Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31 / 305. szám

Gróf Bánffy Miklós emléktáblájának avatása Erejét a magyarság egységére fordította A Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hiva­tala gróf Bánffy Miklós szüle­tésének 120. évfordulója al­kalmából emléktáblát leple­zett le tegnap az egykori kül­ügyminiszter, író az erdélyi református egyház főgondno­kának valamikori lakhelyén, a Reviczky utca 5. szám alatt. Tőkés István kolozsvári teológia professzor avató be­szédében azt hangsúlyozta: Bánffy Miklós minden erejét arra fordította, hogy a szétsza­kadt magyarság túlélését az egység nevében biztosítsa. Nem eszmék, izmusok, irány­zatok harcosa, hanem a veszé­lyek között sodródó magyar­ság szolgája volt. Műveltsé­gét, együttérző hívő lelkisé­gét, a kényes politikai problé­mák kezelését, lelkiismeretes felelősségtudatát és józan kö­rültekintését mind forrón sze­retett népének javára fordítot­ta. Példájának követése a je­lenkor kötelessége — mond­ta a püspök. Év eleji változások a rádióban Szombatonként pártdélelótt Rendszeres műsoridőt kap­nak a pártok januártól a Kos­suth adón — tájékoztatott Ka­tona Terézia megbízott műso­rigazgató tegnap. Szombat dé­lelőttönként, az Ismét a javá­ból című műsor második órá­jában a parlamenti és a parla­menten kívüli pártok elnöke­ié lesz a mikrofon. A sorren­det a pártatlanság jegyében sorsolással fogják eldönteni, hiszen a választási küzdelem­ben azok a pártok kerülhet­nek hátrányba, akik a műsor­sorozat elején szerepeltek — vélte a műsorigazgató. Elmondta még, hogy átme­netileg szünetel a nyelvlec­kék késő esti ismétlése, mi­vel erre a műsorszerkesztők előnyösebb, hallgatottabb mű­soridőt keresnek. Jövőre el akarják kerülni a Kossuth urh negyedik adóként való mű­ködtetését, hiszen ennek véte­li lehetőségei korlátozottak — közölte Katona Terézia. A Petőfi adón február hete­dikétől terveznek kisebb vál­toztatásokat. Dénes Gábor adófőszerkesztő elsősorban a szolgáltató jellegű műsorok bővítését tervezi, így a Szoci- oműhely szerkesztősége szer­dán és pénteken délután egy- egy plusz műsorral jelentke­zik, kedden és vasárnap pe­dig újdonságként egészség- ügyi magazinműsort sugároz a Petőfi. Bővítik a hírműsoro­kat, minden reggel 8 órakor is mondanak híreket, vala­mint ugyancsak lesz Utin- form- és Fővinform-tájékozta- tó. Tények a Magyar Honvédségről Jelentős lépések az átalakításban A hazai honvédelmi kiadások reálértékben majdnem a felére csökkentek 1989 óta, a bruttó nemzeti termékből való része­sedésük pedig 2,5 százalékról 1,88 százalékra csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem '93 című most megjelent kiadványból, amely­hez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für Lajos ebben többek között megállapítja, hogy az ország mozgósítási rendszere korszerű, az elmúlt időszakban fontos lépések szü­lettek a honvédség reagálóké­pességének javítása terén. Megkezdődött az úgynevezett gyorsreagálású, légimozgé- konyságú alegységek kiképzé­se és hozzáfogtak a honvédel­mi dandárok szervezéséhez. A kiadványból megtudható többek között, hogy az ország­ban hol helyezkednek el a gé­pesített lövész, a tüzér- és a harckocsicsapatok, illetve a harcászati repülő-, légvédelmi rakéta- és rádiótechnikai csa­patok. A Magyar Honvédség létszáma 1993 végén ponto­san 100 ezer: 13 700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52 340 sor­katona és 25 660 polgári alkal­mazott. Az adatokból az is ki­derül, hogy három éve még 143 200 volt a honvédségi lét­szám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség je­lenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjármű­vel, 1023 tüzérségi eszközzel 171 harci repülőgéppel és 39 speciális harci helikopterrel rendelkezik. Egy év alatt több mint 100-zal csökkent a harc­kocsik és több mint 400-zal a páncélozott harcjárművek szá­ma. Jelenleg már csak a harc­kocsik száma haladja meg a nemzetközi szerződésben rög­zített 835-ös plafont. Miután évek óta csak nomi­nálértékben növekszik a hon­védség költségvetése, ezért a fejlesztésre egyre kevesebb jut: 1990-ben még a hadikia­dások 19 százaléka, addig az idén már csak 7,6 százalék ju­tott korszerűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék len­ne. Végezetül a kiadványból azt is megtudhatja az olvasó, hogy jelenleg 30 magyar kato­na vesz részt az ENSZ béke- fenntartó tevékenységében. Legtöbben, tizennyolcán Mo- zambikban, hatan Kuvaitban, öten Angolában szolgálnak, míg egy katona Grúziában tel­jesít szolgálatot. Több fogyott a valutából November végéig 383 millió úgynevezett turistadollárt (mintegy 38 milliárd forint) váltottak ki valutaalapjukra a magyar állampolgárok, 110 miliő dollárral többet mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bank­nál elmondták, hogy mintegy 2 millióan éltek ezzel a lehe­tőséggel. Ez azt jelenti, hogy az igénybevevők az éves 350 dolláros keretükből nem egé­szen 200 dollárt használtak fel. Tavaly egész ében 344 mil­lió dollárt adtak az egyéni va­lutakeret terhére. A rekordot valószínűleg továbbra is az 1989-es tartja 450 millió dol­lárral. Annak az évnek no­vemberében korlátozták 50 dollárra az éves keretet, és ezt az intézkedést 1992. júni­A pártok a választásokról Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került javaslatáról kérdezte tegnap a távirati iroda a parla­menti pártok vezetőit, misze­rint Göncz Árpád a jövő évi választások időpontjáról előze­tesen konzultáljon valameny- nyi, a parlamentben képviselt párt vezetőjével. Kulin Ferenc, MDF-frakció- vezető, a párt alelnöke termé­szetesnek tartja a Fidesz-veze­tő ezen igényét. Surján László KDNP-elnök elmondta: egyetért az Orbán- féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köz­társasági elnök ne kívánna sa­ját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Szabó János, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke úgy gon­dolja, a demokrácia akkor mű­ködik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Petői Iván, az SZDSZ elnö­ke elmondta: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági el­nök konzultációkat folytas­son, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád és Boross Péter kinevezése előtt megkezdte. Horn Gyula MSZP-elnök szerint is Orbán Viktor nyitott kapukat dönget. A Fidesz dorgálja a MIÉP-et Módosul a családjogi törvény Ne döntsenek nélküle Magyarok Világszövetsége felhívása Gyűjtés a Délvidéknek A Magyarok Világszövetsége a közelmúltban létrehozta karita­tív bizotságát. A testület a vaj­dasági Vox Humana Emberba­ráti Szolgálattal és a horvátor­szági magyarok szervezeteivel együttműködésben gyűjtést kez­deményezett a súlyos helyzet­ben lévő vajdasági és horvátor­szági magyarok megsegítésére — tájékoztatott tegnap a bizott­ság. Közölték: olyan pénzalapot szeretnének létrehozni, amely hatékonyan mobilizálható és le­hetővé teszi életfontosságú cik­kek gyors beszerzését, raktáro­zását és elszállítását. A pénzbe­li adományokat a Magyarok Vi­lágtalálkozója — a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány­nak a Kereskedelmi és Hitel Bank Rt.-nél (Budapest, 1051 Arany János utca 24.) vezetett, Caritas Hungáriáé elnevezésű, 216-27473-7007 számú forint, illetve OKHB HU HB Magya­rok Világtalálkozója — Magya­rok Világszövetségéért Alapít­vány Caritas Hungáriáé 401- 927900216941 számú deviza- számlájára várják. Kérik, hogy a csekkre a fenti szöveget és a számlaszámot írják rá. A karita­tív bizottság szívesen fogad ter­mészetbeni adományokat is. A felajánlásokat a Magyarok Vi­lágszövetsége karitatív bizottsá­gánál kell bejelenteni. (A szer­vezők: Jeszenszky Melinda, tele­fon: (60)-324-424, illetve a (36)-(60)-324-424. Vashegyi László, Bp., 1068 Benczúr utca 15., telefon: 268-1055, 268-1056, 268-1057, 268-1059. fax: 268-1054, 269-9952. A Fidesz sem most, sem a jö­vőben nem tud elképzelni po­litikai együttműködést szélső­séges politikai párttal. így a leghatározottabban kijelent­hetjük, hogy a Csurka István nevével fémjelzett szélsőjobb- oldali törpepárttal sem lehet szó semmiféle kapcsolatról — jelentette ki Deutsch Ta­más, a Fidesz alelnöke Csur­ka Istvánnak, a MIÉP társel­nökének egyik nyilatkozatára reagálva tegnap. Ismeretes, Csurka István egy szerdai saj­tótájékoztatón a MIÉP Fi­desz iránti érdeklődését tükrö­ző' kijelentést tett. — A Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint vezetői nyugodtan másfelé fordíthat­ják tekintetüket, s nem kell a Fidesz érdekesnek tűnő belső ügyeivel foglalkozniuk — tet­te hozzá Deutsch, majd kü­lön is felhívta a figyelmet: a jelenlegi politikai uborkasze­zonban kár volna felnagyíta­ni az újabb Csurka-jelensé- get. A ftdeszes politikus aránytévesztésnek nevezte, hogy az alig fél százalékos is­mertséggel rendelkező párt vezetői az utóbbi időben jó­val nagyobb teret kapnak a tö­megtájékoztatásban, s ennek révén igyekszenek felhívni magukra a figyelmet különfé­le szenzációsnak tűnő kijelen­tésekkel. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt módosító tör­vénytervezet alapvető célja, hogy a gyer­mek, mint autonóm személyiség számára biztosítsa annak lehetőségét, hogy aktívan részt vehessen a sorsát érintő kérdések el­döntésében, a mindennapok problémáitól kezdve a pályaválasztásig vagy akár a szü­lői ház elhagyásáig. Ezt Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára nyilatkozta azzal kapcsolatban, hogy tegnap a kormány előterjesztést hall­gatott meg a családjogi törvény módosításá­ról. A helyettes államtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy az ENSZ közgyűlése 1959. novem­berében elfogadta A gyermek jogairól szóló nyilatkozatot, majd megszületett a Gyer­mek jogairól szóló egyezmény. Az utóbbi — többek között — rögzíti, hogy a gyer­meknek joga van a saját személyazonossá­gának tiszteletben tartására, a szociális biz­tonságra, a családban történő nevelkedés­re, arra, hogy minden őt érintő kérdésben szabdon kinyilváníthassa véleményét. A módosított törvényszöveg leszögezi: a törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jo­gait biztosítva kell eljárni. Alapvető új ren­delkezés az is, hogy a szülőknek biztosíta­niuk kell, hogy az ítélőképessége birtoká­ban levő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthas­son. A gyermek véleményét — korára, érettségére figyelemmel — tekintetbe kell venni. Taxiórák lesznek, blokád nem A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége főtit­kárának nincs tudomása ar­ról, hogy taxisok egy része blokádot tervezne a jövőre kötelezővé tett számlaadó taxiórák beszerelésének el­húzódása miatt. Peredi Pé­ter tegnap elmondta: a meg­hosszabbított, január 15-ei határidőig a személyfuvaro­zó vállalkozók többsége hozzájuthat a műszerekhez, így nem tartja szükséges­nek a határidő újabb módo­sítását. A taxisok közül 3 ezren még a kötelezően előírt ta- xistanfolyamot sem kezd­ték meg és az új taxiórát sem rendelték meg. Bár volt elegendő idő a felké­szülésre, a vállalkozók egy része halogatta az órák megrendelését. A műszerek beszerelését hátráltatta, hogy a gyártók kapacitása — vállalásaikhoz képest — szűkösnek bizonyult. Rá­adásul a taxisoknak biztosí­tott 30 ezer forintos kedvez­ményt a gyártóknak kellett hitelezniük, az összeg ellen- tételezését ugyanis az adó­hatóság nem biztosította számukra azonnal. A jövő évi tevékenység végzéséhez december 31-ig új taxisvizsgát is kellett tenni­ük a vállalkozóknak. Az elő­készítő tanfolyamokon eddig 12 ezer 400 vállalkozó vett részt, akik közül 7600-an si­keresen teljesítették a vizs­gát. Januárban azonban még azok is fuvarozhatnak, akik az első fordulóban nem felel­tek meg valamelyik tantárgy követelményeinek, ám a pót­vizsgákat a hónap végéig le kell tenniük. Külügyi segély Kárpátaljának A Külügyminisztérium kétmil- Szergej főosztályvezető-he- lió forint értékű gyorssegély lyettes elmondta: humanitári- kiutalásáról döntött a kárpátal- us segélyszállítmányt állíta- jai árvízkárosultak támogatásá- nak össze, főként ruhaneműk- ra. A döntést ismertetve Szűcs bői és élelmiszerekből. Zárjegyek január 1-jótól Fél év türelmi idő a kiskereskedelemben Az előzetes várakozásoknak megfelelő mennyiségben igé­nyeltek a vámhatóságtól zárje­gyeket a január elsejétől ezek használatára kötelezett gyár­tók és importőrök — nyilat­kozta Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője. Január elsejétől a nagyke­reskedelmi forgalomban már csak zárjeggyel ellátott cso­magolásban hozhatók forga­lomba a dohányipari termé­kek, a szeszes italok és a ká­vé. Ennek megfelelően a do­hányipar több mint 65 millió darab zárjegyet igényelt a VPOP-tól. A szeszesital-gyár­tók és -importőrök összesen 12 milliónál több zárjegyre tartottak igényt a fél és egyli­teres kiszerelésű italokhoz, de az 1-2 decis palackokhoz való zárjegyekből is mintegy 1,2 millió darabot adott ki a vámhatóság. A szemeskávés csomagokra kerülő zárjegyek­ből 18,1 millió darabra tartot­tak igényt a megrendelők, míg a nescaféra felkerülő zár­jegyekből 4 milliós rendelést kellett eddig kielégítenie a VPOP-nak. A magyar zárjegy­gyei ellátott termékekkel ja­nuár elsejétől már találkozhat­nak majd a vásárlók a boltok­ban, azonban a kiskereskede­lemben még 1994. június 1-jéig árusíthatók a zárjegy nélküli jövedéki termékek is, amennyiben azokat még az idén szerezték .be a kiskeres­kedők.

Next

/
Thumbnails
Contents