Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR II., KEDD Körkérdés az új honvédelmi törvényről Előléptetésre váró hivatásosok (Folytatás a 1. oldalról) Az viszont igen, hogy a felsőfokú iskolát végzett és tartalékos tiszti képzésre vállalkozó sorkötelesek szolgálati ideje is módosul, mégpedig tizenkettőről kilenc hónapra. E kilenc hónapból hármat katonai főiskolán, hatot pedig kijelölt alakulatoknál töltenek a tisztjelöltek. Szintén fontos, katonai főiskolákat érintő változás az is, hogy a honvédelmibe is beépített felsőoktatási törvény együtt kezeli azokat a „civil” felsőoktatási intézményekkel. Márk József alezredes, a váci Esze Tamás Laktanya parancsnoka: — Mivel az új honvédelmi törvény alapján lehet majd tisztázni a hivatásos katonák jogállását, nagy örömmel vettem tudomásul, hogy a honatyák jószerivel egyöntetű igennel szavazták meg elfogadását. A törvény sorállományra vonatkozó rendelkezései közül kiemelten jelentősnek tartom a fegyver nélküli szolgálatot teljesítők katonaidejének 15-ről 12, a polgári szolgálatot kérők katonaidejének pedig 22-ről 18 hónapra történő csökkentését, valamint azt a kitételt, mely szerint a nehéz anyagi körülmények között élő családot otthon hagyó bevonulok családtámogatási gondjait az államnak kell enyhítenie a katonaidejük alatt. (Pontosabban azon belül természetesen csak addig, amíg a rászorultság ténye igazolható). A hivatásos állomány vonatkozásában jelentős változás, hogy az előléptetések várakozási ideje minden rendfokozatnál csökken egy évvel. (A századosból őrnaggyá való előléptetés esetében például 6 helyett 5 évet kell várni a magasabb rendfokozat elérésére.) E módosítás alapján nálunk már meg is kezdődött az érintett tisztek, tiszthelyettesek előléptetésének előkészítése. Szintén fontosnak értékelem a törvénynek azon cikkelyét, mely szerint hivatásos katona nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem. Jómagam a törvényelőkészítés során tartott egyeztető megbeszélések alkalmával is hangsúlyoztam, hogy szükség van e téren korlátozásra, úgy gondolom ugyanis, hogy a politikai életben való aktív részvétel óhatatlanul elhomályosítaná a hivatásos katonák legfőbb feladatát, a haza védelmének biztosítását, a sorállomány magas színvonalú felkészítését. Ennek elsődlegessége megkérdőjelezhetetlen. Végezetül még annyit; az alakulatunknál folyó kiképzési munka menete — lévén, hogy híradó laktanya a miénk — nem változik az új honvédelmi törvény alapján, továbbra is ugyanazt a felkészítési programot kell végrehajtanunk, mint korábban. Bobori Károly alezredes, a 3. katonai kerületi parancsnokság sajtófelelőse: — Nagy várakozás előzte meg a törvény megszületését. HiA Pest Megyei Hírlap levedlése Lapkálvária A Pest Megyei Hírlap fehér hollónak számít a megyei napilapok sorában: egyrészről, mert egyetlen lap, melyet csak most privatizáltak, s az egyetlen abban a tekintetben is, hogy példányszáma a korábbi közel 100 ezerhez képest mára alig haladja meg a 10 ezret. Megkérdeztük Mekkora kárt okozott a decemberi csapadék erdeinkben? A múlt év novemberében és decemberében nagy meny- nyiségű eső és nedves, vizes hó formájában érkezett a csapadék, amely tetemes károkat okozott a fenyvesekben. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatójától, Dobó István erdőmérnöktől kérdeztük, mekkora kárt okozott a csapadék? — Az úgynevezett hótörés azért sújtotta a fenyveseket, mivel a lombhullató fák ágai nem képeztek elegendően nagy felületet arra, hogy a hó ráfagy és az így keletkezett nagy súly alatt ágak, sok esetben egész fák törjenek ketté. — válaszolta. A károkról pontos adatokat még nem tudok mondani, mivel felmérésük folyamatban van. Annyi azonban bizonyos, hogy jelentékeny károkra elsősorban az összefüggő nagy területen elhelyezkedő fenyvesekben keletkezett, így Pilisvörösvár térségében, a csíki hegyekben, a budai hegyekben, valamint a gödöllői térségben szórványosan. Ahol nagyobb egybefüggő területek szenvedtek kárt, ott újraerdősítésre kerül sor. A jövőben arra törekszünk, megelőzvén az ilyen jellegű károkat, hogy a lombhullató és fenyőfák vegyesen legyenek jelen a térségben. így ökológiai (környezeti) tűrőképességük nagyobb. (A savasesővel, a viharral, az emberi károkozással, az erózióval szemben is.) Mivel a parkerdőgazdaság nagy része környezetvédelmi terület (a főváros tüdeje) az elsődleges szempont a faállomány épségben tartása, s a vegyes ültetésből származó nehézség a fakitermelés terén csupán másodlagos szempont. Sz. L. Falugyűlés döntött Kákán Szabadidőközpontot építenek Kókán hónapokig tartó vita végére került pont az elmúlt hétvégén. A szombati falugyűlés több száz fős résztvevője azt javasolta a helyi képviselő-testületnek, hogy ebben az évben építsék fel a várva várt tornacsarnokot és új művelődési házat a könyvtárral. A képviselők a gyűlést követő nyilvános ülésen név szerinti szavazással döntöttek, s jóváhagyták a beruházás indítását. A Pest Megyei Hírlap kálváriája 1991 nyarán kezdődött, amikor a korábbi fő- szerkesztő, Bárd András — a Hírlapkiadónak vele szemben tanúsított bizalmatlansága miatt — az MSZP-hez szegődött sajtófőnöknek. A helyére lépő Tallós Emil — korábban az MDF jogi bizottságában ténykedett — nem kívánta sem a lapstruktúrát megváltoztatni, sem új csapatot nem hozott magával. Ténykedése azonban váratlanul, egy év leforgása alatt véget ért: minden komolyabb indok nélkül felmentették, s helyére az Új Magyarország korábbi főszerkesztő- helyettesét, Vödrös Attilát nevezték ki. Az új főszerkesztő, aki elkötelezett csurkista hírében állt már korábbi munkahelyén is, a Hírlapkiadó vezetőjének akaratával szemben tömegesen hozott magával új munkatársakat, megszüntette a helyi mutációkat, s az ott dolgozó munkatársak jelentős részét elbocsátották. Ennek indokaként a lap átalakítása, színesebbé, eladhatóbbá tétele szerepelt a felmondó levelekben. Az azóta híressé vált Vödrös Brigád ténykedése nem csupán a korábbi újságírók tömeges elbocsátásában volt tetten érhető. A mutációk megszüntetése — amely elsőrenden vonzóvá tette a lapot a megye városaiban — a példányszám egyre drasztikusabb csökkenését vonta maga után. Ehhez azonban még szükség volt a megye dolgaiban járatlan és egyre nyilvánvalóbban pártos és jobbra húzó új újságírókra is. Az Új Magyarorszen a rendszerváltozás után az egész hadsereg — a hivatásos és a sorállomány — várta, hogy új alapokra, szabályozókra építve tudja megoldani a következő időszak feladatait. Most a több mint száz oldalnyi anyag elmélyült tanulmányozása folyik és helyes értelmezése. Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy ez a törvény össznemzeti ügyről szól. Nem a hadsereg alapdolgait rendezi el, hanem az egész társadalomét. Hadd idézzem az első fejezet második paragrafusát: „A fegyveres erők békében és háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak.” Törvényszintre emelkedett a polgári kontroll. Nagyon jónak találjuk azt is, hogy a rendelet foglalkozik más — honvédelembe bevonható — erőkkel is: a határőrséggel, a rendvédelmi szervekkel, továbbá a védelmi bizottságokkal, amelyek a megyékben jönnek majd létre. — Az a véleményünk — folytatja az alezredes —, hogy alaposabban megfogalmazódtak azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a társadalom' elvár a különböző szervektől, szervezetektől, illetve az állampolgároktól. Nálunk sajnos gond az, hogy sok katonánk pszichésen és fizikálisán nem felel meg a szolgálati elvárásoknak. Tehát mi azt reméljük, hogy a későbbiekben az iskolákban előtérbe kerül a honvédelmi oktatás, a fizikai és a pszichikai felkészítés nagyobb hansúlyt kap. Ezzel tuszághoz struktúrában igen hasonló Pest Megyei Hírlapban egyre inkább jobb- és szélsőjobb dominanciájú írások láttak napvilágot. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos híranyagok szinte soha, viszont ellenséges publikációk heti rendszerességgel jelentek meg. Bár e téren az elmúlt időszakban mintha változás állott volna be: egyre gyakrabban kap helyet ellenzékkel kapcsolatos MTI- hír — igaz, csak a lap utolsó oldalán, apró betűkkel. A változás mögött talán a Hírlapkiadó bejelentett privatizációja állhatott. Mint december utolsó napjaiban kiderült, a privatizáció elérte a Pest Megyei Hírlapot is, s az információk szerint egy KDNP-hez közel álló vállalkozó vásárolta meg versenytárgyalás nélkül a lapot. Hogy a mai PMH vezetését hogyan fogja érinteni a váltás)?), arról lapunk hasábjain beszámolunk.-ó -a (Válaszunk a 3. oldalon.) lajdonképpen, amíg regurá- lis — sorozott — hadsereg lesz, addig garantált a fiatalemberek kiképzése is. Örvendetes, hogy a törvény szabályozza: a hadseregben nem folyhat pártok politikai tevékenysége. Ez persze, nem korlátozza azt, hogy mindenkinek állampolgári joga, milyen szervezetekkel rokonszenvezik. Azt szeretném hogy a hivatásos és a sorállomány ne legyen célja a politikai csatározásoknak. Az üres katonai objektumok őrzése, fenntartása, működtetése komoly teher számunkra. Nem pontosan értjük, mi az ésszerű abban például, hogy Debrecenből kell Mezőtúron vagy Ceglédről Jászberényben vigyázni egy- egy elnéptelenedett laktanyát. Biztos van e mögött megfontolás. Mi úgy érezzük a 3. kerületi parancsnokságnál, hogy ezek felesleges kiadások. Szeretnénk, ha a gazdaságosságban, hatékonyságban is lenne előrelépés. — Talán még egy fontos dolgot említenék — mondta befejezésül Bobori Károly. — A tisztek várják a leendő szolgálati vagy tiszti törvényt, amelyből ki-ki felmérheti, hogy milyen pálya előtt áll. Hiszen napjainkban egy fiatal hadnagy, az aki idekerül, nem tudja mit várhat, miféle beosztásig juthat el, ha jól dolgozik, továbbtanul és sorolhatnám. Reméljük, hogy ez a törvénytervezet is hamarosan a parlament elé kerül. (Fehér Ferenc és Ribáry Zoltán összeállítása) Bulvárlapok alkonya? Kellemetlen meglepetéssel köszöntött az új év azokra a nagykőrösiekre, akik a délutáni napilapokat olvassák. Kedvenc sajtótermékeikhez ugyanis újabban csak másnap jutnak hozzá. A helyi postahivatalban Németh Dezsőné hírlapárus megbízottól érdeklődtünk a késés okairól. Elmondta, hogy a Budapestről érkező lapok most már nem közvetlenül jutnak el Nagykőrösre, hanem előbb a ceglédi elosztóhelyre. A reggeli lapok, így a Pest Megyei Hírlap esetében ez a változás nem jelent semmilyen hátrányt, a délutáni bulvárlapok fogadása azonban jelenleg nincs megoldva Kőrösön. Az előfizetői példányszámot nem befolyásolja az új rend, mondta, hiszen azok ezelőtt is csak másnap jutottak el a megrendelőkhöz. Mostantól a standokon is késnek a lapok. Hétköznapokon összesen úgy 200 délutáni lapot kap Kőrös, melyek zöme másnap is elkel. Reményei szerint ez az állapot csak átmeneti és a ceglédi elosztó, valamint a helyi postahivatal megtalálja a megoldást annak megszüntetésére. M. J. Az esemény előzménye, hogy a képviselő-testület már korábban letette vok- sát a helyi viszonylatban nagyléptékűnek számító új létesítmény megépítése mellett. Az általános iskolában ugyanis csak egy kis tornaszobában tudják megtartani a testnevelés órákat. Nincs mód jelenleg az iskolán kívüli testmozgásra, kizárólag a jó idő beálltával. A felnőttek körében ugyancsak nagy az igény a mozgásra, elsősorban a falusi sportkör tagjai szorgalmazták az építkezést. A művelődési ház viszont olyan állapotban van, hogy szakemberek szerint nem érdemes felújítani, másrészt a korábban kigondolt tervnek megfelelően a számításba vett telken a tornacsarnok mellett elfér az új művelődési ház is. S hogy egy blokkban legyen a leendő szabadidős centrum, a könyvtárat ugyancsak ehhez kapcsolódóan kívánják elhelyezni egy épületszámy- ban. Mindehhez természetes módon hozzájött a tanuszoda ötlete... A várható költségek láttán azonban sokan aggodalmaskodtak, s az először mutatkozó közmegegyezés az ügyben megingott. Az ellenzők úgy vélték: a grandiózus terv meghaladja a falu erejét, az önkormányzat adósságba keveredik, s a választások utáni képviselő-testület a hitelek visszafizetésének kényszerpályájára kerül. Ezzel szemben azzal érveltek, hogy építsenek inkább utakat, járdákat s egyéb, a hétköznapok életét javító közműveket. Ä falugyűlésen a többség a tornacsarnok, művelődési ház és könyvtár megépítése mellé állt. A tanuszoda egyelőre elmarad. Kivitelező ügyében a képviselők ezen a héten csütörtök esti ülésükön döntenek. A pályázatok nyilvános felbontása december elején már megtörtént: ezúttal az állva maradt ajánlatok közül választják ki a legkedvezőbbet Kókán. A nyertes előtt nem kis feladat áll: a megrendelő szorosra szabta a határidőt, azaz idén augusztus végére már el kell készülnie Kóka legnagyobb építményének, hogy szeptemberben benne tornázhassanak a kókai nebulók és felnőttek. (tóth)
