. Tejipari privatizáció Az új évben minden bizonnyal felgyorsul a tejipar privatizációja, miután várhatóan januárban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtörténik a decentralizált üzemek értékesítése is. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejtermelés és -feldolgozás jövedelmezősége, a belföldi fogyasztás drasztikusan — másfél év alatt megközelítően a 60 százalékára — esett vissza, a kelet-európai piacok jelentős része elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi termékek. Mindezek hatására a tejfeldolgozási kapacitásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben több üzem kényszerül majd a racionalizálásra. Várhatóan azok a cégek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek a nyugateurópaihoz hasonló minőségű terméket állítanak elő és megszervezik a termelési hátterét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán a Fejértej Rt.- nél történt meg a tulajdonváltás, a decentrilazált privatizáció keretében több önálló üzemegységet is értékesítettek, aminek egy részét külföldi befektetők vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befektetőkről kedvezőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek termékeiknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségességét is felismerte. A szaktárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképesség biztosítását tartja elsőrendűnek, ami a megfelelő tulajdonosi struktúrával biztosítható. A cégek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot minden vállalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban ennél is nagyobb. a törvénytervezetet! A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Peterdy Vincének a kezdeményezésére a Pest megyei szakmai érdekképviseletek képviselőiből ideiglenes előkészítő bizottság alakult az új gazdasági kamarák megalakítására. A bizottság a gazdasági kamarákról szóló törvény- tervezettel kapcsolatban állásfoglalást nyújtott be a parlament törvény-előkészítő és gazdasági bizottságához — kaptuk a hírt a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. Ezek szerint az állásfoglalás aláírói egyetértenek a törvény létrehozásával. Nem értenek viszont egyet a törvénytervezet átmeneti rendelkezéseinek alapkoncepciójával. Véleményük szerint, amíg törvényjavaslat rendelkezik a Magyar Gazdasági Kamara jogutódlásáról, addig nem rendelkezik a területi kamarák további helyzetéről. így az csaknem a jelenlegi területi kamarai szervezet felszámolását „írja elő”. Ez pedig — az érdekképviseletek szerint — komoly veszélyeket jelenthet. így például társadalmi szinten jelentős vagyonvesztést idéz elő, részint az anyagi eszközök felszámolásako- ri közvetlen értékesítése, részint a kamarai ügyintéző szervezet szétzilálódása révén előálló szakértelem és információs veszteség, részint a meglevő kamarai szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének felszámolása révén. Ezek a veszteségek elkerülhetők lennének a jelenlegi területi kamarák jogfolytonosságának elismerésével, miként 1850 óta egyetlen kamarai törvény sem vonta kétségbe az előszervezetek legitimálását. A törvénytervezet jelenlegi ismertsége — vélik az állásfoglalás aláírói — máris létében kezdi veszélyeztetni a kamarák pénzügyi egyensúlyát. Az elbizonytalanodó és képviselet nélkül maradó vállalatok tagdíjbefizetései csökkennek, ugyanakkor nem tartják érdekükben állónak, hogy kül- és belgazdasági szempontból nehéz időszakban — akárcsak átmeneti időre is — hatékony kamarai támogatás nélkül maradjanak. Ezért a Pest megyei szakmai érdekképviseletek kérik a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseinek ilyen értelmű módosítását. Az állásfoglalást az alábbi szervezetek írták alá: Pest Megyei TESZÖV, Pest Megyei KISZÖV, Pest Megyei Iparszövetség, Pest Megyei MÉSZÖV, Közép-magyarországi Agrárkamara, Pest Megyei Kereskedelmi Szövetség és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. (tóth) Négy esztendő csak egy szemvillanás Nagyobb volt a fejlődés, mint az előző negyven évben Az ev utolsó előtti napján kérdeztük ' mcS Elek Sán- dort, Törökbálint polgármesterét: Milyennek ítéli meg a hivatalában eltöltött három év eredményeit, s megkértük arra is, beszéljen a jövő évi terveikről. — Amikor 1990 szeptemberében polgármesterré választott a község lakossága, úgy gondoltam, hogy a négy évre szóló mandátum túlságosan hosz- szú. Most már tudom, hogy egy település életében négy év csak egy szemvillanás — mondta a polgármester. A testület jól dolgozott Azt nyugodt szívvel állíthatom, hogy a képviselő- testület jól végezte a munkáját. Az elmúlt három év alatt soha nem fordult elő, hogy határozatképtelen lett volna. Célkitűzéseink közül jó néhányat sikerült megvalósítanunk. Rendbe hoztuk az elhanyagolt községi intézményeket, megépítettük a csatornahálózatot, biztosítottuk a falu gázellátását és igyekeztünk, hogy a közművel ellátott utcák aszfalt útburkolatot kaphassanak. Amikor működésünket 1991-ben megkezdtük, kétszázmillió forint volt az éves költségvetésünk. 1993-ban már nyolcszáz millió forinttal gazdálkodhattunk. Ezt a növekedést a saját erőforrások kamatoztatásával és a céltámogatásokból sikerült elérnünk. Kápolnából díszterem Tavaly és idén felújítottuk és bővítettük a Zimándy-is- kolát, díszteremmé alakíttattuk át az életveszélyessé vált kápolnarészt száztízmillió forintért. A három év alatt az óvodák felújítására huszonötmillió forintot költöttünk, a művelődési ház rendbe hozására ötmillió forintot fordítottunk. A bölcsődékre kétmilliót, a polgármesteri hivatal felújítására pedig hárommillió forintot áldoztunk. Az orvosi rendelő bővítése, a laboratórium kialakítása pedig hárommillió forintba került. Tizennégy aszfaltozott utat építtettünk, melynek költségeiből egy kis hányadot a lakossági hozzájárulás fedezett. Tavaly ősztől 16 kilométer szennyvízcsatorna, 6 kilométer 3 baros nagyközépnyomású gázvezeték és 2 kilométer regionális vízvezeték épült a községben. Az önkormányzatot terhelte a gázátadó állomás építésének 25 millió forintos és a nagyközép- nyomású gázvezeték létrehozásának 130 millió forintos költsége is. A telefongond megoldódhat Mindezek mellett soha nem feledkeztünk meg a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek támogatásáról sem, így pénzhez juthattak általunk az egyházak, a Vöröskereszt, a Faluszépítő Egyesület, az Öreg-temető Alapítvány, a TTC, a sakk-kör, a Pilisi Erdőgazdaság, a Községi Újság, a Jóakarat Kör, az ének- és zenekarok, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, valamint a polgárőrség is. A jövő évi terveink között — többek között — szerepel a szennyvíztisztítómű építési munkálatainak befejezése. S azt reméljük, hogy — többéves huzavona után — sikerül (méghozzá hamarosan) a Matáv-val is egy — mindkét fél számára előnyös — szerződést kötni, s akkor megoldódhat a község telefongondja is. Árpási Mária Forintos hírek Ismét megrendezik jövőre a Foodapest elnevezésű nemzetközi élelmiszer, ital és élelmiszer- ipari szakkiállítást. Az 1992-ben megrendezett első Foodapest kiállítás nagy siket aratott térségünkben. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben 25 ország 852 cége képviseltette magát a mintegy 15 ezer négyzetméternyi kiállítási területen a kőbányai vásárvárosban. Ez évtől Dél-Dunántúl az Alpok-Adria régió gazdasági központja, miután Szőcs Istvánt, a Dél-Dunántúli Regionális Gazdasági Kamara elnökét választották meg az Alpok-Adria Kereskedelmi éá Gazdasági Kamarák Bizottságának új elnökévé. Az Alpok-Adria Munkaközösségben részt vevő kamarák gazdasági önkormányzatként működnek, önálló jogi és anyagi lehetőségeik vannak, közülük csupán a két magyarországi, a győri és pécsi székhelyű regionális gazdasági kamara kivétel, mert ezek nem közjogi kamarák. A Mahart szerény, megközelítően 70 millió forintos nyereséggel zárta az óévet. Bár az eredmény alig haladja meg az 1992. évit, értéke mégis jóval nagyobb annál. A hajózási társaságot ugyanis 1993-ban szinte minden létező kedvezőtlen hatás érintette. Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremartoni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Mielőtt az egy esztendőn át „alvó,, gépeket, berendezéseket fölélesztették, milliókat költöttek a felújításra, karbantartásra, és módosították a korábbi gyártmányt is. Az újraindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak elő, amelynek mindhárom komponense — a foszfor, a kálium és a nitrogén -— szükség szerinti arányban változtatható. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
