Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
A Törleyek jelszava: „Jót s jól!” A pezsgő készítése maga a művészet gondolatok végett a gyár fő- technológusának, Győryné Gáti Magdolnának a pezsgőfogyasztás aranyszabályait igyekeztem felidézni. Azt, hogy a könnyű mámor, a szilveszteri derű, a kellemes élvezetek közepette sem feledkezhetünk meg a mértékletességről. A Törley Pezsgőgyárban látottak és ízleltek alapján nem lesz könnyű... Tóth Ferenc Jeles ünnepek, családi események aligha múlhatnak el pezsgőbontás nélkül: új hajók vízre bocsátásánál, új esztendő köszöntésénél pedig egyenesen e nemes ital az örökös főszereplő. Szilveszter éjszakája, a pezsgő sokadik nagy „premiere” előtt a népszerűség titkait kutattuk, kerestük a magyar pezsgőgyártás fellegvárában, a Hungarovin Rt. Törley Pezsgőgyárában. királyának készítésével. Azaz nem véletlen a szavaiból áradó hitvallás. Az alapító szelleme A Törley Pezsgőgyár épületei, üzemei a tradíciókat, veretes hagyományokat, az italhoz méltó értékeket hangsúlyozzák. A főépület előtermé- ben ott látható az alapító Törley József mellszobra: két évvel ezelőtt avatták fel. KészíNem hiányozhat a falról a pezsgő' atyjának képe sem — A pezsgő készítése művészet, hiszen maga az ital is esztétikai értékek hordozója — reagált érdeklődésünkre Győryné Gáti Magdolna, a gyár főtechnológusa. — Ám ízgazdagságával nem csupán egyetlen érzékszerven át nyújt élményt, mint mondjuk a zene vagy egy festmény. A pezsgőbuborékok szétpattanását például hallhatjuk, ezüstfehér vagy csillogó rubin színét láthatjuk, virágillatát magunkba szívhatjuk, zamatát, bukéját ízlelhetjük. Mindegyiknek kellemes a hatása. Persze csakis akkor, ha bölcs mérséklettel fogyasztjuk. Ez a titkok egyike — mondta Győryné, aki közel húsz esztendeje foglalkozik a borok tője a gyáralapító testvérének dédunokája, Törley Mária szobrászművész, akinek édesapja, dr. Törley József nyugdíjas jogtanácsos szintén ott volt az eseményen. A leleplezésnél dr. Törley Dezső műszaki doktor, címzetes egyetemi tanár mondott beszédet: ő ugyancsak az alapító testvérének unokája. A Törley Pezsgőgyár létrehozója Reimsben ismerkedett meg a pezsgőkészítés titkaival, majd a budafoki Savoyai- kastély pincéinek és birtokainak megvásárlása után 1880-tól indította az érlelést. Az első Törley-címkés palackok 1882-ben jelentek meg s kezdték meghódítani a fogyasztókat. Törley József egyébként két szakembert is hozott Franciaországból: a Francois fivérek képei ugyancsak ott láthatók a róluk elnevezett üzem falán. Természetesen nem hiányozhat az élről Dom. Pérignon pincemester képe sem, hisz nevéhez a klasz- szikus champagne-i pezsgő születése kötődik. A Törley gyárban 1905- ben már 1 millió palack pezsgőt állítottak elő, az 1910-es évekre a termelés megduplázódott. Az alapítás után nem sokkal különvált Francois- üzem közben ugyancsak szépen fejlődött, egyre többet termelt. A trianoni békeszerződés azonban mindkét üzem előretörését derékba törte, noha a gyártás töretlenül haladt tovább. A második világháború viszont a Francois-t teljesen megsemmisítette: a Törley maradt, egészen az 1951-es államosításig. Ettől kezdve a gyárat az Unicum Fi- kőrgyár, majd a Magyar Állami Pincegazdaság kezelte. Az ötvenes évek közepén új pezsgőgyárat is hoztak létre Hungária néven, nagyobb fordulópont viszont 1963-ban következett be, amikor a Törley üzemben bevezették a tartályban erjesztés Charmat-féle szakaszos technológiáját. A hazai és kelet-európai piacon nagy volt az igény az olcsóbb, de jó pezsgő iránt, ami újból meglódította a fejlődést. A Törley márkanév és címer persze változatlanul megmaradt... A mesterség fortélyai — A pezsgőkészítés során különösen fontos betartani az évszázados technológiákat — mondta a mai Törley gyár fő- technológus asszonya. — Ilyen szempontból a pezsgő- készítést már a szőlőtáblán kell kezdeni: számít a művelés módja, a szüret időpontja, a must és a bor kezelése. Nem mindegy a fajta sem: ezeijó, olasz-, és rajnai riz- ling, s néhány francia fajta a legjobb. A háromféle technológia közül a champagne-i a leghagyományosabb s ez jár a legtöbb munkával. Az a lényege, hogy ugyanabban a palackban történik a második erjesztés, mint amiben a kész pezsgő a fogyasztó asztalára kerül. A transvaise technológiánál szintén palackban történik az erjesztés, de ennek a mérete dupla az előzőhöz képest, azaz másfél literes. A seprű eltávolítása is más: a champagne-i módszernél az üledéket jégdugóvá fagyasztjuk, s azt távolítjuk el, az utóbbi esetben viszont szűrjük a pezsgőt. Törley egyébként mindig a champagne-i technológiát alkalmazta... A harmadik módszer a viszonylag ismert tankerjesztéses eljárás. Úgy alakult, hogy a Törley- ben tankpezsgőkből gyártunk legnagyobb mennyiséget, mintegy 13 millió palackot évente, míg a klasszikus palackos erjesztéssel két, két és fél millió készül. Győryné kíséretében végigjártuk az üzemet, a húszezer négyzetméter alapterületű pince egy részét: a mészkő egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít itt, ami előfeltétele a jó pezsgő előállításának. Rácsodálkoztunk az úgynevezett máglyákra, amelyek vízszintes rakatok, ahol évekig érlelik a pezsgőt. Ezt követően a palackokat rázóállványokra rakják: ezek dőlésszöge változtatható, de meghatározott mozdulatok elvégzése kell ahhoz, hogy az üledék az üveg nyaki részébe gyűljön. A laikus szemlélő számára bonyolult műveletet Légrády József mutatta be, s magyarázta el a mesterség fortélyait. Naponta rázza, forgatja a palackokat. Módunk volt megnézni az expedíciós likőrözés eszközét: ez annyit jelent, hogy itt A Törley-címer a márka védjegye Fortunát bontunk családi körben, a kedvencemet. Nem dúsítjuk borral: magában igazi a pezsgő, az adja az élményt... Név és címer A Törley Pezsgőgyárat — együtt a Francois és Hungária gyárakkal — az idén privatizálták, az új tulajdonos egy német konzorcium lett. Á „hely szelleme”, az említett tradíciók érzékelése kiváltotta belőlem a kérdést: mit szól mindehhez a gyáralapító testvérének unokája, dr. Törley József? Hisz ő már a háború idején egynyolcad részben tulajdonosa volt a Törleynek, sőt benne dolgozott. Öccsével — Törley Dezsővel — egyetemben potenciális tulajdonossárolnánk-e a gyárat? Esetleg másokkal összefogva van-e ilyen szándékunk? Nem, minket úgy kezelt az ÁVÜ, mintha nem léteznénk! Nem akarunk mi ebből ilyen vagy olyan ügyet, ám a név- és a márkahasználatért a Törley család igény tart az anyagi ellenszolgáltatásra! A Goldberger gyár és a Pick Szalámigyár örököseihez hasonlóan gondoljuk ezt. Hisz nagyapám testvére, a gyáralapító kapta a címert az uralkodótól. A tehetségéért, tevékenysége elismeréseként! Amiért mindenkori mondásához tartotta magát: „Jót s jól!” A pezsgő népszerűségének titkaitól a privatizáció rejtelmes ügyéig jutottunk. Hazamenetelem közben vidámabb A pincékben 60 ezer palackot tárolnak Mindennap kell rázni, forgatni kapja meg a pezsgő a megfelelő adalékanyagot, ami fajtajellegét, karakterét kialakítja. A töltőüzemben Gulyás Józsefiével beszéltünk, aki utolsó munkanapjait dolgozza le a gyárban, mert a jövő évtől nyugdíjas lesz. — Harminc évet töltöttem itt el mint címkézőgép-keze- lő. Szeretem a pezsgőkészítést s magát az italt is — mód- Hancsovszki János felvételei jával. Szilveszter éjszakáján ként élték meg az 1951-es államosítást: most, a kárpótlás idején vajon milyen a viszonya az egykori tulajdonoshoz? — A történtek ellenére mindig kiváló viszonyban voltam a mindenkori pezsgőgyári vezetéssel — mondta nagykátai otthonában dr. Törley József. — Az eladás folyamán azonban — reményeinkkel ellentétben — meg sem kérdeztek minket, hogy netán visszavá
