Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. JANUAR 19., SZERDA Évek után először: nőtt az ipari termelés (Latorcai János miniszterrel készített beszélgetésünk a 6. oldalon olvasható) Az államfő aláírta A köztársasági elnök tegnap aláírta az országgyűlési képvi­selők választásáról szóló tör­vény módosítását. Göncz Ár­pád egyúttal hangsúlyozta, hogy a nemzeti és etnikai ki­sebbségek képviselete szüksé­ges előfeltétele annak, hogy az alkotmányban meghatáro­zott államalkotó tényezői sze­repüket betölthessék. Ezért a kisebbségek általános képvise­letének mielőbbi törvényi ren­dezése kiemelkedő fontossá­gú feladat. Egyházi vezetők Boross Péternél Boross Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta a Magyar Katolikus Egyház képviselőit. A megbeszélésen jelen volt Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek; Sere­gély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke; Temyák Csaba püs­pök, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar titkára; Takács Nán­dor székesfehérvári, Balás Béla kaposvári megyés püs­pök, valamint Kerekes Szi­lárd görög katolikus püspök. A találkozón áttekintették a Nemzeti Alaptanterv kérdés­körét és külön foglalkoztak az egyházi iskolák alkalmazot­tainak munkajogi helyzetével. Zsivkov bevonul Todor Zsivkovnak le kell töl­tenie 7 éves szabadságveszté­sét, a volt államfőnek ezek­ben a napokban be kell vonul­nia a szófiai börtönbe bünteté­se letöltésére — így döntött tegnap a bolgár legfelsőbb bí­róság ötfős tanácsa. Gyermekhalál A halál mindig megrendítő. Kiváltképpen az, ha az áldo­zat kisgyermek. Iszonyatos baleset történt tegnap Délegy­házán. A tűzoltókhoz 13 óra 18 perckor érkezett a jelzés, hogy füst gomolyog a Petőfi Sándor utca 24-es számú ház­ból. Azonnal a helyszínre siet­tek, de a kétesztendős Zatykó Misiké ekkor már nem élt. A kisgyermek megfulladt a füst­ben. (Folytatás a 16. oldalon) Minisztériumi közvetítés a nagymarosi vitában Nem engednek a nyomásnak A jószolgálati közvetítést vállaló Bagd.v Gábor helyettes államtitkár képünkön középen, míg balra a megyei önkormányzat, jobbra pedig Nagymaros képviselői foglaltak helyet a Népjóléti Minisztériumban Hancsovszki János felvétele A szobi és a vácdukai nevelőott­hon áthelyezésével kapcsolat­ban tegnap, a Népjóléti Minisz­tériumban tárgyaltak Nagyma­ros és a Pest Megyei Közgyűlés képviselői. A Bagdy Gábor he­lyettes államtitkár elnökletével folytatott megbeszélésen mások mellett Gyaraki F. Frigyes nagy­marosi alpolgármester, a megye részéről Bányai Judit alelnök. Faragó László, a népjóléti bi­zottság elnöke, Noszeda Tibor osztályvezető vettek részt. A fe­lek szakértőket hívtak a tárgya­lásra, ahol a nagymarosiak, az otthon céljára kijelölt Duna-par- ti készenléti lakótelep alkalmat­lanságát, míg a megye képvise­lői az ellenkezőjét igyekeztek bi­zonyítani. — A Népjóléti Minisztérium­nak nincs arra befolyása, hogy ebben az ügyben bármit is tehes­sen — hangoztatta a két és fél­órás konzultáció után Bagdy Gá­bor lapunk munkatársának. — A két fél közt abból adódik a fe­szültség, hogy nem ismerik pon­tosan egymás elképzeléseit. Ezen most sikerült valamit vál­toztatnunk. A mi szerepünk a közvetítő jószolgálat volt. Fel kell ismerni, hogy a megye és a település egymásra utalt, meg kell érteniük egymás érdekeit. A döntés végül is az övék —je­lentette ki a helyettes államtitkár. (Folytatás a 4. oldalon) Tulajdonváltás után — Elkezdődhet a felemelkedés A mezó'gépészekre számít a vidék A tulajdonviszonyok átrendeződése után joggal reményked­hetünk abban, hogy 1994 már a mezőgazdaság emelkedésé­nek éve lesz — hangsúlyozta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap megkezdődött mezőgépész-tanácskozás nyitó előadásában Sziráki András, a Mezőgépgyártók Szövet­ségének elnöke, hozzátéve: az új gazdálkodók (háromszázez­ren jutnak kárpótlás révén földhöz — a szerk.) a korábbinál lényegesen több szakmai támogatást igényelnek. Erőfeszíté­seikkel szemben nem lehet közömbös az agrárértelmiség, köz­tük az ötezer gépészmérnök. A Magyar Tudományos Aka­démia agrár-műszaki bizottsá­ga immár 18. alkalommal ren­dezi meg kutatási és fejleszté­si tanácskozását. A két nap so­rán a mezőgazdaság gépesíté­sében érdekelt intézetek, felső- oktatási intézmények munka­társai, mezőgazdasági üze­mek és ipari vállalatok szak­emberei számolnak be elmúlt évi kutatási-fejlesztési eredmé­nyeikről, kiemelve azok gya­korlati hasznosítását, ezenkí­vül a gyártók bemutatják leg­újabb termékeiket. A tegnapi plenáris ülésen Heltai György rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd Sziráki András, a Mező­gépgyártók Szövetségének el­nöke tartott előadást. A mező- gazdasági gépesítés helye az átalakuló mezőgazdaságban címmel. Bevezetőjében úgy ítélte meg, hogy a nemzetgazdaság anyagi ágazatai, az ipar és a mezőgazdaság az elmúlt év­ben elérték a mélypontot és reális esélyt lát a felemelke­désre. Az ipari termelés már tavaly mérsékelten emelke­dett. A mezőgazdaságban megtörtént a földtulajdon át­rendeződése, s 1994 remélhe­tően már az ágazat működteté­sének éve lesz. — Erre rendkívül nagy szükség van — folytatta —, hiszen az elmúlt esztendőben a földvagyon jelentős része műveletlenül maradt. Nem tartható tovább ez az állapot, érzik, értik ezt a gazdálkodók és a kormányzati támogatás is a változtatást ösztönzi. Ha­zánk elsősorban agrárország, ezért a mezőgazdaság kiváló adottságait kell nekünk jól ka­matoztatni. Ha így cselek­szünk, a mezőgépész szakma esélyei is kedvezőek lesznek. Sziráki András leszögezte, hogy az ipar és a mezőgazda­ság között olyan kölcsönhatás érvényesül, amely mindkét te­rület számára hasznos lehetősé­geket kínál. Azt is tapasztalni lehet, hogy a földtulajdonoso­kat a tenniakarás jellemzi. (Folytatás a 4. oldalon) Kolozsvári keresztelő' Botránykőnek is nevezhetnénk azt a házsongárdbéli sírkövet, amelyet kolozsvári újságíró kollégák fedeztek fel s tették közzé a fotóját pár évvel ezelőtt a helyi Szabadság című napilapban. A Szenczi Molnár Albertek és Brossai Sámuelek síremlékei társa­ságában meglelt kövön Funár György (!) betűsort takart a zöld moha. És lón botrány. A megboldogult cívis nevében Gheorg- he Funar, a frissen választott kolozsvári polgármester—annyi­ra Jrissen, hogy a zöld moháról még említést sem tehetünk ese­tében, s nem csupán a zöld szín miatt! —, nos: az újdonsült pol­gármester a saját nevével való gúnyolódást vélt felfedezni Mondják, azóta végez a mi Funarunk „nagytakarításf’a ma­gyar feliratú táblák, sírkövek, utcanevek és egyéb ilyen csudabo­garak között szerte a gyönyörű Szamos-parti városban, ahol hosszú évszázadokon át úgy-ahogy csak megfért egymás mel­lett, mondjuk, Mátyás királyunk szülőháza és az erdélyi latin-is­kola propagálóinak az emlékműve. A sírkőiigyben egyesek tudni vélik, hogy a csipkelődéstől, oly­kor maró gúnytól nem messze esett kolozsváriak (zsurnaliszták) azt javasolták Gheorghe Funar úrnak: korrigálja saját nevét la­tinosra, hogy össze ne tévesszék valakiével nutjdani sírkövét Amiként ugyebár a „másik nagy”kolozsvárinak, Mátyás ki­rálynak a nevével esett meg közvetlenül a világháború után. (Is­métlésnek tűnik, de el kell itt nwndani hogy az 1902-ben fel­avatott Fadrusz-szobor természetesen magyar felirattal és ma­gyar nemzeti címerrel hirdette a kolozsvári születésű Mátyás nagyságát Már ameddig hüdethette. A négyéves visszacsato­lást követően aztán a román nacwnalistáknak szemet szúrt a Mátyás, hát átírták Mateira és Corvinulra és regere (király he­lyett), hogy a helyi magyarság másnapra visszaállítsa az erede­tű. A huzavonát „elvtársi”döntés oldotta meg: legyen Mathias Rex. És lett Hogy Kolozsvár hírhedt polgármestere ebből az esetből oko­sodott volna, nem tudni Valószínűbb, hogy sem ebből, sem az előbbiből nem vonta le a tanulságokat — már ha egyáltalán egy város első emberének ilyesmivel foglalkoznia kell —, ehe­lyett áradni hagyta parttalan magyarellenességét Minap beje­lentette: január 24-re, a románok nagy (egyesülési) napjára .át­kereszteli” a lovas szobrot, illetve a feliratot románosítja... Ilyen egyszerű ez, kérem. Történelemírás román módra. Vajon mit szól ehhez a demokratikus Európa? Ha már a há- zsongrárdbéli mohás kősziklák örökre elnémultak. Bágyoni Szabó István Siemens-turbina Battára Gázturbinás erőművi egység szállításában állapodott meg tegnap a Magyar Villamos Mű­vek Rt. és a Siemens ÁG. Ener­getikai Ágazat. A 75 millió márkás szerződés értelmében a Siemens gázturbinát és hozzá generátort, valamint irányítás- technikát szállít az MVM Rt. Duna menti erőművek számára. A százhalombattai erőmű bővítését már korábban meg­kezdte az MVM Rt., az első gázturbinás egységet 1991-ben fejezték be. A mostani lesz a második egység — Duna men­ti II. — néven és a tervek sze­rint 1995 végén kapcsolják be az elektromos hálózatba. A Sie­mens által szállítandó 156 me­gawattos gázturbina gazdasá­gos, mivel hatásfoka kétszere­se a hagyományosnak. Az erő­művet a későbbiekben kombi­nált, gáz- és gőzciklusúvá fej­lesztik. Kizárólagos mérce a beteg ellátása VÍZ A fekvőbeteg-ellátás rendszerét eddig csak, az újabb és újabb pénz­ügyi források előterem­tése szempontjából vizsgálták az egészségügyi és önkormány­zati szakemberek. A betegek el­látásáról, mint az intézmények­ben folyó munka mércéjéről elő­ször a tegnap elkezdődött fóru­mon hangzott el érdemi előadás. Eképpen értékelte Kövecs Gyu­la kiskunhalasi kórházigazgató előadását a Magyar Kórházszö­vetség vezetője, a kétnapos ön- kormányzati konferencián, mely­nek Gödöllő adott helyet. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents