Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-07 / 285. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. DECEMBER 8., SZERDA J3 Keresztény megbocsátás? November 24-én a j J&a? televízió 24 óra c'n11^ műsorában je- jes sajtószemélyisé­gek elemezték a nagy vihart kiváltó, Mécs Imre által be­nyújtott módosító javaslat utózöngéit. Az SZDSZ-es honatya ugyanis olyan ala­pon óvott a sajtó átvilágítá­sától, hogy — szerinte — a médiumok munkatársai nagy számban voltak kap­csolatban az úgynevezett III. ügyosztállyal... Ezért azután — Mécs sze­rint — még működésképte­lenné válna a tájékoztatás!? A rövid vitaműsorban kí­nosan egyenlítettek voltak az erőviszonyok: Kosa Csa­ba MÚK-elnök, Balaskó Jenő újságíró (Pesti Hírlap), illetve Bencsik Gábor MÚ- OSZ-főtitkár és Szálé Lász­ló, a Magyar Hírlap publicis­tája képviseltek ellentétes véleményeket. Bencsik úr okfejtését egyetlen farizeusán ható mondat árnyékolta be: szin­te kenetes emelkedettséggel apellált a „keresztényi meg- bocsátás”-ra! Ez az egyolda­lú igénnyel szajkózott libe- rálbolsevik szólam, az el­múlt években mint visszaté­rő refrén zuhog az igazságté­telre ácsingózó „mucsai” plebs fejére. Ily módon a gyilkosok, vérbírák, verőle­gények, vagy pedig „csak” a gerinctelen spionok, a kis simlisek tartanak erkölcsórá­kat: „hát milyen kereszté­nyek vagytok, hogy még eny- nyit sem tudtok elnézni em­bertársaitoknak”. ..(?) Vajon az érdemtelenül „pártfogoltak” csak azért nem éltek (anno!) a megbo­csátás gesztusával, mert ők nem voltak keresztények? Lehetséges. De bűnbánat, bocsánatkérés nélküli felol- dozás a keresztény érték­rendben sem létezik,' ez nem olyan bolsevista mono­pólium, amely úgy jár „ala­nyi jogon”, mint egykor a párttagoknak, munkásőrök­nek a negyedéves prémium! Ritkán szoktam a pre­montrei nagybácsitól mesz- sze sodródott SZDSZ-es képviselővel egyetérteni, de most ez történt: az elmúlt évtizedek alatt a sajtóber­kekben, a besározódott höl­gyeknek és uraknak se sze­ri, se száma. A tőlük való megtisztulás — úgy gondo­lom — egybeesik Göncz el­nök úr „demokratikus saj­tót” igénylő törekvéseivel is!? Brezovich Károly Vác Mit is támogatnak? É Végtelen szomorúság­gal olvastam lapjuk­ban, s a Pesti Hírlap- — ban is, hogy színé­szek petíciót, vagyis levelet ír­tak a Miniszterelnök Úrnak. Igaz, hogy közülük talán húsz van, akiknek a neve jelent vala­mit. De ha arra gondolok, hogy még van 2 ezer színmű­vész, aki nem adta a nevét ilyen minden valóságot nélkü­löző fogalmazványhoz, akkor is elkeserítő. Nagyon szomo­rú, hogy egy Halász Judit, Sín­ké László, valamilyenházi hu­moristának (mondott) színvo­nalára süllyedjen és frászos hangulatkeltésnek az aláírója legyen. Szeretném a tudtukra adni, hogy azért ők sem akko­ra ászok, hogy miattuk megbé­nuljon a színházi élet az or­szágban. Üzenni szeretném a MTV és Rádió alelnökeinek is, hogy maradjanak következe­tesek és ne hátráljanak meg. Régi igaz mondás, hogy nincs pótolhatatlan ember és ez rá­juk is vonatkozik, már úgy ér­tem, hogy a színész urakra és hölgyekre. Én még nem felejtettem el, hogy 1945-ben Budapest is úgy nézett ki, mint most Bosz­nia és mi, idős emberek, akko­ri 15—20 évesek felépítettük a várost, és benne a színházakat is. Azért, hogy ők, akik még ta­lán csak káposztában voltak vi­taminok, tudjanak majd hol til­takozni. Talán az felébresztené ezeket az urakat, hölgyeket a Csipkerózsika-álmukból. Mert ha az ottani, 2 éve fo­lyó háború sem segít nekik fel­ébredni, akkor az könnyen be­következhet a még nyugodt or­szágunkban is. Akkor azok a kis budai viskók, társasházak, öröklakások, amiért egy fél meg egy egész életen át dol­goztak, romhalmazzá válhat­nak. Hát kérem, tessék mérle­gelni, hogy milyen meggondo­latlan irkafirkát támogatnak. Máté János Budapest Véradók köszöntése November 27-e a véradók napja. Ebből az alkalomból előző nap a monori városi Vö­röskereszt és a telepi 1-es szá­mú alapszervezt közösen látta vendégül a többszörös véradó­kat a polgármesteri hivatal földszinti tanácstermében. A megrendezéshez a Pest Me­gyei Vöröskereszt pályázat út­ján 5 ezer forinttal hozzájá­rult. Az aktívák már fél egy­kor rendezték a termet. Felke­rültek az abroszok, majd az ál­taluk sütött finom sütemé­nyek. A vendégek elfoglalták a helyüket. Két óra után pár perccel Puskás Imréné városi titkár köszöntötte a megjelen­teket. A Jászai téri iskola tanu­lói prózával, verssel, énekkel kedveskedtek Pellion tanárnő iskolai, vöröskeresztes titkár vezetésével. Az ünnepségen részt vett Szviatovszki And­rás megyei vöröskeresztes tit­kár, Magócsi Károly, a tanács­adó-testület elnöke, Csemus J. Alán, aki vezetőségi tagja a testületnek. Az ünnepi beszé­det Magócsi Károly mondta el. Meleg szavakkal mondott köszönetét minden véradónak nemes cselekedetükért. A ki­tüntetéseket és ajándékokat a megyei titkár adta át, kézszorí­tással köszönte meg a vér­adást és további jó egészséget kívánt. Az ajándékok mellé a szegfűt Kosa József, a Niko­lett Eszpresszó vezetője aján­dékozta. Narancs Rabi József kiskereskedő ajándékaként ke­rült az asztalokra. Hivatalos volt az ünnepségre Szabó Ká- rolyné, aki százhétszer nyúj­totta karját véradásra, így ösz- szesen 42,8 liter vérrel segítet­te beteg embertársai gyógyulá­sát. Hatvanszor adott vért Vincze József. Bekker Sán­dor, Nagy Sándor, Lengyel Jó- zsefné negyvenszer, Bakos Lászlóné, Bánhegyi Ferencné, Borbás János, Hanusfalvi Ár­pád, Roik Lajosné harminc­szor, Berenczi József, Gáspár András, Gáspár Andrásné, Ko­vács Gyula, Nagy Béla, Nagy Zoltán, Sándor László, Varga Gyula, Vári Lászlóné, Rózsa­völgyi Károlyné, ifj. Nagy Sándor hússzor, Bartalos Ti- bomé, Antal Gyuláné, Dávid István, Dengyel András, Eke Miklósné, Füri Zoltán, Gönczy Ervin, Kalocsa Ká­roly, Kissné Ábrahám Erika, Kruchió Lászlóné, Nagy Sán- domé, Sándor Pál, Sintár Ág­nes, Németh Éva, Leleszi Já- nosné, Zöldi Lajos, Verovszki György és Szőnyi Sándor tíz­szer. A véradások szervezésében Puskás Imréné fáradhatatlanul járja a környék üzemeit, lakhe­lyeit, hogy meg tudja tartani a régi véradókat, boldog, ha új véradó jelentkezik. Munkáját lelkiismeretesen látja el. Kö­szönet illet minden véradót, kívánjuk, hogy továbbra is szí­vesen adják le életeket mentő vérüket. Az aktíváknak kö­szönjük segítségüket és fára­dozásukat: az ünnepségek al­kalmával mindenki jól érezte magát. Mindenkinek jó egész­séget és kellemes karácsonyi ünnepeket kíván Puskás Imré­né városi titkár és Olasz Jó- zsefné 1. sz. alapszervezet tit­kára. Olasz Józsefné Monor HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdacímtára 1897-ból (VII.) A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Gyón Csajághy Béla dr. 734 9 8 114 24 47 3 Goldner József, Halász Kázmér 745 4 5 40 3 Halász Béla 1532 16 12 192 24 117 729 Halász Jenő, Halász A. 480 10 10 97 7 60 — Halász Zoltán, Halász Orbán 285 5 . 5 18 * 5 34 119 Kalicza Ferencz, Gyóni ev. ref. egyház 189 3 2 2 Id. Kovács András, Halász Janka 209 1 4 •1 3 Pap Zoltán 956 4 2 17 6 12 — Staudinger Lipót 1290 16 8 125 10 155 18 Strasser Béla, Strassel Francziska 728 10 8 88 10 77 8 Vartmann Vilmos 174 2 3 11 2 8 — Kakucs Nagy-Kőrös r. t. város 1392 10 6 120 6 124 Nagy-Kőrös r. t. város 160 5 3 17 2 10 — Gengeliczki György, Nagy-Kőrös r. t. város 116 2 2 3 2 1 Nagy-Kőrös r. t. város 111 4 3 27 — 8 — Lauter Mátyás, Nagy-Kőrös r. Lengyel István Nagy-Kőrös 114 2 3 7 2 3 r.t.város 150 2 2 11 4 24 — Liebner József 2046 60 18 233 46 503 48 Nagy-Körösi r.t.város 134 a 2 15 2 48 — Nagy-Kőrös r.t.város 825 8 6 34 7 II — Röczer Antal 1457 24 15 181 16 272 . --­Sur man Pál 130 4 4 14 6 10 — Szalai Lajos Nagy-Kőrös r.t.város 1131 7 5 95 3 Tolnay Lajos ■2596 65 32 314 50 361 — Lajosmizse Tamai Béla, Beretvás Zsigmond , 250 6 8 36 10 70 Balogh Balázs 100 — 1 2 — 6 — Bartai András 242 4 3 23 4 33 95 Bartal József 352 4 3 45 6 54 123 Id. Besenyei József és Benyi János 136 2 3 12 8 Özv. Bujdosó Józsefné 196 2 2 12 2 3 — Marton Gábor 129 3 3 12 4 14--„ De ák Lajos 163 3 4 14 5 — — Ifj. Durner János 136 4 4 15 3 17 2 Ifj. Fekete László 108 2 1 7 3 6 — Gajdácsy F. József 296 4 5 25 4 40 130 Bartal Márton 335 15 6 56 9 77 — Gerőcs István 114 2 3 16 5 20 — Kerekes Sándor 223 3 3 25 4 51 — Fejér István 134 3 3 10 4 57 — A földbirtok tulajdonosa A földbirtok összterülete (kát. h.) Eke Igás­szekér Szarvas­marha Ló Sertés Juh Kisjuhász Mihály Kleczly Antal és Kleczly 172 4 4 24 2 10 — Ferenc 100 2 2 8 — 3 — Kollár Márton és Nagy Sándor 118 2 3 13 3 14 — Kovács József 232 3 3 17 4 11 3 Kovács Károly 324 3 2 29 6 18 — Lázár Fábián 132 4 4 25 4 22 — Id. és Ifj. Magyar János 108 2 2 6 3 5' — Özv. Mizsei Józsefné 105 3 2 16 — 10 — Mizsei Péter 1184 13 9 157 17 33 — Nagy József 158 4 3 17 4 12 — Nagy A. László 245 3 3 16 5 8 10 Németh János 116 2 3 20 3 4 — Oláh Imre 103 2 3 17 2 33 3 Orbay Antal dr. 148 5 4 31 4 — — Odlik János 139 2 2 8 2 6 — Ötvös László Pető Anna, László, János és 325 2 2 12 4 20 — Péter 155 3 3 12 3 25 — Sáfrán János Lajosmizse 205' 2 2 8 2 10 — Sárközi János, Bartal Márton 645 6 8 92 11 60 180 Sárközi Mátyás 174 3 4 2727 5 46 60 Schwart Soma dr. 609 12 10 55 33 1678 — Sebők József 130 4 3 15 2 33 — (Folytatjuk) Mikoviny Sámuel térképe a vármegyéről Az újkori magyar térképészet egyik leg­nagyobb személyisége az 1700-ban született Mikoviny Sámuel volt 1728-ban kezdte meg az ország felmérését, kezdetben támo­gatás nélkül, de 1731-ben az uralkodó ren­deletére bekapcsolódott Bél Mátyás nagy­szabású országismertetó' vállalkozásába, az ó' feladata lett a térképek elkészítése. Gon­dosan készült a nagy munkára, 1732-ben ta­nulmányt tett közzé a térképkészítés alapel- vciról. Bél Mátyás munkája, a Notitia... nem jelent meg teljes egészében, csak a vár­megyék egy rézének leírása látott napvilá­got nyomtatásban 1745-ig, de a Pest, Pilis és Solt vármegyét tárgyaló 3. kötet 1738-ban kikerült a nyomdából. A nyomta­tásban megjelent térképek mellett Miko­viny sok lapja kéziratban maradt, kütönhö- zó' gyűjteményekben őrzik ezeket Különö­sen értékesek az Országos Széchényi Könyv­tár Térképtárában található sorozat darab­jai. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét áb­rázoló színezett topográfiai térkép mérete: 46x57 cm. Mint Bendeffy László, Mikoviny monográfusa írta: „Ez a mappa tekinthető'a terület legelső' olyan térképének, amelyen a vízfolyások szabályozatlan állapotukban lát­hatók. Feltünteti a Duna valamennyi, szabá­lyozás előtti szigetét, zátonyát, (...) a folyó holtágait is, nemkülönben a már pusztuló- ban lévő' régi árvízvédelmi töltéseket is. (...) Esetenként jelölve vannak a szántóföldek is. A térkép méretaránya — mai számítás sze­rint — 1:49ó 800. Pogány György

Next

/
Thumbnails
Contents