Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 31., HÉTFŐ Él 1 1____________________________________________I—1 Történelmünk drágakövei Áll még, de porlik a drégeli rom Féltve őrzik nemzeti örökségünket Diósdi gáztolvajok Újgazdagok passziója „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, / Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja: / Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, / Tetején lobogós hadi kapja. ” Arany János gyönyörű költeménye, a Szondi két apródja, iskolai olvasmányaink közé tartozott. Szóról szóra kellett tudnunk. Ezért nem éreztük annyira szépségét, mint a történelmi emlékhelyen megállva, Drégely- palánk fölött, Pest megye határán, az ősi vár romjai tövében. Szondi György és hős vitézei három napig állták a török túlerő ostromát 1552 nyarán, példát adva hősiességből, hazaszeretetből. Eger, Szigetvár, Palánk neve aranybetűkkel ragyog történelmünk írott fejezetei között. Áll még, de porlik már a rom, s félő, hogy pár évtized múltán egyetlen köve sem marad. Pedig nemzeti örökségünk részévé szeretnénk hivatalosan is nyilvánítani, s ezzel együtt irodalmi emlékhellyé. Az Országos Műemléki Hivatal és a Drégelyvár Alapítvány kezdeményezésére 1991 óta sokan segítik adományokkal, önkéntes munkával a falmaradványok megóvását, konzerválását. — Hogy haladnak, mi újság a hegytetőn? — kérdeztük meg a közelmúltban Teszári Károly- tól, a Börzsöny Tájvédelmi Körzet vezetőjétől. A világkiállítási programbizottság főként a különböző régiók településeinek összehangolt tevékenységére helyezi a hangsúlyt, Nagykőrös még tavalyelőtt aláírt egy kulturális együttműködési szerződést az Európa Jövője Egyesülettel Kecskeméten, s ennek keretében a két szomszédvár megállapodott az expóra való közös felkészülésben is. Később csatlakozott hozzájuk Cegléd, Csemő, Nyársapát, Kocsér, Kőröstetétlen és Törtei, a már véglegesítésre — A Természetvédelmi Hivatal 1991-ben állt az élére ezeknek a törekvéseknek — válaszolta. Korábban is igyekeztek már segíteni a bajon többen, köztük a Soproni Erdészeti Egyetem diákjai, a helyi önkormányzatok, az Ipolyvidéki Állami Erdőgazdaság, a honvédség nagyoroszi alakulata, de egymástól elszigetelten, s éppen ezért kevésre juthattak. Drégelyvár történelmi múltjához méltatlan, ahogy most kinéz. Meg akarjuk menteni. Ezért tettünk alapítványt. A számlára fizetett adományokból végeztetjük a munkálatokat. Nem újjáépítjük a várat, hanem azt szeretnénk elérni, hogy az építmény régi kontúrjai rajzolódjanak ki. A műemlékvédelemmel egyeztetve, lezárjuk valahogy a régi falakat, konzerváljuk az állapotát, hogy a későbbi időkben is lehessen látni. — Mennyi pénz érkezett a számlájukra, s az mire volt, vagy lesz elég? — Mindig felhasználjuk, ami összegyűlik. Eddig közel 3 millió forintot költöttünk el. Az idén előre láthatólag, még egymillió forintot tudunk majd felhasználni a munkálatokra. Ha nem kapunk több támogatást, akkor sajnos meg kell állnunk a helyreállítással. — Egyáltalán mennyi pénz váró tervezetben pedig szerepel Szolnok is.-Az önálló nagykőrösi expóesemények középpontjában négy kiemelkedő rendezvény szerepel. A kárpát-medencei és nyugat-európai népművészeti találkozó az amatőr zenekarok és fúvósok Európa-fesztiválja, a mezőgazdasági, ipari-kereskedelmi és szolgáltatási szakkiállítások és bemutatók, szintén nemzetközi részvétellel. Az 1996 májusától őszig tartó programsorozatnak talán legvonzóbb színkellene ahhoz, hogy valamennyire is megőrizzék az időnek Szondi és vitézei hősi emlékét? — Amíg nem gyűlik össze legalább félmillió forint, addig sohasem szabad munkába kezdeni, mert többe kerül a felvonulási költség, mint az érdemi munka. Tehát, ha ennyi ismét összegyűlik, akkor folytatjuk a kivitelezést. A hatodik kivitelező vállalat állja itt a próbát, mert nagyon nehéz, mondhatni középkori körülmények közt kell dolgozni. Csak korhű építési módon, nagy kövekkel, a beton itt nem jelenhet meg. Ez a cég az Érsekvadkerti Építőipari Szövetkezel. Rajtuk kívül megpróbáljuk az önzetlen segítők táfoltja a lovasbandériumok nemzetközi találkozója lesz. Az idegenforgalom szakemberei mindenesetre nagy reményeket fűznek hozzá, ők ugyanis mindenekelőtt a huszárhagyományok felélesztésében találták meg Nagykőrös legeredetibb idegen- forgalmi vonzerejét. Annál is inkább, mert a világkiállítás idejére befejeződik az Arany János Múzeum történelmi-nemzeti emlékhelynek az építése is, amely honfoglalási emlékművével, a hat nagykőrösi akadémikusnak, Károlyi István Pest megye egykori főispánjának, valamint Len- key Jánosnak szobrával egyszersmind az államalapításnak, az ezeréves magyar oktatásnak és a ’48-as huszároknak állít örök emléket és nyújt fontos idegenforgalmi látványosságot. Sándor Judit, a Dél-Pest megyei expótervek menedzsere elmondta, szakma) körökben általános az a vélemény, hogy Nagykőrösben sokkal több turisztikai érték rejtőzik, mint borát is gyarapítani. Nyári időben például, minden kiránduló felviszi a maga egy-két kövét. — Hol jelentkezhetnek, hová küldhetnek pénzt, akik ezt a jó ügyet munkával, vagy adományokkal szeretnék segíteni? — A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság címe: XII. kerület, Költő utca 21. A tájvédelmi körzet irodája Diósjenőn van. Az alapítvány bankszámlája: Budapest Bank Rt. 317-17276 Drégelyvár Alapítvány Kuratóriuma. Az idézett vers második sorának első üteme jusson eszünkbe: „Rá visszasüt a nap... ” Szeretnénk remélni, hogy még sokáig. Kovács T. István amennyit mutat. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja, hogy már jóval az expó kapunyitása előtt élénk propagandával hívják fel az ország figyelmét e régióra. Közel félszáz újság adta már azóta hírül az Arany János és kortársai vetélkedősorozatra szóló pályázati felhívást. A ’96-os év tavaszán kezdődő országos vetélkedő döntője Kőrösön lesz. Terveznek még nemzetközi bélyegkiállítást, valamint a harmadik nemzetközi ifjúsági zenekari találkozó is olyan eseménynek ígérkezik, amely az ország közepére irányítja a honiak, a külföldiek figyelmét. A körösi világkiállítási tervek megvalósulásának legfőbb garanciáját azok a helyi kulturális intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek jelentik, amelyek anyagi, szakmai támogatásukról biztosították az önkormányzatot, hosszú távon befolyásolhatják a város életét, fejlődését. M. J. A rendszerváltással a nagy öröm mellett sokk is érte a lakosságot. Az, hogy az árukat az árán kell megfizetni, igen sok családot nehéz helyzet elé állít, hiszen bár a fizetések nem is maradtak a régiek, de nem nőttek olyan mértékben, mint az árak. Sokunknak kellett szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Legtöbbünk takarékoskodik: nem veszi kilószámra a húst, hanem csak any- nyit, amire éppen szüksége van; figyel arra, hogy csak akkor égjenek a lámpák, amikor kell; a túlfűtés melegét sem engedi ki az utcára, inkább lejjebb tekeri a gombot, tehát megfontoltabb. Többségünk, ha nehezen is, de előteremti a közüzemi szolgáltatások költségeit is. Vannak azonban, akik csalással igyekeznek könnyíteni sorsukon. Számos esetben hallani, hogy „megbuherál- ják” víz- és villanyórát. Legutóbb azonban arról szereztem tudomást, hogy a gázmérővel is mesterkednek Di- ósdon (ez sem egyedi eset, hallhattunk ilyesmiről már számtalanszor). Természetesen nem helyeslem a vízzel és az elektromos árammal való mesterkedést sem — kezdte a beszélgetést Bíró György, a TI- GÁZ Gödöllői Üzemigazgatóság Diósdi Kirendeltségének műszaki vezetője. —- De amíg azok nem veszélyeztetik az ott lakók épségét, a gázzal és berendezéseivel való manipuláció sokuk életébe kerülhet. Volt is már erre számos szomorú példa. — El sem tudja képzelni — mondta Fejér István kirendeltségvezető —, hogy az emberek mi mindennel próbálkoznak. Visszájára fordítják az órát — ez még a jobbik eset (persze nem számunkra) —, az akkor nem jelzi a fogyasztást, de ez a módszer legalább nem veszélyes. De nézze meg — mutat a mellettünk lévő kis asztalkára —, milyen vad dolgokra is képesek. A szomszéd felfigyelt a szivárgásra Láthattam olyan szerkezetet, amelyet a mosógép lefolyócsövéből alakítottak ki. Egy szerencséje a családnak, hogy távollétükben a szomszéd felfigyelt a gázszivárgásra és kihívta a szerelőiket. Az egyáltalán nem ilyen célokra készült cső ugyanis porózussá vált, sőt el is repedt és dőlt belőle a gáz. De számos hasonló szerkezetet is láthattam. Olyanokat, hogy még én, a laikus is elszömyedtem ekkora felelőtlenség láttán. — Csak azt ne gondolja — folytatta a kirendeltségvezető —, hogy mindez a kis- pénzűekre: a kevés nyugdíjjal rendelkezőkre, a nagycsaládosokra és alacsony bérű- ekre jellemző. Ellenkezőleg. Többségük jól szituált. Olyan is előfordul nemegyszer, hogy a garázsban nyugati autó, a kertben úszómedence, a szobában videomagnó található. Tehát nem kenyérre kell a pénz. Tippet adó kisiparosok — Azt is nemegyszer tapasztaljuk, hogy a belső kivitelezést végző kisiparosok hagynak a lakóknál olyan „szerkentyűket”, amellyel manipulálni tudják a fogyasztás mérését. Ha erre az ellenőrzéseink során rájövünk — pl. próbafűtés címén fél évig nem fizetnek, mert a műszaki átadást nem kérték —, a szabálytalankodó kisiparos munkáit nem fogadjuk el, sőt igyekszünk mindenkit legbeszélni arról, hogy vele dolgoztasson. — Megszaporodott egyébként azoknak a száma is — mondta Bíró György —, akik nem egyenlítik ki a számlát. A jövőben sokkal szigorúbban járunk el ezekkel szemben is. Ha a két figyelmeztető levelet követően sem rendezik tartozásukat, előfordulhat, hogy lekapcsoljuk őket a hálózatról és ha más mód nincs, bírósági úton rendezzük az ügyet. Egyébként nagyon nehéz dolguk van a díjbeszedőknek, mert sokan amikor meglátják őket, ki sem nyitják az ajtót. A figyelmeztető leveleket sem veszik át a postástól. Megkérdik: „A TI- GÁZ-tól jött? Akkor nem vagyunk itthon.” A szegények becsületesen fizetnek — Az egészben az a furcsa — mint már említettem — veszi át a szót Fejér István —, hogy a fenti szabálytalankodók korántsem a szegényebb rétegből kerülnek ki. Ők már a fizetés, vagy a nyugdíj kézbesítésének napján félreteszik a szükséges összeget, inkább máson igyekeznek spórolni. Természetesen mi is igyekszünk elkerülni a fentebb említett keményebb módszereket, s ha lehet, valami más megoldást keresünk. Nem egyszer előfordult, hogy kivonult a stáb a gáz kikapcsolásához, s mikor meglátta a lakásban uralkodó körülményeket — kopott bútorok, öt-hat szegényes viszonyok között élő gyerek —, elálltunk elhatározásunktól. Csak azt nem értjük: évek óta működik a Héra Alapítvány, amelyre az egyes települések pályázhatnak (ebből támogathatnák a rászorulók fűtési kiadásait), de ezt a lehetőséget csak egy-két önkormányzat vette igénybe. Pedig mi minden hozzánk tartozó község és város vezetőit tájékoztattunk erről a lehetőségről, sőt felajánlottuk azt is, hogy elküldjük azok listáját, akik nem tudnak fizetni. Árpási Mária Felhőbe hanyatlott a drégeli rom Egyetemisták szállítják a hegyre Drégelyvár köveit Teszári Károly felvételei Expólátványosság lesz a körösi huszárnap A budapesti expó programbizottsága színvonalasnak, kulturális és turisztikai szempontból értékesnek minősítette Nagykőrös világkiállítási pályázatát, amelynek rendezvényei, a magas szakmai zsűri véleménye szerint, jól illeszthetők a nagyszabású nemzetközi esemény fővárosi részleteihez. Minden remény megvan tehát arra, hogy formai, szakmai szempontokból még finomításra szoruló tervezet jóváhagyása után a város megkösse a világkiállítási tanácscsal azt a szerződést, amely zöld utat nyit nemcsak Nagykőrös, de a Dél-Pest megyei térség expóterveinek megvalósításához — hallottuk azon a találkozón, amelyen Kiss János polgármester tájékoztatta a település gazdasági és kulturális szervezeteit és a sajtó képviselőit.
