Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-15 / 292. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 15., SZERDA 5 Az álhireket az ellenzék terjeszti Miért csúszik a gázprogram Pilisen? Körös, a fürdőváros? Uj jegyár a Volánbuszon A szavaknak súlya van, s ezt az tudja leginkább, aki az írásból él. Mégis előfordulhat, hogy egy ártalmatlan mon­dat a rosszul megválasztott állítmány miatt félreérthetőre sikerül, s az olvasó olyan következtetéseket von le belőle, mely távol állt a szerzőtől. Ez történt a Rendkívüli ülés pol­gármester nélkül című minapi pilisi képviselő-testületi tu­dósításomban is, melyben Illanicz György távolmaradásá­val kapcsolatban azt írtam: beteget jelentett. Amiből egye­sek azt vélték kiolvasni: a polgármester szándékosan nem jelent meg az ülésen, hogy ne kelljen megválaszolnia né­hány kínos kérdést. A félreérthetőségre Illanicz György tisztelői hívták fel a figyelmemet, egyben azt is közölve, a polgármester megromlott egészségi állapota rendszeres or­vosi ellenőrzést igényel, a kérdéses időpontban is fekvő be­teg volt. — Valóban nem rajtam múlt, hogy nem tudtam megjelenni az ülésen, vagy hogy az alpol­gármester későn lett tájékoz­tatva a távolmaradásomról. Ami viszont érthetetlen a szá­momra, miért hozakodott elő Miklós Károly képviselő úr 19 pontos beadványával ott az ülésen. Ezekre előzőleg ép­pen a Pest Megyei Hírlapban válaszoltam, november 13-án, majd személyesen is beszéltünk róla az ülés előtti napokban. — Talán a képviselő' űr elégedetlen volt a válasszal... Mint ahogy a lakosságot sem nyugtatta meg a gázprogram csúszásának megokolása. Ké­rem, maradjunk ennél a kér­désnél, mert valószínűleg az összes közül ez a leglényege­sebb. Hány családot, érint Pi­lisen a program késése s az ebbéli származó fűtésköltség­többlet? — Pilisen 2300-an igényel­ték a gázt, illetve ennyien fi­zették be a lakossági hozzájá­rulást. Ez 15,7 kilométer gáz­vezeték lefektetését jelenti, melynek jelenleg a „készült­ségi foka” 25 százalékos. Szám szerint 573 portánál ott a csonk, de hogy hányán vé­gezték el a bekötést és a bel­ső szerelést, arról nekünk nincs nyilvántartásunk, mert az nem a mi kompetenciánk. A teljes beruházást 1994. au­gusztus 1-jéig kell átadnia a főkivitelezőnek. Addig még több mint hét hónap van hát­ra, azt viszont nem vitatom, hogy az ütemtervben tett vál­lalásoknak nem tettek eleget. Nyári meglepetés — A lakosság mást is vitat. Nevezetesen azt, hogy nem a legszerencsésebb volt a Du- natrade Rt.-t megbízni a négy községet érintő' beruhá­zással. Erről mi a véleménye? — Pályázatot írtunk ki, melyre négy ajánlat érkezett. Közülük a Dunatrade Rt.-é volt a legkedvezőbb. Nem­csak árban, hanem időben is. Ennek alapján egyhangúlag rájuk szavaztunk. A négy község önkormányzata már ezt megelőzően úgy döntött, hogy a beruházást egyetlen fővállalkozónak adja ki, tehát sem akkor, sem később nem volt rá mód, hogy a munkála­tokat településekre bontsuk, és ki-ki keressen magának vállalkozót. Erre az elején nem is volt okunk, minden az ütemterv szerint folyt. A nyár derekán viszont kide­rült, hogy a Dunatrade nem rendelkezik azzal a pénzügyi háttérrel, mely az 588 millió forintos beruházáshoz szüksé­ges. Magyarán kifutottak a pénzükből. A munka lelas­sult, sőt megtorpant, mígnem új partner társult a vállalko­zásba. Az Investtechnik haj­landó volt 50 százalékos tőke- befektetésre, 198 millió fo­rint hiteligényt nyújtott be a Külkereskedelmi Bankhoz, amit meg is kapott. Csakhogy ez a tranzakció két hónapot vett igénybe. Mi, az albertirsai, a ceglédberce- li, a dánszentmiklósi és a pili­si önkormányzat legfeljebb annyiban vagyunk hibásak, hogy nem kértünk bankrefe­renciát a Dunatrade-től. Le­vontuk a tanulságot, több rendkívüli ülést is tartottunk. Külön-külön és együtt is. Erre azért is szükség volt, mert az Investtechnik által felvett hitelhez a négy önkor­mányzat vállalt készfizető ke­zességet, sőt a Külkereskedel­mi Bank még zálogjogot is kért tőlünk garanciaként. Ezt a négy testület megszavazta, a rájuk eső rész arányában. Fo a szabadság Meg kell mondjam, hogy a kivitelezőben más szempon­tokból is csalódtunk. Szerve­zetlenül végezték a dolgu­kat, késtek az árkok befedé­sével, vagy nem az ütemterv­ben kijelölt helyeken dolgoz­tak. Emiatt joggal háborgott a lakosság, minKet pedig hát­ráltattak a vízhálózat lefekte­tésében, az utcák és terek rendezésében. Ezeket az ész­revételeket szóban és írás­ban többször is közöltük a Dunatrade vezetőivel, ennek ellenére december elején újabb rendellenességet ta­pasztaltunk, A dolgozóik egy részét elküldték téli sza­badságra, míg másokat átirá­nyítottak egyéb munkahe­lyekre. Ezzel szerintünk be­telt a pohár, nem hallgatha­tunk tovább. A négy község polgármesterével egyetértés­ben tárgyaltunk a munkák je­len állásáról és a csúszás okairól, s erről december 8-án Földi Tamást, a Dunat­rade vezérigazgatóját telefo­non én értesítettem. — Miért nem fordulnak bí­rósághoz? — Mert az ütemterv termi­nusait a szerződésben nem kötöttük kötbérhez, viszont a teljes beruházás átadása csak jövőre esedékes. — Bízik benne, hogy idő­re elkészül? — Nem volna bölcs dolog találgatásokba bocsátkozni. Én abban bízom, hogy a kivi­telező tisztában van a határ­idő be nem tartásának anyagi vonzatával. Egyszerre minden? — Engedjen meg egy szemé­lyes kérdést. A Kármán Jó­zsef utca nem szerepelt az idei ütemtervben, ennek elle­nére ott már van gáz — mondják egyesek, s ezt azzal kommentálják... — ...hogy ott épített a fiam házat. Magam is hallot­tam erről a mendemondáról. Nem igaz! És aki nem hiszi, menjen el, győződjön meg a helyszínen. A Kármán Jó­zsef utcába még le sem fek­tették a csöveket, követke­zésképp nincs gáz a házak­ban. Véleményem szerint az ilyen álhíreket az ellenzék terjeszti. — Netán Miklós Károly képviselőt is ide sorolja? — Dehogy! Miklós Ká­rolyt a testület egyik legtisz­tességesebb tagjának tartom, fel sem merül bennem, hogy a 19 pontba szedett interpel­lációja személy szerint elle­nem irányul. Fiatal, s ebből fakadóan türelmetlen. Egy­szerre szeretne mindent meg­valósítani, amivel az előbbi negyven év adós maradt Pi­lisnek. Azt viszont fenntar­tom, hogy a Pilist érintő problémák attól még nem ol­dódnak meg, ha közreadjuk a megyei lapban. Csak eb­ben különbözik a vélemé­nyünk Miklós Károllyal. Matula Gy. Oszkár § A nagykőrösi önkor­mányzat legutóbbi testületi ülésén a 7o/- t/i-iskola oktatási rendszerének átalakításával összefüggő kérdések tárgyalá­sán túlmenően (erről lapunk­ban korábban beszámoltunk) a kórház építéséhez szüksé­ges bankhitel felvételéről is határoztak a képviselők. Jólle­het, e döntés már inkább for­mainak nevezhető, hiszen a jelentős külső erőforrásokat igénylő beruházás elkezdő­dött. Egyébiránt korábban már a hitel felvételéhez is megadták elvi hozzájárulásu­kat a városatyák, tehát sem­mi nem indokolja, hogy vitát nyissanak fölötte — javasol­ta Bozlók Mihály. Törös Lász­ló pedig kifejtette, hogy az önkormányzat megalakulásá­nak pillanatától feladatának tekinti a kórház rekonstrukci­óját. így minden erővel e fel­adat végrehajtásán kell mun­kálkodnia. Bizonyos körökben han­goztatnak olyan véleményt, miszerint a jelentős anyagi terheket okozó egészségügyi beruházás nehézségeivel kö­vetkezményeivel is jobban számot kellett volna vetni, mielőtt végleges döntés szüle­tik róla. Részben e megnyil­vánulásokkal összefüggésben tájékoztatta a testületet Ko­vács Sándor arról a tapaszta­latáról, miszerint körzetében többen szóvá tették, hogy Az idén alapított Ká­li roli Gáspár Reformá­lj tus Egyetem leendő jogi fakultásáért há­rom város versenyez. A közeli napokban kiderül, Nagykőrös, Gödöllő, avagy Kecskemét kapja-e meg a jogot az egyete­mi képzés megteremtésére. Kecskemétnek, úgy néz ki, rosszabbak a két másik város­sal szemben az esélyei. Bács- Kiskun megye székhelyének közgyűlése november 29-ei ülésén ugyanis ebből a szem­pontból egy eléggé előnytelen határozatot hozott. Nem adták vissza a helyi református egy­házközségnek azt az ingatlant, (Folytatás az l. oldalról) A tanácsadó helyének haszná­lati joga a megyéé, tehát tőle meg kell azt váltani abban az esetben, ha arra a város igényt tart. A bizottság foglalkozott még Szigetszentmiklós város mozgássérült gyermekek mozgásfejlesztési programjá­nak támogatásával és a Gyom­ron létesítendő gimnázium és szakközépiskola leendő mű­ködtetésével. A kérelmeket az illetékes szakbizottságok álláspontja alapján nem támo­gatja. nem ártott volna a kérdést el­döntendő helyi népszavazást kiírni. Kustár Tamás szerint a beruházás tervezete nincs kellően megalapozva, tehát kétséges — így a képviselő —, hogy 1996-ban működni fog az új intézmény. Hozzá­tette, ennek ellenére már nem lenne értelme e régen elhatá­rozott feladat részletein bíbe­lődni. A testület végül egy tartóz­kodó képviselő kivételével igent mondott 650 millió fo­rint hitel felvételére, amely­nek visszafizetése a beruhá­zás aktiválásától számított fél év múltán válik esedékessé, tízéves futamidővel. Mint ismeretes, egy 1990-ben kiadott rendelet a helyi autóbuszjáratok díjának megállapítását az önkormány­zatok képviselő-testületeinek hatáskörébe utalta. Ennek alapján került most a Volán­busz tarifaemelési kérelme a körösi képviselők elé, akik vita nélkül elfogadták azt. Huszár Kálmán kért csupán szót az ügyben, aki a Volán­busz egyes díjtételeinek meg­állapítását kifogásolta. Példá­ul a vásártér és a konzerv­gyár közötti útszakaszon — az autóbusz-állomás érintésé­vel — kétszer kell jegyet vál­tania az utasnak. Pedig ez a távolság sem több 5 kilomé­ternél, ami a legalacsonyabb jegyárnak az alapja. A képvi­selő javasolta, a cég dolgoz­amit pedig az egyház alkal­masnak tartott az egyetemi fa­kultás elhelyezésére. Ily mó­don kétségessé vált a kecske­méti alapítás. Az eseményekre az említett települések önkormányzatai is felfigyeltek. Nagykőrös rög­tön felajánlotta támogatását a tanintézmény itteni elhelyezé­sére, ami azért is látszik meg­alapozottnak és ésszerűnek, mert október elseje óta a Káro- li Egyetem Kőrösön otthon van. A helyi tanítóképző az egyetem főiskolai karaként működik. Miután Gödöllő is jelentkezett, a református zsi­nat a minap az elnökség hatás­A területfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság az FM Földművelésügyi Hiva­talának tájékoztatóját hall­gatta meg. Dr. Tunyogi And­rás szerint megyénkben egy­re több a biztató jel, ami az agrárágazat várható fellen­dülésére utal. Néhány terüle­ten kiemelkedőek a megye mezőgazdasági adottságai: a piaci viszonyok például job­bak másénál, hisz térségünk­ben él az ország lakosságá­nak egyharmada. A szállí­tást nehezen viselő termé­kek — tej, vágott virág — zon ki egy igazságosabb díjel­számolási rendszert. A testület jóváhagyásával módosított tarifa szerint: janu­ár elsejétől a vonaljegy 28, az általános egyvonalas bérlet 700, az általános összvonalas bérlet 950, a tanuló- és a nyug­díjasbérlet pedig 230 forintba kerül. A képviselők elfogadták Kruppa Ildikónak, az egészség- ügyi bizottság elnökének a vá­rosnak a Magyar Fürdőváro­sok Szövetségébe való csatlako­zásról szóló javaslatát. Döntöt­tek továbbá néhány vízi létesít­mény — a Pietsik-, a Nyárkút- réti-, a Felsőjárási-,a Nagykő­rösi I-es és Il-es csatornának önkormányzati tulajdonba véte­léről, valamint meghallgatták az oktatási és közművelődési bizottság elnökének előterjesz­tését* a diák-, és szabadidős sport helyzetéről, és az idegen nyelvi oktatás nagykőrösi kö­rülményeiről. Módosították még a helyi népszavazás kez­deményezéséről szóló önkor­mányzati rendeletet. Barta István képviselő inter­pellációjában javasolta, egy gazdasági-kereskedelmi kura­tórium létrehozását a város­ban. A szervezet a város jelen­tős adózóinak képviseletét lát­ná el, és a remények szerint ha­tékonyabbá tehetné az adózási rendszert is. A testület egy ké­sőbbi ülésén foglalkozik majd részletesebben a javaslattal. kar? körébe utalta a két település ajánlatának és a körülmények­nek a megvizsgálását, és an­nak eredményeképpen a javas­lattételt. Természtesen Kecskemét sem mondott le a tanintéz­ményről. Néhány nappal ez­előtt összehívott közgyűlése négytagú delegációt válasz­tott, akik most a református egyházzal kezdeményeztek újabb tárgyalásokat. Ennek eredményeiről nem szivárog­tak ki hírek, de vélhetően na­pokon belül megtudjuk, me­lyik város került ki győztesen a református iskoláért való ve­télkedésben. (—ay) előállítása a fogyasztóhoz közelebb eső területen cél­szerű. A hosszú vitában számos javaslat, kérdés merült fel. Többen bírálták a vadgazdál­kodás helyzetét, az erdőgaz­dálkodást, szóvá tették a fa­lugazdák hiányát. A bizott­ságjavaslatot nyújt be a köz­gyűlésnek, miszerint állít­son fel egy kis létszámú me­zőgazdasági albizottságot, amelyik rendszeresen foglal­kozna a megye mezőgazda­ságának időszerű kérdései­vel. Jövő év augusztus elsejéig be kell fejeződnie a beruházás­nak Hancsovszki János felvétele M. J. Támogatják az egyetemi város gondolatát Kié lesz a jogi A megyeháza hírei Fellendülőben a mezőgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents