Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUÁR 19., SZERDA Szentmise Rómában Antall József lelki üdvéért Vízummentes „visegrádiak” Elég lesz az útlevél Az elhunyt magyar miniszter- elnök, Antall József lelki üdvéért koncelebrált szentmisét mutatott be tegnap a magyarok római nemzeti templomában, a Santo Stefano Rotondóban Angelo Sodano bíboros, II. János Pál pápa államtitkára. A szentmisén részt vett Antall József özvegye és két fia. A magyar kormányt Fiizessy Tibor tárca nélküli miniszter képviselte. Jelen voltak a Szentszék és az olasz állam mellé akkreditált diplomaták. A főcelebránssal együtt mutatta be a szentmisét Jean-Luis Tauran érsek, a Szentszék külügyminisztere, Angelo Acerbi budapesti pápai nuncius, Gyulai Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Püspöki Kar helyettes elnöke, Jósé Maria Bal- cells, a piarista rend generálisa (legfőbb elöljárója), Jeleníts István, a magyar piarista rend- tartomány provinciálisa. Fenyő Vendel Rómában élő magyar szalézi szerzetes, Égi Fehéroroszország részesedni kíván a leszerelt szovjet atomrakéták urániumtöltetének eladásából származó üzleti haszonból — közölte Valerij Cepkalo, a belorusz elnök vezető külpolitikai tanácsadója. Oroszország a múlt héten kötött megállapodást az Egyesült Államokkal a leszerelt atomrakéták nagy finomságú urániumának eladásáról, amely 12 milliárd dolláros üzletet jelent. A robbanófejek között vannak olyan taktikai atomfegyverek is, amelyeket két éve Fehéroroszország Konrád, a ciszterci rend generális apátjának képviselője és Somorjai Adám bencés, a római Szent Ansel mo Egyetem professzora. A Coelius dombon álló, valószínűleg az 5. században emelt Santo Stefano Rotondo névadó Istvánja nem a magyar király, hanem az első vértanú, István diakónus emlékét idézi, de a templomban található egy Szent István király tiszteletére emelt kápolna is. A szentmise alatt az oltáron látható volt az a kis kereszt, amely a magyar szent király emlékét őrzi. A főcelebráns, Sodano államtitkár a pápa utáni legmagasabb rangú vatikáni személyiség, tulajdonképpen a Szentszék miniszterelnöke. Ez a tény, valamint az, hogy Tauran érsek, külügyminiszter is részt vett a szertartáson, a néhai miniszterelnök kiemelt megbecsülésének jele mellett a Magyar Köztársaság számára rendkívüli megtiszteltetés. adott át Oroszországnak. — Minszket félmilliárd dollár illeti meg a bevételből — idézte a Reuter Cepkalót. A „kártérítés” ügyét Clinton elnökkel is megvitatták szombaton a minszki vezetők. Nem tudni, hogy az amerikai elnök hogyan reagált a fehérorosz igényre, de Clinton bejelentette, hogy 100 millió dollárra növelik a Fehéroroszország területén elhelyezett egykori szovjet hadászati fegyverek felszámolásának költségeihez való hozzájárulás összegét. Egyelőre csak négy kelet-európai ország — köztük Magyarország — szerepel azon államok között, amelyek az Európai Unió egységesített vízumrendelkezései szerint is mentességet élveznek majd, azaz állampolgáraik pusztán érvényes útlevél felmutatásával is az EU teljes területére vonatkozó belépést nyerhetnek, bárhol is lépik át a „közösségi határt”. Az EK Bizottsága által a Ti- zenkettek Miniszteri Tanácsa elé terjesztett tervezet összesen 1-29 ország esetében javasolja a Maastrichti Szerződéssel életbe lépett közös jogi szabályozás részeként egységes „EU-vízum” bevezetését. A vízumpolitika EU-szintű harmonizálásának szükségessége voltaképpen már tavaly januártól, a piaci mechanizÁllóháború Genfben Lord Owen, az Európai Unió békeközvetítője tegnap kijelentette: kevés esélyt lát arra, hogy az ismét összeülő genfi Bosznia-konferencia áttörést hozhat. A BBC rádiónak adott interjújában éppen azt hangsúlyozta, hogy nagy a veszélye a térségben dúló harcok súlyosbodásának — jelentette a Reuter hírügynökség. A NATO-légicsapás lehetősége Owen szerint nem befolyásolja a béketárgyalásokat. — 18 hónapja ezt halljuk. Nem hinném, hogy nagy hatása lenne — mondta. Nem rejtette véka alá, hogy már nem sokáig képes elviselni a békeközvetítés terhét. musok közösségi egységesítése alkalmával esedékessé vált volna, lévén, hogy — papíron — 1993. január 1-től a tagországok egymás közötti határai elvesztették formális jelentőségüket. A tagállamok közül kilencen — a Schen- gen-egyezmény aláírói — kötelezettséget vállaltak, hogy egymás felé teljesen szabaddá teszik a személyek mozgását is, ami azt is jelenti, hogy közösségen kívülről elegendő e kilenc állam bármelyikébe megérkezni, ez automatikusan az összes többi országba is szabad belépést jelent. Mindez azonban egyszerre feltételezné a közös „külső határok” számítógépes nyilvántartó rendszerének, illetve a tagországonkénti vízumpolitikának az összekapcsolását Adrian Nastase, a román kormánypárt, az SZDRP ügyvezető elnöke hétfőn este kijelentette; néhány napon belül megvalósítható lehetőséget lát egy koalíciós kormány alakítására a Román Nemzeti Egységpárttal. A hatalmat gyakorló Szocialista Demokrácia Romániai Pártja azért tárgyal erről hosszabb ideje az RNEP-vel, mert a parlamentben csak a voksok 34 százalékával rendelkezik, s négy másik párt támogatása biztosítja a kormány 53 százalékos többségét. A négy párt közül az RNEP be akar lépni a kormányba, a Szocialista Munkáspárt és a Nagy Románia Párt viszont nem lépett Az előbbi egyelőre többszöri halasztás után sem készült még el — az illetékes miniszterek legutóbb ez év február 1-re ígérték üzembe helyezését —, az utóbbira pedig csak azt követően kerülhetett sor, hogy „Maastricht” és az Európai Unió életbe lépésével immár a tagországok belügyi- és igazságügyi (így vízumügyi) politikáját is részben uniós szinten egyeztetik. Az EK Bizottság által most készített közös vízumtervezet összesen 20 „külső" ország számára kínál csak mentességet: az Egyesült Államoknak, Kanadának, Japánnak, Dél-Koreának, Uj-Zé- landnak, továbbá Európából az EFTA-országok mellett Andorának, Monacónak, a Vatikánnak és a „visegrádi négyeknek”. fel ilyen igénnyel, mondotta Nastase. (A negyedik párt az Agrárpárt, amely az RNEP- vel nemrég szövetségre lépett.) A megegyezés feltétele Nastase szerint az, hogy az RNEP elfogadjon bizonyos elveket, illetve „értékes, a kormány munkáját erősítő” személyeket biztosítson. A román televíziónak adott interjújában Nastase az ellenzék által javasolt új kormánytöbbség megvalósítását rövid távon nem nevezte reálisnak, bár nem zárkózott el megvitatásától. Az SZDRP még nem döntötte el, milyen formában reagáljon az Iliescu elnöknek előterjesztett ajánlatra. A nagyvilág hírei *. * Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Hágába érkezett Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter. Jf Kevesebb mint 2 százaléka ért el eddig rendeltetési hely éré az amerikai kongresz- szus által a volt Szovjetunió utódállamainak jóváhagyott 2,5 milliárd dollár értékű pénzügyi segélynek. 4f Az amerikai városokban uralkodó erőszak az ifjú nemzedék erkölcsi és szellemi romlásának rémképét vetíti elő — mondta Coretta Scott King, a világhírű polgárjogi harcos, Martin Luther King özvegye. ff: Gyilkossággal és hazaárulással vádolják a Litván Kommunista Párt két egykori vezetőjét, akiket szombaton tartóztattak le Minszk- ben. Mykolas Burokevici- us, valamint Jouzas Jarmala- vicius felelős azért, hogy 1991. január 13-án a vilniu- si tv-toronynál 13 embert megöltek az épületet ostromló katonák. Jf Több mint száz beteg halt meg a bangladesi kórházakban az orvosok egy hete tartó országos sztrájkja miatt. * Jugoszlávia kizárásáról döntöttek hétfői ülésükön a faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolását célul kitűző nemzetközi konvencióhoz csatlakozott államok képviselői. A küldöttek január 12-e óta tanácskoznak az ENSZ székhelyén. A Belgrádot a tanácskozásról kizáró határozat mellett 69 állam szavazott, s csak Jugoszlávia és Oroszország képviselője mondott nemet a döntésre. Atomüzlet Félmilliárd Fehéroroszországnak Nastase nem zárkózik el Koalíciós tárgyalások Habsburg Ottó nyilatkozata lapunknak Európának, mint egy fának kell nőnie Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke Strasbourgban adott interjút lapunknak abból az alkalomból, hogy a szervezet az Európa Tanács épületében tartotta tanácskozását. — Elnök úr, Strasbourgba jövet, egy '56-os magyarral utaztam, aki Párizsban él. Sohasem hallott az Unióról. Nálunk sem hallottak sokan róla. Hogyan lehetne röviden összefoglalni a mozgalom történetét és törekvéseit? — A Páneurópai Unió a legrégibb európai szervezet. 1922-ben létesült, amikor az akkor még nagyon fiatal Richard Coudenhove-Kalergi, aki Csehországból származott, kiadta Páneurópa című könyvét. Ennek a könyvnek óriási hatása volt. Politikusok csatlakoztak hozzá, főleg a balti államokból, amit mára sokan elfelejtettek. A háború közeledtével majdnem sikerült létrehozni a Páneurópát, de azután győzött a nácizmus és a szervezetet feloszlatták. De tovább élt az Egyesült Államokban, majd visszatért ide, Európába és amikor 1973-ban Coudenhove-Kalergi meghalt, engem, aki a mozgalom aleinöke voltam, itt, Strasbourgban megválasztottak elnöknek. Fő célunk először is, hogy a Páneurópa egész Európát jelentse. Annak idején a legtöbb európai szervezet és politikai párt elfogadta a jaltai határt. Mi mindig a jaltai határ ellen harcoltunk, mondván, hogy azok, akik a jaltai határtól keletre élnek, éppen olyan jó európaiak, mint azok, akik Nyugaton élnek. Másodszor, egy keresztény Európáért dolgoztunk. Egy szabad Európáért és már akkor is hangsúlyoztuk azokat az elemeket, amelyek a föderalizmust képviselik. Nevezetesen, hogy az európai közösségben a nagyobb egység nem vehet át olyan feladatot, amelyet a kisebbik egység kielégítően el tud látni. Mi tényleg a legnagyobb Európa oldalán állunk. Azt védtük, s ezenkívül a „nagy” Európáért dolgoztunk, amit ma is szorgalmazunk, amikor a közösség kiszélesítéséről van szó. A kibővítés mellett állunk mindenáron, mert úgy érezzük, minél jobban lehet kelet felé eltolni a szabadság határait, annál nagyobb biztonságban lesz az egész kontinens. — A '89-es változásokig mindez illúziónak tűnt. A változások után rövid ideig reméltük, hogy Európa integrálódni tud. Most mégis olyan helyzet alakult ki, amikor úgy látszik, ez az összeurópai gondolat távolabbra került a megvalósítástól, mint valaha. — Nem került távolabbra! Ez nem igaz. Ami megfelel a valóságnak az az, hogy a dolgok lassabban haladnak, mint ahogy az emberek képzelik. Nézze, ez egy óriási történelmi folyamat és ha a történelmet tanulmányozzuk, látjuk, minden ilyen folyamat lassú. Lépésről lépésre halad. Az Európa Parlamentet még csak tizennégy és fél éve választották. Ez idő alatt máris rengeteget haladtunk. Kis lépésekkel. Én mindig amellett vagyok, Jiogy kis lépésekkel kell haladni. Úgy érzem, Európának nőnie kell, mint egy fának és nem úgy, mint egy amerikai felhőkarcolónak. — Ón megérti, hogy minden ember élete rövid és szeretne normálisabb körülmények között élni. — Egész természetes, hogy az emberek úgy látják, minden lassú és életünk szemszögéből ez így is van, de el kell ismernünk, a történelemben semmi sem megy gyorsan. — Ön egy neves család leszármazottja, mely — mai szóval élve és aktualizálva — európai politikát csinált. Ha úgy tetszik, ön a német—római császárság gondolatát szublimálta az egységes Európa eszméjébe. Helyesen értelmezem ezt a családi hagyományt? — Igen. Nézze kérem, az egész európai gondolat sokkal régebbi mint Coudenhove-Kalergi föllépése. Ha úgy vesszük, akkor Európa Aachenből indul ki, Nagy Károly idejéből, ő volt az első, aki egy „nagyobbik” Európát létesített. Ezt csak egy másik „nagy” Károly, Charles de Gaulle értette meg, amikor egyszer kijelentette, meg kell változtatni az úgynevezett verduni szerződést, amely újra felosztotta Nagy Károly birodalmát. Más alkalommal meg azt mondta, hogy Nagy Károlynak van egy óriási érdeme. Ez így van. Tudja, itt egy egyenes vonal húzódik Nagy Károlytól napjainkig. Amikor a spanyolok teljes jogú tagjai lettek az Európai Közösségnek, elsőként a katalánok jöttek. Az akkori kormány a mostani kormányelnök vezetésével eljött, hogy ellátogasson Európába, mielőtt még tényleg tagokká válnak. Akkor ő nem Brüsz- szelbe vagy Strasbourgba ment, hanem Aachenbe. Azért, hogy Nagy Károlynak jelentse, az ő katalánjai visszatérnek. — Egyet kell értenem, a dolgok sohasem haladnak olyan gyorsan, mint szeretnénk. Még is, milyen vigaszt tudna nyújtani azok számára, akik kisebbségben élnek? Mit üzen számukra? — Két dolgot tudnék mondani. Először is azt, hogy most meg fog gyorsulni az iram. Ami Oroszországban történik, nagyon is megerősíti azt a törekvést az európai kormányok részéről, amit mi is szeretnénk. Eddig ők voltak a nagy fék. Nagyon visszatartottak bennünket. — Égy gondolja, hogy a háttérben meghúzódó pánszláv gondolat riasztólag hat? — Ez nemcsak pánszláv gondolat, de fasiszta is, vagy amit akar. Mindenesetre ez egy sötét társaság. — Tahát úgy véli, hogy ez a veszély rádöbbenti Európát feladatára? — Én úgy érzem, hogy legalább most rádöbbennek erre a kormányok. A másik dolog az, hogy ami a kisebbségi kérdést illeti, az is dramatizálódott a jugoszláv válság következményeképpen. Én úgy vélem, hogy az eljövendő Éurópa Parlamentben sikerülni fog végre egy kisebbségi státust egész Európa számára keresztülvinni. Ez mostanáig nem sikerült, mert a görögök, a franciák és a spanyolok mindig ellenezték. — Épp azok, akiknek a legtöbb gondjuk volt a kisebbségekkel. Mi illúzióban éltünk, hogy Nyugaton kicsit rendezettebbek a viszonyok... — Tudja kérem, a Nyugat sohasem volt olyan szép, mint ahogy távolról látták. Éz mindig így volt és mindig így is Balassa Zoltán
