Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-15 / 292. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. DECEMBER 15.. SZERDA MNB-kötvénykibocsájtások Olcsó hitelfelfelvételi lehetőség Perben, haragban Azok a fehér törzsű nyárfák Van, aki piros cserepes tanyá­A Magyar Nemzeti Bank teg­nap 50 milliárd jen értékben 10 éves lejáratú kötvényt bo­csátott ki a japán tőkepiacon. A sorrendben 16. szamurájköt­vény kibocsátásának időzítésé­vel sikerült kihasználni a ja­pán tőkepiacon kínálkozó ol­csó hitelfelvételi lehetőségeket. A kötvény éves kamata 5,45 százalék, így hozama meghaladja a legutóbbi azo­Szabp János földművelésügyi miniszter komoly sikernek tar­totta, hogy oroszországi tár­gyalásai eredményeként két je­lentős megállapodás is szüle­tett a magyar és az orosz mező- gazdasági tárca között. A mi­niszter minderről tegnap, a megérkezését követő repülőté­ri sajtótájékoztatón számolt be. A növényegészségügyről és a növényvédelemről aláírt kor­mányközi egyezményben a két fél vállalta, hogy a kétolda­lú kereskedelemben csak fertő­ző betegségektől mentes mező- gazdasági termékek szerepel­Új szennyvíztisztító telepet adtak át tegnap Hódmezővá­sárhelyen. A város önkormányzata még 1990-ben határozott a szennyvíztisztítás haladékta­lan megoldásáról, mert a ked­vezőtlen geoföldrajzi adottsá­gok, a mély fekvés és a ma­gas talajvíz miatt már elodáz­hatatlan volt ez a döntés. A versenytárgyalásra tíz pályá­zó jelentkezett, végül a meg­bízást a svájci UTB Kft. nyer­nos lejáratú japán államköt­vény éves hozamát. A kibocsátás fő szervezője a Daiwa Securities. A szerve­zésben összesen kilenc japán és három más nemzetiségű pénzintézet vesz részt, és ösz- szesen 28 bank vállalt szere­pet a jegyzésben. A kibocsá­tásból eredő hitel már a jövő évi adósságszolgálati kötele­zettségek teljesítését segíti. nek majd. Szabó János ennél is jelentősebbnek minősítette a két ország növénytermeszté­si együttműködéséről szóló jegyzőkönyv megszületését. Ennek értelmében Magyaror­szág évente legalább 12-20 ezer tonna korai kukorica-, to­vábbá napraforgó-, búza-, ci­rok- és zöldsévetőmag expor­tálását vállalta. Az orosz part­ner az áruért készpénzzel, vagy energiával fizet majd. A hazai termékeknek a megálla­podásban szereplő mennyisé­gek felett is lesz piaca Orosz­országban. te el. így a hódmezővásárhe­lyi beruházás Közép-Európa referenciaüzeme is. A szennyvíztisztító meg­építéséhez szükséges 440 mil­lió forint többségét a város különféle támogatásokból és pályázatokból teremtette elő. Az energiatakarékos és a kör­nyezetet kímélő, iszapkezelő­vonallal és biogáz-hasznosító­val felszerelt telep naponta 15 ezer köbméter szennyvi­zet tisztít. ra emlékszik, más nemes fürtö­ket érlelő szőlőskerteket emle­get. Réges régi emlékeket hor­doz a lelkében, egykori tulaj­donáról, amit tagosítottak, el­vettek. Titokban arra vágyik: Hátha most, a kárpótlások ide­jén ugyanott szánthatna, ker­tészkedhetne, ahol ifjú ember korában. Vagy, ahol még gye­rekként bukdácsolt földműve­lő szülei után. — Ott vannak azok a fehér- törzsű nyárfák a határban, amit apám saját kezűleg ülte­tett. Önök most, fele aranyko­ronával akarják átadni, amit tő­lünk elvettek — panaszolta nemrég Forgács István, az Alagi Állami Gazdaság veze­tőivel folytatott megbeszélé­sen, ahol elnökként a Fóti Egyeztető Fórumot képviselte. — Nem, valóban nem ma­radhat az ember független az érzelmeitől — ismerte el, s a tanácskozás résztvevői ezen nem vitatkoztak. Ezen nem. Kárpótlás a homokon Régen vajúdó és szövődmé­nyessé vált ügy már a fóti bir­tokrendezés, amit sehogyan sem sikerül közmegelégedés­re befejezni. A tagosítások idején részint a Fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet, másrészt az állami gazdaság táblái közé kerültek a gazdák földjei. Amikor el­jött a földrendezés ideje, az alagiak 1726 aranykorona érté­kű földet jelöltek ki kárpótlás­ra a község határában, de a bi­zottsági tagok szerint még 1300—1700 aranykorona érté­kű területre lenne szükség ah­hoz, hogy gazdálkodni tudja­nak az emberek. Attól meg kü­lönösen tartanak, hogy a licitá­lások megkezdésekor joguk szerint megjelennek a {testiek, elsősorban a Rákospalota la­kói, s akkor aztán végleg ke­vés lesz a föld. Ez az oka, hogy a termelőszövetkezettel is vitában állnak, de nem tud­nak dűlőre jutni. Elvben ugyanis 10 200 aranykorona érték átadásában egyeztek meg, de mint Forgács István mondja, hivatalosan 7600 aranykoronát érő területet je­löltek ki kárpótlásra. Még nagyobb baj, hogy a mennyiség nem jelent minősé­get. Ä bizottság tagjai szerint rossz, homokos területet akar átadni mind a két gazdaság, A minimálbérek emelését is napirendre tűzi a hét végén az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése — az MTI in­formációja szerint. A mun­kavállalók már 10 300 fo­rintról is hajlandók lenné­nek tárgyalni, mint alsó ha­tárról, de bizonyítani kíván­ják a 11 300 forintos mini­málbér jogosságát is. Jelenleg 9000 forint a mi­nimálbér. A munkaadók ed­dig nem tartották reálisnak, hogy 9000 forintnál maga­sabb minimális bért fizesse­holott a régi földeken lehetett kukoricát és gabonát is ter­meszteni. Ám, ha a mostani döntést fogadják el, erre nem számíthatnak. Eladták idegennek A teljes délutánt igénybe vevő vitán, a gazdákat képviselő tes­tületi tagökkal szemben ott volt Szabó László, a felszámo­lás alatt lévő alagi gazdaság igazgatója, Gál Imre, a kárpót­lási ügyekkel foglalkozó mun­katárs, továbbá a gazdaság földjein már gazdálkodó új, belga tulajdonos képviselője, dr. Akácz László, az Eurotrust Consult Kft. igazgatója, Villá­nyi József, az ÁVÜ által meg­bízott cég felszámolóbiztosa, dr. Petrik Ferenc, a még mű­ködő gazdaság jogásza, Béres János, a fóti polgármesteri hi­vatal előadója. A megbeszélés egyelőre'nem sok eredményt hozott. A gazdaság képviselői azt mondták: amit nekik a kárpót­lási hivatal előírt, azt ők kije­lölték. Ha pedig Forgách el­nök úr azt mondja, hogy a Pest Megyei Kárpótlási Hiva­tal a fóti egyeztető fórum véle­ményének a megkérdezése nél­kül hozott döntést, akkor fel­lebbezzenek ott. Ám ők más területet nem tudnak már kije­lölni, mert a földeket eladták. Az új tulajdonost nem lehet bi­zonytalanságban tartani, a már megvett terület határvonalait állandóan módosítgatni. Ezzel a fejtegetéssel össze­függésben egy bizottsági tag később megjegyezte: — Ma­guk 36 ezerért adták el hektá- ranként a földeket. Ezzel egyáltalán nem csináltak jó üz­letet. Őseink keservesen meg­dolgoztak azért, amit most mi követelünk. Értsék meg a lelki­világunkat. Ne csak rossz föl­det, jót is adjanak vissza. A gazdaság vezetői arra hi­vatkoztak, hogy ha azon a terü­leten jelölnének még ki földet, ahol a bizottság kéri, elvennék a tehenészet életterét, ami nél­kül azt sem tudnák eladni. Márpedig, ha a gazdaság a még meglévő tulajdonokkal együtt tavaszig nem talál vég­leg gazdára, nem lesz miből működtetni. Türelmetlen gazdák Forgács István türelmét veszt­ve kijelentette: — Ha legalább 6-700 aranykorona értékű ku­koricaföldet nem ajánlanak fel, akkor még e hét végén nek a munkahelyeken. A kormányzat szükségesnek tartja, hogy a munkaerőpiac egyik legkiszolgáltatottabb rétegének béremelése meg­valósuljon. Tárgyalási alap­ként elfogadják a munkavál­lalók által megjelölt 10 300 forintos alsó határt. A kormányzat szerint a fo­gyasztói árnövekedés 16—22 százalékos mértéké­hez igazítva kellene megha­tározni az országosan aján­lott 1994-es átlagkereset­emelést, mégpedig 17 száza­szántanak a gazdaság arra al­kalmas területén. Mert úgy lát­szik, ennek a gazdaságnak fon­tosabb a belga vevő, mint a fóti paraszt érdeke. Erre a kijelentésre Akácz László, élesen válaszolta, ha ilyen hangnemben tárgyalnak, akkor őfeláll és elvonul. — Ne adja az Isten, hogy meglássak ott egy olyan trak­tort, amelyik szántai jön — emelte fel a hangját. A dialógus légkörét később Villányi József higgadt érvelé­se szelídítette meg. Az ő érde­me, hogy a közeljövőben még­is születik valamilyen megol­dás annak érdekében, hogy ne j áijanak olyan rosszul a fóti gazdák, bár a konkrét intézke­désről itt még nem eshetett szó. A termelőszövetkezettel most sem került sor érdemi egyezkedésre, mivel a vezetők nem küldtek olyan személyt, aki döntő szót mondhatott vol­na. A fóti földügy egyelőre még rendezetlen. Á testület ha­tározatot hozott, hogy megfel­lebbezi a Pést Megyei Kárpót­lási Hivatal határozatát, s a ki­jelölt területek mellé jobb mi­nőségű termőföldeket is igé­nyel. , Nem csoda ez, hiszen a pa­rasztember már karácsony tá­ján is a közelgő tavaszra gon­dol. Kovács T. István * Munkatársunk a szövevényes ügyről kikérte dr. SzJáray Mi­hálynak, a megyei kárrendezé­si hivatal vezetőjének vélemé­nyét: — Nagyon sajnálom, hogy az egyeztető tárgyaláson nem vett részt minden érintett, hi­szen a Fóti Tsz képviselői be­számolhattak volna a . peres ügy állásáról — válaszolta. — A körzeti földhivatal dunake­szi részlege szakvéleményével megerősítette a földalap-kijelö­léseket, de természetesen a Pest Megyei Bíróság mondja ki a végső szót. Az Alagi Álla­mi Tangazdaság ügyében még ezekben a hetekben is egyeztet­tünk, várható további földterü­let kijelölése, ami sajnos csak közvetve csökkenti a fóti gon­dokat. Tudomásunk szerint a többlet állami földterület kije­lölésénél nem jött szóba az Alagi Állami Tangazdaság. De erről a Földművelésügyi Minisztériumban nyilván töb­bet tudnak, mint hivatalunkban. lékban. A munkavállalók az eddigi viták során az árnöve­kedés legalább 22 százalé­kos mértékét feltételezik, így az átlagkereset-emelést is 22 százalékban határoz­nák meg. A kormányzattal folyta­tandó további kétoldalú egyeztetés alapján határoz­zák majd meg, hogy a 17—22 százalékos sávban mely értéket fogadják el a jövő évi országosan ajánlott átlagos béremelés százaléka­ként. Forintos hírek Jelentős szerződéseket kö­tött az Egervin Borgazda­sági Rt. — december 10-ei washingtoni, nagy­szabású borbemutatóját követően — az egri borok egyesült államokbeli ex­portjára olyan multinacio­nális világcégekkel, mint a Pepsi Cola és a Royal Kedem. Csökkent az idegenfor­galom dolláraktívuma csaknem 150 millió dollár­ral az elmúlt év azonos időszakához képest. Az idén szeptember végéig 370,1 millió dollár aktí­vum keletkezett az idegen- forgalom jóvoltából, míg a tavalyi év hasonló idő­szakában 516,8 millió dol­lár volt. Beruházást tervez több mint 1 milliárd forint ér­tékben 1994 során buda­pesti gyárában a Stoll- werck Budapest Kft. A né­met tulajdonos a 20 millió márkának megfelelő ösz- szegért főként gépeket hoz, hogy a gyártás kon­centrálásával kelet-euró­pai „hídfőállását” építse ki Budapesten. A debreceni felsőoktatá­si műhelyekben s a helyi kutatóintézetekben szüle­tett ötleteket, eszközöket, berendezéseket bemutató kiállítás nyílt tegnap a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem díszudvarán. A kiállítás célja, hogy lehető­ség szerint mielőbb hasz­nosuljanak a különféle ku­tatóintézetekben született s az elmúlt években gya­korta elfekvő ötletek, kez­deményezések. Néhány ezres tételű „előszállítmányok” után e hét elejétől indulnak út­nak a karácsonyfának .való legnagyobb fenyőra­kományok Zalából. A me­gye legnagyobb magánül­tetvényeivel rendelkező Surd, Liszó és Pátró közsé­gekben — miután jelentő­sen leapadt a korábbi fél­méteres hó — most van a vágási finis: közel 180-an kértek értékesítési enge­délyt, mintegy 60-65 ezer darab, 1-2 méteres lucfe­nyő eladására. E mennyi­ség zöme Budapestre és a nagyobb városokba kerül, 10 ezret pedig Franciaor­szágba exportálnak. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 147,61 150,41 Ausztrál dollár 66,37 67,61 Belga frank (100) 277,13 281,79 Dán korona 14,80 15,06 Finn márka 17,14 17,54 Francia frank 16,97 17,25 Görög drachma (100) 40,41 41,25 Holland forint 51,82 52,68 ír font 139,75 142,35 Japán yen (100) 91,15 9235 Kanadai dollár 74,51 75,91 Kuvaiti dinár 315,34 320,84 Német márka 58,04 59,00 Norvég korona 13,35 13,59 Olasz líra (1000) 58,59 59,87 Osztrák schilling (100) 825,40 839,00 Portugál escudo (100) 56,90 58,00 Spanyol peseta (100) 70,63 72,15 Svájci frank 67,67 68,75 Svéd korona 11,74 12,00 USA-dollár 99,10 100,66 ECU (Közös Piac) 112,92 113,88 Szabó János oroszországi tárgyalásairól Jelentős megállapodások Közép-európai referenciaüzem Érdekegyeztetés a minimálbérről

Next

/
Thumbnails
Contents