Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 3 Aggódnak a bérlakásokban élók Törvényes garanciát kell adni a lakásbérlőknek arra, hogy bérleméyüket milyen áron ve­hetik meg, és arra is, hogy hosz- szú távon kiszámíthatók legye­nek a lakbérek. Ezt Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületé­nek főtitkára jelentette ki az MTI-nek, reagálva a Belügy­minisztérium politikai államtit­kárának szerdán megjelent nyi­latkozatára. A főtitkár szerint beláthatat­lan következményei lennének annak, ha a jogszabály csak ajánlott árat határozna meg a bérlakások privatizációjára. A Lakásbérlők Egyesületé­nek véleménye szerint ugyan­akkor az is fontos, hogy a bér­lőket ne kényszerítsék vételre a piaci lakbérektől való féle­lem miatt. Ezért törvényben kellene garantálni, hogy a lak­bérek hosszú távon kiszámít­hatók legyenek. Gyűjtést indít a Magyar Út Körök és a MIÉP Segítséget Kárpátaljának A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöksége, a Ma­gyar Ut Körök Mozgalom országos elnökségével közösen gyűjtést indít az árvíz sújtotta kárpátaljai körzetekben élűk — ruszinok és magyarok — megsegítésére — jelen­tette be tegnap Csurka István, a MŰT elnöke. A bejelen­tésnek a MIÉP parlamenti frakciójának sajtótájékoztató­ja adott keretet. Csurka István közölte azt is: Göncz Ár­páddal folytatott tárgyalásain kiderült, hogy a köztársa­sági elnök május első' hétvégéjére kívánja kiírni a parla­menti választások első fordulóját, s ezt az időpontot való­színűleg január első hetében A gyűjtőakcióhoz való csatla­kozásra felszólító MUT-felhí- vás tartalmazza: „A hírügy­nökségek jelentéseiből drámai helyzet képe bontakozik ki. A Tisza pusztító árral öntötte el Kárpátalja egyes körzeteit, s noha mi magunk sem élünk gondok nélkül, elemi köteles­ségünk az ott élőknek segíteni. Ezért a Magyar Út Körök Mozgalom elnöksége felhívja a Magyar Út Köröket, hogy szervezzenek gyűjtést az árvíz- károsultak megsegítésére. A pénzbeni juttatásokat a Magyar Út Alapítvány e célra nyitott számlájára kéijük eljut­tatni, Kárpátalja megjelölés­sel. Számlaszám: Magyar Út Alapítvány MHB 222-22071. Magyar Út Alapítvány deviza- számla: MHB 249-8507351. A Magyar Út Alapítvány kuratóriuma százezer forintot már áthelyezett a számlára.” A sajtótájékoztató máso­dik részében többek között a MIÉP választási esélyeiről, hivatalosan közli is. valamint a kirekesztésére tett kísérletekről is szó esett. Előbbivel kapcsolatban Bog­nár László (Pest megyei kép­viselő) országos elnökségi tag elmondta: Eddig hetven egyéni körzetben sikerült megtalálni a MIÉP színeiben való indulásra legalkalma­sabb személyt. Kijelentette azt is, hogy pártját közvéle­ménykutatások alapján a sza­vazatok tizenhat-tizenhét szá­zalékának megszerzésére tart­ja esélyesnek. Csurka István a fentieket kiegészítve megjegyezte: bár a választási kampány része­ként, valamint külföldi támo­gatások megszerzése érdeké­ben ma még gyakran elhang­zanak irányában kirekesztő jellegű kijelentések, a koalíci­ós pártok részéről (is), a MIÉP hajlandó lesz arra, hogy e sértegető megjegyzé­seket elfelejtse, s tárgyalóasz­talhoz üljön velük. (ribáry) Jövőre talpra áll a magántulajdon (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter az érdekképvi­seletekkel való együttműkö­désről szólva megállapította, hogy a legtöbb szervezettel a minisztériumnak megfelelő kapcsolata van. Medgyasszay László politi­kai államtitkár a sajtó és a mi­nisztérium kapcsolatának fon­tosságáról beszélt. Kiemelte a korrekt tájékoztatás fontossá­gát. Ezt annál is inkább fontos­nak tartotta, mivel véleménye szerint a falusi lakosság köré­ben alulinformáltság tapasztal­ható. Az államtitkár annak a reményének is hangott adott, hogy 1994 a magyar mezőgaz­daságban a stabilizálódás éve lesz. Raskó György, a tárca köz- igazgatási államtitkára rámuta­tott: az idei évben fordulat kez­dődött az agrárágazatban és az élelmiszeriparban. Érzékel­hetően növekedett a beruházá­si kedv az ágazatban, minde­nekelőtt az élelmiszeriparban, ahol 1993-ban mintegy 40 mil­liárd forintos beruházás tör­tént. Az összeg kétharmada külföldi befektetőktől szárma­zik. Az alaptevékenységben egészen szeptemberig lényegé­ben csak jelképesek voltak a fejlesztési szándékok, akkor viszont azon a területen meg­nőtt a beruházási kedv. Ezt mutatja, hogy a mezőgazdasá­gi fejlesztési alapból idáig mintegy 3 milliárd forintot fi­zettek ki hozzávetőlegesen 1500 elfogadott pályázat alap­ján. A kérelmezők többsége 1 millió forint körüli összeget kért, s csupán a pályázók 15 százaléka szeretett volna 5 millió forintot, vagy annál na­gyobb összeget kapni. Raskó György jogosnak ítélte a gaz­dálkodók óvatosságát a hitel- felvételeknél. A megtérülés ugyanis — mondta — a jelen­legi kamatlábak mellett megle­hetősen kockázatos. Kormányhatározat a légszennyezettség mérsékléséről Százhalombatta kötelezettsége Ötéves, az erősen szennyezett levegőjű térségek helyzetének javítását szolgáló programot fo­gadott el a kormány. Az erre vontakozó határozat a napok­ban jelent meg a Magyar Köz­lönyben. A program feladatter­ve megjelöli az egyes tárcák, il­letve az ágazatközi együttműkö­dés feladatait és javaslatokat tesz önkormányzati intézkedé­sekre. Aktuális feladatként kötelezi a határozat például a környezet­védelmi felügyelőségeket arra. Hárommillió a nyomravezetőnek Egyelőre egyetlen rendőr el­len sem folyik vizsgálat a Zsi­dó Múzeum kirablása miatt — cáfolta ismételten a sajtó­ban megjelent híreket Sógor Zsolt, a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság szóvivője tegnap Budapesten tartott sajtótájé­koztatóján. Ugyanakkor, mint rámutatott, vizsgálat van folyamatban annak meg­állapítására, hogy történt-e rendőri mulasztás a bűncse­lekménnyel kapcsolatban. A tájékoztatón elhangzott: a múzeum riasztója a rendőr­ségen egy alkalommal jel­zett. Az úgynevezett készen­léti alosztály ki is ment a helyszínre, de kint az utcán nem láttak semmit. Hangsú­lyozták azt is, hogy a híreszte­lésekkel ellentétben a múze­umban nem RIMI elnevezé­sű, rádiós riasztórendszer mű­ködött, hanem egy kevésbé korszerű BJE kábeles sziszté­ma-rendszer. A nyomozás során a rend­őrség a tanúkat hallgatja ki és az információkat rendsze­rezi. Még mindig nem tudni pontosan mekkora értéket képviselnek a Dohány utcá­ból eltűnt műkincsek, hivata­los árverési katalógusok alap­ján határozzák meg. mennyit érhet az ellopott 194 mű­tárgy. A rendőrség és a zsidó hitközség közösen 3 millió fo­rintot ajánlott fel a nyomrave­zetőnek. A 12 milliárd forintot a mun­kanélküliségi mutatók szerint osztanák el a megyék között. További jelentős összeget — 1,5 milliárd forintot —- szán­nak jövőre az előző időszak­ban kiadott pálya- és újrakez­dő kölcsönök kamatterhei­nek, valamint több más előze­tes kötelezettségválallásnak a fedezetére. A minisztérum javaslata szerint a válságtérségek inter­venciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoz­tatási társaság részére ugyan­csak 1 milliárd forintot, az hogy az önkormányzatokkal együttműködve jövő év június 30-ig határozzák meg az erősen szennyezett térségekben a jelen­tős légszennyezést okozó forrá­sokat. Ezt követően dolgoztas­sák ki a szennyezés csökkenté­séhez szükséges intézkedések műszaki és gazdasági tervét. E tervek alapján kötelezik az érin­tetteket a légszennyezés csök­kentésére. A határozat külön ki­emeli Százhalombatta levegő- minőségének javítását és szól a hőerőművi, a kőolajipari, ce­A nemrég alakult Egyesült Kisgazdapárt (EKgP) a ter­vek szerint valamennyi egyé­ni választókerületben képvise­lőjelöltet kíván állítani. Erről a párt elnöksége szerdai ülé­sének szünetében Bélafi An­tal főtitkár tájékoztatott. El­mondta azt is, hogy az euró­pai kereszténydemokrata pár­Komárom-Esztergom megyé­ben meglehetősen sokan vál­lalnak munkát a munkanélkü­li-ellátásban részesülők közül anélkül, hogy azt bejelente­nék a munkaügyi hivatalnak, így változatlanul folyósítják részükre a segélyt, a járadé­kot. Ezért a megyei munka­ügyi központ szigorítja az el­lenőrzéseket. Az idén több száz vizsgálatot tartottak és a tapasztaltak alaján elrendel­ték 3,8 millió forint jogtala­nul felvett segély, támogatás visszatérítését, ezenkívül sike­rült megelőzniük 7 millió fo­rint jogalap nélküli kifizeté­sét. Legtöbb esetben a ven­déglátásban, a kereskedelem­ben és az építőiparban derítet­tek fel feketemunkát. Az ille­gálisan foglalkoztatottak 1994-es további foglalkozta­tást segítő intézkedésekre pe­dig 1,1 milliárd forintot tarta­nak szükségesnek. Ugyan­csak 1,1 milliárd forintot ten­ne ki a kistérségi komplex fej­lesztések, a termőfölddel ren­delkező munkanélküliek, il­letve az ózdi munkahelyek létrehozásának támogatása. A kormányzati elképzelés sze­rint L4 milliárd forint juthat­na el a megyei keretek kiegé­szítésére, másrészt munkanél­küliek alkalmazása esetén úti­költség-térítésre, illetve szoci­ális közhasznú programokra. mentipari, vegyipari, kohászati, gyógyszeripari, hulladékégetési szennyezések mérsékléséről is. A határozat szerint nagy szennyezettségű települése­ken ajánlott, hogy az önkor­mányzatok levegőtisztaság-vé­delmi tervet is készítsenek. Egyes településeken, a közle­kedési légszennyezés csökken­tése érdekében — forgalom­szervezési és más intézkedése­ken kívül forgalomkorlátozás bevezetését javasolják az ön- kormányzatoknak. lezte érdeklődését az új párt­nak a szövetséghez való csat­lakozási szándéka iránt. A főtitkár beszámolt arról is, hogy Boross Péter minisz­terelnök tegnap tanácskozás­ra hívta meg a párt három ve­zetőjét: Szabó János elnököt, Böröcz István ügyvezető alel- nököt és Szabó Lajos pártig­azgatót. többsége kiszolgáltatott hely­zetben lévén, az átlagosnál jó­val alacsonyabb munkabérért dolgozott. Az ellenőrök feljelentése nyomán — bizonyítás esetén — a munkavállaló munkanél­küli-segélyének folyósítását megszüntetik, és vissza kell fi­zetni a feketemunka időtarta­mára kifizetett ellátást is. A munkáltató ellen pedig ilyen esetben büntetőjogi eljárást kezdeményeznek. A külföldiek foglalkoztatá­sára is kiterjednek a munka­ügyi központ ellenőrzései. Komárom-Esztergom megyé­ben mintegy 1400—1500 kül­földi állampolgár dolgozik szabályos engedéllyel, soka­kat azonban enélkül foglal­koztatnak. A szaktárca szerint a világ­banki és Phare-programok ki­egészítése, átképző közpon­tok létesítése több mint 1,5 milliárd forintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap el­osztásáról rendelkező Érdek­egyeztető Tanács munka­erő-piaci bizottságának mun­kavállalói és munkaadói ol­dala az előzetes tárgyalás so­rán ezt vitatta. Szerintük in­kább a meglévő oktatási in­tézményeket kellene jobban kihasználni, nem pedig úja­kat létesíteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Munka­ügyi Minisztérium 400 mil­lió forintot szán az Orszá­gos Foglalkoztatási Alapít­ványnak. Álláspontjuk sze­rint a foglalkoztatási lehető­ségeket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támogatá­sához az alapítványnak leg­alább 1,5 milliárd forintra van szüksége. Tőzegtűz ellen árasztással Csórnál már eloltották a fold alatt izzó tőzegtüzet, Nádasd- ladány térségében pedig január első hetében kezdik meg a terü­let elárasztását. Sárréten, a két Fejér megyei település határá­ban — évek óta izzik a föld alatti tűz, amely időnként elvi­selhetetlen bűzzel árasztotta el a környéket. A parázsló tőzeg kellemetlen szagát — kedvező széljárás esetén — Székesfehér­várott, illetve Balatonalmádi­ban is érezni lehetett. Sok a szent? Acél Sándorné tegnap reggel azzal hívott fel te­lefonon, hogy 6' annyi szentképet újságban még nem látott, mint a Pest Megyei Hírlap december 24-én megjelent számá­ban. Hozzátette még, hogy véleménye szerint ez túlzás, az emberek erre nem kíváncsiak, in­kább a mindennapok nyomorúságával vannak elfoglalva. Sajnálatos mó­don a magam véleményé­re már nem volt kíván­csi, szinte dühödten tette le a telefont Újból végig­lapoztam az újságunkat, és egyszerűen nem értem Acélnét, hiszen itt nem szentképekről van szó, hanem valami egészen másról, amihez olvasónk­nak valószínűleg vajmi kevés köze van. Bizonyá­ra semmit nem tud kez­deni azzal 1770 körül Ráckevén készült ikon­nal, amelyik a Szerb Egy­házművészeti Múzeum (Szentendre) tulajdoná­ban van, s amely Krisz­tus születését ábrázolja. Ezt a képet tettük az első' oldalra, míg beljebb Szer- vátiusz Tibor szobrai lát­hatók, valamint betlehe­mi jelenetek Jósváról, il­letve Selmecbányáról, de a magyar Szent Koronán látható krisztusábrázo­lást is fölhasználtuk. Az újságban vannak még ké­pek, például Krisztusról, amelyet egy fiatal festó' készített, de látható az ünnepi számunkban a szépen kivilágított aszódi evangélikus templom tor­nya is. Valószínűnek tar­tom hát, hogy Acélnét tán nem is a képek, ha­nem az egész újságnak a hangulata háborította fel, minden bizonnyal azért, mert ő a mindenna­pok harcosa, aki holmi emelkedettségtől igyek­szik magát távol tartani. Éppen ezért javasolni sze­retném számára, hogy régi újságokat lapozgas­son, például 50-es évekbe­li Szabad Népet, avagy jogutódját, a 60-as évek­beli Népszabadságot, napjainkban pedig se sze­ri se száma azoknak az újságoknak, amelyek szerkesztői Acélnéhoz ha­sonlatosan gondolkoz­nak. Szívük joga, ám mi ragaszkodunk hozzá, hogy újból meg kell ta­nulnunk ünnepelni, ám ebben, nem Acélné és az említett lapok szerkesz­tői lesznek tanítóink.. (Vödrös) Találkozó a kormányfővel Az EKgP minden körzetben indul Döntés januárban Huszonegymilliárd új munkahelyre Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága a jövő évre tervezett 21,4 mil­liárd forintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzését, átképzését, új munkahelyek létrehozását és más foglalkoztatási lehetőségek teremté­sét szolgáló alapból — a Munkaügyi Minisztérium által javasolt elosztás szerint a legnagyobb tétel — 12 milli­árd forint — közvetlenül a megyei munkaügyi taná­csokhoz jutna — tájékoztatott a szaktárca tegnap. tokát tömörítő EDU mans je­Feketemunka szomszédunkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents