Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUAR 28., PENTER Az expó főbiztosa Szöulban Japán érdeklődik Barsiné Pataky Etelka részle­tesen tájékoztatta az Expo ’96-ról a japán kormányszer­veket négynapos tokiói tár­gyalásai alkalmából. Konkrét célokkal, ütemtervekkel is­merkedhettek meg a japánok, azzal, hogy „nem a fellegek­ben járunk, megalapozott ter­vet” valósítunk meg — je­gyezte meg az államtitkár. Ez azokat a japánokat is meg­győzhette, akik magánbeszél­getésekben rákérdeztek, meny­nyiben érinthetik az expót az idei magyarországi választá­sok. Egyidejűleg szakértői megbeszélések is folytak több japán vállalattal, és nem kizárt, hogy Budapesten is a Sony állítja majd fel azt az óriási képernyőt, amely jó ideje a világkiállítások egyik fő látványossága. Lehetséges az is, hogy a NEC világcég megragadja az alkalmat, és részt vesz a Tokyo Frontier rendezvény, illetve a világki­állítás közötti műholdas kap­csolat megteremtésében. Az expó főbiztosának tár­gyalásai a szakértőkkel nem konkrét megállapodások alá­írását célozták, a japán cégek konkrét elkötelezettségeket nem vállaltak, viszont jelez­ték tárgyalási hajlandóságu­kat. Barsiné Pataky Etelka teg­nap Szöulba utazott. A te- dzsoni világkiállítás alkalmá­ból a rendezők felajánlották Göncz Árpád köztársasági el­nöknek, hogy átadják a buda­pesti expónak a dél-koreai rendezvény teljes informati­ka rendszerét, szoftverjét. Az expó főbiztosa erről az aján­latról tájékozódik alaposab­ban Szöulban. Szentpétervárott koszorúzott Jelcin megvédi a reformot Borisz Jelcin szerint nincs ok a borúlátásra a reformok jövő­jével kapcsolatban. Az orosz elnök szóvivője közölte: az államfő megvédi a reformo­kat, és kezeskedik a demokra­tikus átalakítás folytatódásá­ért. Kosztyikov leszögezte, hogy az államfő figyelmesen követi majd a reformok foly­tatását célzó kormányprog­ram megvalósulását és alkot­mányos jogaival élve megvé­di a reformokat, illetve bizto­sítja a demokratikus átalakí­tás folytatódását. A kormánytagok után az el­nöki szóvivő nyilatkozata azt jelzi, hogy az orosz vezetés, amelyet váratlanul ért a kor­mányátalakítást hevesen bírá­ló nyilatkozatok özöne, igyek­szik leszerelni az aggodalma­kat. A kommentárok többsége szerint ezzel az állami gazda­ságirányítás hívei kerültek többségbe, s a kormány első nyilatkozatai is az egyes ága­zatoknak szánt állami támo­gatások növekedését jelezték, ami az infláció és a társadal­mi feszültség további növeke­déséhez vezethet. Jelcin elnök a csütörtöki napot Szentpétervárott töltöt­te. A piszkaijovói temetőben megkoszorúzta a város II. vi­lágháborús védőinek és a blo­kád áldozatainak emlékmű­vét. A mióta Bánó Andrást felfüggesztette állásából Nahlik Gábor, és megszűnt az Egyenleg, a magyar ellenzéki sajtó revánsra vágyik. Egyértelmű a dolog: ha már Bánónak mennie kellett, akkor a vereségért revánsot kell ven­ni. Vagyis vesszen a Híradó, távozzon Pálfy G. István is. Úgy tűnik ugyanis, hogy Bánó nem menthető. A tények ma­kacs dolgok. Egy ország látta Bánó két sajtótájékoztatóját, mint került ellentmondásba önmagával. Mondhatnám úgy is, kiderült, nem mondott igazat. Azt pedig, hogy annak idején Göncz Árpádot nem néhány tucat skinhead fütyülte ki, ha­nem egykori börtöntársai, nem kell bizonyítani. Pálfy G. István régóta szálka az Aczél—Kádár-kurzus „vezető” újságírói szemében. Már csak azért is, mert an­nak idején a kedves barát, Aczél Endre helyére került, s részben Bánónak is miatta kellett távoznia. Most aztán a látványos ürügy is megvan, A Hét főszerkesztője tudni akarta, mit mondott Horn Gyula a parlamentben, amikor Boross Péter lett a miniszterelnök. Állítják, le akarta járat­ni az MSZP elnökét. Megindult az újabb támadás. Rázendí­tett az egész rágalomzenekar. A prímhégedűn a Népszabad­ság játszik. A lap január 26-ai számában Bayer Zsolt ítélke­zik. Láthatóan Bayer Pálfy fejét szeretné. Hetet-havat ösz- szehord. De kövessük a gondolatmenetét. Az első sarkalatos megállapítása: A Hét az elmúlt hónap­ban egyébről sem szólt, mint Horn Gyula lejáratásáról. (Pu- fajka, guruló dollárok.) Azt, hogy az MSZP jelenlegi elnö­ke 1957 novemberében karhatalmista volt, ő maga írta meg a Cölöpök című könyvében, majd a parlamentben egy felszólalásában megismételte. 1989 nyarán azt mondta az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén: akik pufajkások voltak, az ellenforradalom ellen küzdöttek. (Mindez olvas­ható Kimmel Emil Végjáték a Fehér Házban című vissza­emlékezésében.) Nem kell A Hét adásait nézni ahhoz, hogy valaki megtudja, kik voltak a pufajkások. Közismert, hogy belelőttek a tüntető tömegbe, végigverték a falvak­Jeszenszky Géza Belgrádban Jövőt a vajdasági magyaroknak! Jeszenszky Géza külügymi­nisztert tegnap közel egyórás megbeszélésen fogadta Slo­bodan Milosevic szerb elnök. A tanácskozás után Je­szenszky Géza kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy örömére szolgált Ágoston Andrásnak, a VMDK elnöké­nek jelenléte a tárgyaláson. Elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, a gaz­dasági problémákat és a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének kérdéseit vitatták meg. Hangoztatták, hogy Eu­rópa és a Közel-Kelet felé mind Magyarország, mind Jugoszlávia hidat képez, és ezt a földrajzi fekvést ki kell használni. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon elsődlege­Casaroli a L’Unitában Az emberiség jövője attól függ, hogy képes lesz-e elvi­selhető megoldásokat találni a társadalmi kérdésekre, ame­lyek ma az atomfeyverek fe­nyegetésénél is nagyobb ve­szélyt jelentenek — hangsú­lyozta Agostino Casaroli bí­boros, volt vatikáni államtit­kár az olasz baloldali L’Uni- tá című újságban tegnap meg­jelent interjújában. A bíboros úgy véli, ha nem sikerül a né­pek, az egyén, a szenvedő család érdekeit figyelemben tartó új megközelítést találni a munkanélküliség kérdésé­nek megoldására, a munkale­hetőség elvesztésétől való fé­lelem feloldására, a jövőben a gazdasági-társadalmi prob­léma az egész emberiséget fe­nyegetni fogja. sen fontos szempont az, hogy a vajdasági magyarok­nak biztos jövőjük legyen. — Ágoston Ándrás jelenlé­tén kívül nagyon bátorítóak voltak Milosevic szerb elnök szavai — mondta Jeszenszky Géza. Milosevic kijelentette, hogy a vajdasági magyarok teljes egyenjogúságot élvez­nek, és hozzáfűzte még azt is, hogy lehetnek és lesznek is intézményeik, amelyeket ők szükségesnek tartanak a maguk számára. Ez nemcsak a két ország számára fontos, de modell lehet az etnikailag vegyes körzet számára, és példaértékű rendezést jelent­het. A szerb kormány nem tűr el semmi olyat — mond­ta Milosevic —, ami ahhoz Jugoszláv reguláris alakula­tok tevékenykednek Boszniá­ban, céljuk a muzulmán had­sereg feltartóztatása, az élénk csapatmozgásokra az utóbbi hetekben figyeltek fel — kö­zölték magukat meg nem ne­vező ENSZ-források. A jugo­szláv hivatásos egységek boszniai jelenlétét szerb újság­írók is megerősítették a The New York Times tudósítójá­nak. A lap tegnapi beszámoló­ja szerint a belgrádi vezetés ta­gadó álláspontja ellenére azt eddig is sejteni lehetett, hogy Jugoszlávia fegyver-, üzem­anyag- és élelmiszer-utánpót­lással támogatja a boszniai szerbeket. De most ENSZ-for­rások élénk csapatmozgások­ra figyeltek fel az utóbbi he­tekben a boszniai szerb körze­vezetne, hogy az emberek el­meneküljenek szülőföldjük­ről. Jeszenszky Géza elmond­ta még: nem illetékes annak elbírálására, hogy a felkínált feltételek elegendőek lesz- nek-e a boszniai békéhez, de reményét fejezte ki, hogy az Európai Ünió javaslata, amely a Kinkel—Juppé-ydvas- laton alapul, lezárhatja majd ezt a konfliktust. A szerb fél részéről — fűzte hozzá — el­tökéltség van, hogy eleget te­gyenek az elvárásoknak és az indítványoknak. Megvitatta az elnökkel az úgynevezett krajinák kérdé­sét és a Magyarországhoz kö­zeli területek ügyét, például Baranya kérdését. tekben. A jugoszláv hadsereg jelzését viselő katonai jármű­veken nagy számú katonát szállítottak. A The New York Times értesülése szerint regu­láris csapatok kivezénylésén kívül a jugoszláv hatóságok azzal is igyekeznek a bosz­niai szerbek segítségére lenni, hogy begyűjtik a Boszniából elmenekült szerbeket, majd visszatoloncolás után erőszak­kal besorozzák őket a bosz­niai szerb hadsereg köteléké­be. Az amerikai tudósítónak belgrádi újságírók elmondták: az utóbbi időkben feltűnő mó­don megszaporodtak a kikép­zés közben, illetve közúti bal­esetben életüket veszített szerb katonákról szóló hírek az elhalálozási rovatokban. A nagyvilág hírei Jf. Első ízben került a kö­zép- és kelet-európai ré­gió egy országának kép­viselője a magyar nagy­követ személyében a GATT legmagasabb szin­tű döntéshozó testületé­nek élére. Szerdán Szepe­si András nagykövetet, Magyarország GATT- képviseletének vezetőjét választották a GATT Szerződő Felek elnökévé. „Még Antall József né­hai magyar miniszterel­nöktől van meghívásom Magyarországra, és már jeleztük a magyar kor­mánynak, hogy március elejétől kész vagyok az önök országába látogat­ni” — közölte egyebek kö­zött Jacques Delors EK-bi- zottsági elnök az MTI és a lengyel hírügynökség mun­katársával. Magyarország száz­harmincnegyedik tag­ként csatlakozott a nem­zetközi műholdas távköz­lési szervezethez, az IN- TELSAT-hoz azzal, hogy képviselője szer­dán az amerikai külügy­minisztériumban megkö­tötte a működési szerző­dést. A szerződést a Ma­táv és az Antenna Hun­gária társulásából létre­jött HUNSAT igazgató­ja, Hazay István írta alá. Jk Az albán parlament szer­dán jóváhagyta az ország csatlakozását az úgyneve­zett „partnerség a béké­ért" programhoz, amelyet januári brüsszeli csúcsérte­kezletén fogadott el az Észak-atlanti Szövetség. Jugoszláv egységek Boszniában / Elénk csapatmozgások VÉLEMÉNY Mindig felrobban egy akna ban a forradalomban részt vevőket, embereket ütöttek agyon. A Kádár-huszárok — ahogy a nép elnevezte a kar- hatalmistákat — jelentették a forradalmat eltipró Kádár­rendszer pretoriánus gárdáját. Horn Gyula messze került pufajkás önmagától, lehet, hogy ő nem volt verőember, de a pufajkás múlt Nessus-inge égetheti őt. Ami a guruló dol­lárokat illeti, netalán nem gurultak? De igen. A Híradó megadta a lehetőséget Horn Gyulának, hogy elmondhassa: neki nem volt köze hozzá. Furcsa logika a Bayer Zsolté. Nem az a lényeg, volt-e pufajka, gurultak-e a dollárok, ha­nem az, hogy erről szó esett a Híradóban. A Kádár-rend­szerből jól ismert okoskodás ez. Csakhát a megtörtént dol­gokat nem lehet meg nem történtté tenni... Aztán jönnek a rágalmak, csúsztatásokkal megtűzdelve. Bayer azt állítja: Pálfy G. István mindig a hatalom — értsd: Kádár—Aczél-kurzus — dédelgetett gyermeke lett volna. Ne tudná Bayer Zsolt, hogy Pálfy G. Istvánt eltávolí­tották a Matuzné vezette Híradótól? Fekete bárány volt ak­koriban a magyar kultúrpolitika irányítóinak szemében. Ne­vezetesen azért, mert írásainak egész sora jelent meg a Ti- szatájban, az Alföldben és más lapokban az erdélyi ma­gyar irodalomról. Akkor vállalta a kisebbségi magyar iro­dalom értékeinek védelmét, a kisebbségben élők sorsprob­lémáit, amikor a Kádár-féle politika elárulta a határon túli magyarságot. Akkor, amikor például a Népszabadságban az E. Fehér Pálok a nacionalista veszélyről elmélkedtek. Nagy bűne ez Pálfynak, mert a Landeszmann-féle szemlé­lettel szemben a magyar népi irodalom kiválóságai, Szabó Pál, Veres Péter, Illyés Gyula, Németh László irodalmi rangjáért hadakozott. Ez az ő eredendő bűne. Nem volt ez jó és kívánatos dolog akkoriban. Vagy illene emlékezni Pálfy Magyar Ifjúságnál töltött éveire. Nagy példányszám­ban megjelenő lap volt az. Pálfy azok közé az újságírók közé tartozott, akik az adott lehetőségek között kimondták a kimondhatót, az Aczél-féle kultúrpolitika útvesztőin át­vergődve próbált értékeket képviselni. Ez, csakis ez Pálfy eredendő és megbocsáthatatlan bűne. A Pozsgay Imre által elindított reformfolyamat tette lehető­vé, hogy A Héthez, a Híradóhoz kerüljön, főszerkesztő le­gyen. S ott azt képviseli, amit korábban képviselt. Ezt nem akarja elviselni a magyar újságíróelit, az, amelyik korábban bizony alázattal szolgálta, kritika nélkül a politikát. Az az elit, amelyik ugyan egy kicsit megszeppent a Kádár-rendszer összeomlása láttán, nem átallotta magát a változások hívének mutatni, ma viszont kemény ellenzéki hangot üt meg. És jaj annak a kollégának, aki nem kerül velük egy hullámhosszra! Abban a lapban, amelyben Bayer írása megjelent, nap mint nap érezzük a Kádár-rendszer iránti nosztalgiát, Hova- nyecz László cikkeire gondolok elsősorban. Most is régi el­lenfeleikre lövöldöznek, gyakran a rendszer korábbi, hatal­mon belüli ellenzékére. D ühödt támadás a Bayeré. Erkölcsi magaslatról szól. Uccu neki, agyonütni, mert ez a fránya fickó más­ként mer gondolkodni. Ki tudja, hány hadjárat in­dult már Pálfy ellen Aczél Endre menesztése óta, s hány jön még? Nem, nem a süketnéma tolmácsról van itt szó, ha­nem arról, hogy akad még néhány poszton, mégpedig pa­rancsnoki állásban olyan magyar újságíró, aki nem hajlan­dó úgy fütyülni, ahogyan előírják. Médiaháború dúl Ma­gyarországon... Amikor csendesedni látszik a harc, akkor mindig felrobban egy akna. S a repeszek roncsolnak... Filep Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents