Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ára 13,50 forint 1994. JANUAR 28., PENTEK Für Lajos javára Lezsák visszalépett Lezsák Sándor, az MDF ügyve­zető elnöke Für Lajos javára visszalépett az elnökké történő jelöltségtől. Megköszönte a bi­zalmat és visszalépése tudomá­sulvételét kérte azoktól a szer­vezetektől, akik igen nagy számban támogatták jelöltségét. Az MDF elnöksége úgy dön­tött, hogy a VII. országos gyűlé­sen javasolni fogja az ügyveze­tő elnök intézményének továb­bi megtartását. Az indítvány jó­váhagyása után tette bejelenté­sét Lezsák Sándor. Amennyiben az alapszabály lehetővé teszi, továbbra is vál­lalja az ügyvezető elnöki tiszt­séget — közölte tegnap Heré­nyi Károly szóvivő a szerda esti üléséről tartott tájékozta­tón. Ehhez az országos gyűlés­nek valószínűleg módosítania kell a Fórum alapszabályát, mi­vel az abban áll, hogy ügyveze­tő elnök működése akkor indo­kolt, ha a párt első embere egy­ben miniszterelnök is. A szóvi­vő tájékoztatása szerint a pártel­nöki posztra eddig hét személy­re érkezett javaslat. A tisztet nem vállaló Boross Péter mi­niszterelnök nincs a hét között. Földárverésre készülnek Sóskúton Kevés a föld, sok a vásárló Az iratok beadására várakozók az esélyeiket latolgatják A máskor oly csendes falu­ra, Sóskútra tegnap alig le­hetett ráismerni. Főutcáján kocsik garmadája pöfögött, a templom előtti kis térhez pedig nem lehetett eljutni az ott parkoló autóktól. Eb­ből is látszott, hogy árverés­re készülődtek a szemben lévő polgárok házában. A nagyterem zsúfolásig meg­telt, lehettek kis híján há­romszázan. Németh András árverésve­zetőtől megtudtam, ez a sok ember (s olyan is volt jócs­kán, aki több meghatalma­zást is hozott) mindössze 55 hektár földön (924 aranykoro­na) kellene, hogy megosztoz­zon. Az első napon, de talán még ma is, az iratok ellenőr­zésével lesznek elfoglalva, s valószínű, hogy a tényleges árverésre csak hétfőn kerül sor. (Folytatás a 4. oldalon) Surján László tájékoztatója Márciusban no a nyugdíj A kormány — a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat állás­pontjának megfelelően — hozzájárult a nyugellátások, baleseti nyugellátások, vala­mint a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátások márci­usban végrehajtandó 10 szá­zalékos emeléséhez, amire ez év január 1-jei hatállyal kerülne sor — jelentette be Surján László népjóléti mi­niszter a tegnapi kormány- szóvivői tájékoztatón. Az emelés az 1994. január 1-jét megelőzően megállapított ellátásokra terjed ki. A 10 százalékos emelést a január­ban már 4 százalékkal meg­emelt ellátásokra kell végre­hajtani. Az egy főre jutó át­lagos emelés havi 1200 fo­rint. A saját jogú, valamint a hozzátartozói nyugdíjellá­tás együttfolyósításának a határa 12 100 forint. Havi 400 forinttal nő a házastársi pótlék kiegészítése, és 680 forinttal emelkedik a házas­társi pótlékra jogosultság szempontjából irányadó ösz- szeghatár. A nyugellátások­kal egyidőben ahhoz igazo­dóan emelkedik a gyermek- gondozási segélyen lévők tá­mogatása is. Eszerint a gye­sen lévő szülőknek járó 5000 forint jövedelempót­lék 14 százalékkal, azaz 700 forinttal nő, szintén ja­nuár 1-jei hatállyal. A mi­niszter végezetül közölte; az említett emelések márciu­si kifizethetőségének érde­kében a kormány országgyű­lési határozat-tervezetet ter­jeszt a törvényhozás elé. (Folytatás a 3. oldalon) Betéti kamatemelés Az OTP Bank február végé­től, illetve március elejétől 2-3 százalékkal emeli az éves betéti kamatokat. A kamat­emelés csaknem valamennyi betétre kiterjed. Erről döntött tegnap a bank vezetése. Az OTP tájékoztatása sze­rint a hitelkamatoknál a pénz­intézet egyelőre nem tervez változtatást. Jelentősebben emelkednek a lakossági fo­lyószámla betétek és junior számlák kamatai. Az OTP kü­lön honorálja ezek körében a lekötéseket. A félévre, egy évre lekötött összege után 3,25 százalékkal növeli az éves kamatot február 26-ától. Ily módon a továbbra is meg­maradó kamatprémium rend­szerrel a folyószámlán lekö­tött betétek kamata eléri a 21,5 százalékot. Kónya Imre Szegeden Kónya Imre belügyminiszter tegnap Szegeden ismerkedett a városnak és a megyének azokkal a gondjaival, ame­lyekre a szegedi családirtás ráirányítja a figyelmet. A bel­ügyminiszter a sajtó munka­társainak elmondta, a meg­döbbentő bűncselekmény el­lenére Szeged és a megye közbiztonsága az utóbbi évek­ben javult. Ugyanakkor az or­szág déli része a volt Jugo­szlávia destabilizációja miatt nehéz helyzetben van: a Szer­biából rendszeresen érkezők miatt felerősödött a csereke­reskedelem, a valutázás, a bű­nözés. Kónya Imre a rendőri erők összpontosításának fo­lyamatosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ország közbiztonságának javítása az egyik legfontosabb feladat. Ezért a társadalomnak is ösz- sze kell fogni, s remélhetőleg a jövőben ritkábban hangza­nak el olyan politikai vélemé­nyek, amelyek a rendőrség túlzott hatalmától tartanak. (További információink a 16. oldalon ) Tegnap Gödöllőn befejeződött az önkormányzati konferen­cia, melyen közigazgatásban dolgozók és önkormányzati képviselők tartottak előadást pályamunkáikból. Józsa Fá­bián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára adta át a díjakat. Képünkön Heltai Györgynének, a Gödöllői Pol­gármesteri Hivatal irodavezetőjének Vimola Károly felvételei '-----------------------------------------------------;------­D öntés elolt a közgyűlés Ma összeült Pest Megye Közgyűlése, hogy sok más napi­rendi ponttal együtt megtárgyalja, esetleg végleges for­mába öntse az 1994-es költségvetést. Ez nem lesz köny- nyü dolog, hiszen a különböző' szakbizottságok eltérőikép­pen ítélik meg a támogatásra szoruló területek fontossá­gát. A népjóléti bizottság, hogy csak egy példát említsek számos igénye közül, 100 millió forintot szeretne kihar­colni orvosi gépek, műszerek beszerzésére a tervezett 40 millió helyett. A környezetvédelmi bizottság is támoga­tást kér a saját területén megkezdett munkák folytatásá­hoz, és a világkiállítási tanács is működni szeretne. Van olyan bizottság, amely az önkormányzat hivatalának mű­ködési költségét kívánja 10-15 millió forinttal csökkente­ni, hogy más fontos területekre nagyobb összeg jusson. De nem is a pénz mindenki számára elfogadható cso­portosítása a fői kérdése a mai közgyűlésnek, hanem az: visszavonják-e a képviselőik korábbi törvénytelen határozatukat, amelyben az elnök helyett az alelnököt bízták meg a költségvetés előterjesztésével. A köztársa­sági megbízott ugyanis törvényességi észrevételt tett a közgyűlés erre vonatkozó határozatával kapcsolatban, álláspontja szerint ugyanis ezt a jogot a törvény az el­nöknek adja. Pest Megye Közgyűlése január 31-éig kapott határ­időt annak a határozatnak a meghozatalára, amelyben állást foglal a törvényességi észrevétellel kapcsolatban. Amennyiben a képviselők eddig az időpontig nem von­ják vissza korábbi döntésüket, a köztársasági megbízott a bírósághoz fordulhat. Ez azonban csupán annyit je­lent, hogy megnyílik a perindítás lehetősége, vagyis Skultéty Sándor mérlegelésétől függ, hogy mit tesz Amennyiben Pest Megye Közgyűlése — anélkül, hogy egyáltalán foglalkozna a köztársasági megbízotti hivatal­ból érkezett levéllel — ma elfogadja a költségvetést, a törvénytelen lépés eljárási hibává minősülhet át, hiszen nyilvánvaló, hogy a Pest megyei önkormányzat egész évi gazdálkodását meghatározó rendeletet ezek után nem le­het megsemmisíteni. A mai nap kérdése tehát az hogy a képviselők figye­lembe veszik-e a törvényesség ellenőrzésével megbízott hivatal észrevételét, vagy politikai okokból kitartanak ko­rábbi döntésük mellett. Halász Csilla Vác kéri a Seniovit Tiltakoznak a szülők és az önkormányzat A Váci Kötöttáru- ,, gyár igazgatója, Vi Andrew Nicolson, / továbbra sem mond le arról a tervéről, hogy eladja az üzemi óvo­dát. A Senioviba most hat­van gyerek jár, játszik gondtalanul. Mit sem tud arról, hogy az óvónénik az állásukért, kenyerükért iz­gulnak, mert egyszer már úgy volt, hogy megszűnt az állásuk. Mehetnek a se­gélyért a munkaügyi hiva­talba. Tiltakoznak a szülők, mert ha lenne is hely a má­sik óvodában az csak a la­kókörzetüktől messze. Reg­gelente több utat és kerülőt kéllene megtenni, míg a ki­csikkel az óvodáig, onnan aztán a munkahelyig eljut­nak. Tiltakozik az önkormány­zat, mert már a várostörté­neti dokumentumok szerint is Vác adta a telket a gyár létesítéséhez. Most is joga van hozzá, vagyonrészes. A gyár igazgatója lapunk­ban is kifejtette már azt a véleményét, hogy az igen kritikus anyagi helyzetbe került textilüzemnek min­den fillérre, tehát az óvoda­épület közel húszmilliónyi árára is nagy szüksége van. Harmati Ferenc alpolgár­mester tegnap délelőtt az Állami Vagyonügynök­ségnél járt. Visszatérése után kérdeztük meg: — Mit végzett? Egyálta­lán, mire alapozzák a tulaj­donosi követelésüket? — A Kötöttárugyár olyan városi telekre épült, melynek értéke jóval több, mint húszmillió forint. To­vábbá 1977 augusztusában és 1978 szeptemberében kötött szerződések bizonyít­ják, hogy a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat először a városnak adta át az épületet, majd a gyár­nak. Úgy, hogy a gyermek- intézmény sorsáról csak jogelődünk, a a tanács jó­váhagyásával dönthet. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents