Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK 5 Nem elég keseregni Panasz, panasz, panasz. Panaszkodik — nem vitatom, időnként jogosan — a pedagógus, a műszaki szakem­ber, a vállalkozó, a szakmunkás, hogy milyen nehéz a megélhetés. A beszélgetések során azonban számtalan­szor kiderül: a nyáron Olaszországban üdülhetett a csa­lád; új bútort vásároltak a régi megunt helyett; régi ko­csijukat most cserélték egy nyugati márkájúra. Hogy van az — merült fel bennem a kérdés —, hogy azok zokszavát sokkal ritkábban lehet hallani, akik a kis nyugdíjukat alaposan be kell, hogy osszák ahhoz, hogy még a hónap végére is maradjon? Vagy a nagycsaládosok, ahol a gyerekek szinte havonta növik ki a ruhát és „eszik” a cipőt, amelyek pótlása manap­ság igencsak tetemes összeg. Nekik biztosan nem tel­lett több ezer forintos karácsonyi ajándékra, de köny- nyen lehet, hogy mindezek ellenére bensőségesebb, szeretetteljesebb, örömtelibb volt számukra az ünnep. Vagy ott vannak azok az idős emberek, akikkel az utóbbi hónapokban ismerkedtem meg. Az egyikük ép­pen nemrégiben nyert egy borversenyen. ígéretes volt az ifjúsága, egyetemre készült, de abból semmi sem lett, mert a harminchat holdon gazdálkodó apját kulák- nak kiáltották ki. Ekkor hozzájutott — ismeretség se­gítségével — egy svájci ösztöndíjhoz, de mire a hely­színre ért, protektorát letartóztatták, így aztán ő sem ta­nulhatott. Elhelyezkedett egy ottani gazdánál, aki meg­becsülte kitartásáért, szorgalmas munkájáért. Megis­merkedett egy gazdag amerikai lánnyal, nagy volt a szerelem, mégis úgy döntött, hogy hazatér. Már a ha­tárnál letartóztatták és utána is többet volt börtönben, mint szabadon. De talpra állt, pedig sohasem volt szí­vesen látott ember egyik munkahelyen sem, örült, ha segédmunkásként alkalmazták valahol. Nem hagyta magát, mindig újra és újra kezdte. Még most is, nyug­díjasán a visszakapott kis földecskéjén. És a most majd nyolcvanéves néni, aki nemrégiben adta ki önéletrajzi regényét. Megélte az első és máso­dik világháborút is. Szenvedett, nélkülözött eleget, s igen beteg férje mellett ma sincs könnyű dolga, igaz, sokat segít három kedves, gondoskodó gyermeke is. Aztán az a nyolcvanéves házaspár, akik a hatvané­ves házasság ideje alatt és előtte is sok mindent megér­tek. Mindketten népes családból származtak, nagy sze­génységben éltek, de mindig megtalálták a bajból a ki­utat, s most is bizakodóak. Vajon honnan vették ezek az emberek mindezekhez az energiát, a hitet? Miért van az, hogy a mostani fiata­lok és középkorúak olyan könnyen feladják? Persze jobb lenne sokkal jobban élni, ki ne szeretné? Az azon­ban, hogy egy ünnepnapon nem tudunk sokezret költe­ni szeretteinkre, még nem ok erre a mostanában tapasz­talható igen nagy aggodalomra. Talán tanulnunk kellene anyáinktól, apáinktól, s ke­resni —- siránkozás helyett —, mint ők tették, hogyan válthatjuk sorsunkat jobbra és azért minden lehetőt megtenni. Arpási Mária Szilveszterkor ajánlatos korhelylevest fó'zni, amit érdemes füstöltcsülök vagy sonkakockákkal gazdagítani. A sziget- szentmiklósi húsüzemben felkészülnek a várható kereslet kielégítésére — természetesen nem csak a korhelyek miatt Erdó'si Agnes felvétele Nem kerültek meg a szigetszentmiklósi kutyák A Bogáncs tiltakozik Kutyamaffia Szi- j> getszentmiklóson, / (j /tje \ avagy hová tfín- nek a fajkutyák? című december 11-én meg­jelent cikkünkben Síró At- tiláné szigetszentmiklósi lakos panaszolta el faj ku­tyája eltűnését. Állítása szerint, a megszökött spá­nielt a Bogáncs Bt. munká­sai gyűjtötték be, s mint mondta, erre tanúi is van­nak. Az ügyben nyilatkozott Friwaldszky Márta, a Fehér­kereszt Állatvédő Liga elnö­ke, aki a Bogáncs Bt.-hez kapcsolódó más esetekről is említést tett. Erre válaszul Garádi Géza, a Bogáncs Bt. ügyvezetője levéllel fordult lapunkhoz, s cáfolta az állí­tások zömét. Később szemé­lyesen is elmondta észrevé­teleit: — A kutyák november 9-én gazdáik figyelmetlen­sége miatt tűntek el. Egy hölgy jelentkezett szemtanú­ként. November 24-én való­ban három nagy testű keve­rék kutyát fogtunk be. Ezt mi is tanúkkal bizonyíthat­juk — mondotta Garádi Gé­za. Kerestem a gazdáikat, de mivel semmit sem tud­tam meg, a kutyákat munka­társammal felraktuk az autó­ra. Az egyik helyen, ahol kérdezősködtem, egy hölgy érdeklődött az állatok továb­bi sorsáról, hogy az esetle­ges jelentkező gazdákat érte­síteni tudja. Az autóban tényleg volt már egy kutya — leadója neve, címe ná­lunk van —, de ez is keve­rék. Tehát a cikkben megne­vezett kutyákat mi nem lát­tuk. Sőt, lehet, hogy ezek az állatok még ma is vala­hol kóborolnak. Vállalatunk Szigetszentmiklóson heten­te egyszer másfél-két órán át gyűjt be kutyákat. Törvé­nyesen — az önkormányzat­tal ugyanis szerződés van, a hatóságoktól pedig hiteles engedély. A begyűjtött ku­tyákat a dunavarsányi telep­re szállítjuk, ahol 8, illetve 14 napon át vagyunk kötele­sek tartani. A fent említett esetben a gazdák nálunk 20 nappal később érdeklődtek. Általában 8 napnál tovább tartjuk az állatokat, és csak akkor altatja el valamelyikü­ket is a dunavarsányi, e jog­körrel megbízott állatorvos, ha az már elkerülhetetlen. A tetemeket a tököli köz­ponti ÁTEV-telepre visszük. Rendelkezünk altatópus­kával is, de csak kivételes esetben használjuk — foly­tatta Garádi Géza. Ennek a használatára illetékességi te­rületünkön van jogunk. Ezekhez tartozik Solymár, ahol az előző cikkben emlí­tett eset történt. A gyógy­szereket a hatósági jogkör­rel megbízott állatorvos ké­szíti el és adja ki nekünk. Egyébként a munkánk célja az, hogy a közterülete­ken az embereket kóbor ku­tyák ne fenyegessék — szö­gezte le az ügyvezető. — Emellett az is érdekünk, hogy a gazdák megtalálják elveszett állataikat. Itt azt is meg kell említeni:, sajnos a kutyatulajdonosok nem őr­zik eléggé figyelmesen ked­venceiket. Lapunkban megszólaltak mindkét oldal képviselői, bi­zonyítva a maguk igazát. Homlokegyenest ellentétes érvek védelmében szemta­núk sokaságát sorakoztatták fel. Konkrét tények vagy csak hamis vádak ezek? Az állatvédő egyesületeknek panaszlevelekkel megtelt irattartóik vannak, a Bo­gáncs Bt.-hez pedig, az ügy­vezető állítása szerint, sorra érkeznek a köszönő leve­lek. Véletlen ez, vagy mint az ügyvezető állítja, az el­lentétek elkerülhetetlenek? Itt egy régi közmondás jut eszembe: nem zörög a ha- raszt, ha a szél nem fújja. Az viszont egyértelmű: fon­tos, hogy a településeken minél kevesebb kóbor ku­tya legyen. Tehát erre oda kell figyelni. Azt is tudni kell persze, hogy nem min­den kóbor kutya gazdátlan is egyben. Azért jó lenne, ha minél több becsületes megtaláló is akadna köz­tünk. Sajnálatos, a cikkben említett kutyák a mai napig nem kerültek elő. (ljubka) Javult a diszkontáruházak színvonala Ebrendelet Továbbra is a Duna Füszért vezet Meghatározó jellegű tulajdonosváltás történt a megyei diszkontüzleteknél: bár továbbra is a Duna Füszért Rt. monori bázistelepe a meghatározó a térség ellátásába)!, a többi raktáráruház is kft., illetve bt. formában működik. Ez a tulajdonosváltás határozottan pozitív irányú válto­zást indított el a megyei diszkontüzletek tevékenységé­nek színvonalában — állapította meg Röss Istvánná, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Pest megyei szakembere annak a vizsgálatsorozatnak a lezárásakor, melyet egy ta­valyi, hasonló céllal kezdeményezett szemlekörút kedve­zőtlen tapasztalatainak az újbóli ellenőrzésére végeztek el. Tulajdonképpen három na­gyobb város, Manor, Cegléd és Vác büszkélkedhet azzal, hogy ott az 51 százalékban külföldi tulajdonrészesedés­sel működő belga—magyar vegyes vállalat, a Duna Fü­szért Rt. kirendeltséget tart fent — állapítja meg a fenti szemlekörút eredményeit ösz- szegző jelentés. A büszkélke- désre az adhat okot ennek a cégnek, hogy — együtt a me­gye többi, főként kft. és bt. formában működő diszkont­boltjával — határozottan jó irányban változtatott üzleti tevékenységén, javult az el­látás színvonala. A költségek ára Ennek a megállapításnak a súlyát növeli az, hogy a fen­tiekkel párhuzamosan fő­ként a megnövekedett fenn­tartási költségeket vállalni nem bíró egységek kénytele­nek voltak megszüntetni te­vékenységüket. Szomorúan tapasztalták a helybéliek pél­dául, hogy — a fenti okok miatt — bezárt a szigetszent­miklósi Délker-diszkont. A tavalyi vizsgálati ered­mények azt mutatták, hogy elsősorban a lejárt minőség- megőrzési idejű élelmiszerek tárolása és értékesítése, az import élelmiszerek engedé­lyeztetése, illetve a külföld­ről származó kozmetikai és háztartásvegyipari termékek magyar nyelvű minőségtanú­sítvánnyal történő ellátása terén volt a legtöbb hiányos­ság. Csak engedéllyel Ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban idén a felügye­lők már azt jegyzőkönyvez­hették, hogy a megyei disz­kontboltokban jelentősen csökkent az engedélyezés nélkül árusított élelmiszerek száma, javult a jelölés szín­vonala, s nagyságrendekkel lett kevesebb a minőségme­gőrzési tanúsítvánnyal tárolt élelmiszerek mennyisége. Utóbbi pozitív irányú válto­zás egyrészről a kereskedel­mi egységek üzletfelfogásá­nak, a gondosabb munkavég­zésnek, másrészről s nem utolsósorban a a felügyelő­ség gyakori ellenőrzésének köszönhető. Örömmel tapasztalták a felügyelők például azt is, hogy a megyei diszkontbol­tokban jelentős arányban csökkent az importból szár­mazó termékek aránya, s ez­zel szemben nemcsak meny- nyiségben, de minőségben is javultak a hazai termékek, s korszerűsödött a csomago­lástechnika is. Ez utóbbi két tényező egyértelműen piacké­pesebbé tette a hazai élelmi­szer-, és vegyipari terméke­ket. Hasonlóan kedvező ta­pasztalatokat szereztek a szakemberek a diszkontbol­tokban árusított élelmisze­rek minőségével kapcsolat­ban. Lejárt árut már csak az édességek, a fűszerfélék, és a kávéféleségek között talál­tak a felügyelők. Védik a fogyasztót Új árucikként fedezték fel a szakemberek a diszkontbol­tok polcain a húsféleségeket, a szárazárukat. Ezek olyan áruféleségek, állapították meg a szakemberek, melyek tárolásához ma még nem biz­tosítottak a kedvező feltéte­lek a diszkont jellegű boltok­ban. A legtöbb ugyanis ele­ve rossz hűtőkapacitással rendelkezik, s védtelenek a rágcsálók s rovarok ellen. A fogyasztók egészségének megóvása érdekében a fel­ügyelet az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálattal és a Kereskedelmi és Minőségellenőrzési Inté­zet munkatársaival közösen folytatott vizsgálatokat java­sol. A fentieket összegezve, s alapul véve azt, hogy a kiske­reskedelem egyik fő szállító­jává újabban a diszkontraktá­ráruházak léptek elő, a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség kiemelt feladatának tekin­ti a nagykereskedelmi forga­lom folyamatos ellenőrzését. M. É. i ™ A Sok a gond az elbitan- t ! golt, szabadon hagyott Wj/ I , kutyákkal. Félelemben ' .; - tartják a községek, váro­sok lakóit. Ezért határozott úgy nemrégiben Sóskút Község Ön- kormányzatának képviselő-testü- lete, hogy megpróbál rendet te­remteni ebben az ügyben. A problémák megszüntetése érdekében tehát a következő ren­delkezés lép érvénybe a jövőben: Aki a kutyáját kóborolni hagy­ja, vagy belterületen felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyezi el a ház bejáratán a hara­pós kutyára utaló megfelelő fi­gyelmeztető táblát: háromezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. Azok ellen, akik ezt a ren­delkezést nem tartják be, szabály­sértési eljárást indítanak. Emlékmű a váci parkban Mint arról már lapunk több számában hírt ad­tunk; Vácott méltó em­lékművet akarnak állíta­ni a II. világháború áldozatainak emlékére. Erre a célra több hely­színt jelöltek ki, hogy azután a legmegfelelőbbet választhassák a lakosság véleményének isme­retében. A közvélemény megis­merése és a helyszínvizsgálatok eredményei alapján a napokban döntött a szobor felállításával foglalkozó kuratórium. Határo­zatuk szerint az emlékművet a postaparkban kell elhelyezni, a városközpont e népszerű teré­nek egyidejű rendezésével is egybekötve a munkálatokat. A megvalósítás határideje a költsé­gektől függ. Eddig közel egymil­lióforint gyűlt össze, jórészt köz­adakozásból. Az emlékmű meg-, alkotásával Melocco Miklós szobrászművészt szándékoznak megbízni.

Next

/
Thumbnails
Contents