Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

M >■ ■Mt MEGYEI mp r 4 p niMÍLAJr XXXvili. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1994. JANUAR 26., SZERDA %• Antall József emlékkiállítás Antall József, a tavaly decem­berben elhunyt magyar mi­niszterelnök emlékének szen­telt fotókiállítást nyitott meg tegnap az olasz fővárosban, a Római Magyar Akadémián Szörényi ImszIó, hazánk Olaszországba akkreditált nagykövete. (Folytatás a 3. oldalon) II. János Pál pápával Jas Gowronski, lengyel származású újságíró, az Európa Parlament képvi­selője beszélget (2. oldal) Tudományos konferencia Gödöllőn Egymástól tanulhatnak az önkormányzatok Önkormányzati tudományos konferencia kezdődött tegnap a gödöllői művelődési köz­pontban. A háromnapos ren­dezvényen az államigazga­tásban dolgozó szakemberek és önkormányzati képviselők számára meghirdetett orszá­gos pályázatra készített tanul­mányaikat ismertetik a szer­zők. A tanácskozás zárása és eredményhirdetése csütörtö­kön lesz. Az első három he­lyezett jutalma szekciónként 100. 80, 60 ezer forint. Ugyanakkor nyilvános sorso­lás keretében a Magyar Suzu­ki Rt. három gépkocsi árát visszatéríti a Suzukit vásárolt önkormányzatoknak, harmin­cán pedig benzinutalványt nyernek. Gémesi György gödöllői polgármester megnyitójában elmondta, hogy az országos pályázatot a Belügyminiszté­rium önkormányzati főosztá­lya, a Magyar Önkormányza­tok és Önkormányzati Képvi­selők Szövetsége, a Kisváro­si Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Közigazgatá­si Kamara hirdette meg a rendszerváltozás során felhal­mozódott tapasztalatok elter­jesztése érdekében, nyolc té­makörben. (Folytatás a 4. oldalon) Nánási Éva, Gödöllő jegyzője megnyitja a szekcióülést Vimola Károly felvétele Megyénk településeinek lakói közül többen is dol­goznak az Újpesti Cérna­gyárban. A gyárról szó­ló riportunk a 7. olda­lon olvasható. Kárpótlás a Dunakanyarban Megyei vezetők Nagymaroson Éleződik a vita A Pest Megyei Kárpótlási Hivatalban még mindig feszí­tett tempójú munka folyik — tájékoztatott hétfőn este Sztáray Mihály, a hivatal elnöke. A verőcei művelődési házban tarott fórumon Bogárdi Zoltán, országgyűlési képviselő elnökölt. Sztáray Mihály elmondta, hogy a beküldött kárpótlási kérelmek közül 2 és félezer nem érkezett időben, s ezért azokat el kellett utasítani. Ez­zel egy időben közölték vi­szont a kérelmezőkkel, hogy február 15. és március 15. kö­zött újra jelentkezhetnek. Aki nem tudott minden okiratot csatolni a kérelméhez, az most kiegészítő határozatot kérhet. Vigyázat — figyel­meztette , hallgatóságát: A március 15-ei határidőt pon­tosan be kell tartani, mert ezt követően több lehetőség már nem lesz. Míg az alföldi területeken van elég kárpótlást szolgáló föld, a Dunakanyarban más a helyzet. Pótlólag, még kö­zel 1,5 millió aranykorona ér­tékű földkijelölésre lenne szükség. Sok gondot okoz, hogy a területen gazdálkodó Gödi Dunamenti Termelő Szövetkezet 13 község föld­jén gazdálkodik. Ezért kell azt a módszert alkalmazni majd az árverések idején. hogy egyszerre három hely­színen rendezzék az akciót. Különben mind a 13 telepü­lés licitálói egy helyszínre gyülekeznek, s a helybeliek­nek nem jut majd elég föld. Verőce kijelölt földterülete például 850 aranykorona érté­kű. Ez jogerős, de nem biz­tos, hogy elég. Több települé­sen fellebbeztek a kijelölések módja, a terület mennyisége ellen, s amíg a bíróság nem dönt, ott nem lehet árverezni. A szövetkezet teljes földkije­lölése egyébként is bíróságra került. Kifogásolta a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal azt is, hogy a felszámolás alatt lévő Alagi Állami Gazdaságot nem vonták be a földkijelölés­be. (Mint ismeretes, ott kül­földi vevő jelentkezett és már be is rendezkedett a gazdaság földterületein. A szerk.). A Dunakanyarban várható, hogy kevés lesz a földterület, mert Budapestről és más tele­pülésekről is jöhetnek licitá­lók. K. T. I. Hétfőn este Nagymaroson folytattak a lassanként partta­lanná váló vitájukat a helyi önkormányzat és a megyei köz­gyűlés képviselői. A Népjóléti Minisztériumban folytatott, január 18-i közös tárgyaláson átadott meghívást elfogad­va, felkereste a helyi képviselő-testületet Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnöke, Erdélyi László, megyei főjegy­ző, Noszeda Tibor, osztályvezető, Faragó László, a megyei közgyűlés népjóléti bizottságának elnöke. Részt vett a ta­nácskozáson Bogárdi Zoltán (MDF), a választókörzet or- szágyűlési képviselője is. A Gyaraki F. Frigyes alpol­gármester elnökletével tartott testületi ülés a kialakult szo­kás szerint nyilvános volt, de az átlagosnál sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítottak irán­ta a termet zsúfolásig megtöl­tő és a folyosón is álldogáló polgárok. Az értekezlet bevezetője­ként először a nagymarosiak részéről foglalta össze Gyara­ki F. Frigyes annak a vitának az előzményeit, amely a szo­bi és esetleg más gyermekne­velő intézetnek Nagymaros készenléti házaiba való telepí­tése körül kialakult. A terv­vel kapcsolatban elmondták véleményüket a nagymarosi testület által felkért szakér­tők, akik lényegében a január 18-i álláspontjukat tartották fent. A megye részéről ez­után Bányai Judit adott törté­neti áttekintést. Ezt követően Faragó László, a megyei nép­jóléti bizottság elnöke olvas­ta fel bizottsága álláspontját, mely szerint nem ajánlják megtárgyalni a megyei köz­gyűlésen ezt a napirendi pon­tot. További tárgyalásokat tar­tanak szükségesnek, valamint több javaslat és vélemény alapján a végleges koncepció kidolgozását. Erdélyi László ismertette a további javaslatokat. A me­gyei vezetők hangot adtak an­nak a nézetüknek, hogy lehet­séges egészséges kompromisz- szum teremtése. Nem akar­nak a helybeliek ellenére dön­teni. Bár megtehetnék az épü­letcsoport birtokában, ám mégsem szándékuk a tulajdo­nos pozíciójából tárgyalni. (Folytatás a 4. oldalon) Felelősek és felelőtlenek Világosodik lassacskán az elménk... Egyre jobban kitű­nik, kik azok, akik nemcsak kampányküzdelme: folytat­nak, hanem erős szárnycsapásokkal a választás időpontjá­nak kijelölésére is amolyan fiókkampányba kezdtek. Eleddig az MSZP kardoskodott a hétköznapon történő' voksolás mellett, s azt gondolhattuk, ennek oka a nagy szakszervezetekkel közismert bensőséges viszony. Frakció­vezetőjük a minap új magyarázatot is talált: fél, hogy a va­sárnapi miséről kijövő emberek valamilyen friss eligazí­tást kapnak. Bizonyára nem marad visszhang nélkül Gál Zoltán érvelése, s az egyházak megfelelő választ adnak. Még kirívóbb azonban a szabaddemokraták kampány- főnökének nyilatkozata, melyben arra emlékeztet, hogy 1990-ben általános gyakorlat volt a kampánycsend meg­sértése a választások napján a vasárnapi miséken. Ma­gyar Bálint minden bizonnyal hívő lélek, s vélhetően misé­ről misére rohant négy éve, hogy az ott tapasztaltakat most, általános gyakorlatként idézhesse fel. De nem elégszik meg ennyivel. A klerikális reakció le­leplezése után tudományos módszerekhez folyamodik: a tradíciókat a statisztika segítségével cáfolja. A művelet cél­ja annak bizonyítása, hogy hazánkban nem döntő mérték­ben hagyomány a vasárnapi választás. 1901 és 1944 kö­zött a 22 választási fordulóból csupán nyolcat írtak ki va­sárnap, míg 1901 és 1990 között a hétköznapok és vasár­napok aránya 19-19. Természetesen nem néztem utána, pontosak-e a kampányfőnök adatai, mindenesetre bámu­latos bűvészmutatvány tanúi vagyunk. Az újratemetés kapcsán hónapokon keresztül a Horthy-korszak szellemé­nek visszatérése volt a téma, s most, lám-lám, az az átko­zott „ellenforradalmi időszak”— a békeéveket is hozzá­csapva — érvként jön elő. Emellett az évszámok ravasz csoportosításából az is kitűnik, hogy a diktatúra évtizedei­nek választási gyakorlata állította vissza a hőn áhított egyensúlyt. Az már csak mellékes, hogy a teológus és a statisztikus mellett a kampányfőnök agrárszakértelme is előjön. Egy szép májusi hétvégén a többszázezer kiskerttulajdonosért aggódik. Mintha mindenki reggel hattól este nyolcig a pa­lántákkal bíbelődne. Néhány napja egész napos megemlékezést tartottak Miskolcon Szemere Bertalan születésének 125. évforduló­ja alkalmából. Az első felelős magyar kormány belügymi­niszterének sírjánál Magyar Bálint, Szemere ükunokája mondott beszédet. Felelős kormányunk hál’Istennek ma is van. De vajon ki felel az ükunoka felelőtlen szavaiért? Székely Adám Művészi és humán értékek találkozása A Zounuk Nemzetközi Hadigondozott Alapítvány javá­ra ad jótékony célú hangversenyt Pest Megye Szimfoni­kus Zenekara ma este fél nyolckor a Zeneakadémia Nagytermében. A rendezvény fővédnöke Surján László népjóléti miniszter. Az idei évad második jótékony célú koncertjéről Noseda Tiborral, az együttes művészeti ve­zetőjével és karnagyával, valamint Tömöri Pálnéval, a megyei önkormányzat munkatársával, a koncert egyik szervezőjével beszélgettünk. elnökünket és Habsburg Ot­tót is. — Mik ezek a célok? — Az alapítvány nagyon fontos, és a világban mindenütt elfogadott célt szolgál: a hadi­rokkantak, a hadiárvák és -öz­vegyek felkarolását — mondta Noseda Tibor. — Közép-Kelet Európa országai közül Magyar- ország szenvedte a legnagyobb veszteségeket a világháborúk során. Az áldozatok száma 1956-ban és az azt követő meg­torlások miatt tovább nőtt. (Folytatás a 8. oldalon) — Jász-Nagykún-Szolnok megye közgyűlésének elnöke (aki egyben az alapítvány el­nöke is) fordult hozzánk se­gítségért — tudtam meg a koncert létrejöttéről Tömöri Pálnétól. — Zounuk Szolnok Szent István-kori neve, és jel­zi, hogy az alapítvány a helyi polgárok kezdeményezésére jött létre, élvezi a magánsze­mélyek, a polgári és gazdasá­gi társaságok, az egyház és a katonaság támogatását. Célja­iknak megnyerték a néhai mi­niszterelnököt, köztársasági

Next

/
Thumbnails
Contents