Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31 / 305. szám

Vendégeink voltak 1993-ban

Neves politikusok, közéleti személyiségek látogattak el a búcsúzó esztendőben szerkesztőségünkbe. Megtisztelték a Pest Megyei Hírlapot azzal, hogy elfogadták meghívásunkat és kifejtették gondolataikat; a beszélgetéseket a nyár közepétől rendszeresen közöltük lapunkban. Célunk, s ezt minden esetben hangsúlyoztuk, nem az volt, hogy össztüzet zúdítsunk rájuk, ellenkezőleg, olyan fórumot kívántunk nyújtani, ahol vendégeink hitelesen, tartalmi korlátozás nélkül mondhatják el véleményüket. Ezúttal — a megjelenés sorrendjében — egy-egy, úgy véljük, jellemző gondolatot idézünk fel a nyilatkozatokból.

POZSGAY IMRE országgyűlési képviselő, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke:

— Ma egyesek fanyalogva, vagy fölényeskedve beszélnek arról, aki közösséget emleget, avagy vad nacionalizmussal gyanúsítják. Erre az a válaszom: ha nemzeti közösség nem létezik, hiányzik az a hazafiságra, nemzeti elkötelezettségre, a jó tulajdonságaink megőrzésére épülő értékrend, amely a közösséget összetartja, akkor miben különbözünk a világban szerteszét élő bérrabszolgáktól...

f

/

PONGRÁTZ GERGELY, az '56-os Magyarok Világszövetségének elnöke:

— Sokan szememre vetik, hogy időnként meghatódom és sírok. Igen. de csak akkor, ha a bajtársaimról vagy a hazámról van szó. Akikért én a könnyeimet ejtem, azok megérdemlik az egész nemzet köny- nyeit. És senki ne értse félre ezeket a könnyeket, mert nem a gyengeségemet, hanem éppen ellenkezőleg, a keménységemet jelentik. Kemény vagyok, és az elveimért hajlandó lennék meghalni is.

KÓNYA IMRE Pest megyei országgyűlési képviselő:

— Csakis felelős politizálás hitelesíti a nemzeti erőket, és nem a mégoly szép elgondolások a nemzeti ösz- szefogásról. Lehet, hogy az MDF némileg megkopott a kormányzásban, de nem hiszem, hogy hitelesebbek lennének azok, akik részt vállaltak az elmúlt évtizedek egyáltalán nem nemzeti politizálásában és nevüket adták egy olyan időszakhoz, amely 1990-ben, hála Istennek, egyértelműen lejárt.

GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:

— A szocializmus évtizedeiben ebben az országban ott lett baj, ahol csináltak valamit, és ott, ahol nem csináltak semmit. Válságtérségek alakultak ki ott, környezetvédelmi szempontból is, ahol — a vas és az acél országa jegyében — megvalósultak a gigantikus beruházások, és ott is, ahol semmit nem fejlesztettek, ahol nincs vízvezeték, csatorna- hálózat.

CSURKA ISTVÁN író-politikus, országgyűlési képviselő:

— Mi magyarok soha nem leszünk egyetértő nemzet. Lételemünk az egymás iránti bizalmatlanság, a kritikus szemmel való figyelés, a pártoskodás. És mert ilyenek vagyunk, időnként arra vágyunk, hogy valami nagyot és közöset alkossunk. Voltak a történelmünknek olyan pillanatai, amikor ez sikerült, anélkül, hogy valaki ezt szorgalmazta volna. Példa erre az ötvenhatos forradalmunk is.

' ßf *

f\

SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke:

— Szárszón többek között arról beszéltem, hogy a nemzeti kultúra ápolása és terjesztése előfeltétele az egyetemes kultúrához való kötődésünknek. Károsnak tartom az olyan modernizációt, amely kizárja a nemzeti értékeket, mert az egyetemes kultúra értékeit is csak akkor tudjuk befogadni, ha van hová. Elmondtam, hogy minden ország, minden társadalom legfőbb talpköve a tiszta erkölcs.

JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter:

— A nemzet az elmúlt három évben példás türelemmel viselte — talán öntudatlanul is — a nehéz, népszerűtlen intézkedéseket. Egyfajta hallgatólagos támogatást adott. Remélem, a teljesítményt is mérlegelve meglepetést fog okozni a választáson, s a nagyon sokszor leírt, a külföldi sajtóban is szerény népszerűségre ítélt MDF rácáfol a közvéleménykutatás következtetéseire.

SZŰRÖS MÁTYÁS, az Ország- gyűlés alelnöke:

— Jómagam rendre azt tapasztalom, a magam példáján is, hogy ha ma valaki Magyarországon megvallja hazafias érzéseit, bizonyos körökben megütközést vált ki. Holott: joga van ehhez bárkinek. Engedtessék már meg ez annak is, aki úgy ítéli meg: igenis, a magyarság önazonosságát erősíteni kell, a szülőföld iránti elkötelezettséget, szerete- tet tudatosítani kell.

SZENDREI LÁSZLÓ, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára:

— Ha minden fiatal tisztában lenne a demokrácia, a haza és a hatalom fogalmával, többet mondana számára a nép, a nemzet, a hazaszeretet kifejezés is. Ennyi „politikát” meg kell engedni, sőt, meg kell követelni a magyar honvédségben, mert nem vakon kell a hazát szeretni és védeni, hanem elkötelezetten, tudatosan.

fi 1lmm ^

SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: ,

— A gazdasági fölény megőrzése és növelése célunk kell legyen, mert ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy a magyarság érdekeit határainkon innen és túl érvényesítsük. A pénzügyi műveletek ugyanazok New York-ban, Londonban, Tokióban és Budapesten, vagyis mondhatjuk, hogy nemzetköziek, de a gazdaságpolitikánknak, amelynek a pénzügyeink csak egy részét jelentik, igenis nemzetinek kell lenni.

BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter:

— ...eddig egyetlen bűnös sem kért bocsánatot. Egyedül az orosz elnök, Borisz Jelcin követte meg a magyarokat, pedig a legnagyobb vérengzések elkövetői nem az oroszok voltak, és az sem valószínű, hogy a terror hazai irányítói minden esetben szovjet nyomásra cselekedtek...

A politikai felelősséget viselők bűnösségét sokkal nehezebb bizonyítani, mint a végrehajtókét.

KESZTHELYI FERENC váci megyés püspök:

— Mi azt mondjuk: figyeljétek, hogy az elmúlt három-négy év alatt kik voltak azok, akik hitetekkel, az egyház céljaival összhangban szavaztak, tevékenykedtek, s őt jelöljétek, támogassátok, rá szavazzatok. Aki pedig ellenkezőképpen cselekedett, ne kapjon egy katolikus hívőtől sem szavazatot... Kétségtelen: súlyos bűnt követ el az, aki a haza sorsával nem törődve passzív ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.

CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője:

— A lelkekre leginkább az egyházi tanítás képes hatni, és csak ezen az úton lehet erősíteni a két nemes alapeszmény, a szeretet és a szolidaritás tudatát. Ha ez sikerül, akkor a gazdaságban is kevesebb lesz a harácsolás, az adócsalás, a szerződésszegés, vagyis mérséklődnek a gazdaságot, végső soron a társadalmat sújtó anyagi károk.

INCZÉDY JÁNOS, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke:

— Nemcsak történelmi hagyományaink szólnak a megyerendszer mellett, a közigazgatás középszintje, a területi önkormányzatok mindenütt megtalálhatók a fejlett nyugati országokban is. Csakhogy azokban nem felülről szabják meg a feladatokat, s adják hozzá a pénzt, hanem maguk a polgárok, a települések szövetkeznek egy-egy erejüket, hatáskörüket meghaladó feladatra.

SKULTÉTY SÁNDOR köztársasági megbízott, címzetes államtitkár:

— Olyan csodálatos a magyar nyelv, igazán nem okozhat gondot a szavak értelmezése. A képviselő olyan személyt jelent, aki képvisel valakit, vagy valakiket. Ha egy képviselő nem jár el a képviselő-testület üléseire, akkor vajon képviselőnek nevezhető? Aligha.

(Erdúsi Ágnes és Vimola Károly felvételei)