Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-30 / 304. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Horvát hetilap Antall örökségéről Kiszámítható külpolitika ■ i A Nedjelna Dalmacija című horvát hetilapban Krsto Cvi- ic megállapítja, hogy Antall József korai halála nemcsak Magyarország, de Európa számára is nagy veszteség. Kormányzása alatt Magyar- ország a bel- és a külpolitikában egyaránt sok mindent megvalósított. A külpolitika területén mindamellett Magyarország és szomszédai számára az új, bizonytalan oroszországi helyzet miatt a dolgok neheze még csak most kezdődik. Antall kormányzása idején Magyarország határozott lépést tett a szabadpiaci rendszer felé, de ezt fokozatosan tette, így elkerülhette a nagyobb ellentéteket. Természetesen szintén sokat számított, hogy már a kommunista uralom utolsó éveiben a kommunizmus utáni időszakban is szerepelni kívánó némely tisztségviselők támogatásával előkészületek történtek a piaci rendszer bevezetésére. Politikailag Antalinak nagy érdeme, hogy átvágta a Magyarországot a régi rendszerhez kötő köldökzsinórt, és mérsékelten konzervatív ' kormányát nem kommunista, sőt kifejezetten keresztény beállítottságú személyekből állította össze. Ám nem számolta fel a kommunistákat politikai erőként; több más volt kommunista országhoz hasonlóan itt is átszerveződtek, és újra megjelentek a politikai színpadon. Sokan szemére vetették Antalinak, hogy pártjában hosz- szú ideig megtűrte a szélsőséges nacionalista, populista elemeket, például Csurka István írót. A publicista mindazonáltal úgy látja, hogy az MDF a három és fél éves kormányzásban elhasználódott és sokat veszített népszerűségéből; vonatkozik ez az Antall vezette koalíciós kormányra is. Ám mégis pozitívuma, hogy ezekben az években megteremtette a helyzet szilárdságát, a folyamatosságot, s előmozdította a fiatal magyai demokrácia bejáratását. A publicista Magyarország környezete szempontjából szintén nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy az Antall-kor- mányzás idején külpolitikai stabilitást és kontinuitást alakítottak ki. Magyarországnak három és fél év után még mindig ugyanaz a férfi a külügyminisztere. A horvát szerző szükségesnek tartja megállapítani: Emlékeztetni kell a Horvátország számára katonailag és pszichológiailag perdöntő fontosságú, de Magyarország számára diplomáciailag és politikailag kockázatos húszezer Kalasnyikov- és lőszereladásra 1990 őszén; emiatt Magyarországnak és személyesen Jeszenszky Gézának sokat „kellett nyelnie" képmutató nyugati kormányok részéről. Emlékeztetni kell arra is, hogy a magyarok nagylelkűen befogadták a horvátországi háború nagy számú menekültjét. Az ilyen barátokat meg kell becsülni; oda kell figyelni rájuk, s a barátságot őszintén ápolni kell — így a szerző. Goebbels mester és a kommunista propagandisták vezérelve, hogy ha egy hazugságot (ferdítést, csúsztatást stb.) sokszor ismételünk, az igazságként marad meg a manipulálható tömegben. Sajnos, ez igaz, s ezzel az „igazsággal” ma is találkozhatunk a posztnáci és posztkommunista Európában. Mit lehet ez ellen tenni? Csak egyet: a valótlansággal szemben fel kell mutatni az igazságot. Mindig. Ahogy az Ige alkalmatlan időben”. Mert, ha nem tesszük, akkor az igazság helyét a hamisság foglalja el az emberek tudatában. S hogy ez mit jelent, azt éppen századunkban tapasztalhattuk meg a két gonosz birodalom európai térhódításának éveiben. A minap két kormánypárti politikus vitatkozott, inkább beszélgetett egy újságíróval a képernyő előtt. Nem volt itt össztűz, még tűz sem lobogott, s a kulturált csevej bizony elandalította a két képviselőt, s szépen besétáltak a csapdába, amely pedig alig volt álcázva. Áz ügyesnek mondott újságíró a vége felé valahogy így tette föl a kérdést: „Nem gondolják, hogy a médiumokban tett adminisztratív intézkedések miatt sok értelmiségi fordult el az MDF-től?” A szelíden feltett kérdésre szép egymásutánban szelíd szóval tagadó választ adott a két politikus. Vagyis kifejtették, hogy ettől a negatív hatástól nem kell tartani. S ha jól emlékszem, még azt is mondták, hogy lassan, de biztosan nő az MDF-szimpatizánsok tábora. Az újságíró megelégedetten fogadta a választ, én meg megdöbbenve bámultam a képernyőre. A résztvevők pedig a jól végzett munka tudatában távoztak. Min döbbentem meg? A kérdés átlátszóan ravasz volt. Mi volt benne a ravaszság? Az, hogy olyasmit kérdezett, amit — választások előtt — csak cáfolni lehetett. Persze, mondja: „alkalmas és / Állami Robin Hood, avagy: éhhalálra ítélte saját nemzetét Kis-Jugoszlávia kormánya? Amikor hivatalosan is kiderült, hogy Szerbia Szocialista Pártja toronymagas eredménnyel megnyerte az előrehozott köztársasági parlamenti választásokat, Kis-Jugoszlávia kormánya, amely egyértelműen Belgrád, és nem a „társbérlő” Podgorica érdekeit szolgálja ki, olyan döntést hozott, amely a nemzetközi gazdasági zárlat viszonylatában felér egy igen erélyes belső embargóval. Mivel az államkassza teljesen kiürült, úgy döntött, hogy ismét a teljesen elszegényedett népe zsebébe nyúl. Legújabb döntése értelmében ugyanis a szinte senki által el nem ismert ország polgárai a határon való kilépéskor 10 márkát kötelesek fizetni. Amennyiben ezt gépkocsival teszik meg, újabb 30 márkás tarifával kénytelenek számolni. Normális körülmények között a 600, illetve 1800 foFóvárosa: Cetinje Ismét Cetinje, Montenegro történelmi fővárosa lett a kis jugoszláv utódköztársaság kormányszékhelye. Erről a köztársaság parlamentje az eddigi fővárosban, Podgoricében kedd este hozta meg a döntést. Cetinje egy évszázadon át volt Montenegro fővárosa. A győztes kommunisták 1947-ben helyezték át a kormány székhelyét Pod- goricába, amelyet később Titogradnak is elneveztek. rintot kitevő összeg aligha rendíthetné meg a környező országokban élő rokonok, a vérzivatar elől elmenekült gyerekek meglátogatásába vetett szándékot, Szerbiában és Montenegróban azonban aligha lehet „normális” helyzetről beszélni. A lakosság túlnyomó része főleg Magyarország felé vándorol, hogy a korábbi években megtakarított devizájából élelmet vásároljon, s ezzel elsősorban kiskorú gyerekei számára lehetővé tegye a fizikai értelemben vett túlélést. Persze, ezt most, pontosabban ezután is megteheti, ha előzőleg leszurkolja az államnak a fentebb említett ösz- szegű sápot. A szóban forgó döntést indokló közlemény sorai között ugyan a csempészés letörésére lehet következtetni, de egyértelmű, hogy a csen- cselőket érinti a parancsszó legkevésbé, hiszek ők egyA Szaddám Húszéin elleni merényletkísérlet kivizsgálásakor gyanúba keveredett az iraki elnök több közvetlen munkatársa, köztük családtagok is. Szeptember 24-én a merénylők egy traktorba rejtett bombát robbantottak fel Bagdad külvárosában, amint Szaddám Húszéin és kíséretének hét autóból álló konvoja elhaladt mellettük — emlékeztetett az AP. A robbanáskor megseszerűen rászámolják a hentesáru, a fogkrém, a szappan és a WC-papír árára a Robin Hóödot játszó állam által kirótt illetéket, ugyanakkor ez a belső embargó elsősorban azokat a kisembereket sújtja, akik szinte csak ily módon képesek beszerezni a Dunától délre fekvő területeken immár megfizethetetlenül méregdrága élelmiszert. Ugyanis egyáltalán nem titok, hogy a büszke Montenegro népe jórészt Albániában, a kelet-szerbiaiak Bulgáriában, a többiek, főleg a vajdaságiak Magyarországon shoppingolnak, főleg élelmiszert. Mindezekkel kapcsolatosan egy sor kérdés vetődik fel, de ezek között is a leglényegesebb: valóban éhhalálra ítélte saját népét Kis-Jugoszlávia csúcsvezetése? besült az iraki elnök egyik testőre, Szaddám Huszein- nek azonban nem esett bajaA merényletkísérlet óta csaknem 60 magas rangú katona- és rendőrtisztet hallgattak ki. A kihallgatásokat Szaddám Húszéin legkisebb fia, Kuszái irányítja, aki egyben a titkos- szolgálat főnöke. Meg nem erősített jelentések szerint eddig 20 tisztet végeztek ki. A nagyvilág hírei ★ Az autonómia megteremtése érdekében áll-e a szlovákiai magyaroknak, azt a nemzeti kisebbség által a parlamentbe bejuttatott pártoknak kell felismerniük. Az autonómiát ugyanakkor csakis a többségi nemzettel együttműködve lehet kialakítani, hiszen demokratikus államokban ez törvényi megerősítést igényel — jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a Cesky De- nik című prágai lap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában, ík Sorozatos robbanások történtek kedd éjszaka New York államban: pokolgépek másfél óra alatt öt embert öltek meg Rochesterben és Buffalóban. Két másik elrejtett robbanószerkezetet a szakemberek megtaláltak és hatástalanítottak. Egyelőre nem tudni, hogy ki áll a merényletek mögött. ^ Nem kapott német beutazó vízumot Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges nacionalista orosz pártvezető — közölte tegnap a német külügyminisztérium. Szoros barátságról, különleges kínai—pakisztáni viszonyról beszélt tegnap a kínai fővárosban Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő. Háromnapos pekingi látogatását lezáró sajtóértekezletén kitűnt szavaiból, hogy kormánya elsősorban India ellenében remél támogatást Kínától. Azt is világossá tette, hogy a barátság másik pillérét a fejlett országok „hegemonizmusával” való közös szembeszállásban látja. VÉLEMÉNY B. M. Húszéin megtorolja a merényletet Ne hallgassunk az igazságról! hogy nem csökken a népszerűség, éppen hogy nő. Ezt a kérdező mosolyogva tudomásul vette. S azért mosolyogva, mert a kérdésben nem ez volt a lényeg, de a politikusok még a cáfolatukat is elmulasztották alátámasztani. Egy vitában a kérdés lóghat a levegőben, a választ azonban tényekkel jól megtámogatva kell megfogalmazni. Cáfolatuk ugyanis nem ezres mintavételen alapult volna, mint a közvélemény-kutatási eredmények, hanem 250-300 ezer ember demonstrációján. Vagy tán az Antall József előtti tisztelgésen, illetve a temetésen azok vettek részt, akik — nem egy ötperces válaszadást, hanem ötórás fáradalmat vállalva — „eltántorodtak” az MDF-től? De nem ez volt a legnagyobb hiba, hiszen a — most valóban objektív tényeket közvetítő — televízió jóvoltából még él az emberek lelkében e népszavazás értékű tömeg- megmozdulás emléke. Politikusaink azonban nem vették észre a kérdés mögött lévő, de jól látható csapdát. Mi volt ez? A kérdés bevezetője, vagyis az, hogy a médiumokban adminisztratív intézkedéseket tettek. A kommunista kurzus utolsó szakaszában, amikor az egyre gyorsuló eladósodás következtében az elvtársak kénytelenek voltak a liberalizálás látszatát kelteni, sok szó esett az úgynevezett szocialista demokráciáról. (Ami ugye fából vaskarika, mert — mint tanultuk — a szocializmus a proletárdiktatúrával egyenlő, tehát itt csak diktatórikus „demokráciáról” lehetett szó.) A liberalizálódás jegyében gyakran kárhoztatták — szóban — az adminisztratív intézkedéseket. Ez ugyanis a kurzus lexikona szerint „az állam- igazgatási szervek olyan határozata, amely állami kényszer alkalmazásával is végrehajtható”. Ezek szerint az adminisztratív intézkedések emlegetésekor a néző eleve kényszerre gondol. S ez volt a cél. íme, a kormány rátelepszik a médiumokra. A két interjúalany pedig szó nélkül hagyta ezt az egész kérdést meghatározó állítást. Mit mulasztottak? Meg kellett volna mondaniuk, hogy az áthelyezés, a felmentés, az. átszervezés egy intézményben nem kényszerintézkedés, hanem vezetői jog és kötelesség. Persze ennek is megvannak a jogi korlátái. Ékes példa erre Pálfy G. István és Chrudinák Alajos esete. Hiába mozdította el őket az előző elnök, a bíróság jogszerűtlennek és megalapozatlannak ítélte a vezetői intézkedést. Az újabb „adminisztratív intézkedésekkel” kapcsolatban pedig csupán a tényeket kellett volna felsorolni: külföldi szakértő által megállapított hamisítás, munkamegtagadás stb. Vagyis nem volt miért elfordulni az MDF-től. Mert aki ezeket a törvényes és indokolt vezetői döntéseket „adminisztratív intézkedésinek látta, az sosem volt az 1990-es választás győztesének a híve. Ilyen — az alapokat megsemmisítő — érveléssel akár a választ is feleslegessé lehetett volna tenni. Az újságíró azt kérdez, amit akar, úgy láthatja a dolgokat, ahogy akarja, még csapdát is állíthat beszélgetőtársának. A kérdezettnek viszont elemi kötelessége, hogy egyetlen hazug állítást se hagyjon szó nélkül. A hallgatás ugyanis beleegyezés. Ha igaz a goebbelsi tétel, ahogy az emberek a sokszor hallott hazugságot is igaznak gondolják, menynyivel inkább feladata az igazság birtokosának, hogy minden alkalommal szóljon igazáról. Mert e manipulált világban, a hazugság üvöltő kórusa mellett, csak úgy, magától még az igazság sem tud érvényesülni. Áj \u~k(Török Bálint)
