Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANNUÁR 11., KEDD 3 Ülésezett a Magyar Rádió igazgatótanácsa Latorcai János az iparfejlesztésről Miniszteri szemle Zemplénben Csúcs László, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke az alábbi közleményt juttatta el hétfőn az MTI-hez: .Január 10-én összeült a Magyar Rádió kibővített igazgató- tanácsa, hogy a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív érdekképviseleti szervezetek részvételével áttekintse az 1994. évi gazdálkodási lehetőségeket. Megállapítást nyert, hogy az állami támogatás megszűntével a régi módon az intézmény nem működtethető. Ahhoz, hogy a Rádió a fennálló 1100 millió forintra tehető forráshiánya ellenére közszolgálati feladatait maradéktalanul el tudja látni, fel kell tárnia belső tartalékait, jelesül végre kell hajtania a pazarló létszámállomány ésszerűsítését, amelyet az Állami Számvevőszék 1992-ben előírt. Ez egyúttal jelentős előrelépés lenne a világ- viszonylatban indokolatlanul nagy létszámú szervezet célirányosabb működtetése felé is. A jelenlévő érdekképviseleti szervek a médiatörvény megszületéséhez kötötték a változtatás lehetőségét, e feltételhez való ragaszkodás azonban teljességgel kizárt, mert veszélyeztetné a Rádió folyamatos működését, és annak terheit a lakosságra áthárítani az előfizetési díj további emelésével nem lehet. Az igazgatótanács a javaslatot támogatta. A végrehajtás határideje: április 11.” * A rádió közalkalmazotti tanácsa és a Független Rádiós Szakszervezet jogával élve a nyilvánossághoz fordul. Véleményük szerint az intézkedés nyomán kérdésessé vált az MR közszolgálati funkciójának ellátása. A közeljövőben 15 százalékos leépítés lesz, illetve összevonnak bizonyos főszerkesztőségeket — hangzott el az érdekvédelmi szervezetek sajtótájékoztatóján. A közalkalmazotti tanács szakmailag elfogadhatatlannak minősítette, hogy a médiatörvény megszületése előtt hoznak ilyen intézkedéseket. Hollóházán, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon ismerkedett a térség iparával, annak megmentési, fejlesztési terveivel, a zempléni ipari vezetőkkel, konzultált hétfőn Latorcai János. Az ipari és kereskedelmi minisztert, valamint a tárca vezető munkatársait Hörcsik Richárd MDF-es országgyűlési képviselő hívta meg a három település körzetébe, ahol a regisztrált munka- nélküliség már meghaladja a 20 százalékos mértéket. Az évek óta leépüléssel küzdő térségi ipar és a helyi ÖnkorErőteljesebben igazodik a gazdaság igényeihez a szakképzések új országos jegyzéke — mondotta Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkár a tárcánál "hétfőn megtartott sajtótájékoztatón. A helyettes államtitkár a szakképzési törvény végrehajtásához kiadott miniszteri rendeleteket ismertette. Ezek egyike az Országos Képzési Jegyzékre vonatkozik. Benedek András elmondta: a szakképesítéseket eddig több — technikus, középfokú, szakmunkás ágazati — jegyzék tartalmazta. Ezt az oktatás, képzés mányzatok komoly terveket dolgoztak ki a továbbélésre, azonban az ipari tárca segítsége nélkül nagyon nehezen haladnak. A Hollóházi Porcelángyárban, a sátoraljaújhelyi Elzett Certában és a sárospataki volt Csepel Varrógépgyárban tett látogatás után az ipari miniszter kora esti Sátoraljaújhelyen tartott sajtótájékoztatóján eredményesnek ítélte a zempléni szemlét, a vezetőkkel és munkásokkal folytatott eszmecseréket, s mint mondta, e térség évtizeoldaláról kiinduló rendszert kellett a gazdaság igényeihez igazítani. Áz új jegyzék tartalmazza az iskolai rendszerben és ezen kívül megszerezhető, az állam által elismert szakképesítéseket. Ez 955 szakképesítést foglal magába, ezek kétharmada régi, egyharmada már új. A jegyzéket rendszeresen felülvizsgálják a gyakorlat igényei szerint, szükség esetén módosítják. A tanulókat az új jegyzék szerint csak akkor lehet beiskolázni, ha rendelkezésre állnak az adott szakmai tantárgyak tantervei, tananyagai. így az 1994 őszén induló tanévben deken át hátrányos helyzetben lévő ipara, szorgos, magán is segíteni akaró népe rászolgált arra, hogy komoly támogatást kapjon a tárcától a kibontakozáshoz. Az újságírók a napirenden lévő másik súlyos borsodi gondról, a diósgyőri és ózdi vaskohászat reorganizációs programjáról is kérdezték a minisztert, aki bejelentette, hogy a program az elmúlt hét végén elkészült; a gazdasági bizottság napokon belül tárgyalja, két hét múlva várható a kormánydöntés. még a korábbi szakképesítési jegyzékek szerint jelentkezhetnek a tanulók, az új jegyzék alkalmazására — a felkészülésnek megfelelően — az 1995- ben induló tanévben kerülhet sor elsőként. A másik rendelet a szakmai vizsgáztatás kérdéseit szabályozza. Miniszteri rendelet szabályozza az iskolai rendszerű szakképzés megszervezését, illetve a gyakorlati képzési helyek létesítését. A törvény alkalmazását segíti az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásait szabályozó miniszteri rendelet is. Agrárjelentés A gazdaság igényeihez igazodik Elkészült a szakképzési jegyzék Ellenvélemény a Tv3-ról (Folytatás az 1. oldalról) Decemberben folytatódtak a megkésett mezőgazdasági munkák — a kukorica és a cukorrépa betakarítása —, továbbá az őszi szántás. A kedvezőtlen időjárás — hó és fagy — miatt azonban végül is a földben maradt mintegy 2400 hektáron a cukorrépa, a kukoricát pedig 40 ezer hektárról nem sikerült betakarítani. A szántatlan terület az előző év hasonló időszakával megegyezően, 1,4 millió hektár körül -mozgott. A hótakaró december közepi elolvadását követően az enyhe idő lehetővé tette a még földeken lévő zöldségfélék — a káposzta, a gyökérzöldség és a kelbimbó betakarítását. Az ünnepek előtti zöldségellátás jó volt, az árak alig változtak a novemberihez képest. A burgonyát 18—28, a vöröshagymát 28—35, a fokhagymát 110—200, a fejeskáposztát 6—18, a kelkáposztát 20—40, a sárgarépát 15—35, a petrezselymet 20—40, a zöldpaprikát 120—160, a paradicsomot 100—150, az uborkát 150—180 forintért mérték kilogrammonként. Az alma exportja decemberben, ha lassú ütemben is, de tovább folytatódott. A szőlőkben, ahol a fagyok miatt ugyancsak megkéstek az őszi talajmunkák, a hó elolvadása után folytatódott a tőkék takarása, egyes vidékeken már a metszést is megkezdték. A pincékben elvégezték a borok első fejtését. A termelők nem panaszkodnak a borok értékesítésével kapcsolatban, különösképpen megnőtt a pezsgőalapborok iránti kereslet. A főváros vezetésének gondoskodnia kell arról, hogy tartósan a tulajdonában marad-, jón az önkormányzati, a köz- szolgálati televízióadó, azaz a Tv3 — hangsúlyozta Demeter Ervin, a fővárosi közgyűlés MDF frakcióvezetője az MTI-nek. A képviselőcsoport vezetője szerint célszerű volna, ha a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a mindenkori önkormányzat rendelkezne, ám úgy tűnik a város jelenlegi vezetése ezt másként gondolja. Áz MDF-es politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a főváros a frekvenciapályázatok elbírálásánál igényt tart az önkormányzatoknak biztosított előnyre, ezt követően pedig külföldi befektetőknek adná el a tv-adót. Kifejtette: nem érti, hogy a Tv3 vezetése miért foglalkozik az országos műsorszórás lehetőségével. A fővárosi önkormányzatnak ugyanis — hangsúlyozta Demeter Ervin — aligha fűződhet valós érdeke a vidéki műsorszóráshoz. Mindez vélhetően a nyereségérdekeit befektetők céljait szolgálná, akik ezáltal anyagi, illetve politikai előnyökhöz jutnának. Se levedlés, se kálvária Kedves barátom juttatta el hozzám a Váci Demokrata című újság január 4-i számát, mondván, valószínűleg érdeklődéssel fogom olvasni azt a cikket, amely a Pest Megyei Hírlapról szól. Valóban érdeklődéssel olvastam a Lapkálvária című írást, már csak azért is, mert a felcím erre sarkallt, ez ugyanis így szól: A Pest Megyei Hírlap levedlése. Pontosan nem tudom, a levedlés szó mit jelent, de értelmetlenségében ez hasonlatos a lapkálváriához, hiszen megnyugtathatom a Váci Demokrata jeles szerkesztőit és a lapot kiadó Váci Polgári Kör Egyesület tisztelt tagjait, hogy a Pest Megyei Hírlapnál semmiféle kálváriáról nincs szó, még akkor sera, ha a kedves ellenfeleink (a polgári kört nem sorolom ide) ezt szeretnék. A levedléses íráshoz csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy példányszámunkra vonatkozóan nagyon nagyot téved, nem kifejezetten előnyünkre. Mi nagyon bízunk abban, hogy példányszámunk a későbbiekben növekedni fog. Bizalmunkhoz alapot ad, hogy az az igazgató, aki a Hírlapkiadó Vállalatnál a Pest Megyei Hírlap terjesztésével foglalkozott, január 1-jétől már a Népszabadságnál dolgozik, azaz mint ezt már egy alkalommal megírtam, ma már onnan is kapja a fizetését, ahová eleddig csak érzelmileg kötődött, s amely kötődés, tán nem járok mesz- sze az igazságtól, korántsem használt a Pest Megyei Hírlapnak. A Váci Demokrata írója nem feledkezik meg arról sem, hogy szerénységem csur- kista hírében állt, áll. Ezt csupán megemlítem, hisz reagálni nem kívánok rá, ugyanis módfelett unalmassá vált a dolog. Javaslom, hogy esetleg valami új jelzőt, bélyeget próbáljanak meg kitalálni. Kérem, ha már ezt a levedlés szót ki tudták találni, gondolkozzanak el régi emlékeiken, vajon hogyan csinálták ezt a kádári diktatúra idején? Biztos vagyok benne, hogy annál, ami a Lapkálváriában nyilvánosságra került, lehetnek ötletdúsabb, szellemesebb mondatok is. Erre a cikkre, pontosabban a Pest Megyei Hírlap levedlésére a Váci Demokrata stílusának megfelelően ezt írhatom: a Váci Demokrata nyála- dzása. (Vödrös) * (A Váci Demokrata írása lapunk 4. oldalán olvasható.) Egerben a 40-es években tartottak utoljára megyebált. A Flóra Szállóban január 8-án hosszú idő után újra felelevenítették e hagyományt. A bál fővédnöke dr. Surján László népjóléti miniszter, a házigazda pedig dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke volt. A jótékonysági célú rendezvény bevételének felét a megyei csecsemőotthon megsegítésére ajánlották fe a rendezők. A Lajta néptáncegyüttes megnyitja a bált (MTI-fotó) A KDNP javaslata a választójogról * Kampánynyitás Szegeden (Folytatás az 1■ oldalról) Kifejezte reményét, hogy az egyes kisebbségek helyzete között meglévő jelentős különbségek ellenére sikerül megteremteni a képviselőállítás valamennyi etnikai közösség számára elfogadható törvényi kereteit. A tervezet szerint a különböző kisebbségi népcsoportok választhatnának, hogy országos vagy területi listán kívánnak parlamenti mandátumhoz jutni. A területi lista Lukács Tamás szerint az egy tömbben élő etnikumok számára lenne előnyösebb, az országos pedig a szórványban élő nemzetiségeknek jelentene nagyobb esélyt a parlamentbe jutásra. — A kedvezmények ellenére képviselő nélkül maradó kisebbségek javaslatunk szerint úgynevezett konzultatív képviselői státuszt kaphatnának — mondotta Lukács Tamás. A politikus végezetül megemlítette: a kisebbségek országgyűlési képviseletének feltételeit magába foglaló választójogi törvény elvetése arra kell késztesse a parlamenti pártokat, hogy újra átdolgozzák, egyeztessék elképzeléseiket. Lukács Tamás ismertetőjét követően Eszes István, a KDNP kampányfőnöke elmondta: befejeződött a kampányelőkészítő munka, véglegessé vált, hogy a február tizenharmadikára tervezett kampányindító gyűlését a KDNP Szegeden tartja. A kampányfőnök a kereszténydemokrata jelöltek egyéni listájával kapcsolatban elmondta: csak azok a jelöltek szerepelnek rajta, akik már elvégezték a párt módosított alapszabályában előírt felkészítő tanfolyamot. (ribáry)
