Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-03 / 282. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 3., PÉNTEK 5 Mikor épül biogáztelep Nagy tárcsán? Teljes lesz a csatornázottság Lezárult a helyi csatornázásra kiírt pályázat határide­ig S je Nagytarcsán. Miként Győri Péter polgármester el- VV mondta: hat dolgozat érkezett a hivatalba. Mind- Nr egyik pályázót meghallgatták az önkormányzaton, s végül is egy olyan helyi víz- és gázszerelő kapott megbízást, akinek elképzelései szerint — a legrövidebb határidő mellett — várhatóan nem romlik a víz minősége Nagytarcsán. Hagyományos kisvárossá válni Budakeszi és az expó Az egyébként is túlterhelt főváros valószínűleg nem fogja tudni megoldani a világkiállítás révén megsokasodó feladato­kat. Néhányat ezek közül át kell vállalniuk a Budapest kör­nyéki településeknek. E helységeknek több előnyük is szár­mazhat ebből a közteherviselésből. Budakeszi területe szinte egybeolvad a fővároséval, így természetes, hogy a nagykö­zség is bekapcsolódik az expóáramkörbe. Egyebek között ezt nyilatkozta Szemereki Zoltán polgármester lapunknak. Utóbbi amúgy is sok gondot okoz, sőt gyakran rosszindu­latú találgatások céltáblája a településen az utóbbi időben. Hiába az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei munkatársainak ha­vonta elkészített jelentése, hi­ába a hivatal részéről hangoz­tatott észérv! Egyesek ma is kritizálják a helyi ivóvíz mi­nőségét. Ezért is hívta meg a legutóbbi közmeghallgatásra a polgármester az említett hi­vatal munkatársát, aki -— a fenti vizsgálatok dokumentu­mait bizonyítékként felmutat­va — végül is meggyőzte a jelenlévő helybélieket arról, hogy Nagytarcsa ivóvize nit­rát- és nátriummentes! A kez­detben tapasztalható barnás színről a szakember elmond­ta, hogy az csak a csövek „be­járatásáig” fordult elő, jelez­ve a felszerelés üzembe he­lyezésének állapotát. A fentiek miatt is kedvező­Napirend előtt Miklós Ká­roly képviselő kért szót. Sze­rette volna tisztázni a közte és a polgármester közt kiala­kult vita okait, valamint vá­laszt kapni arra az észrevé­tellevélre, amit Ilonics Györ­gyön kívül a képviselők is megkaptak. A testület úgy döntött, hogy a polgármes­ter távollétében nem foglal­koznak az üggyel, de legké­sőbb év végéig napirendré tűzik. Hogy miről is van szó, az a kívülálló számára nem derült ki, s talán nem is fog, lévén, hogy többen is zárt tanácskozást javasoltak ez ügyben. Elsőnek az 1993. évi pénz­ügyi terv háromnegyed éves teljesítését tárgyalták, ami tekintettel a tetemes túllépés­re, kissé késeinek tűnik most. Kriskó Jánosné jegy­ző szóbeli kiegészítéséből megtudtuk, hogy a pénzügyi bizottság szeptember 30-ig bezárólag, időarányosan, tíz- százalékos költségvetési túl­lépést állapított meg, illetve feltárta annak okait. Ezek egyike: a tervezettnél többe került a polgármesteri hiva­tal és néhány intézmény üze­meltetési költsége. Kriskóné szerint nem pazarlásról van szó, ezzel senkit sem lehet vádolni. A túllépés elsősor­ban abból adódik, hogy az intézmények — iskolák, en fogadták a településen, hogy az önkormányzat kezde­ményezte a csatomaberuhá- zást. A helybéliek azt vátják ettől, hogy egyrészről megsza­badulnak az egyre emelkedő szippantási kiadásoktól, más­részről a rendezett szennyvízel­szállítás vitathatatlanul javíta­ni fogja a település környezet­állapotát. — Ezt azzal is elő kívánjuk segíteni — mondja Győri Péter polgármester —, hogy a csatornahálózat kiépí­tése után azonnal hozzáfo­gunk a közutak állapotának ja­vításához: ehhez a Magyar Aszfalt lesz a partnerünk. A csatomafektetés első sza­kasza egyébként már elké­szült Nagytarcsán: most a te­lepülés déli részének beköté­se az időszerű. Az önkor­mányzat ígéri, hogy az előze­tes tervek szerint legkésőbb a jövő év őszének végére száz- százalékos lesz Nagytarcsán a csatornázottság. óvoda és könyvtár — eleve csökkentett költségvetéssel indultak, s ennek kihatásai menet közben derültek ki. Magyarán, kérdésessé vált működtetésük, s így kényte­lenek voltak pótolni az év elején megnyirbált intézmé­nyi büdzsét. Az akkori karcsúsítások lehetőségét a gázfűtésre való átállásból származó megtakarítás reménye adta. Az ütemterv szerint a kérdé­ses intézményeket már rá kellett volna kötni a gázve­zetékre. Ez mindmáig nem történt meg. következéskép­pen a kazánokat a jóval drá­gább fűtőolajjal és szénnel üzemeltetik. A deficit taglalása során az is kiderült, hogy az önkor­mányzati telkek értékesítése nem az elvártak szerint ala­kult, a tervezettnél kevesebb pénz folyt be a községi kasz- szába. Az okot keresve meg­oszlottak a vélemények. Volt, aki az irreális árakban, mások a lakosság anyagi helyzetében látták a miértet. A költségvetési hiány pót­lására két lehetőség kínálko­zik. Egyes tartozásokat át­görgetni jövőre, vagy hitelt felvenni. A harmadik megol­dás, a „kisgazdálkodás”, az idő rövidsége miatt már alig­ha reális. (matula) Jelenleg, ingatlanonként mintegy 40 ezer forintos hoz­zájárulást kellett fizetni eh­hez a beruházáshoz. Ugyan­akkor az önkormányzat vál­lalta, hogy a rászorulóknak olyan kedvezményes hitelle­hetőséget szerez, melynek bir­tokában bárki vállalkozhat erre a vitathatatlanul fontos közműfejlesztésre. — Bizonyos szempontból bele is kényszerülnek a hely­béliek a csatornázásba — folytatja a polgármester. — A falu tisztaságának megőrzé­se érdekében ugyanis azt ter­vezi az önkormányzat, hogy a teljes körű szennyvízelveze­tés megoldása után rendeletet alkot a még meglévő emész- tők megszüntetéséről. Feltétle­nül el akarjuk kerülni, hogy bárki is ráköthessen engedély nélkül az új hálózatra, vagy „kalóz” módon ereszthesse szennyvizét a talajba, a kutak- ba. Épp eléggé fáj a helybéli vezetésnek, hogy a Környe­zetvédelmi Felügyelőség nem járult hozzá egy kihelye­zett szennyvíztisztító mű megépítéséhez. Győri Péter elsősorban azt nem érti, mi­ért jó a fővárosnak, ha nem — Mindig csak tisztelettel és mély megbecsüléssel szólhatunk azokról az em­bertársainkról, akik üres szónoklatoktól hangos vilá­gunkban szó nélkül, ezer­nyi más tennivalójuk mel­lett áldoznak a közössé­gért, teljesítik lelkiismere­tük parancsolta kötelességü­ket — kezdte köszöntőjét az ünnepség szónoka. — Ők azok, akik a leg­drágábbat, a mással pótol­hatatlant adják. Vérüket, életüknek egy részét. Tíz­szer. hússzor, ötvenszer is. A humánosságnak ez a lát­hatatlan köteléke közösség­gé fogja össze őket, s e kö­telékek erősebbek talán, mint a törvényesített embe­ri kapcsolatok. Sokan talán nem is gondolnak a szervá­tültetések korában arra, hogy valójában a véradók is testük darabját adják má­sok életéért. A modern or­voslás elképzelhetetlen vér és vérkészítmények nélkül. A véradóknak köszönhető, hogy életveszélybe jutott emberek még évtizedeket élhetnek egészségben. A tu­dományára büszke, öntelt emberiség előtt át nem lép­hető akadályok keletkezné­nek, ha a haladást úgy kép­zelhetnénk, hogy szemé­lyes áldozatvállalás, szere­tet, szolidaritás nélkül is kevés szennyvize mellé még Nagytarcsa felesleges horda­léka is rajta folyik át! Ugyanilyen fejtörést okoz az önkormányzatnak a terve­zett biogáztelep Ugye is — beszél tervéről a polgármes­ter. — Régi elképzelésünk már, hogy megépítenénk egy környezetbarát kommu­nális hulladékhasznosító te­lepet. Ennek lényege az len­ne, hogy az ott megsemmisí­tett hulladék — megfelelő kezelés után — a földekre teríthető hihetetlenül jó mi­nőségű humuszként szolgál­na. A gondot tovább növeli, hogy éppen ebben az évben záratta be a hatóság a helyi hulladéklerakónkat. így — egy másik szállíttatok s gyűjtőtelepet keresve — csaknem háromszorosára kellett felemelnünk a díjsza­bást Nagytarcsán. Végleges megoldásra vár a szemét­ügy falunkban! Azt szeret­nénk, ha legkésőbb a világ- kiállításig mi is megvalósít­hatnánk a környezetbarát, s a lakosságot leginkább szol­gáló szelektív szemétgyűj­tést, a korszerű szállíttatást és elhelyezést. M. É. meg tudunk állni a lábun­kon. Nem tudunk... Fogadják most hálás kö­szönetét nemcsak azoknak, akiknek életét mentették meg, de a társadalom azon részének nagyrabecsülését is, akik az önök példájából merítenek erőt — fejezte be köszöntő gondolatait Ku­lin Sándor. Az ünnepség hátralévő részében a helyi Kossuth-is­kola diákjai adtak műsort az ünnepeiteknek, majd Bíró János a ceglédi vért­ranszfúziós állomás vezető­je és Szijj Csaba ceglédi körzeti véradószervező ki­tüntetéseket nyújtott át. Ki­váló véradószervező kitün­tetést Mészáros Györgyné tápiószentmártoni, Halmi Il­dikó nagykőrösi, és Vinkler Józsefné tápiószőlősi szer­vező kapott. Szekeres Já­nos ceglédi donor 80-szö- ros, Kiss József abonyi vér­adó 70-szeres, Farkas Lász- fó, Lakatos Zoltán, Túri Jó­zsef Ceglédről, Izsó József Csemőből Kókai Zoltán Abonyból pedig 60-szoros váradói kitüntetést vehetett át. Hatan az ötvenedik, ki­lencen a negyvenedig, har­mincán pedig a harminca­dik véradásuk alkalmából kapták az elismerést. M. J. — Milyen új létesítmények szükségesek a vendégek foga­dásához? — Hűek akarunk maradni ahhoz, amire községünk hiva­tott. Budakeszi kiránduló- hely, tehát a turizmus úticélja­it kell szem előtt tartanunk. Terveink között szerepel a va­daspark fejlesztése, ezenkí­vül készülünk az arborétum megnyitására, együttműköd­ve a Pilisi Parkerdőgazdaság­gal. Sportéletünk is össze fog kapcsolódni az expóval. Sportpályánkat atlétikai pá­lyává fejlesztjük, s helyet adunk a rendszeres Bécs— Budapet szupermaratoni futó­versenynek. Ennek előkészí­tésére szervezzük a „Mara­bu "-versenyt. Alomnak tű­nik, de reméljük, hogy Buda­pest és külföldi beruházók se­gítségével megvalósul egy vízi centrum: a vadaspark­hoz közel egy fürdőkomple­xum, valamint az akvárium, amelyben bemutatnánk a ma­gyarországi halak és vízi álla­tok világát. — Melyek azok a progra­mok, amelyeket az expó ide­jén meg kívánnak valósítani? — Az Erkel-napok feszti­vál már hagyomány, így ter­mészetes, hogy kiemelt ren­dezvény. A budakesziek vi­lágtalálkozója és a Keszi-tele- pülések találkozója is tradí­ció. Szeretnénk kihasználni a vitorlázó repülőtér adta lehe­tőségeket. A Józsa Galéria ki­állítása az önkormányzat ál­tal támogatott, világkiállítási iroda által elfogadott magán­rendezvény. Sor kerül még Varga Vilmos avantgárd ren­dezvényére is. — Hol szállásolják el a vendégeket, hiszen kiugró szá­mú látogatóra számítanak? — Noha nem lesz minden látogató szállóvendég is, de gondoltunk a szállodafejlesz­tésre, elsősorban a magán- szektor bevonásával. A vállal­kozók a panziójelleg megőr­zésével építik a szálláshelye­ket, a barátságos környezetet. Svájci segítséggel épülnek apartmanházak, golfpályával. — Önkormányzati támoga­tásra számíthatnak az expó­rendezvények? — A jövő évi költségvetés irányelveit a december 7-ei testületi ülésen tárgyaljuk. A költségvetés bevételekre épül, Befejeződött a fóldigényre beje­lentett adatok számítógépes fel­dolgozása megyénkben. Amint Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője el­mondta: összesen 65 ezer igény­lést kellett feldolgozniuk. A torló­dás némi időveszteséget okozott. Mostanra azonban néhány száz vitatott esetet leszámítva, gyakor­latilag minden ügyfél kézbe ve­félmilliárdos beruházás eddig is volt, ezután is várható. Hosz- szú távú stratégiát alkalma­zunk, tízéves tervünk van, me­lyet a következő önkormány­zat is magáénak tudhat. — Hogyan szépítik a lakó- környezetet, az expó területét? — A Virágos Budakesziért kezdeményzésnek kettős cél­ja van. Először a főutcát kí­vánjuk rendbe tenni, s majd sorra kerül a többi is — szá­mítva a lakosság közreműkö­désére. Mintegy főkertészi minőségben, felkértük Rajfai Jánost a szakértői feladatok ellátására. — Mit tudnak tenni a tele­fonhelyzet javításáért? — Budakeszi, Törökbá­lint, Budaörs, a XI. kerület, az Antenna Hungária, Buda- jenő, Telki, Perbál részvételé­vel megalakult a Budatáv Kft., amely fejlesztő, üzemel­tető társaság. A koncessziós pályázatot decemberi határ­idővel kell leadni. Ugyanak­kor Budakeszi a Matáv priva­tizációs területe is. A legfon­tosabb az, hogy az új szállás­helyeket s a lakóházakat is érinti a fejlesztés. Igaz, hogy 06-os hálózatra való átkap­csolás várható, mert Buda­pest már nem fejleszt, de ter­veznek egy agglomerációs ta­rifát. Mindez megállapodás függvénye. — Mit mondhatunk a közle­kedés javításáról? — Jelenleg a főút csúcsfor­galomban kettévágja a falut. Készen áll az elkerülő nyom­vonal terve. A Budaörs felől bejövő út a Kertészeti Egye­tem Tangazdasága előtt vezet­ne, s a Pátyi utat metszve a fatelepet érintené (itt épülne az új buszvégállomás), majd a vadaspark előtt haladva a Szépjuhásznénál térne rá a Budakeszi útra. Kialakíthat­nánk egy belső gyűrűt, az Er­kel utca, sportpálya, Megy- gyes utca, Fő út körívén, s ez lenne a helyi közlekedés nyomvonala is. — Mikor számolhatunk be a várossá avatásról? — Majd ha a feltételek megértek. Célunk valóban az, hogy hagyományos érte­lemben vett kisvárossá vál­junk. Ebből azonban anyagi előnyünk nem származik, csak rangot jelent. Kopasz János hette az árverésen részvételre jo­gosító papírokat. Összesen 1 600 000 aranykorona értékű földet osztanak ki a megyében, ám ebből — a meghosszabbított időpontnak köszönhetően — 600 ezer aranykoronányi terület jövő év május végéig találhat tulajdo­nosra. Jelenleg naponta áüag négy árverésen vesznek részt a hi­vatal munkatársai. Pilisen csúszott a gázprogram Rendkívüli ülés polgármester nélkül Rendkívüli ülést tartott a pilisi önkormányzat képviselő-testü- lete, melyről a polgármester hiányzott Ilonics György távol- maradásáról — beteget jelentett — a képviselők többsége az ülés előtt szerzett tudomást, sőt Tóth Tibor alpolgármestert is csak aznap reggel értesítették, s így nem volt ideje kellően felkészülni a terítékre kerülő kérdésekből. Elismerés a véradóknak Életük példamutatás Nagykőrös, Cegléd és Nagykáta körzetének véradóit a nagykőrösi művelődési ház zsúfolásig telt dísztermében kö­szöntötték a véradók napja alkalmából. Bodrogi Istvánné- nak, a helyi vöröskereszt szervezet vezetőjének üdvözlő szavai után Kulin Sándor országgyűlési képviselő emléke­zett meg az orvoslás nélkülözhetetlen segítőiről. Naponta négy árverés

Next

/
Thumbnails
Contents