Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-03 / 282. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 3., PENTEK A megyei önkormányzat Nagymarossal egyeztet Gyermekvédő központ a készenléti lakótelepen? (Folytatás az 1■ oldalról) — Ön a napokban Nagymaroson járt. Ertékelhetjiik-e úgy ezt a látogatást, hogy megkezdődtek az egyeztető' tárgyalások a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzat között? — A nagymarosi képviselő-testület ülésén vettünk részt Faragó László népjóléti tanácsnokkal, és ez valóban azt jelenti, hogy megkezdődött az egyeztetés. Elmondtuk: egyelőre csak a tulajdonosi kérdés dőlt el és ameny- nyiben Nagymarosnak elképzelései vagy igényei vannak, azokat kérés vagy ajánlat formájában eljuttathatja hozzánk. Egyébként bizonyos információk tévesen jutottak el Nagymarosra, ez is oka, hogy a testületi ülésen felelősségre vontak minket. — Mihez kezd Pest megye önkormányzata a 360 millió forint értékű ingatlannal? — Nagymaroson is elmondtuk: megyei szinten egyetlen testület nem tárgyalt még a készenléti lakótelep sorsáról, nincs még döntés, csak az előkészítés folyik. Annyi történt, hogy megkaptuk a nagymarosi ingatlant, cserébe a Szobi Leánynevelő Intézetért, a Vácdukai Gyermeknevelő Intézetért, illetve a pomázi Teleki-kastélyért, amelyben a GY1VI üzemel. Ez utóbbi ugyan nem a megyei önkormányzat tulajdona, hanem az államé, de 1996 végéig ki kell költöztetnünk onnan a gyerekeket. A megyei önkormányzat jelenlegi elképzelései szerint egy európai színvonalú családi házas rendszerű gyermeknevelési intézményt, gyermekvédő központot kellene Nagymaroson létrehozni. De erről a közgyűlésnek kell döntenie. — Nagymaros és a vele szomszédos települések sérelmezik, hogy a megyei önkormányzat nem veszi figyelembe a megye településének érdekeit, a megkérdezésük nélkül tesz igen fontos lépéseket... — A települések sem szokták megkérdezni, mi a megye önkormányzat érdeke. A törvény azt mondja, akkor kell egyeztetni, ha olyan döntést szándékozunk hozni, amely érinti a település ellátását. Most ez nem áll fenn, hiszen nem a nagymarosi gyerekekről van szó. Itt egyedül csak a gyerekek iskolába járása lehet kapcsolatban a település életével, de ha Nagymaros nem járul hozzá, hogy a gyerekek a helyi iskolába járjanak, akkor majd elvisszük őket máshová. Úgy vélem, az önkormányzatnak szolgálnia kell a településen belül élőket, de nem mondhatja meg, kik éljenek a község közigazgatási határain belül. Egyébként tovább folytatjuk majd a tárgyalásokat a nagymarosi önkormányzattal. — Nagymaros lakosai rendkívül csalódottak. Nem lehetett volna egy kicsit jobban odafigyelni az ő szavukra? — A döntés megszületett. A megye feladata a továbbiakban a tulajdon hasznosítása és a kötelező közfunkciók ellátása. Ezt a kettőt szeretnénk összekapcsolni. Biztos vagyok benne, hogy a nagymarosiak nem fognak rosszul járni, hiszen kiemelt színvonalú megyei intézményt szeretnénk a településen létrehozni, ez pedig a községet is gazdagítani fogja. Korábban szóba került a szakmai turizmus is a készenléti lakóteleppel kapcsolatban, amit a nagymarosiak félreértettek. Mi azt szeretnénk, ha olyan magas színvonalú intézményt alakíthatnánk ki, ahová rendszeresen elvihetnénk a külföldi szakembereket. Egyébként már két éve kapcsolatunk van egy holland megyével, amelynek gyermekvédelmi szakemberei támogatják az előzetes elképzeléseinket és szakmai segítséget is nyújtanak a megvalósításukhoz. H. Cs. 20 db csúcsminőségű Philips autórádiómagnót:- oda-visszajátszó magnetofon rész- Security Code- automata programozás- kivehető lOOdb Q8 póló lOOdb Q8 sapka ; Tegye meg tehát az első lépést: vegyen egy flakon, az autójához illő Q8 motorolajat! HOGY OLAJOZOTTAN MENJENEK A DOLGOK Q; Motorolajok Ha nem megfelelő a motorolaj, az autó csak dohog. Nálunk viszont olajozottan mennek a dolgok. Ön vesz egy flakon csúcsminőségű Q8 motorolajat, kap mellé egy szelvényt, azt kitölti és bedobja a kútjaínknál fölállított gyüjtődobozokba, mi pedig kisorsolunk a szelvények beküldői között; Megkérdeztük Miért lassú az APEH? Noha az adóbevallások leadási határideje március 20-a volt, több mint meglepő': országszerte — így megyénkben is — számosán vannak, akik csak mostanában kapták, illetve kapják kézhez a folyószámla-egyenlegüket. A hosszú átfutási idó' okairól Polgár Pétertől, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának adóügyi igazgatóhelyettesétől kértünk tájékoztatást. Ritka fillér a hivatalnokoknak Ma szekcióülésekkel folytatódik a fővárosban megrendezett, IV. Országos Humánpolitikai Konferencia. A köztisztviselői törvénnyel foglalkozó szekcióban felszólal Erdei Tamás, a budajenői jegyző is. Erdei Tamás kérdésünkre elmondta, hogy elsősorban arról kíván szólni, hogy Budajenőn milyen tapasztalatokat szereztek a köztisztviselői törvény alkalmazásában. — Másrészt arról is szeretnék szót ejteni — mondta a jegyző — hogy az 1995-ben várhatólag életbe lépő köztisztviselői illetményrendszer milyen nehéz feladatokat róhat egy ilyen kis önkormányzatra, mint a mienk. Tudnivaló ugyanis, hogy községünk állandó lakosainak száma csupán 807. Ennek ismeretében az illetményrendszer életbelépése, annak minden anyagi vonzatával együtt, komoly gondot jelent az önkormányzat számára. (-sz.) — A csúszásnak, az egyenlegek sok esetben valóban késedelmes postázásának két fő oka van: egyrészt az, hogy idén a korábbinál jó-, val több volt a feldolgozandó adat, másrészt pedig az ellenőrzés, a számítógépes rendszerezés hatalmas munkáját egyetlen országos központ munkatársai végezték, illetve végzik — szinte folyamatosan. A mostanában kiküldött, de jórészt március 31-i zárású egyenlegekkel, pontosabban az azok egyikén-másikán szereplő adó-túlfizetési értesítéssel kapcsolatban el kell mondanom: a visszatérítés nem automatikus, azt az állampolgároknak kell kérelmezniük. Hozzáteszem: a pénzt sok esetben már megkapták az érintettek, de mivel ennek az utóbbi hetekben postázott okiratokon nincs nyoma, számos félreértést tapasztalunk. Ezek elkerülése érdekében kérem, hogy az esetleges panasztétel előtt ki-ki ellenőrizze saját könyvelését, s csak akkor forduljon a hivatalhoz, ha nincsenek a birtokában a kifizetést tanúsító postai utalványok. R. Z. Szabó János Alsónémediben A gazdák megegyeznének (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel kapcsolatban egy kárpótlási csomagtervet nyújtottak át Szabó Jánosnak, s kérték a segítségét, hogy a jogosultak végre hozzájussanak jogos tulajdonukhoz. Terítékre került a részaránytulajdon kimérésének költsége is. Ezzel kapcsolatban a szakértők elmondták: az Országgyűlés a közeljövőben dönt arról, hogy a költségek felét vagy esetleg az egészét átvállalja az állam. A részaránytulajdonukat most visszakapó gazdák közölték, hogy az illetékes vízügyi hivatal nem ad számukra kútfúrási engedélyt. Arra hivatkoznak, hogy a visszakapott földterületek ott húzódnak, ahol az állami pénzen megépült öntözőrendszer van. Az viszont a Duna—Ti- sza-csatomából nyeri a vizet, s összességében alkalmas az öntözésre. Ám ezt a rendszert üzemeltetni kéne. A gazdák szerint az érintett hétszáztíz hektáros területnek több mint száz gazdája van, érdekeik egyeztetése, illetve a működtetéssel járó költségek elosztása aligha lehetséges. Feltétlen ragaszkodnak tehát a saját kutakhoz. Sérelmezték a rendőrség és a Pest Megyei Munkaügyi Központ közelmúltban megtartott közös ellenőrzését, melynek során súlyosan megbüntették azokat a gazdákat, akiknél szabálytalanul foglalkoztatott, elsősorban erdélyi munkásokat találtak. A kirótt büntetések 35 ezertől 250 ezer forintig terjedtek, s ezzel a lakosság nem értett egyet. A Munkaügyi Minisztérium megbízottja semmi biztatót nem tudott mondani, sőt újabb szigorításokat helyezett kilátásba. Mint mondotta, az idegenek illegális foglalkoztatása több szempontból is hátrányos. Viszont a gazdák elmondása szerint a magyar munkanélküli nem kíván élni a felkínált munkával. Sok kritikát fogalmaztak meg a termelők az új nagybani piacról. Szerintük az nem a termelők és kereskedők piaca, ahol a megtermelt áru normális úton gazdát cserélhet, hanem a különböző kft.-k birodalma. Azt is elpanaszolták, hogy akkor, amikor bizonyos termékekből nagy mennyiségű magyar áru van a piacon, megjelennek a nyugati kamionok és külföldről ugyanazt az árut beszállítják, letörve az árakat. Az Agrárrendtartási Hivatal vezetőjének válaszából kitűnt, hogy igyekeznek ezen segíteni, egyben kérte a gazdákat, hogy tömörüljenek szervezetekbe, mert érdekeiket csak úgy tudják érvényesíteni. Vitazáró beszédében Szabó János leszögezte: a hasonló érdekegyeztető találkozások elősegítik mindkét fél munkáját. Matula Gy. Oszkár Nemcsak a Dunakanyar hívogat Dél-Pest megye vendégeket vár (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester csalódottságának adott hangot a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének lanyha tevékenysége láttán: Albértir- sán 15 család lépett be, s ez idáig édeskevés segítséget kaptak. Szerencsére akad a településen biztató példa is: egy vállalkozó szénapajtában alakított ki szállást, ahol szó szerint a szénában lehet aludni. Az ötlet nagy sikert aratott, széna pedig van elegendő'... Molnár János, Csemó' polgármestere a tanyai turizmus nehézségeit elemezte: szerinte sok a hatóságok akadékoskodása, kevés az eredeti folklór, agrártörténeti érték, ugyanakkor, ha „bejön valami”, akkor megjelennek az irigyek. Bimbó József, Dánszentmiklós polgármestere az országos és helyi propaganda gyengeségét tette szóvá, azt viszont örömmel ismerte el, hogy egyre több falusi ház ablakpárkányát díszíti virág, ami szebbé varázsolja a környezetet. A tanácskozáson részt vett Vígh Ferenc, a ceglédi kereskedelmi iskola igazgatója. Elmondta: a falusi turizmussal foglalkozók részére kéthetes oktatást szerveznek. Öt, egyenként 15 fős csoportot szeretnének indítani: ha egy faluban összejön egy csoport, akkor a helyszínen szervezik meg az elméleti képzést, míg a gyakorlatot az iskolában szervezik meg. Egyénenként is lehet jelentkezni a polgár- mesteri hivatalokon keresztül, ebben az esetben be kell járni Ceglédre. Az oktatás kedvezményes, mert pályázatot nyertek. Veres Mihály, a házigazda polgármester bejelentette: az első ilyen csoport Tápió- szőlősön verbuválódott, jövő héten indul számukra az oktatás a faluházban. Az összejövetelen számos egyéb hasznos információ, ötlet hangzott el, bizonyítva, hogy Dél-Pest megye falusi turizmusával tényleg számolni kell. (tóth)
