Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. JANUAR 19., SZERDA Évek után először: nőtt az ipari termelés (Latorcai János miniszterrel készített beszélgetésünk a 6. oldalon olvasható) Az államfő aláírta A köztársasági elnök tegnap aláírta az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítását. Göncz Árpád egyúttal hangsúlyozta, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete szükséges előfeltétele annak, hogy az alkotmányban meghatározott államalkotó tényezői szerepüket betölthessék. Ezért a kisebbségek általános képviseletének mielőbbi törvényi rendezése kiemelkedő fontosságú feladat. Egyházi vezetők Boross Péternél Boross Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta a Magyar Katolikus Egyház képviselőit. A megbeszélésen jelen volt Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek; Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke; Temyák Csaba püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára; Takács Nándor székesfehérvári, Balás Béla kaposvári megyés püspök, valamint Kerekes Szilárd görög katolikus püspök. A találkozón áttekintették a Nemzeti Alaptanterv kérdéskörét és külön foglalkoztak az egyházi iskolák alkalmazottainak munkajogi helyzetével. Zsivkov bevonul Todor Zsivkovnak le kell töltenie 7 éves szabadságvesztését, a volt államfőnek ezekben a napokban be kell vonulnia a szófiai börtönbe büntetése letöltésére — így döntött tegnap a bolgár legfelsőbb bíróság ötfős tanácsa. Gyermekhalál A halál mindig megrendítő. Kiváltképpen az, ha az áldozat kisgyermek. Iszonyatos baleset történt tegnap Délegyházán. A tűzoltókhoz 13 óra 18 perckor érkezett a jelzés, hogy füst gomolyog a Petőfi Sándor utca 24-es számú házból. Azonnal a helyszínre siettek, de a kétesztendős Zatykó Misiké ekkor már nem élt. A kisgyermek megfulladt a füstben. (Folytatás a 16. oldalon) Minisztériumi közvetítés a nagymarosi vitában Nem engednek a nyomásnak A jószolgálati közvetítést vállaló Bagd.v Gábor helyettes államtitkár képünkön középen, míg balra a megyei önkormányzat, jobbra pedig Nagymaros képviselői foglaltak helyet a Népjóléti Minisztériumban Hancsovszki János felvétele A szobi és a vácdukai nevelőotthon áthelyezésével kapcsolatban tegnap, a Népjóléti Minisztériumban tárgyaltak Nagymaros és a Pest Megyei Közgyűlés képviselői. A Bagdy Gábor helyettes államtitkár elnökletével folytatott megbeszélésen mások mellett Gyaraki F. Frigyes nagymarosi alpolgármester, a megye részéről Bányai Judit alelnök. Faragó László, a népjóléti bizottság elnöke, Noszeda Tibor osztályvezető vettek részt. A felek szakértőket hívtak a tárgyalásra, ahol a nagymarosiak, az otthon céljára kijelölt Duna-par- ti készenléti lakótelep alkalmatlanságát, míg a megye képviselői az ellenkezőjét igyekeztek bizonyítani. — A Népjóléti Minisztériumnak nincs arra befolyása, hogy ebben az ügyben bármit is tehessen — hangoztatta a két és félórás konzultáció után Bagdy Gábor lapunk munkatársának. — A két fél közt abból adódik a feszültség, hogy nem ismerik pontosan egymás elképzeléseit. Ezen most sikerült valamit változtatnunk. A mi szerepünk a közvetítő jószolgálat volt. Fel kell ismerni, hogy a megye és a település egymásra utalt, meg kell érteniük egymás érdekeit. A döntés végül is az övék —jelentette ki a helyettes államtitkár. (Folytatás a 4. oldalon) Tulajdonváltás után — Elkezdődhet a felemelkedés A mezó'gépészekre számít a vidék A tulajdonviszonyok átrendeződése után joggal reménykedhetünk abban, hogy 1994 már a mezőgazdaság emelkedésének éve lesz — hangsúlyozta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap megkezdődött mezőgépész-tanácskozás nyitó előadásában Sziráki András, a Mezőgépgyártók Szövetségének elnöke, hozzátéve: az új gazdálkodók (háromszázezren jutnak kárpótlás révén földhöz — a szerk.) a korábbinál lényegesen több szakmai támogatást igényelnek. Erőfeszítéseikkel szemben nem lehet közömbös az agrárértelmiség, köztük az ötezer gépészmérnök. A Magyar Tudományos Akadémia agrár-műszaki bizottsága immár 18. alkalommal rendezi meg kutatási és fejlesztési tanácskozását. A két nap során a mezőgazdaság gépesítésében érdekelt intézetek, felső- oktatási intézmények munkatársai, mezőgazdasági üzemek és ipari vállalatok szakemberei számolnak be elmúlt évi kutatási-fejlesztési eredményeikről, kiemelve azok gyakorlati hasznosítását, ezenkívül a gyártók bemutatják legújabb termékeiket. A tegnapi plenáris ülésen Heltai György rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd Sziráki András, a Mezőgépgyártók Szövetségének elnöke tartott előadást. A mező- gazdasági gépesítés helye az átalakuló mezőgazdaságban címmel. Bevezetőjében úgy ítélte meg, hogy a nemzetgazdaság anyagi ágazatai, az ipar és a mezőgazdaság az elmúlt évben elérték a mélypontot és reális esélyt lát a felemelkedésre. Az ipari termelés már tavaly mérsékelten emelkedett. A mezőgazdaságban megtörtént a földtulajdon átrendeződése, s 1994 remélhetően már az ágazat működtetésének éve lesz. — Erre rendkívül nagy szükség van — folytatta —, hiszen az elmúlt esztendőben a földvagyon jelentős része műveletlenül maradt. Nem tartható tovább ez az állapot, érzik, értik ezt a gazdálkodók és a kormányzati támogatás is a változtatást ösztönzi. Hazánk elsősorban agrárország, ezért a mezőgazdaság kiváló adottságait kell nekünk jól kamatoztatni. Ha így cselekszünk, a mezőgépész szakma esélyei is kedvezőek lesznek. Sziráki András leszögezte, hogy az ipar és a mezőgazdaság között olyan kölcsönhatás érvényesül, amely mindkét terület számára hasznos lehetőségeket kínál. Azt is tapasztalni lehet, hogy a földtulajdonosokat a tenniakarás jellemzi. (Folytatás a 4. oldalon) Kolozsvári keresztelő' Botránykőnek is nevezhetnénk azt a házsongárdbéli sírkövet, amelyet kolozsvári újságíró kollégák fedeztek fel s tették közzé a fotóját pár évvel ezelőtt a helyi Szabadság című napilapban. A Szenczi Molnár Albertek és Brossai Sámuelek síremlékei társaságában meglelt kövön Funár György (!) betűsort takart a zöld moha. És lón botrány. A megboldogult cívis nevében Gheorg- he Funar, a frissen választott kolozsvári polgármester—annyira Jrissen, hogy a zöld moháról még említést sem tehetünk esetében, s nem csupán a zöld szín miatt! —, nos: az újdonsült polgármester a saját nevével való gúnyolódást vélt felfedezni Mondják, azóta végez a mi Funarunk „nagytakarításf’a magyar feliratú táblák, sírkövek, utcanevek és egyéb ilyen csudabogarak között szerte a gyönyörű Szamos-parti városban, ahol hosszú évszázadokon át úgy-ahogy csak megfért egymás mellett, mondjuk, Mátyás királyunk szülőháza és az erdélyi latin-iskola propagálóinak az emlékműve. A sírkőiigyben egyesek tudni vélik, hogy a csipkelődéstől, olykor maró gúnytól nem messze esett kolozsváriak (zsurnaliszták) azt javasolták Gheorghe Funar úrnak: korrigálja saját nevét latinosra, hogy össze ne tévesszék valakiével nutjdani sírkövét Amiként ugyebár a „másik nagy”kolozsvárinak, Mátyás királynak a nevével esett meg közvetlenül a világháború után. (Ismétlésnek tűnik, de el kell itt nwndani hogy az 1902-ben felavatott Fadrusz-szobor természetesen magyar felirattal és magyar nemzeti címerrel hirdette a kolozsvári születésű Mátyás nagyságát Már ameddig hüdethette. A négyéves visszacsatolást követően aztán a román nacwnalistáknak szemet szúrt a Mátyás, hát átírták Mateira és Corvinulra és regere (király helyett), hogy a helyi magyarság másnapra visszaállítsa az eredetű. A huzavonát „elvtársi”döntés oldotta meg: legyen Mathias Rex. És lett Hogy Kolozsvár hírhedt polgármestere ebből az esetből okosodott volna, nem tudni Valószínűbb, hogy sem ebből, sem az előbbiből nem vonta le a tanulságokat — már ha egyáltalán egy város első emberének ilyesmivel foglalkoznia kell —, ehelyett áradni hagyta parttalan magyarellenességét Minap bejelentette: január 24-re, a románok nagy (egyesülési) napjára .átkereszteli” a lovas szobrot, illetve a feliratot románosítja... Ilyen egyszerű ez, kérem. Történelemírás román módra. Vajon mit szól ehhez a demokratikus Európa? Ha már a há- zsongrárdbéli mohás kősziklák örökre elnémultak. Bágyoni Szabó István Siemens-turbina Battára Gázturbinás erőművi egység szállításában állapodott meg tegnap a Magyar Villamos Művek Rt. és a Siemens ÁG. Energetikai Ágazat. A 75 millió márkás szerződés értelmében a Siemens gázturbinát és hozzá generátort, valamint irányítás- technikát szállít az MVM Rt. Duna menti erőművek számára. A százhalombattai erőmű bővítését már korábban megkezdte az MVM Rt., az első gázturbinás egységet 1991-ben fejezték be. A mostani lesz a második egység — Duna menti II. — néven és a tervek szerint 1995 végén kapcsolják be az elektromos hálózatba. A Siemens által szállítandó 156 megawattos gázturbina gazdaságos, mivel hatásfoka kétszerese a hagyományosnak. Az erőművet a későbbiekben kombinált, gáz- és gőzciklusúvá fejlesztik. Kizárólagos mérce a beteg ellátása VÍZ A fekvőbeteg-ellátás rendszerét eddig csak, az újabb és újabb pénzügyi források előteremtése szempontjából vizsgálták az egészségügyi és önkormányzati szakemberek. A betegek ellátásáról, mint az intézményekben folyó munka mércéjéről először a tegnap elkezdődött fórumon hangzott el érdemi előadás. Eképpen értékelte Kövecs Gyula kiskunhalasi kórházigazgató előadását a Magyar Kórházszövetség vezetője, a kétnapos ön- kormányzati konferencián, melynek Gödöllő adott helyet. (Folytatás az 5. oldalon)