Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-22 / 298. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 22., SZERDA 3 Katolikus püspökök körlevele A család a hívók figyelmének középpontjában Kónya Imre a belügyminiszter Rendkívüli ülést tartott az új kormány A Magyar Katolikus Püspöki Kar a család éve megnyitására — december 26-ára, a Szentcsalád vasárnapjára — körlevelet adott ki. Erről Ter- nyák Csaba püspök, a MKPK titkára tegnap adott tájékoztatást. „A Szentatya június 6-án, a családok nemzetközi összejövetelén jelentette be, hogy a Katolikus Egyházban Szentcsalád ünnepével kezdődik a Család Nemzetközi Eve. Ebből az alkalomból II. János Pál pápa gondolataival fordulunk Egyházunk tagjaihoz” — kezdődik a körlevél. A dokumentum aláhúzza: az egyház teljes szívvel üdvözli az ENSZ-nek azt a kezdeményezését, hogy 1994. a Család Nemzetközi Eve legyen. A Család Nemzetközi Eve ugyanis „gondviselésszerű” alkalom arra, hogy elmélyítsük ennek a természetes intézménynek alapvető értékeit. „Meg vagyunk győződve arról, hogy ezen értékek jobb megismerése és érvényesítése segít testvéribb és szolidá- risabb világot építeni, olyan világot, amely elismeri a családot, mint a társadalom alapvető sejtjét” — folytatja a körlevél. „Két és fél” eredményt tud felmutatni a Közép-európai Kezdeményezés e héten Boszniában járt missziója — közölte Gyarmati István, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a tárca szokásos tegnapi sajtótájékoztatóján. Fél eredményként könyvelte el azt, hogy a misszió útja „mégis csak demonstrálta”: a világ odafigyel Boszniára. Teljes értékű eredménynek tekinthető viszont az, hogy a küldöttség közvetítette a KEK miniszterei felé a bosnyák kormánynak azt az igényét, hogy a közép-európai országok aktívabban vegyenek részt a válság rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Az út tapasztalatai alapján javaslat készült arról, hogy a KEK hogyan tudna részt venni a Boszniában élők szörnyű helyzetének enyhítésében. A tervek szerint a kezdeményezés országai elsősorban a segélyszállításban nyújtanának segítséget. A főosztályvezető kitért a NATO januári csúcsértekezletének előkészítésével kapcsolatos kérdésekre is. Elöljáróban leszögezte: Magyar- országnak a rendszerváltozás óta határozott célja az, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljon. A későbbiek során hozzátette: egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy januárban olyan döntés születik, amelynek következtében a négy visegrádi orA dokumentum megállapítja: a család, mint természetes intézmény, az életnek és a szeretetnek a közössége, ma a hívők figyelmének középpontjában áll. Azok az értékek, amelyek önmagunk ajándékozásában, a közösségben, a nagylelkűségben, a szerelemben, az életadás és a nevetés nagyszerű feladataiban valósulnak meg, állandóan új gondolkodásra késztetik azokat, akik szívükön viselik az ember és az emberi együttélés jövőjét. Ezek az értékek a családban születnek és itt is teljesednek ki. „Forduljunk különös figyelemmel és nyitotsággal azon családok felé, akik szegénységben vagy háborús országban élnek, azok felé, akik arra kényszerülnek, hogy elhagyják saját hazájukat, vagy akikre fájdalmak és szenvedések nehezednek. Erezzük mindnyájan kötelességünknek, hogy támogatásunkról és együttérzésünkről biztosítsuk azokat a családokat, amelyek válságban vannak, és különösen rászorulnak a keresztény közösség imádságára és támogatására” — szögezi le a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele. szágot felveszik a szervezet teljes jogú tagjai közé. Gyarmati ugyanakkor úgy vélte, hogy a csúcsértekezlet minden bizonnyal meg fogja erősíteni a washingtoni szerződésben foglaltakat, amely szerint a NATO nyitott szervezet, azaz nem zárkózik el az új tagok csatlakozása elől. Herman János külügyi szóvivő szerint Antall József miniszterelnök temetésén a külföldi politikusok részvétele elsősorban az elhunyt személyiségének szólt, de az ország iránti megbecsülést is mutatja. A szóvivő ezt követően elmondta: a Külügyminisztérium különösen nagyra értékeli, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmét segítő új főbiztosi intézmény létrehozása az ENSZ tagállamai konszenzuson alapuló döntésének eredménye. Hangsúlyozta: az emberi jogok főbiztosának tevékenységét Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja. Hazánk teljes mértékben osztja a közgyűlési határozat előírásait, amelyek minden állam számára kötelezővé teszik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmét. A külügyi tárca határozottan bízik abban, hogy a főbiztos mielőbbi kinevezésével új és reményekre jogosító fejezet nyílik az ENSZ történetében, az emberi jogok nemzetközi védelmének biztosítása terén. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány a stabilitás jegyében óvja az alkotmányos rendet, s megteremti az 1994-es szabad választások feltételeit, mindent el kíván követni az adott külső és belső körülmények között a fejlődés érdekében, s arra törekszik, hogy a választásokig helyes döntéseket hozzon, valamint súlyt helyez e döntések végrehajtására — mondta ezután Boross Péter. Tárgyalni kíván az ország életében szerepet vállaló politikai erőkkel és más szervezetekkel, mivel igényli véleményüket és kezdeményezéseiket, valamint az a meggyőződése, hogy e magatartás feszültségoldó hatása különösen fontos tényező lehet a következő hónapokban. — A kormány a koalíció kormánya — jelentette ki Boross Péter, hozzátéve: az ország törvényhozásában az MDF-, a KDNP- és a kormányt támogató kisgazdafrakció meghatározó szerepet vállal. A nemzet sorsát érintő kérdésekben ugyanakkor Boross Péter az ellenzéki pártokkal is „szóértésre” törekszik. Ambíciója a tisztességes hangnem, az elvszerű vita és a kölcsönös jó szándék. A kormányprogramban kifejezésre jut, hogy a kabinet Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nagybajomban. A Kaposvári Állami Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. A budapesti egyetem jogtudományi karát 1951-ben végezte el, majd 1957-ig a Fővárosi Tanácsnál tisztviselőként dolgozott. Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottsági taggá választották, s tagja lett az értelmiség forradalmi tanácsának is. Ezért 1957 januátjában elbocsátották állásából, majd letartóztatták, internálták, és 1959 végéig rendőri felügyelet alatt tartották. Dolgozott mint segédmunkás, képügynök, csapos, ezt követően vendéglátóipari üzletvezető. Részt vett a vendéglátóipar és az idegenforgalom felsőfokú oktatásának megszervezésében. Ennek a tevékenységéTandíj Az idén százhétezer diák iratkozott be felsőoktatási intézményekbe. Jövőre a jelentkezők további növekedésére számítanak. De már ma is nagy gondot okoz a vidéki hallgatók kollégiumi elhelyezése. Az esetleges albérlet igénybevétele komoly anyagi megterhelést jelent a szülőknek, negyed részük pedig nem is tudja megfizeta gazdasággal összefüggő feladatokra kíván összpontosítani, s az ésszerű cselekvésekre helyezi a hangsúlyt. Boross Péter kijelentette: az aktív foglalkoztatáspolitika lényege a gazdasági növekedés megerősítése, a magán- gazdaság gyarapodása, a privatizáció gyorsítása, az infrastruktúra fejlesztése és a válsághelyzetben lévő, de életképes gazdálkodó szervezetek problémáinak kezelése. Hozzátette: 1994-ben működésbe lép a Bérgarancia Alap, amely szavatolja, hogy a csődbe jutott vállalatok dolgozói még átmenetileg se maradjanak fizetés, illetve végkielégítés nélkül. Boross Péter és kormányának tagjai tegnap átvették a kinevezési okmányokat Göncz Árpád köztársasági elnöktől, majd az Országgyűlés előtt a kormányfő és a kabinet tagjai — köztük az új belügyminiszter, Kónya Imre letették a hivatali esküt. Lapzártakor érkezett: Boross Péter rendeletet alkotott a miniszterelnök helyettesítéséről szóló jogszabály módosításáról. Ennek értelmében a miniszterelnököt — ha másként nem rendelkezik — a honvédelmi miniszter helyettesíti. A kormány megtartotta első, rendkívüli ülését, ámenek köszönhetően 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgató-helyettesévé, majd 1971-ben igazgatójává nevezték ki. Ettől a vállalattól ment nyugdíjba 1989 februárjában. Boross Péter 1992 augusztusától tagja a Magyar Demokrata fórumnak. 1990. május 30-ától 1990. július 23-áig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. 1990. július 23-a és december 21-e között tárca nélküli miniszterként a felügyelete alá tartozott a Magyar Köztársaság Információs Hivatala, valamint Nemzetbiztonsági Hivatala. 1990. december 21-étől belügyminiszter, e tisztségéből következően a miniszterelnök távollétében ő helyettesítette a kormányfőt. Boross Péter tagja a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, és ni. Emellett jövő év szeptember elsejétől a felsőoktatásért tandíjat is kell fizetni, amit a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének országos intézőbizottsága nem támogat. Ezt jelentette be sajtótájékoztatón dr. Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A tandíjakra szükség van, azt kell eldönteni, milyen formát válasszanak. A lyen Boross Péter értékelte a kormányprogram parlamenti vitáját és az ezt követő szavazás eredményét. A kormányfő üdvözölte a kabinet tagjait, megköszönte eddigi munkájukat, és további erőfeszítésüket kérte felelősség- teljes kormányzati feladatuk ellátásához. A kormány ezen a héten, csütörtökön és a két ünnep között is ülésezik, s az előzetesen meghatározott napirend szerint végzi munkáját. Lapunk táviratot küldött Boross Péternek Tisztelt Miniszterelnök úr! Miniszterelnökké választásához a Pest Megyei Hírlapnál dolgozó újságírók szívből gratulálnak. Kívánjuk, hogy hazánk fölemelkedéséhez az elkövetkezendő időkben eredményesen tudjon hozzájárulni. Bízunk benne, hogy sokan fogják önt munkájában segíteni, hiszen nem köny- nyű feladat a miniszterelnöki teendőknek megfelelni nagy elődje, Antall József után. A közelgő ünnepek előtt kívánunk Önnek és kedves családjának békés karácsonyt. Tisztelettel: a Pest Megyei Hírlap munkatársai ellátja az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét. Tagja az Emberi Jogok Magyar Ligája elnökségének, valamint tagozati alelnöki minőségben a Magyar Gazdasági Kamarának. Boross Péter 1988-ban létrehozta az Országépítő Alapítványt, amely a nemzeti szellem erősítésének és a hagyományok ápolásának szolgálatában áll. 1992 szeptemberétől elnöke a Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának. 1993. december 12-étől — Antall József miniszterelnök halálát követően, Göncz Árpád köztársasági elnök felkérésére, tegnapi megválasztásáig — ügyvezető miniszterelnök. Boross Péter felesége nyugdíjas bíróként a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában dolgozik. Két gyermeke van. költségvetésből is meg lehetne előlegezni. Nem kevésbé fontos a fiatal munkanélküliek átképzése. A képzés megszervezésében segítséget nyújthatnának a felsőoktatási intézmények. Ezért az FDSZ szorgalmazza egy új program kidolgozását, mely az átképezés technikai és tartalmi feltételeit tartalmazza. (Ijubka) Feszültséggerjesztők Bizonyára nem új kedves olvasóink számára ez a téma: a kormány megpróbál uralkodni az ön- kormányzatok fölött, avagy a kormány rátelepszik a helyhatóságokra, meg hogy a kormány diktál a polgármestereknek satöbbi, satöbbi. Az ilyenfajta vad felhördülésekben „a kis kormány”, azaz a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat állt az élen. Működésüket, az elmúlt években — hallhattuk eleget — lehetetlenné kívánta tenni a kormány. Nekem most egy olyan levél került a kezembe, amelyet a fővárosi főpolgármester-helyettes írt egy Pest környéki város polgármesterének. Ebben az áll, hogy: „A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor a továbbiakban már nem képes egyedül vállalni a határain túlmenő tömegközlekedés finanszírozását. A helyzet rendezése és a megoldás érdekében javaslom, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások. A főváros részérói a tárgyalásokat magam vezetem”... A főváros nem közlekedteti úgy a HÉV-ekct, ahogy eddig közlekedtette, mert nincs rá pénze, s éppen ezért a teherviselésbe a nagy testvér bele kívánja vonni a kisebbet, amely azért is különös, mert a fővárosba bejárók nagyon jól tudják, hogy itt szokták pénzüket is elkölteni, miáltal a fővárosi bevételek növekednek. De nem is ezzel van a baj, hanem inkább azzal a rátelepülő, ellentmondást nem tűrő stílussal, amelyet a haladéktalan tárgyalások megkezdésével az alpolgármester úr megüt. Szinte hallom a hangját, amikor azt mondja, hogy mit tegyen, ha egyszer nines a fővárosnak pénze. Minden bizonnyal igaza van, de kérdem, vajon ő miért nem hallotta számtalan türelmetlensége közepette azoknak a hangját ~~ például kormánykörökből —, akik ugyancsak azt mondták, hogy nincs több pénz a vízfej, azaz Budapest működtetésére. Biztos vagyok benne, hogy az alpolgármester úr — hisz ő is ember — sokkal több belátást vár cl a kisváros polgármesterétől, mint amennyit ő politikai okokból megengedhetett magának a kormánnyal szemben. Igen, így működik a világ, ám ezt a működést demokratikusan választott főpolgármesternek és -helyetteseknek nem kifejezetten illő dolog gerjeszteniük. (Vödrös) Külügyi szóvivői tájékoztató Új fejezet nyílik az ENSZ történetében Dr. Boross Péter életrajza kell, de hogyan?
