Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JANUÁR 31., HÉTFŐ Holnaptól hatályos a rendelet Az utcai árusítás alkonya Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter a lapunk­nak nemrégiben adott interjújában külön kitért az utcai árusítás régóta vajúdó kérdésére. Elmondta, hogy az üzle­tek működéséről szóló rendeletet február 1-jei hatállyal lépteti életbe. Eszerint egyebek között az utcán csak üzlet­tel rendelkező kereskedő árusíthat. Kivétel néhány olyan sajátos árucikk, mint például a hírlap, a léggömb, a patto­gatott kukorica. Lapunk munkatársai megkérdezték me­gyénk néhány nagyobb településének vezetőit: okoz-e problémát náluk az utcai árusítás? Eltűntek a bódék O Banai Benő, a ceglé­di polgármesteri hi­vatal mezőgazdasági és vállalkozási osztá­lyának vezetője kérdésünkre elmondta, az önkormányzat már az elmúlt esztendő elejé­től törekedett arra, hogy meg­szűnjék az utcai árusítás a te­lepülés közterületein. Időn­ként — a ceglédi ősz rendez­vénysorozat vagy a karácso­nyi vásár napjaiban — felold­ják a rendeletet. Voltaképpen tavaly fokozatosan eltűntek a régi alumíniumbódék. A bel­város arculatához illő — azo­nos külcsínre tervezett — pa­vilonok elhelyezésére viszont engedélyt adtak. Ezek a léte­sítmények tizenkét vagy hu­szonnégy négyzetméteresek. Többnyire könyvet, újságot vagy zöldséget és gyümöl­csöt árusítanak bennük. Egyébként a KGST-piac kör­nyéke sem kivétel. Csak a ke­rítésen belül kínálhatják a ke­reskedők a portékájukat, kint az utcán, közterületen nem. Csak a piacon — Nálunk sem jelene, sem jövője nincs az utcai árusí­tásnak — mondotta Lutten- berger Gusztáv dunaharasz- ti polgármester. A rendszer- váltást követően sok üzlet nyílt községünkben, ame­lyekben szinte minden szük­séges dolog beszerezhető. Emellett nemrégiben alakí­tottuk ki az űj piacot — nem kevés költséggel —, ami igen népszerű. A környező falvakból is sokan felkere­sik, különösen szombaton­ként. Ott szinte minden kap­ható, a zöldségféleségektől kezdve, a ruhákig, műszaki cikkekig és így tovább. Sőt, még könyveket is kínálnak. Az árusoknak természetesen engedélyük van. Allatvásáro- kat is tartanak, ezeket a ható­sági állatorvosok ellenőrzik. A lakosság kedveli a piacot, általában olcsóbbak az árak. Bár ez sem igaz minden eset­ben, van, hogy boltokban kedvezőbb áron lehet egy­két terméket megvásárolni. A bírságolás nem megoldás — Nagyon fontos­nak tartom, hogy mi­előbb törvény szabá­lyozza az utcai árusí­tást, véleményem szerint ugyanis csak pontos előírá­sok alapján lehet érvényt sze­rezni az önkormányzat közte­rület-foglalási rendeletének — adott hangot véleményé­nek Érd polgármestere, Har­mat Béla. Érden a közterületi árusí­tás mederbe terelésének meg­van a felvétele: nálunk talál­ható a megye egyik legna­gyobb piaca. Itt rengeteg hely van, aki csak kéri, kap­hat belőle. Sajnos sokan vannak, akik fontolóra sem veszik ezt a le­hetőséget. Ezen persze nem Tűrt állapot Nagykátán nem jár különö­sebb változással az ipari mi­niszter február elsején életbe lépő, utcai kereskedelmet til­tó rendelete — vélekedtek kérdésünkre a polgármesteri hivatal illetékesei. A kisvárosban ugyanis gya­korlatilag nincs tilalom alá eső közterületi árusítás. Ami kialakult — például a három legnagyobb élelmiszer áru­ház előtt rendszerint „valódi” őstermelők, legtöbbször idő­sebb nénikék kínálgatják a kiskertben megtermett zöldsé­get és gyümölcsöt —, az kije­lölt helyen történik, s az űj rendelet szerint is az engedé­lyezett kivételek közé tarto­zik. A holnaptól érvényes jog­szabályok ugyan nem érintik a piacokat és vásárokat, en­nek ellenére Nagykátán a piac okoz legtöbb és gyakran visszatérő fejtörést. Ennek oka pedig az, hogy a csütörtö­ki — sőt a szombati — heti piacok idején egyre többször kicsinek bizonyul a piactér. Az ok: nem csökken a KGST-üzletelők száma, mi­közben a környék települései­ről szaporodnak a kisterme­lők és vállalkozók. Az utóbbi­ak jó néhányszor panaszkod­tak már az önkormányzatnál, mondván, hogy a végén még éppen ők szorulnak ki a he­lyükről. A téli időszakban ez a vita elcsitult, ám tavasz kö­zeledtével bizonyára ki fog újulni. Bernhardt István köz­terület-felügyelő — képvise­lőtestületi tag — érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a je­lenlegi 110 piacbérlővel szemben a palántások megje­lenésével legalább félezer árus kér majd helyet a kőasz­talok mellett, s rajtuk kívül jönnek a „KGST-s” kereske­dők. Ők zömében nem ren­delkeznek vállalkozói enge­déllyel: a tűrt állapot ugyan­az, mint az ország más piacain. A kialakult helyzetre való tekintettel a piacot kezelő vá­rosgazdálkodási szervezet ja­nuár elsejétől kitiltotta a hasz­nos területről az áruszállító járműveket, azaz télen reggel hattól nyolcig, nyáron reggel öttől hét óráig lehet kirakod­ni, s azután ki kell állni a par­kolóba. Az intézkedéssel egyelőre tágasabb lett a belső tér, bemehet a mentő, tűzoltó­kocsi, jobban figyelhetnek a piacfelügyelők és rendőrök. Hogy mi lesz majd márci­usban, áprilisban? Jön me­gint a vita, esetenként vesze­kedés. Az önkormányzat sa­ját hatáskörben nem vállalja a hálátlan feladatot, az olcsó termékeket kínáló KGST-pia- cosok kitelepítését, a mostani miniszteri rendelet pedig egyelőre szintén nem ment bele a rendteremtés sziszifu­szi munkájába. kapcsolatosak. Elsősorban büfések, zöldségesek kérnek 1-2 hónapos időszakra enge­délyt, a néhány könyvárust kivéve gyakorlatilag nincs más, aki az esztendő egészé­re igényelné. Az elmúlt évek során olyan kérelem sem futott be, amelynek tel­jesítését megtagadta volna a hatóság. A közterület-felügyelők tapasztalata szerint az áru­sok tevékenységük során tiszteletben tartják a közren­det, a szabályokat, elvétve fordul elő, hogy valakit fi­gyelmeztetniük kell. Utoljá­ra két évvel ezelőtt indítot­tak eljárást az egyik büfés ellen engedély nélküli sze­szesital-árusítás miatt. Azó­ta hasonló mértékű szabály- sértés nem fordult elő. Rendezett a helyzet Háromféle díjszabás — Azt hiszem, a köz- ) területeken való áru- \ sítás elsősorban a fő­városban okoz gon­dokat, vidéken nem — nyilat­kozta Úri József szigetszent- miklósi polgármester. Nálunk e téren rendezett a helyzet, a piacon, vagy mellette vannak az alkalmi árusok, akik zöldfé­léket, virágokat és más egye­bet kínálnak a lakóknak. A majdan életbe lépő törvény kulcskérdése véleményem szerint az lesz — bár, hozzáte­szem, nem mélyedtem el eb­ben a témában —, hogy a tila­lom mennyiben vonatkozik a piaci árusokra. Mert ott már kialakult egy gyakorlat, és nem biztos, hogy annak örül­ne a lakosság, ha megszűnne az olcsó vásárlási lehetőség e helyeken. Nagykőrös önkor- \ mányzata az utcai I árusítások engedé- lyezhetősége szem­pontjából 3 körzetre osztot­ta fel a települést. Ez a beso­rolás értelemszerűen 3 díj­szabási kategóriát is jelent. A legkisebb a földutak men­tén engedélyezett árusítás ta­rifája, ennél többet fizet aki a városból kiágazó vala­mely műút mellé települ, s legtöbbet az, aki a belterüle­ten vesz igénybe árusításra közterületet. Az utóbbi kör­zet esetén különös figyelem­mel bírálja el a kérelmeket a helyi hatóság, a központ­ba ugyanis kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet engedélyeznek, amely cse­kély mértékben sem rontja a városképet, az alföldi telepü­lésre jellemző sajátos hangu­latot. Bielik Józsefnétől és Kecs­keméti Imrétől a polgármes­teri hivatal témánkban illeté­kes főelőadóitól hallottuk, hogy a nagy városokkal el­lentétben, talán az utcai áru­sítás intézménye az, amely a legkevesebb gondot, prob­lémát jelenti a körösi hiva­tal számára. Az évente je­lentkező 230-250 közterü­let-foglalási ügy között mindössze 10-20 adódik, amelyek az utcai árusítással Lejárt az idejük — Mivel a boltok, \ áh (' piacok ma már jó- szer‘vel minden v'ä"'^ igényt ki tudnak elé­gíteni, lejárt az utcai árusok ideje — vélte Harmati Fe­renc váci alpolgármester. Ez­zel a véleménnyel persze le­het vitatkozni, mondván, hogy náluk olcsón lehet vásá­rolni, de az már tagadhatat­lan, hogy az általuk kínált árucikkek igen jelentős része bóvli. Idejük véleményem szerint emiatt járt le. Vácott egyébként az el­múlt egy-két évben jelentő­sen csökkent a közterület­foglalási ügyek száma, utcai árusok majdnem kizárólag a nagyobb ünnepek előtti egy­két hétben láthatók az utcá­kon, tereken. Az utcai árusítás törvényi szabályozását jómagam azért tartom fontosnak, mert azontúl, hogy az utcai áru­sok jó része nem adózik, nem fizet a közterület-fogla­lásért, egyikük-másikuk még a gyalogosforgalmat is zavar­ja tevékenységével. Összeállításunkat készítette: Fehér Ferenc, J. Szabó Irén, Miklay Jenő, Ribáry Zoltán, Tóth Ferenc lehet mit csodálkozni, ké­nyelmesebb, olcsóbb a lakó­hely közelében lévő köz­vagy zöldterületen a gyalo­gos- vagy akár az autóforgal­mat is zavarva kereskedni. Problémát jelent, hogy az utcai árusok egyik kedvelt helye, a buszpályaudvar nem önkormányzati tulaj­don. Sok gondot okoz az is, hogy azontúl, hogy nem lát tőlük pénzt a városkassza, az utcai árusok jelentős része nem törődik a környezet tisz­taságával. Végezetül fontosnak tar­tom megemlíteni azt is, hogy a megoldást nem a bír­ságolásban, hanem a piacon való árusítás lehetőségének népszerűsítésében látom. Az efféle jeleneteknek Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter rendelettel vet véget. Utcán ezentúl csak üz­lettel rendelkező kereskedő árusíthat — néhány sajátos árucikk kivételével Erdősi Ágnes felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents