Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JANUAR 20.. CSÜTÖRTÖK Vonzóbb környezetet az iparfejlesztéshez Beszélgetés Latorcai János miniszterrel Szerkesztőségünkbe látogatott a napokban Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter, akivel Vödrös Attila fő- szerkesztő, valamint Bánó Attila és Deregán Gábor főszerkesztő-helyettesek beszélgettek. A beszélgetés első részét lapunk tegnapi számában közöltük, ezúttal a befejező részt adjuk közre. — Tavaly, hosszú évek után először, csaknem öt százalékkal nőtt az ipar termelése. Kérjük, említsen meg néhány eredményes iparágat! — Bizonyos fokig meglepetésként hatott, különös tekintettel a nemzetközi recesszióra, hogy a válságágazatként számon tartott acélipar többletet tudott produkálni az előző évhez képest. A Dunai Vasmű több mint egymilliárd, a diósgyőri kohászati üzemek több mint félmilliárd forint veszteséget szenvedett a szerbiai embargó miatt, és év végi mérlegük mégis pozitív. Ebben jelentős kormányzati szerepvállalás is fellelhető; azonkívül, hogy a kohászat válságáról sem beszélhetünk múlt időben, de a tavalyi tény az tény. Sikeres ágazat a járműgépészet, a járműipar is. Az Ikarus, a Rába előző évi eredményét pár százalékkal növelte, s megfelelt a várakozásoknak a személygépkocsi-ipar. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyoznám, hogy megteremtődött egy új magyar beszállítói háttéripar. Komoly többletet produkált tavaly az építőanyag- és az építőipar, annak ellenéie, hogy csökkent a lakásépítés üteme. Az előbbi exportpiacokat hódított meg, az utóbbi pedig komoly megrendeléseket kapott átépítéseknél, felújításoknál. Ebben döntő része volt a kereskedelem és a szolgáltatóipar megélénkülésének. Értékelni, de nem túlértékelni — Egészében véve: beszélhetünk tehát ipari fejlődésről? — Egyértelműen igen, de rögtön hozzátenném, értékeljük, de még véletlenül se értékeljük túl a mai helyzetet. Az egyensúly — törékeny nagyon. Hogy miért? Például azért, mert a tulajdonosváltás teljes egészében még nem ment végbe. Az államnak mint tulajdonosnak még aránytalanul nagy része van az iparban, márpedig köztudott, hogy nem az állam a legjobb tulajdonos. Rendszerint az állami szektorban a legkedvezőtlenebb a hatékonyság és a fegyelem, még akkor is így van ez, ha a tulajdonosi szerkezetet a lehető legjobban igyekeznek működtetni. Törékeny a magyar ipari egyensúly azért is, mert az ipar még nem jutott el a belső fejlődésnek arra a fokára, hogy a piac minden rezdülésére azonnal tudjon kellően reagálni. S ami talán a legfontosabb: főleg pénzhiány miatt elmaradtak olyan beruházások, melyek versenyképes áruk sokaságával árasztanák el elsősorban a külhoni piacokat. Az iparnak lendületet adó hazai piaci keresletre ugyanis egyelőre sajnos nem számíthatunk. — Ismert egyáltalán a mai piaci kereslet, igény? — A statisztikák sok mindenre választ adnak, az úgynevezett feketekereskedelem nagyságát és az általa kielégített keresletet azonban csak becsülni lehet. Láttam és kaptam már ötszázalékosra becsült adatot, és negyvenszázalékost is. Egy bizonyos: van feketekereskedelem, annak ellenére, hogy a tárca komoly erőfeszítéseket tett a visszaszorítására. Ezt szolgálja az a két új rendelet is, amelyik február 1-jén, illetve bizonyos türelmi idő után lép hatályba. Az egyik az Egyes kereskedelmi tevékenységek szabályozása címet viseli, s az a lényege, hogy nyilvántartásba vételhez, illetve különböző normatív feltételekhez kötjük bizonyos kereskedelmi tevékenységek gyakorlását. Szigorítjuk például a csomagküldő szolgálatok működésének a feltételeit; a jövőben ilyen tevékenységet csak az folytathat, akinek üzlethelyisége is van, pontos címmel és nyilvántartási számmal is rendelkezik. Mindezt hirdetésein is fel kell tüntetnie. Ebben a rendeletben szabályozzuk a hulladékkereskedéssel kapcsolatos minden tevékenységet, s reméljük. gátat tudunk állítani annak a folyamatnak, amely például a színesfém piacát, illetve a hulladék feketekereskedelmét jellemezte. A gépkocsi-kereskedelemben is újabb szigorítások lépnek életbe, a többi között például bizonyos szakképesítést írunk elő a használtautó-kereskedők számára, azonkívül például mű- szakiállapot-lappal adható el a jármű... Szabályoztuk a közraktározási tevékenységet. Itt megjegyzem: ezt a nagyon fontos területet utoljára 1875-ben egy minisztériumi törvény rendezte, s az is csak annak a pénzügyi részét. Eddig még soha senki nem határozta meg, hogy ki folytathat például ilyen tevékenységet, s milyen garanciákkal. A másik rendelkezés az üzletek működéséről szóló rendeletmódosítás, amely a többi között kimondja, hogy utcán csak üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat. Kivétel persze néhány sajátos árucikk, mint például a hírlap, a léggömb, a pattogatott kukorica s néhány hasonló cikk. A közelmúltban jelent meg a kormányrendelet a házaló kereskedelemről, az ügynökösködésről... Mindezek egy úgynevezett csomagterv részei, s mindenekelőtt a feketekereskedelem visszaszorítását szolgálják. Európai színvonalú jogszabályok — Miniszter úr szavaiból a rendteremtés szándékát halljuk ki, amellyel — olvasói levelek alapján is mondhatjuk ■— messzemenően egyetértünk. Mégis: nem áll-e fenn a túlszabályozás veszélye ? Másképpen: eléggé liberálisak-e ezek a jogszabályok? — Megfelelnek az európai normáknak. Olyan rendelkezéseket nem is hozhatunk, amelyek nem veszik figyelembe az Európai Közösségek előírásait, s más nemzetközi kötelezettségvállalásainkat. Ezen egyébként meglehetősen éberen őrködik az Igazságügyi Minisztérium is. — A beszélgetés során többször érintettük az „állam”, konkrétebben a kormány, a minisztérium helyét, szerepét az iparpolitikában, iparfejlesztésben. De miként veszik ki a részüket a munkanélküliség megállításában, a munkahelyteremtésben?! Az állampolgár naponta megkérdezi ezt... — A közgazdaságtudományban is vitatott kérdés, hogy — különösen egy ilyen átmeneti időszakban — bent szabad-e lennie az államnak a gazdaságban, szabad-e, kell-e szerepet vállalnia, vagy hagyni kell, hogy a folyamatok a piac drasztikus értékítélete szerint alakuljanak. Nyilvánvaló, hogy valahol a kettő között kell keresni a kiutat. Az nem engedhető meg, hogy a társadalomra mintegy rázúduljon a szociális bizonytalanság, az államnak nagyon sok esetben komolyan be kell avatkoznia még akkor is, ha ez gátolhatja a tiszta gazdasági ésszerűség érvényesülését. A komoly beavatkozás rendszerint jelentős pénzt, milliókat, milliár- dokat jelent, s ilyenek fölött az Ipari Minisztérium közvetlenül nem rendelkezik. Érdemi beleszólása van azonban a kormányzati szinten mégiscsak rendelkezésre álló milliárdok felhasználásában. Gondolok például a Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai Alapjára, a területfejlesztési alapra, áttételesen a befektetésösztönzési alapra... Döntő szerepünk van az olyan törvények előkészítésében, amelyek a külföldi és hazai tőkebefektetők, vállalkozók, s így egyben új munkahelyeket teremtők számára kedvező környezetet garantálnak. Persze pontosan tudjuk, több kedvezmény még vonzóbbá tenné az országot, de ez az ország gazdasági, pénzügyi helyzetének is a függvénye. — Hogyan látja a miniszter az önkormányzatok felelősségét — és lehetőségeiket — a munkahelyteremtésben? — Nagyon sokat tudnak tenni. Okos önkormányzati fejlesztési stratégiához ma igen komoly központi támogatásokat lehet szerezni. Elsősorban az infrastruktúrára gondolok, mert enélkül iparfejlesztésről beszélni aligha lehet. Érdemes körülnézni az ország legelmaraLatorcai János: A pénzes vállalkozó Gyöngyösig lelkesedik dottabb körzeteként számon tartott Szabolcs-Szatmár- ban, hogy micsoda fejlődés ment végbe az utóbbi néhány évben út-, telefon-, gázhálózat-építésben. Az ottani önkormányzatok remek pályázatokat nyújtottak be a különböző „alapokra”, és tetemes pénzeket nyertek el. Másrészt: tudnék említeni olyan országrészeket, ahonnan pályázat évek óta alig érkezett be a főhatóságokhoz. Persze a sikerek, az eredmények okos gondolkodást, célszerű helyi erőfeszítéseket is feltételeznek. Ismétlem tehát: a kiindulópont az infrastruktúra. ■ A pénzes nyugati vállalkozó míg az M3-on halad, lelkesedik, Gyöngyös után azonban, beszorulva egy teherautó mögé, gondolkodóba esik. A telefonról nem is szólva. A működötöké számára — talán szokatlanul hangzik — egy-egy településen a vízvezeték- és a csatornahálózat is nagyobb jelentőségű, mint felületesen gondolnánk. Mindemellett az önkormányzatok rendelkezésére állnak a saját „hagyományos” eszközeik, a kedvezményes telek, a he- lyiadó-kedvezmény s hasonlók. Ipari jelenlét a szomszédoknál — Van már bizonyos magyar működőtőke is, amely szintén külföldön, északi és keleti szomszédainknál, nem utolsósorban a magyarlakta területeken lát fantáziát a befektetésben. Hogyan ítéli meg ezt miniszter úr? — Bizonyos, hogy ezeknél a szomszédainknál a munkaerő ára és annak a járulékos költségei lényegesen kedvezőbbek, mint nálunk, így érthető az érdeklődés az ottani befektetések iránt, ha még különböző okokból kellően nem is kihasznált az a terület. Ez a lehetőség nemcsak az olcsóbb munkaerő miatt lehet előnyös, hanem lehetővé teszi közös vállalkozások és más gazdasági formációk révén a technológia exportját is. Világszerte ismert jelenség, hogy egyes munkaigényesebb, a munkabér miatt drágábban előállítható termékeket a cégek „olcsóbb” országokban készíttetnek el. Hancsovszki János felvétele ilyen szempontból egy időben nagyon vonzó volt Magyarország is nyugati vállalkozók, vállalatok számára. Időközben nálunk drágult a munkaerő, így ez a tendencia tőlünk keletebbre tolódott el. A magyar vállalkozók külföldi terjeszkedéséhez most kedvezőek a körülmények. Éppen a napokban kaptam meg egy nemzetközi felmérés eredményét, amely a különböző országok ipari órabérátlagát hasonlítja ösz- sze. E szerint, mint korábban, tavaly is Németország állt a lista élén, megközelítően 25 dolláros órabérrel. Csaknem 20 dollár a holland órabér, 18 dollár 30 cent a svéd, s megközelítően 17 dollár a japán órabér. Magyarország az 1 dollár 82 centes órabérrel a táblázat utolsó harmadában foglal helyet, viszont az egykori NDK kivételével megelőzi az összes volt szocialista országot. Mintegy 40 centtel Lengyelországot, és körülbelül 60 centtel a cseh területeket. Megjegyzem, azzal, hogy Csehországban lényegében befagyasztották a béreket, a nyugati befektetők számára változatlanul eléggé vonzó maradt az ország, némileg vonzóbbá is vált, ezzel is magyarázható a külföldi beruházások ütemének bizonyos növekedése. Ez azt bizonyítja, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki a beruházások mennyisége és a munkabérek nagysága között. Hatvancentes különbség is érdemleges vonzerő lehet, s ha Magyarország vonzerejének csökkenéséről beszélünk, akkor ezt mindenféleképpen figyelembe kell vennünk. Mindehhez hozzáteszem, hogy nálunk nem elsősorban a munkabér nagysága az, ami elgondolkoztathatja a külföldi befektetőt, hanem ami még rárakódik arra, a társadalombiztosítási és egyéb járulék. Ez hálunk nemzetközi összehasonlításban is magas. Persze, e vonatkozásban csak a beruházások ütemének változásáról lehet beszélni, mert azt azért ne feledjük el, hogy az utóbbi néhány évben tíz és fél milliárd dollár áramlott be ebbe a térségbe, s ebből egyedül Magyarországra több mint öt és fél milliárd jött. Forintos hírek Megalakult a Magyar Áruküldők Egyesülete. Az önkéntes szakmai szövetséget kilenc csomagküldéssel foglalkozó vállalkozás és egy adatbázis-szakértő hozta létre. Hazánkban jelenleg már csaknem 100 vállalkozás foglalkozik csomagküldéssel. Együttesen több milliárd forint forgalmat bonyolítanak le. Az eddigi kirendeltség helyett az idén már önálló leányvállalattal képviselteti magát Magyarországon a világ első 10 vegyipari vállalata közé tartozó ICI. Az elmúlt évben az ICI két részre szakadt, s így kettévált a vegyszerek, valamint a gyógyszerek és agrokémiai termékek forgalmazása is. Az ICI az ipari célú vegyszerek gyártója maradt, és ennek kapcsán alakult meg 45 millió forintos törzstőkével a magyar piac ellátásáért felelős budapesti leányvállalat. A képviseletként tavaly összesen 14,5 millió font értékű vegyszert, gyógyszert és agrokémiai termékeket forgalmazott Magyarországon. Az idén ez vélhetően csak 6,5—1 millió font lesz, hiszen a gyógyszer- és agrokémiai termékek a forgalom 55 százalékát tették ki. Elhangzott még, hogy az ICI megkezdte az ózonkárosító anyagok helyettesítését, és tárgyalásokat folytat több magyar mosószer- gyártóval a talajszennyező anyagok helyett környezetbarát komponensek fel- használásáról. Keveslik munkabérüket és a bér jellegű jutalékokat a Magyar Suzuki Részvény- társaság esztergomi autógyárának dolgozói. Elégedetlenségüket és egyben követeléseiket szerdán, a reggeli munkakezdéskor tiltakozó gyűlésen fogalmazták meg, s utána felvették a munkát. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum olyan, megbízásos jogviszonyban alkalmazandó belső ellenőrt keres, aki járatos a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezést kizárólag írásban, szakmai önéletrajzzal, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójának lehet elküldeni (Szentendre, Pf.: 63.2001). ___________ T ÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
