Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

1 . PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 11., KEDD 5 Dunakeszit már nem kell felásni Kezdő vállalkozók kötelezettségei Halló, itt a telefonpiac! Dunakesziről tárcsázok egy szegedi telefonszá­mot. A hívójel Vácra fut be, onnan továbbítják a partnerem készülékéhez. Ez a pillanat tört része alatt történik. A váci, úgynevezett pri­mőr központhoz három al- körzet tartozik. A 27-es, 26-os, és 28-as. Lényegé­ben Pest megye északi— észak-nyugati területe, me­lyet 260 tagú műszaki, ad­minisztratív és kisegítő személyzet kezel. Pilise Sá­bától Tinnyéig, Váctól Ver­se gig és felfelé a szlovák határig, mára az ország te­lefonnal egyik legjobban ellátott területéről beszél­hetünk. Kereslet után kínálat Magyar István, a Matáv Rt. Váci üzemigazgatója szívesen foglalja össze a legújabb eredményeket. Nagyon elégedett az 1993-as esztendővel, amit sikeresnek tart. A térségben elkezdődött a komplex hálózatfejlesz­tés, kialakult a kínálati piac — mondja. Ennek a jelentőségét pe­dig különösen az ismeri fel, akinek a munkájához kell távbeszélő, s tudja: mennyi várakozással, után­járással juthatott hozzá ré­gebben. — A múlt év végé­ig 2 ezer vonalas kapacitá­sú központja volt például Dunakeszinek, amelyre 1 ezer 900 előfizető készülé­ke volt rákapcsolva — em­líti Magyar István, aztán felsorolja azokat a fejlesz­tési fokozatokat, amelyek után végül 8 ezerre növel­ték a város két pontján mű­ködő telefonközpont kapa­citását. — Nagy szükség volt erre — folytatja —, mert egyre szaporodnak a vállal­kozások, sikeres működé­sük egyik alapja a gyors in­formáció. 1991 novembe­rében szerződést kötött a Matáv és az önkormány­zat. Harmincezer forintért 1992 végére már 3 ezer 300 igénylő jelentkezett. A harmincezerből 15 szá­zalék visszaigényelhető közműfejlesztés címén. To­vábbi kedvezmény az is, hogy az előfizető választ­hat: ha rendelkezési joggal kéri az állomást, akkor a lakással együtt azt is elad­hatja. A másik lehetőség, ha az elsőt nem kéri, hogy három év alatt 3000 forin­tig ingyen telefonálhat. Az rt. mmég 19 ezer érpárt épített be. Ezzel elejét vet­ték annak, hogy a további igények kielégítésekor még egyszer árkot ássanak és feltúrják a várost. További megrendelések Decemberben 2 ezer 100 állomást kapcsoltak be, idén februárban 1 ezer 300 új készülék csengője szólal meg. A nyolcezer különbö- zete még szabad kapacitás, de úgy vélik, nem marad sokáig az. Már most 1 ezer 200 új igénylésről tudnak, s további megrendelések várhatók. Az új hálózathoz kapcsolódó szolgáltatások, mint például az ébresztés, a konferenciatelefonálás, a rendelésre hívás a bekötés­től számított első negyed­évben díjtalanok. Az első három hónapban a polgár- mesteri hivatal ügyfélszol­gálatánál is jelen lesz a Matáv képviselője,, aki se­gít elrendezni a közben ke­letkező ügyeket. Szentendrén egy alka­lommal meglepő röplako- kat találtak levélszekré­nyükben a polgárok. „Ha van egy telefonja, rendel­jen hozzá másikat” — szólt a felhívás. A 12 ezer vonalas kapacitást eddig ugyanis csak 7 ezer 800 ál­lomással használták ki. Az önkormányzatokkal kötött szerződés szerint a Dunakanyar jobb partján is harmincezerbe került a távbeszélő. December 18-ig a visegrádi közpon­tot 1000, a dunabogdányit 1000, a tahitótfaluit 2000, a pilisszentlászlóit 500 ka­pacitásúra növelték. A fej­lesztés arányai mindenütt hasonlítanak a dunabogdá- nyihoz, ahol eddig 90 vo­nal volt, s nyolcvan előfize­tő készülékét szolgálta ki. Most mindkét szám a tíz­szeresére emelkedett. — Észak-Pest megye az ország egyik legjobban el­látott területe ma már — hangsúlyozza Magyar Ist­ván, ezt további számokkal támasztva alá. A Matáv Rt. Budapesti Igazgatóságá­nak 40 ezer állomásához képest már 1990-ben 15 ezer itt szólalt meg, s jelen­leg 35 ezer működik. Nyu- gat-Európában 100 lakos­ra 50 telefonkészülék jut. Nálunk most 10-12, s az arányt 1997-re 30-35-re akarják javítani. — Használt a verseny­helyzet, hisz különböző te­lefontársaságok alakultak. Nem lehet tudni, milyen lesz a legrégibb céggel a kapcsolatuk, ha majd febru­árban kihirdetik a koncesz­sziós pályázat eredményét, de a lakosság mindenkép­pen jól jár — vetem közbe, s hozzáteszem a kérdést: — Vajon a tarifák is a ver­senytől javulnának? Ma még drága a mobil — A Matáv Rt. az ország 54 primer körzetéből 29-ben szolgáltat. A pályá­zat kihirdetése után adott területen továbbra is egy cég marad, s a koncesszió nemcsak jogot jelent, ha­nem kötelességet is, hogy a jelentkező igények 90 százalékát fél, egészét egy éven belül ki kell elégíte­ni. Eszerint nem alakul ki erős versenyhelyzet. A tari­fákat egyebek közt a ma­gas beruházási költségek, az infláció mértéke határoz­za meg, hisz csak Dunake­szi említett fejlesztése 670 millióba, Szentendréé 1 milliárd forintba került — válaszolta az igazgató. — Miközben terjed a rá­diótelefon, minek a drága vezetéképítés? Vagy ver­senytársak lesznek? — A Mobil-telefon na­gyon el fog terjedni, de fő­leg mozgás, autózás köz­ben, a hivatali központtól tá­vol lesz igen praktikus. Nem lehet rákötni a telefa­xot, s ma még percenként 25-28 forintba kerül egy be­szélgetés. Eddig csak belföl­dön használhatták az ilyen készülékeket. Idén három külföldi vállalat kelt ver­senyre, a modem készüléke­ken az egész világ befogha­tó. A fejlődésnek nagyon jót tesz majd a versenyük — vá­laszolta Magyar István. Kovács T. István Bemutatóra szóló házak Veresegyházon Olyan referenciaházak sorát kezdte el építtetni Veresegy­ház határában egy országos hírű sportolókból álló csa­pat, mely — bár saját célra készül —, de alapvetően a települést is gazdagítja. Az egyelőre meg nem nevezett tagokból álló kis együttes négyhektámyi területet vásá­rolt meg a helyi önkormány­zattól. Erre az azóta közmű­vesített, sőt nemsokára tele­fonnal is ellátott részre két- három hónap alatt olyan köny- nyűszerkezetes építménye­ket — egyenként 100-120 négyzetméteres lakásokat „varázsolnak” a kivitelezők, melyek nem csak a megren­delők pillanatnyi igényeit elégítik ki. Bemutatóra is szolgálnak ezek az úgyneve­zett amerikai típusú házak: minden érdeklődő megismer­heti rajtuk keresztül azt a gyors és olcsó építészeti-ki-* vitelezési lehetőséget, me­lyet a beruházók az Ameri­kai Egyesült Államokból kí­vánnak így — e telep meg­építésével — honosítani. Mi köze mindehhez Ve­resegyháznak? A település, mint minden hasonló lehető­séggel bíró közigazgatási egység egyrészről igyekszik megragadni minden lehető­séget arra, hogy bevételhez juthasson. Ezt szolgálja a négy hektár áruba bocsátá­sa. Van azonban az ügynek egy másik és hosszabb tá­von is hasznosítható mozga­tója. A helyi önkormányzat folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek se­gítségével gyorsan, viszony­lag olcsón lakáshoz juttathat­ja fiataljait, közösségi házak­hoz segítheti időseit, s. a mű­velődni vágyókat. Ezért is fogadta jó szívvel Veresegy­ház az amerikai típúsú háza­Az adózás rendjének módosítá­sáról szóló, s egyben a bejelen­tés szabályait is megváltoztató 1993. évi CII. törvénnyel kap­csolatban a hatályba lépés óta eltelt rövid időben nyilvánvaló­vá vált: a vállalkozók igen jelen­tős része nincs tisztában vele, hogy mit is jelent a változás, mi­ként módosultak a vállalkozók kötelezettségei az adózás terén. Polgár Péterűfi, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatósága igaz­gatóhelyettesétől a vállalkozók nagy köréből kiemelve a kezdő vállalkozók kötelezettségeiről kértünk tájékoztatást. — A törvénymódosítás értel­mében a vállalkozói igazolvány­nak tartalmaznia kell az adósza­mot is. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a vállalkozónak először adószámot kell kérnie, csak ennek birtokában kaphatja meg igazolványát. Az adószám kiadásához a következők szük­ségesek: polgármesteri hivata­lokban, nyomtatványüzletek­ben beszerezhető vállalkozói igazolvány iránti kérelem — nyomtatvány (jelenleg a C 5230-185 r. sz. számú van for- galommban), szintén nyomtat­ványüzletekben kapható egyéni adóbejelentkezési lap, költségel­számolás igénylése esetén pénz­tárkönyv vagy naplófőkönyv a hitelesítés céljából, személyi igazolvány, valamint szabályos meghatalmazás, ha a vállalko­zás adóügyeiben nem maga a vállalkozó jár el. — mondta Polgár Péter. Az igazgatóhelyettes fontos­nak tartotta azt is megemlíteni, hogy az adószám igénylése előtt a lakóhely, illetve leendő telephely szerinti polgármeste­ri hivatalnál tájékozódni érde­mes az alábbiakról: a tervezett tevékenység gyakorolható-e egyéni vállalkozás formájá­ban, szükséges-e hozzá, vállal­kozói igazolvány, milyen kü­lön engedélyek (például Köjál, telephelyengedély...) kellenek a vállalkozói igazolvány zára­dékolásához. (ribáry) Diáksportolóink az országos élvonalban Szabadidős programok támogatása © Nagykőrös oktatási­nevelési intézményei szerencsés helyzetben vannak, mert az önkor­mányzattól jelentős összeget kapnak úgynevezett különtámo­gatás formájában is. A tavalyi évben például pályázati rend­szerbe építve 3 millió 365 ezer forintot különítettek el. Ebből a diáksport javára 865 ezer, az idegen nyelvek gyakorlásának céljára félmillió, a kulturális csoportok részére pedig kere­ken 2 millió forint jutott — hal­lottuk Karsay Istvánnénak, az oktatási, kulturális és sportbi­zottság elnökének legutóbbi tes­tületi ülésén tett beszámolóján. Természetesen e támogatá­sok is a tartalmas, eredményes tevékenységet méltányolják, pontosabban elősegítik a külön­böző sport-, és oktatási tevé­kenységek további fejlődését. Nagykőrösön például a diák­sport városi szervezettsége 41 százalékos. A fiataloknak az or­szágos diákolimpián kosárlab­dában, tornában, triatlonban, mezei krosszban elért helyezé­sei tanúsítják, hogy a diáksport- körökben komoly munka fo­lyik, de elmondható, hogy szin­te minden sportágban a megyei élvonalban szerepelnek. Jelentő­sek továbbá az utánpótlásban el­ért eredményeik is. A Pest me­gye sportjának utánpótlását ne­velő, úgynevezett olimpiai mű­helyek, edzóközpontok között hi­vatalosan jegyzik, a körösi atlé­tikai szakosztályt. Örvendetes, hogy az idei év­ben tovább javulnak a diáksport- körök tárgyi feltételei. Rövide­sen felépül a Rákóczi- iskola tor­naterme. a Pető7?-iskola mögött füves pályát létesítenek, és a to­vábbi fejlődést alapozza meg a sportotthon eredeti funkciójába való visszahelyezése. A diák­sport támogatásán belül külön feladatának tekinti az önkor­mányzat a fiatalok nyári úszás- oktatását. Eddig minden általá­nos iskola 25-25 strandbérletet kapott, amiket reggeltől estig felváltva használhatnak az osz­tályok. így minden lehetőség adott ahhoz, hogy az összes gye­rek megtanulja az úszást. Ta­valy már az óvodások is kaptak erre a célra támogatást. A körösi fiatalok körében je­lentős igény mutatkozik az ide­gen nyelv külföldi gyakorlására. Ezek a táborozások önköltsége­sek, de ugyancsak önkormányza­ti segítséggel tavaly immár 300 tanulónak nyílt lehetősége tanult nyelve országába kiutazni. Az említett különtámogatásból ka­pott pénzt néhány iskola a fakul­tatív nyelvi foglalkozások esz­köztárának gyarapítására fordít­ja. Idén úgy néz ki, annyit módo­sítanak e juttatásokban, hogy pontosabban meghatározott cé­lokra úják ki a pályázatokat. A kétmillió forintos közműve­lődési alapot az önszerveződő közösségek támogatására hoz­ták létre. Ebből másfél millió az oktatási intézményekhez jutott, és a képzőművészeti, irodalmi, ének-, és zenekari szakkörök, táncegyüttesek nyerték el. E tá­mogatás azért figyelemre méltó, mert alapvetően a szabadidős te­vékenységek állandósulását szol­gálja, hiszen Nagykőrösnek is egyik fontos célkitűzése: Váljék a fiatalok igényévé az egészsé­ges életmód, a kulturálódás. A különtámogatásoknak igazi je­lentősége abban van — s ezt is­merte fel az önkormányzat he­lyesen, amikor megszavazta azo­kat —, hogy a szabadidő értel­mes eltöltéséhez mindenekelőtt az egyéni tehetségek és adottsá­gok kibontakoztatásához terem­tettek általa a korábbinál jobb feltételeket Hancsovszki János felvétele (mé) (-ay)

Next

/
Thumbnails
Contents