Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-08 / 286. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 2$ SZÁM Ára telemagazinnal: 19 1993. DECEMBER 8., SZERDA PEST MEGYEI A Coca-Cola negyedszázada Magyarországon épül Dunaharasztiban Társulás Sir Leon Brittan, az EK bizottságának külgazdasági kérdésekért felelős alelnöke, valamint Hans Van Den Broek, külpolitikai kérdésekben illetékes bizottsági tag tegnap közös nyilatkozatban üdvözölte a magyar és lengyel társulási szerződés, valamint a bolgár kereskedelmi jegyzőkönyv hatályba léptetését lehetővé tevő politikai döntést. „Tekintettel a közösség jövőbeli kereskedelmi politikáját övező véleménykülönbségekre, e fontos szerződések életbe lépése némi késedelmet szenvedett” — állapítja meg az említett nyilatkozat, leszögezve egyúttal, hogy a három kelet-európai ország közvetlenül nem tárgya vagy alanya a tizenkettek között folyó vitáknak. Hivatalosan minden szerződés az erről hozott hivatalos döntést követő második hónap első napján lép életbe — ez jelen esetben tehát február 1. volna. Ez alkalommal állítólag felmerült a lehetőség, hogy jogi szakértők valamilyen formula vagy ürügy alatt esetleg lehetővé tegyék már a január 1-jei életbe lépést. Ha erre nincs mód, úgy — a miniszteri tanács várhatóan még decemberi hivatalos döntése után — február 1-jén a magyar—EU társulás formálisan is működésbe lép. Palackozó John Cumow, a Cola-Cola Amatil ügyvezető igazgatója a cég vezetőinek tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: megkezdődött Dunaharasztiban annak az üdítőital-palackozó és -értékesítési központnak az építése, melynek első létesítményei (az elosztó- és az irodaépületek) a tervek szerint a jövő tavaszra készülnek el. A sajtótájékoztató bevezetéseként Peter Griffiths, a Coca-Cola Amatil európai igazgatója az óriáscég 1991-ben alapított magyarországi kft.- jének eddigi eredményéről beszélt. Elmondta többek között, hogy a gyártókapacitás folyamatos növelésével a Ausztria 400 millió schillin- get költ majd részvételére az 1996-os budapesti világkiállításon. Az összeg egy-egy harmadát a szövetségi kormánynak, a tartományoknak és az osztrák gazdasági kamarának kell előteremtenie — jelentette ki Bécsben Engelbert Wenckheim, a budapesti expo osztrák kormánykft.-nek mára sikerült hazánk legnagyobb üdítőital-termelőjévé válnia, s 50 százalékos részesedést szereznie a piacon. John Cumow mindezt azzal egészítette ki, hogy mivel épp 25 éve készül ez az ital Magyarországon, a dunaha- raszti építkezés megkezdése a jubileum méltó megünneplésének tekinthető. A sajtótájékoztatóra meghívást kapott Luttenberger Gusztáv, Dunaharaszti polgármestere is. ő a terület eladásának előzményeit ismertette röviden. Elmondta: a tárgyalások menete akkor gyorsult fel, amikor az önkormányzatnak sikerült megbiztosa. — A finanszírozás azonban még nem teljesen biztosított — tette hozzá. — Ausztriának most azt kell eldöntenie, hogyan mutatkozik majd be Magyarországon — mondta Wenckheim. — Ausztria elsősorban a „Kommunikáció egy jobb világért” témához kapcsolódik a világkiállításon, ennek egyeznie a terület 35 tulajdonosával az eladás feltételeiről. Amikor létrejött a megállapodás, már csak egyetlen lépés volt hátra: a környezetvédelmi tanulmányterv elkészíttetése. Ennek birtokában végül november elsején sikerült nyélbe ütni az Amatillal az üzletet. A sajtótájékoztató keretében elhangzott: a várhatóan 2000-re elkészülő palackozó- és értékesítési központban a kft. más településeken lévő létesítményeiből majdan átirányítandó alkalmazottak mellett jó néhány dunaharaszji- nak is munkát tudnak majd biztosítani. jegyében építi pavilonját, amelyet az expo után a Budapesti Műszaki Egyetem használ majd előadóteremként vagy más intézményként. Becslések szerint a pavilon kereken 150 millió schilling- be kerül, s 1994 elején már készen lesznek az előzetes tervek. R. Z. Ausztria és a világkiállítás Áldásos hótakaró fedi országszerte az őszi kalászosokat. A november elején leesett nagy mennyiségű csapadék a lehető legjobbkor, az általában mindenütt befejeződött vetések után és a komoly hideg beállta előtt érkezett. A mezőgazdaság számára oly ritkán kedvező időjárás azonban a gabonatermésnek csak egyik feltétele. Alapjaiban a vetésterület nagysága, ösz- szetétele, s számos más körülmény, így a tápanyag-utánpótlás, növényvédelem határozza meg a jövő évi terméskilátásokat. Tekintettel arra, hogy a magángazdák viszonylag nagy körének nincs jelentési kötelezettsége, pontos adat sincs az őszi kalászosok teljes termőterületéről, ám a rendelkezésre álló számok azonban azt tanúsítják, hogy jövőre összességében nagyobb területről takarítják be a kenyérnek valót, mint az idén. A termelők általában úgy véleHancsovszki János felvétele kednek, hogy az első osztályú gabonáért jelenleg kapható tonnánként 13 ezer forintos ár mellett már nyereséges búzával foglalkozni, s a tőzsdei prognózis alapján feltételezik, ez jövőre sem lesz másként. Általános tapasztalat, hogy az egyéni termelőket »-nagyüzemek vagy érdek- képviseleteik sokoldalúan, így fémzárolt vetőmag vásárlásának szervezésével, bérbe adott munkagépekkel segítették. (Folytatás a 6. oldalon) Az izraeli kereskedelmi tőke élénk érdeklődést mutat hazánk iránt — mondta Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján, melyen izraeli látogatásának eredményeiről számolt be. A népes küldöttség élén Izraelbe látogató minisztert, Mose Sahal rendőrségi és energetikai miniszter látta vendégül. Tárgyalásaik során — a még ez év augusztusában aláírt keretszerződés értelmében — megállapodtak egy közös energetikai munkacsoport létrehozásában. A munkacsoport januárban, Budapesten tartja első kongresszusát, amely többek között a geotermikus, illetve napenergia hasznosításáról, az izraeli energetikai projektekben való részvételről, valamint szakemberek cseréjének és képzésének lehetőségéről fog tanácskozni. Mi ha Haris kereskedelmi és iparügyi miniszterrel ugyanilyen keretszerződés megkötésében és bizottság felállításában egyeztünk meg — nyilatkozta Latorcai János. (Folytatás a 3. oldalon) Körkép az őszi vetésekről Tnhh lesz a kenyérgabona Izraeli látogatás Bővülő kapcsolatok Ideje van a vetésnek... Olyan ellenzéki politikusok, akik évtizedekkel ezelőtt téeszt szerveztek Magyarországon, nem riadnak vissza attól, hogy fennen hirdessék: katasztrófa sújtotta területként kezelhető napjainkban a magyar falu. A katasztrófa okaként nem hajdani kolhozosítási törekvésüket szokták megjelölni, hanem az Antall-kabinet tevékenységét. No de ellenzéki körökben ez már így szokás, ám a múltban is aktívan politizálok részéről tán nem szabad egyszerűen az ellenzékiséget fölemlegetni, inkább erkölcsiségről lehetne polemizálni, ha e tény szóba kerül. Mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szovjet mintára megszervezett termelőszövetkezetek majdnem kétharmada évtizedeken keresztül veszteségesen működött, azaz az állampolgárok tartották fenn, miközben a téeszelnökök és párttitkárok tisztes jövedelemre tettek szert. Igaz, akkor sem, és előtte sem — arra az időre gondolok, amikor a hatalom nem „adóval sanyargatta” a gazdákat, hanem egyenesen le is söpörte padlásukat — volt katasztrófa sújtotta övezet a magyar falu. Egyszerűen azért nem, mert a magyar paraszt az igazi katasztrófák idején, nevezetesen amikor sztálinorgonák röpködtek a feje fölött, akkor is szántott és vetett, s Rákosiék sem tudtak olyan falut, embert próbáló szisztematizálási tervet kiagyalni, amely a parasztság fennmaradását megkérdőjelezte volna. Persze, nemcsak papíron dolgoztak a gonosz törvényhozók, hanem beindították a buldózereiket is, miáltal fontos gazdasági egységek, nevezetesen tanyák szűntek meg ezer, tízezer számban. Ilyen aljasságok napjainkban természetesen már nem történhetnek meg, ám ennek ellenére sem mondhatjuk, minden rendben van falvainkban, minden gond nélkül megy a parasztportákon. Ám több dolog is bizalommal töltheti el azokat, akik paraszti mivoltukat sosem, s ma sem ta-. gadják meg. A kárpótlás révén az új hatalom régi sebeket próbál gyógyítani, s minden gazdálkodó tudhatja, a magántulajdon a jövőben szentnek ígérkezik ebben az országban, s az igazán várt gazdasági föllendülés előtt az élelmiszer-gazdaságnak főszerep jut. Ha ezt tudomásul veszi a gazdasági fellendülés a parasztportákat sem kerüli el. Ennek jelei már mutatkoznak: sokuknál az utóbbi három esztendőben szerelték föl a telefont, vezették be házukba a gázt... Ők azok, akik ha igazán mestereik hivatásuknak, jól tudhatják, ideje van a vetésnek, és ideje az aratásnak ugyanúgy, mint mindennek a földön, vagyis a rendszerváltoztatás ókét érintő részletei, ha sokszor úgy tűnik, késlekednek is, a garancia megvan rá, hogy megvalósulnak. Remélhetőleg a megvalósuláshoz vezető út lerövidítését szolgálja a mai nap is, amikor úgynevezett agrárnapot tart a magyar országgyűlés. Vödrös Attila Pest megyei alapítókkal A Uj utakon a szövetkezetek Hungarian Diszkont Rt. néven döntően szövetkezeti alapítású részvénytársaságot hoznak létre az ipari szövetkezetek. Az erről szóló okiratokat ma délelőtt írják alá a Magyar Ipar- szövetség (OKISZ) székházában. Az alapítók között több Pest megyei szövetkezet is ott található, amelyek valameny- nyien tagjai a Pest Megyei Iparszövetségnek — tudtuk meg dr. Bemáth Tibortól, a megyei szövetség elnökétől. A 16 millió forintos törzstőkéhez a megyénkbeliek egymillió forint alapítói részvénnyel járulnak hozzá. Az új részvénytársaság egyik első teendője egy magyar— ukrán vegyes vállalat megalakításának kezdeményezése lesz. A vállalat az alapítók termékeiből több száz milliós árualapot képez majd, amiből ellátják az ukrán, illetve magyar piacot. Bemáth Tibor szerint a határokon túl is érdeklődésre tarthatnak számot tagjaik termékei, amelyek között képviselteti magát a gépgyártás, villamosgépgyártás, textil-, ruházati ipar, háziipar, építőipar, fa- és bútoripar, cipőipar, szolgáltatás. Az akció része a szövetség által idén beindított piacszervezési szolgáltatásnak: a megyei iroda számítógépeken tárolja tagjai és a partner vállalatok adatait, kínálatát-keres- letét, szóban és írásban közvetíti ki a kért információkat. (Folytatás a 4. oldalon)
