Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
Tajvani és kínai szakértőkből álló tudományos expedíció indul márciusban a Dél-kínai tengeren fekvő Spratly-szigetek- re, hogy óceánográfiai kutatásokat végezzen. Az 1949-es kínai polgárháború óta először kerül sor kínai—tajvani együttműködésre a vitatott hovatarto- zású térségben. A Kuangcsou kikötőből március közepén útnak induló kutatóhajó fedélzetén kínai kollégáival tizenegy tajvani tudós kel útra egy hónapra. A Kínai Tudományos Akadémia által szervezett expedíció célja a Spratly-szigetek környékének vízrajzi, tengerfenék- és óceánográfiai vizsgálata, valamint az uralkodó áramlatok megfigyelése — közölte a tajvani egyetem illetékes professzora. A kőolajban gazdag Spratly-szigetekre teljes egészében vagy részben hat ország tart igényt: Brunei, Kína, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan, Vietnam — emlékeztet a Reuter. Hét helyett tizenkét méter Mélyítik a Jangcét A kínai közlekedési minisztérium azt tervezi, hogy jelentősen kimélyítteti a Jangce medrét a folyó torkolatvidékén. A jelentés szerint a terv megvalósíthatóságáról készült szakértői tanulmányt vasárnap mutatták be Sanghajban a közlekedési minisztérium által szervezett szakmai konferencián. A tanulmány szerzői úgy vélik: jelentősen élénkítené Sanghaj gazdasági életét, ha a jelenlegi hétméteres vízmélységet legalább 12 méterre növelnék, mert a medermélyítés nagy mértékben növelné az olcsó vízi szállítás lehetőségeit. Nem károsodik a vese Svéd cukorbeteg-kezelés Egy közelmúltban elvégzett svéd vizsgálat szerint, amelyet az amerikai „The New England Journal of Medicine” című gyógyszerészeti újságban tettek közzé, az a módszer, amellyel Svédországban a cukorbeteg gyermekeket gyógyítják, nagymértékben csökkenti a kezelés során fellépő vesekárosodás veszélyét. Svédországban minden 15 gyermekből csupán egy, míg például az USA-ban csaknem minden harmadik cukorbeteg gyermek veséje súlyosan károsodik a gyógykezelés során. Az USA-ban még mindig azzal a módszerrel gyógyítják a cukorbetegséget, amelyet Svédországban 20 évvel ezelőtt alkalmaztak. Eszerint áz úgynevezett fiatalkori cukorbetegségben szenvedő gyermekek naponta kétszer kapnak meghatározott mennyiségű inzulint, amelyet normál esetben a hasnyálmirigyüknek kellene megtermelni. Svédországban az újabb módszer szerint a páciensek napi négy alkalommal kapnak injekciót, és az adagot maguk tudják meghatározni. Az utóbbi 15 évben széleskörű továbbképzést kapott mind az ápoló- személyzet, núnd pedig az érintettek, hogy az új eljárást alkalmazni tudják. A módszer nagy felelősséget ró a betegekre, de a felmérések bizonyítják, hogy megéri a fáradságot. Az eljárás lényege, hogy a paciensek időről-időre saját maguk által elvégzett vérvizsgálattal megállapítják a vércu- korszintet, s meghatározzák a szükséges inzulin mennyiségét. Figyelembe veszik például azt is, hogy mit csinálnak a nap folyamán, mert például, ha nagyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve, akkor alacsonyabb dózis inzulint kell hogy kapjanak, míg például, ha egy ünnepi vacsora előtt állnak, akkor pedig növelni kell az adagot. Téli túra a Gödöllői-dombságon A Gödöllői-dombság megismertetése, a téli természetjárás népszerűsítése céljából téli teljesítménytúrát rendez a Bokányi Dezső Középiskola Országjáró Diákköre. A túra útvonala: Gödöllő-Máriabesnyő — Pap Miska kút — Bábát puszta — Margita Domony-völgy — Zöldház — Erzsébet pihenő — Juharos — Máribesnyő —Gödöllő. A túra gyalog, MTB kerékpárral vagy sível teljesíthető. Táv: 34,42 km, Szint: 350 méter, Szintidő: 10 óra. Rajt: február 12-én 7 és 9 óra között a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központból (Szabadság út 6.). Az indítás folyamatos. Cél: Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ, 18 óráig. Nevezési díj: 100 forint. A nevezési díjért a rendezők a következőket biztosítják: Útvonal-vázlat, tájékoztatás, ellenőrző állomások, zsíroskenyér, tea, — a szintidőn belül beérkezőknek — emléklap és kitűző. A túra nem verseny, azon bárki saját felelősségére részt.vehet! A rendezőségtől kártérítés semmilyen címen nem igényelhető! Rendezők, információk: Margita 344,2 Turisztikai Baráti Társaság 2100 Gödöllő, Ambrus Z. köz 7. fsz. 6. Meteor Természetbarátok Turista Egyesülete Budapest, VI. Jókai u. 6. II. 7. Telefon: 132-3173. Minden természetbarátot szeretettel vár a rendezőség! A környezet- és természetvédelem minden technikailag fejlett és fejlődő országban központi kérdéssé vált. Hogyan tudjuk megmenteni természeti kincseinket? Erről beszélgettünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület főtitkárával, Kállay Györggyel. — Hány szervezetük működik jelenleg az országban, illetve a megyében? — Az országos hálózatban, megfelelő földrajzi elosztásban 37 csoportunk vizsgálja a Bórát és a faunát. Pest megyében a pilisi, a börzsönyi és a fővárosi (óbudai) csoportok amelyek működési területe az egész megyére kiterjed, 500 fővel működnek. —- Ki lehet tagja az egyesületnek? — Életkorra és nemre való tekintet nélkül bárki, aki szívügyének tekinti hazánk természeti értékeinek védelmét, és legjobb tudásával hozzájárul annak megőrzéséhez. A tagdíj minimális; adót nem fizetőknek 60, adófizetőknek 200 forint évente. Célunk, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk. A szervezeti munkánál még annyit szeretnék elmondani: ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen, ma már nemzetközi méretekben kell gondolkodni. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Csatlakoztunk az Európai Jelentőségű Madárlélőhe- lyek Hálózatához, amely föltérképezi azokat a területeket, ahol szárnyasaink fokozott védelemre szorulnak. Európában 2240 ilyen hely van, Magyarországon 46, amelynek egy része sajnos még nem áll védelem alatt. Halastavaink, ártéri erdeink védelmét részben a Világ Természetvédelmi Unió finanszírozza. A nyugat-európai országok szomorú példájából is érdemes okulni. A korábbi évtizedek meggondolatlan iparosítása, a földek túlvegyszere- zése olyan károkat okozott a természetben, amit csak milli- árdokkal lehet helyrehozni, vagy legalábbis szinten tartani. Ők ma már felismerték ezt a tényt, és jelentős összegeket fordítanak természeti értékek védelmére és elsősorban a környezetbarát beruházásokat támogatják. Ez utóbbit mi is szeretnénk követni, s igyekszünk meghonosítani a Környezetileg Érzékeny Területek Rendszerét. Alapvető célunk ezzel az olyan vidékek támogatása, ahol megvalósítható még — egyebek között — a rideg állattartás, a gazdaságosan megvalósítható, minél kevesebb vegyszert fölhasználó földművelés. — Olvastuk az önök 1994. első félévi programját. Kitűnik belőle, hogy érdeklődésük középpontjában ma a fehér gólya áll... — Valóban, ezt az esztendőt a gólya évének nyilvánítottuk. Pest megyében például 63 települést vizsgáltunk meg, 17 településen találtunk gólyafészket, melyeket számítógépben tartunk nyilván. Érdekességként említem meg, hogy Dabason, illetve Dabas-Sáriban összesen 9 pár fészkel, aminek magyarázata a kedvező élőhely, az alacsonyan fekvő, mocsaras terület. A gólya példája — amely nálunk úgyszólván nemzeti madárnak tekintendő, és 5000 pár fészkel belőle az országban — korábbi állításaimat támasztja alá: Nyugat-Európa több országában ugyanis gyakorlatilag kipusztult ez a kedvelt és hasznos madár. A gólyán kívül fokozott figyelemmel kísérjük még a hazánkban fészkelő 1000 túzokot, a 36 pár parlagi sast és a 100 pár kerecsensólymot. Ez utóbbiak száma a 70-es évek óta megnégyszereződött. — Véleménye szerint van-e okunk az optimizmusra? — Hazánk és a Közép-ke- let-európai régió ma még kedvező helyzetben van a Nyugathoz viszonyítva. Lényegesen több élőhelyen, gazdagabb növény- és állatvilágot tudhat magáénak. Helyzetfelismerésünkön, előrelátásunkon, természetvédők és állami szervek összefogásán múlik. hogy fennmaradhasson ez az állapot. Kép és szöveg: Tóth Sándor 1994 a gólyák éve Pest megyei feltalálók Motor szelep és gyújtószerkezet nélkül Magabiztos, energikus ember Schült Antal visegrádi feltaláló. Olyan, aki tudja, hogy mit akar, de még neki is szüksége van családja biztatására, támogatására ahr hoz, hogy ezt a sok gonddal, harccal járó tevékenységet folytassa. Legszívesebben abbahagynám, de az ötletek azok jönnek... — mondja. Autószerelőnek tanult. Van is egy kis műhelye Visegrádon, s nyitott egy aprócska autósboltot is. Majd tizenöt éve, hogy újítással foglalkozik. Első alkalommal az Alkotó Ifjúság Pályázatra jelentkezett egy, a motorokkal kapcsolatos újszerű megoldással, amelynek lényege, hogy az addig használt műanyag tengelyt sárgarézre cserélte fel. Ézzel a módszerrel jelentősen lehet növelni a motor élettartamát. Számos hasonló -— a gépkocsik állóképességét elősegítő — ötlete volt még ezen kívül, de gyártót egyike számára sem talált. Mindenki idegenkedett az újtól, az ismeret- íentől. Kidolgozott egy új eljárást is, amellyel külső energiaforrás nélkül képes ipari (ioncserélt) desztilláltvizet előállítani akkumulátorok és egyéb ipari berendezések üzemeltetéséhez. Az esővizet egy szűrőberendezésen és ioncserélőn átvezetve úgy állítja elő a desztilláltvizet, hogy semmilyen külső energiát nem használ fel. Ha ezt a módszert hasznosítanák negyedannyiért juthatnának ehhez az igen sokhelyütt használt termékhez. Nemrégiben egy — a Ru- bik-kockával vetekedő — játékot szerkesztett. Egymillió forintot ölt bele új ötletébe. A játék — apróbb kifogásokkal — tetszett mindazoknak, akiknek megmutatta. Ahhoz viszont, hogy ezeket a hibákat korrigálni tudja új szerszámokra lenne szüksége, s ez — természetesen — újabb anyagi megterheléssel járna. A legújabb ötlete egy olyan motor előállítása, melyben se szelep se gyújtószerkezet nem található. A műszaki számításokkal és a rajzzal már elkészült, most már csak ahhoz kellene pénzt szereznie, hogy elkészíthesse az első példányt. — A Magyar Feltalálók Egyesülete sokat segít az új termékek bemutatásában — mondja —, hozzájuttat külföldi kiállításokon való részvételhez, de az újdonságok elterjesztésében, propagálásában már nem tud részt vállalni. Az lenne az ideális, ha maguk a termelők keresnének minket, kreatív embereket azzal, hogy ezt, vagy azt a problémát oldjuk meg, találjunk ki valamit. Akkor talán a feltalálók finanszírozási gondjai is megoldódhatnának. Érdemes lenne ezekre a kreatív, megszállottan újító emberekre odafigyelni, támogatni az elképzeléseiket, hiszen ez nem csak az ő, hanem az egész magyarság érdeke is. Arpási Mária Schült Antal egymillió forintot ölt új ötletébe, amely a Ru- bik-kockához hasonló Természetvédelem itthon és külföldön Gólyafészek a számítógépben Tajvani—kínai expedíció a Spratly-szigetekre
