Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR 4., KEDD * Műszaki átadás Aporkán Készül a költségvetés Befejezéshez közeledik az a gázberuházás, amely hét tele­pülés — Aporka, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Kis- kunlacháza, Majosháza és Taksony — összefogásával ta­valy kezdődött meg. A munkálatok eddig jó ütemben ha­ladtak, Aporkán, a fejlesztésben részt vevő községek kö­zül utolsóként december 30-án került sor a községi belső' gázhálózat műszaki átadására. Miként Bánfalvi Sándomé- tól, Aporka jegyzőjétől megtudtuk, várhatóan janu­ár 10-től kezdődnek meg a lakossági bekötések. Ezt a hagyományokhoz híven megelőzi majd az ünnepé­lyes gázgyújtás. Ha tovább­ra is minden jól halad, ha­marosan gázzal fűthetnek a helybéliek. A községben sokan vár­nak telefonra, mert a távköz­lés helyzete nem a legked­vezőbb. A lakosság, az ön- kormányzat csatlakozott a Kis-Duna Com Rt. által kí­nált fejlesztéshez, az vi­szont még nem dőlt el, hogy e cég elnyeri-e a kon­cessziós pályázatot. Ha igen, úgy a térségben is megkezdődhetnek a telefon- hálózat kiépítésének érdemi munkálatai. Készül a község költség- vetési koncepciója, a kö­zeljövőben a pénzügyi bi­zottság vitatja meg a terve­zetet. A közalkalmazotti törvényből eredő kötele­zettség — a bérrendezések — elég érzékenyen érintik majd a helyi költségvetést. E kiadások mellett számba kell venni azt, hogy meny­nyit fordíthatnak az intéz­mények fenntartására, szo­ciális célokra, fejlesztések­re. A közelmúltban megal­kották Aporka címerét. A tervek szerint nemsokára elkészülnek azok a kerámi­ák, amelyeket ezzel díszíte­nek. A helyi kitüntetettek ez évben ezeket a címerrel díszített kerámiákat vehe­tik majd át munkájuk elis­meréseképpen. A községben gondokat okozott a szennyvíz elhe­lyezésének megoldatlansá­ga. Ezért csatlakoztak a kö­zelmúltban ahhoz a társu­láshoz, amelynek kereté­ben — amerikai módszer­rel és segítséggel — szennyvíztisztító épül Du­navarsány térségében. E környezetbarát eljárással több községben megoldód­hatna végre az akut problé­ma. (Jszi) Váci tudós előadása Háromnapos tudományos tanácskozás fejeződik ma be Szegeden a Magyar Bio­lógiai Társaság sejt- és fej­lődésbiológiai szakosztá­lya, valamint a Szegedi Bio­lógiai Központ rendezésé­ben. A kiemelkedő tudósok sorában szerepel dr. Váczy Hübschl Kálmán is, aki a rák kórokának és gyógyítha­tóságának lehetőségeiről tar­tott előadást. A tudós éde­sapja neves városi főmér­nök volt Vácott, a 30-as években. Kálmán fia a Du- na-parti városban érettségi­zett, a piaristáknál. Ma 81 éves, nevét ismerik itthon és a határokon túl is. Több diplomával rendelkezik, 1988-ban pályadíjat nyert Mi okozza a rákot? című könyvével. Bár nem Vácott lakik, a város nagy öregjei között tartják számon, és szegedi sikerének örülnek jó báratai. Bajbajutottakon segít az önkormányzat Kirándulóerdo a Pap-hegyen i A Százezer forint I vissza nem térí­jtendő három- százezer forint ka­matmentes, tíz évre szó­ló kölcsönt szavazott meg a sóskúti önkor­mányzat legutóbbi képvi­selő-testületi ülésén Sef- csik Jánosnak és családjá­nak, akiknek lakása — elektromos zárlat miatt —- kiégett. Döntöttek ezenkívül az Érd és Tér­sége Regionális Vízköz­mű Kft. részvénytársaság­gá alakításáról is. Módosították a helyi adókról szóló önkormány­zati rendeletet. Eszerint az az eddigi háromról öt ezre­lékre nő, ha az éves nettó árbevételt veszik figyelem­be. Rendezni kívánják a jö­vőben a Budavidéki Afész és az önkormányzat közöt­ti ingatlanügyekkel kapcso­latos vitát. Eddig ugyanis bár az épület az önkor­mányzat tulajdonában volu a használati jogokat az Afész gyakorolta, min­denféle fizetség nélkül. Most ezen a helyzeten kí­vánnak változtatni. Létrehozták az iskola­szék megalakulását előké­szítő bizottságot is, mely­nek tagjai: Czigányi Pétér­né, Vészeli Béláné és Ma­gyaróvári Endre. A művé­szeti fakultatív általános is­kola megalapításával kap­csolatban úgy döntött a képviselő-testület, hogy tá­mogatásra érdemes. Szak­értői véleményt készítet­nek ebben az ügyben és a jövő évi költségvetésben megteremtik majd a gazda­sági alapjait is. Úgy döntöttek továbbá, hogy a Pap-hegy és kör­nyékének résztulajdonát megváltják aranykoronán­ként 4000 forintért és jólé­ti erdő- és mezőterületként (kirándulóhelyként) hasz­nosítják a jövőben. (á. m.) Családi vállalkozásban Tegnap megnyílt a budaörsi Ford Centrum. A családi vállalkozásként Tóth István és ne­je, Morgócs Erzsébet által létrehozott Budaörs Kft., a Ford legrégebbi és legtapasztal­tabb magyarországi márkakereskedője és szervize, saját erőből hozta létre a 3200 négy­zetméter alapterületű épületegyüttest. Egy fedél alatt kapott helyet a 16 kocsiállásos szak­szerviz, a karosszériaműhely és a környezetvédelmi technológiával dolgozó fényezőüzem. A csupa üveg autószalonban lehet kiválasztani a kocsikat, és itt a centrumban található az ország legnagyobb raktárkészletével rendelkező Ford-alkatrészüzlet is. Hancsovszki János felvétele / Újabb rohamkocsi Négymillió életmentésre Bár az MSZP helyi szerveze­te e céllal létrehozott alapítvá­nyának számláján nem gyűlt össze elegendő pénz, hamaro­san újabb rohamkocsival gya­rapodik Érd mentőszolgálata. A vásárlást az teszi lehetővé, hogy a legutóbbi testületi ülé­sen az önkormányzat négy­millió forintos támogatásról döntött az idei költségvetés terhére. Hogy a pártszervezet kez­deményezése csak részben bi­zonyult sikeresnek, a fő oka az, hogy felmerült: politikai célzatú fogásról van szó. Ez­után számos bírálat érte az alapítvány kezdeményezőit és kuratóriumát. Harmat Béla polgármester­től megtudtuk, hogy a mentő­orvos egyévi bérének fizeté­sét a szomszédos Százhalom­batta átvállalta, a jármű fenn­tartási költségeit pedig az Or­szágos Mentőszolgálat fedezi. A polgármester elmondta továbbá: az érintettek meg­egyezése szerint, a rohamko­csin politikai felirat nem kap­hat helyet. R. Z. Megkérdeztük Mi szűnik meg? Jogutód nélkül megszűnt a Dunai Cement és Mészművek. Mi történik ezután a cégnél dolgozó emberekkel? így érke­zett hozzánk a hír, így következett utána a kérdésünk. A tévedésen Koltai Imre, a Cement és Mészművek vezér- igazgatója csodálkozott, majd a kérdésünkre válaszolt. A magyarországi cement­gyárak országos központja váci irodaházának több mint a felében már régóta a Társadalombiztosítási Inté­zet váci és Vác-körzeti igaz­gatósága működik. Napo­kon belül tulajdonukba ke­rül az egész ház, már csak a hivatalos eljárásokat kell le­bonyolítani. Tehát: nem a DCM, hanem a CEMÜ szű­nik meg jogutód nélkül, ám annak is feltételei vannak. A szóbanforgó állapot ak­kor következik be, amikor a felszámolás során kifizetik az adósságokat, teljesítik a követeléseket, értékesítik a cég vagyonát, üzletrészeit, behajtják a saját követelése­ket. A vagyonelszámolásról ezután zárómérleg készül, amit az AVÜ-nek el kell fo­gadnia. Ha ez megtörtént, akkor kell a vállalatot töröl­ni a cégjegyzékből. A folya­mat végére, előreláthatólag 1994. január 31-én kerül sor. Ám ehhez a Dunai Ce­ment és Mészműveknek, amely már 1990 óta kft-vé alakult át, semmi köze. A váci gyár -— mint ahogy az a korábbi sajtótájékoztatón is elhangzott és amint a Pest Megyei Hírlap közölte — 1994-től kilencvenszáza­lékos arányban, két német cég tulajdonába került. Ezek egyike a Heidelberger Zement AG., a másik a Schwenk KG. A tíz százalékot kitevő, 180 millió forintos üzlet­rész a dolgozók tulajdoná­ba megy át, amit ötvenszá­zalékos kedvezménnyel vá­sárolhatnak meg. Három­éves részletfizetési kedvez­ményt kaphatnak, és kárpót­lási jeggyel is fizethetnek. A DCM tehát jogtulajdo­nos. Ugyanúgy kft., mint ahogy a szintén 1990-ben át­alakult, kapun belül műkö­dő zsákgyár, a mai nevén Compack Kft. Itt negyvenen dolgoznak, a DCM-nek kö­zel hétszáz dolgozója van. Tehát nem a jogi helyzet, hanem a tulajdonosok vál­toztak — közölte a vezér- igazgató. A váci nagyvállalathoz tartozott eddig a Hejőcsa- bai és Bélapátfalvai Ce­ment és Mészművek, s most mindkettő részvény- társaságként működik. Többségi, állami tulajdon jellemző még a lábatlani, beremendi gyárakra és a Miskolci Cementipari Gép­javító Vállalatra is. (-vács) Hírek az ingázóknak Nagyüzem a sínpárok között Nagy Lajos, váci állomásfő­nök elégedetten nyugtázza, hogy 1993-ban sikerült meg­tartani az elővárosi forgalom pár éve jelentősen emelke­dett színvonalát. Valóban nagy eredmény, hogy ma már félóránként indulnak az elegáns, szép formatervezésű villanyvonatok. A legrégebbi magyarországi pályaudvarunk, ahová 1846- ban futott be először Pestről a gőzös, ma már nem éppen kor­szerű. A hegyvidék jellege mi­att, terület hiányában keskeny és hosszú ez a ,közlekedési nagyüzem”, ahová délről, dél­keletről és a Palócföld felől ér­kező sínpárokon, északi irány­ból jönnek szinte negyedórán­ként a zsúfolt személyvonatok. Szinte zajtalanul siklik tova a villanymozdony, ablakot re- megtet a Veresegyház felé dü­börgő motoros, talpfákon zök­ken, csattog a balassagyarmati ,Jdspiroska-” vicinális. Panaszkodnak, hogy magas a vonatlépcső, alacsony a pe­ron. Meg is ijedt sok, naponta munkába utazó, mikor a nyá­ron meglátták a kísérleti jelleg­gel ide irányított, emeletes, né­met vonatokat. Csak ezt ne rendszeresítsék — óhajtották, s éppen a magasan nyíló ajtók miatt, amikhez lépcső se szol­gált. Minek is? Nyugaton egy szintben nyílik az a peronnal. No de nálunk? Itt jóval fölöt­te. Emelni, tolni kell az örege­ket, hogy feljuthassanak. Már ezt látva és a panaszokat hall­va is nehezen váija Nagy La­jos, hogy ne csak a kettes vá­gány melletti peron legyen megmagasítva, hanem minél hamarabb a többi is.-—Milyen fejlesztések vár­hatók? Mikor újítják fel az ál­lomást — kérdezték a váci pol­gárok, már Schamschula György miniszter őszi fóru­mán is. Az állomásfőnök most azt mondja: —Értesülésem sze­rint, a Budapest—Szob vona­lat 1996 után újítják fel. Ez na­gyon komoly munka lesz, mi­vel a nemzetközi fővonalon 150—160 kilométeres sebes­séggel is száguldanak majd a szerelvények. Kilencvennégy nagy programja lesz, a Vác— Veresegyház—Újpest vonal villamosítása. Erre kell a pénz. — Mi lesz a deákvári lakó­telepen élők több évtizedes vá­gyával? A mai várost már ket­tészelik a magas töltésen hala­dó sínpárok. Hosszú és szűk, meglehetősen veszélyes forgal­mú alagúton jár át több mint tízezer ember. — Úgy tudom, erre a prog­ramra is csak a világkiállítás utáni időkben kerül sor. A tervről már tudok. Kétféle megoldás kínálkozik. Mind­egyik változat szerint külön úton közlekednek majd a gya­logosok és a járművek. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents