Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-30 / 304. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK Dunaharaszti túljutott az első körön Az árverés reggelig tartott Megyénkben az elsők között Dunaharasztiban fejezték be a kárpótlásra kijelölt földek árverezését. Dr. Surányi János, a település földrendező bizottságának elnöke számolt be arról, hogy miként zajlott le december elején a községben az első körbe tartozó harmadik földárverés. — Dunaharasztin a kárpótlásra kijelölt valameny- nyi föld elkelt. Akik az első körben nem jutottak területhez, illetve még maradt kárpótlási jegyük, azok a jövőben mire számíthatnak? — A második körben korlátozás nélkül bárki vásárolhat földet. Bár Dunaharasztin egyetlen koroná- nyi állami földterület sincs, ha a volt kertészeti egyetemi tangazdaság földjeit kijelölik, akkor a helybéli lakosok is elmehetnek majd a Péteri- majorba, vagy a Taksony-erőspusz- tai földekre licitálni. Attól függően, hogy a település melyik részén laknak, hiszen mindkét terület tőlünk egyenlő távolságban: hat kilométerre fekszik. — Körültekintően készítették-e elő az árverést, és tájékoztatták-e előtte a lakosságot? — A földrendező bizottság a földkiadó bizottsággal,iUetve a Kis-Duna szövetkezettel egyetértésben tisztázta az előző árverésen tapasztalt rendezetlenségeket. Az árverés kihirdetése pontos volt, időben megjelent. Előtte bizottsági ülést és lakossági fórumot is tartottunk. A bizottsági ülésen egyébként meglepetés ért bennünket, a soroksári árverés résztvevői közül né- hányan ugyanis halasztást akartak kicsikarni. A bizottság azonban az árverés megtartása mellett döntött. A következmény az lett, hogy a Soroksáron megkezdett árverést szakították félbe. Teljesült tehát azon nem helybéliek kívánsága, akik mindkét helyen földhöz akartak jutni. Meg kell említenem azt is, hogy az árverés reggelén betörtek a művelődési ház büféjébe, nyilván azzal a szándékkal, hogy ha másképp nem megy: így provokálják ki az árverés elhalasztását. Az akció sikertelen volt, néhány órás késéssel ugyan, de az árverést mégis megkezdtük. Ezer tárcsát osztottak ki — Hányán vettek részt az eseményen ? — Sejtettük, hogy jóval többen lesznek, mint az előző két árverésen. Több mint ezer tárcsa került kiosztásra, s ez az áprilisi tárcsaszámnak a tízszerese, a szeptemberinek pedig a kétszerese volt. Ez persze nem azt jelentette, hogy az árverésen ezer ember jelent meg, a meghatalmazások révén ugyanis némelyek húsz tárcsával is rendelkezhettek. — Meddig tartott, és hogyan zajlott le az árverés? Volt-e komolyabb összetűzés ? — Az árverés hetvenkét órán át tartott, s az adatok felvétele csak a harmadik napon dél körül fejeződött be. Mi — földrendező bizottság — azt ajánlottuk, hogy a három nagyobb táblát egyezséggel osszuk meg a helybéliek és a nem helybéliek között, valamint mindkét érdekcsoportnak tartsunk fenn nyílt licitre is területeket. A helyiek között úgy akartuk létrehozni az egyezséget, hogy a kis összeggel rendelkezők egyenlő arányban kapjanak a földből, a nagy összegű értékpapírok tulajdonosai pedig értékarányosan osztozzanak. A felkínálható 1216 aranykoronából a helybéliek részére 674 aranykoronát tartottunk fenn egyezségre. A nem helyben lakók képviselői csak a harmadik napon, dél felé érkeztek még, akkor ülhettünk le velük tárgyalni. Ők ugyanis részt vettek az egy időben zajló pesterzsébeti és soroksári árveréseken is. Az alku eredményeként végül is a helyiek részére 760 aranykoronát tarthattunk meg, s ez a kijelölt mennyiség mintegy kétharmada volt. Ennek az alkunak az volt az ára, hogy fel kellett adnunk a nyílt licitre kijelölt részt, és le kellett mondanunk a csatorna partvonalának kétharmadáról. Sürgetett az idő A megegyezés késése, és az előzetes tervek módosulása a földrendező bizottságnak rendkívüli nehézségeket okozott, a nem helyben lakók felkészületlensége bizonytalanságban tartott mindannyiunkat. Az árverés vezetője természetesen egyre inkább sürgette az árverés megkezdését, ám erre csak este nyolc órakor kerülhetett sor. Az első nagy tábla árverése az egyezség megtartásával zajlott le. A kiadási sorrendben azonban a nem helyben lakóknak nem sikerült megegyezniük. A következő táblák árverezése emiatt veszélybe került. Ezt követően választottam az eredeti elképzelésen, és felcseréltem az árverés sorrendjét. Az erdő felkínálására tettem javaslatot. A 115 aranykoronás, egészen fiatal, telepített akácosra végül százfős tulajdonközösség jött létre. ;— Egy aranykoronáért mennyit adtak az árverésen — Az erdőből csak 20 koronányi kelt el nyílt licittel. Mivel az árverésen nem nyílt licitálással adtuk el a földek jelentős részét, az egyezség nyomán egy aranykoronáért a névértéket: ezer forintot adtak. Az 1216 aranykoronából összesen huszonnyolc koronányi kelt el magasabb áron: 7, 9, 15, illetve 30 ezer forintot adtak értük. Az előző árverésből kimaradt egy 7 korona 6 filléres ipari terület, s mivel ez a földrészlet a vételi ár sokszorosáért is értékesíthető, ezért valakinek megérte, hogy 30 ezer forintot adjon érte aranykora, "oként. Tu lajdonsza. ladásra várva — Hogyan zárult az árverés ? — Az árverést csak reggelre sikerült befejezni, rendkívül feszült, idegőrlő állapotban telt az éjszaka. A teljesen szabályosan lezárt árverés után, a nem helyben lakók egy csoportja váratlanul még visszajött, a jegyzőkönyvet ezért nem tudtuk időben lezárni. Ez az incidens hátrányosan érintette a helybélieket, ugyanis amikor a résztvevők még nagyobb számban voltak jelen, kihirdettem, hogy az elszámolás pénteken lesz. Bár sokan eljöttek aznap, mégsem számolhattak el, mert a nem helyben lakók között a kiadási sorrend egyezsége nem akart létre'önni. Az árverési csoport végül is a következő hét elején számolt el az értékpapírokkal, úgy, hogy a pesterzsébeti árverezésre igyekvők soron kívül kapták meg a papírjaikat. A földrendezőbizottság munkája ezzel még mindig nem ért véget, most következik a tulajdonbaadási eljárás, valamint a parcellázás: az útnyí- tások, illetve a kiadás irányának meghatározása. A bizottság feladata lesz az is, hogy ellenőrizze: gondoz- zák-e a földeket új tulajdonosaik. T. Á. A könyv, amiből nem lett ajándék Már csak néhány nap volt karácsonyig, amikor eszembe jutott, hogy kis barátomnak, ismerőseim tízéves Robi fiának elfelejtettem ajándékot vásárolni. Nyakamba vettem hát a várost. A feladat nem volt egyszerű, a lázasan vásárló tömeg szinte sodort magával. Megörültem hát, amikor az egyik könyvsátorban megpillantottam May Károly két kötetét: az Olajkirályt és a Bosszút. Emlékeztem rá, milyen élvezettel olvastam kislánykoromban a padláson, az édesapám katonaládájában megtalált — a még az. ő gyerekkorából származó — papírkötésű könyveket. Nem tudtam betelni Winnetou és Old Shatterhand hőstetteivel, s arra gondoltam, így lesz ezzel Robi barátom is. Megvásároltam hát a köteteket, s miközben hazafelé bumliztam, arra gondoltam: milyen jó, hogy a Fátum-Ars Kiadónak eszébe jutott e műveket megjelentetni. Most, hogy a gyerekek nagy része már szinte teljesen leszokott az olvasásról — a televíziót és a videót bámulják egész nap —, talán az ilyen, vagy hasonlóan kalandos történetek a könyv mellé ültetik őket. Alig vártam, hogy hazaérjek, hogy bele-belenézzek szerzeményeimbe, s felidézzem a régi hangulatot. Örömem azonban nem tartott soká. Éppen ahol kinyitottam, mindjárt találtam egy szarvashibát: „megelégedetteb” (egy ,,b”-vel). A nyomda ördöge, gondoltam, és olvastam tovább. A későbbiekben azonban rá kellett jönnöm, hogy mindez nem lehet véletlen. Egyszer ugyan előfordulhat, hogy lemarad a második „p" betű az épp („ép” akkor) szóból, de amikor ez már rendszerré válik...? Egyre kedvetlenebbül olvastam tovább az időnként a magyar szórendtől teljesen eltérő mondatokat és arra gondoltam, hogy ezek a könyvek éppen annak a korosztálynak az olvasmányai, amelynek még kialakulatlan a helyesírása. Ebből fognak tanulni ? Ezt még elgondolni is rossz. Azt hiszem, nem is kell mondanom, hogy vettem a kabátom és elindultam újabb ajándékszerző körútra. Á. M. Megkérdeztük Milyen feltételek mellett lehet nevezni a monori autóversenyre? A szokásosnál sokkal nagyobb a forgalom a napokban, egy Pest megyei útszakaszon, egészen pontosan Monor és Vasad között Érdeklődésünkre a megállított autósok elmondták, tulajdonképpen ismerkednek a tereppel és a környékkel, hiszen autóverseny helyszíne lesz a monori szakasz. A Majsai Autósiskola és a Draiver Közlekedésbiztonsági Alapítvány rendezésében zajló viadalról kérdeztük Majsai Lászlót: milyen feltételekkel lehet nevezni a versenyre? — Szilveszter Rali ’93 néven idén is, az év utolsó előtti napján megrendezzük a mindenki számára nyitott autóversenyt, Monor és Vasad között. Az elsődleges cél, hogy a benevezett autósok olyan körülmények között mérjék össze tudásukat, melyek ritkábban adódnak a hétköznapok során. Egy megközelítőleg 10 kilométeres körpályát kell teljesíteniük a versenyzőknek, mégpedig kétszer, s természetesen a jobbik köridőt vesszük figyelembe a helyezéseknél. A pálya egyáltalán nem mondható nehéznek, ám a terepviszonyok okozhatnak meglepetéseket, s mint említettem, éppen az a cél, hogy az autósok hozzászokjanak a váratlan helyzetekhez, s meggyőződésem: egy ilyen verseny után sokkal magabiztosabbak lesznek a közúti közlekedésben is. Mindenki nevezhet, aki kedvet érez egy szilveszter előtti „au- tókázáshoz”. Ahhoz, hogy egyenlő feltételeket teremtsünk, külön kategóriákat alakítottunk ki, így indulhatnak a teljesen amatőrök, a hivatásos gépkocsioktatók és a licences versenyzők is. Gondoltunk a hölgyekre is, no és az újságírókra; ők szintén külön kategóriában dönthetik el, hogy aznap ki a legjobb. Feltétel még természetesen az érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépkocsi, valamint a jogosítvány. Az autókkal kapcsolatban ki merem jelenteni, nem a márka számít. Sokszor a Trabant vagy a Lada jobban alkalmazkodik a terephez, mint egy „szuper kocsi”. Egyébként a verseny előtt minden résztvevő járművét műszakilag ellenőrizzük, s ha nem merül fel probléma, már „csak” az 1000 forintos nevezési díjnak kell kéznél lennie. Ma még lehet nevezni Monoron reggel, a 9.30 órakor kezdődő viadal előtt. O. GY. A megyeháza hírei Angol—magyar együttműködés Korábban már hírt adtunk arról, hogy Essex, Ludwigsburg és Cemnitz megye vezetői és hivatalnokai látogatást tettek Pest megyében. Akkor állapodtak meg abban, hogy szociálpolitikai, kommunális hulladékelhelyezési és környezetvédelmi kérdésekben együttműködlsi megállapodást írnak alá. A közös munka első lépéseként szociális szemináriumot rendeznek január 14—17. között Budapesten. A tanácskozáson a következő előadások hangzanak majd el: A szociális közigazgatás szervezete helyi szinten, ugyanez angol módon; A szociális igazgatás felépítésének megyei szintű bemutatása; Tapasztalatcsere az országok szociális rendszeréről és megoldási javaslatok számukra; Otthonok; Az öregkornak megfelelő gondozás lakásokon; Napi és időszaki gondoskodás, rehabilitáció; A szociális otthonok különböző formái. A szemináriumon tíz-tíz szakember képviselteti magát mindegyik megyéből. Mivel ez az első tanácskozás Magyarországon lesz, lehetőség nyílik arra, hogy a pest megyeiek részéről többen is részt vehessenek. A tervek szerint meghívják a szociális intézmények vezetőit és az ott dolgozókat, valamint mindazokat, akik hasonló témával foglalkoznak. (á. m.) Az év végén még sok taxis használja ki a 30 ezer forinttal olcsóbb adattárolós és kiírós taxaméter vásárlási lehetőségét. A hazai Elektro Soft Kft. gyártmányát a Vilcomp Kft. 11 ezer forintért adta az év végéig, de január elseje után a szerelési költséget is a gyártó fizeti Vimola Károly felvétele
