Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-14 / 291. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 14., KEDD A polgárok kérdezték Elkerülhetetlen a hitel... Javaslat a mezővárosi cím felélesztésére Fejlesztések Túrán Mintegy ezerszáz nappal a háta mollfzjf/ gött közmeghallga- tást tartott a ceglédi önkormányzati testület. Mácz István polgármester tájékoztatójában egyebek mellett elmondta, hogy a munkatársak nemcsak a hivatalos időrendben fogadták a polgárokat, nemegyszer soron kívül is elintéztek egy- egy ügyet. Örvendetes, hogy a lakosok harmincnégy utcában építettek járdát — hat és fél kilométer hosszúságban — az önkormányzat által adott sóderból és cementből. Jó adófizetők Viszont szomorú, hogy még mindig akad példa az engedély nélküli építkezésre. Az utóbbiért egymillió-három- százötvenkilencezer forint bírságot fizettek be a város kasszájába. A tavalyi harminchoz képest az idén csak tizennégy megüresedett állami bérlakást utalhattak ki. Sajnos, jövőre sem lesz kedvezőbb a helyzet. A képviselő-testület hétmilliót szavazott meg a lakásgondok enyhítésére. A száznyolcvan igénylő közül ötvenhat családnak adtak nyolcvan- és százötvenezer forint közötti összeget. A Házat, Hazát Alapítványnak telket ajánlott fel az önkormányzat. A polgármester dicsérően szólt arról, hogy az emberek adófizetési erkölcse jó. Hiszen az érintettek jelentős többsége teljesítette kötelezettségét. Igaz a munkatársak hetvennyolc adócsalásra is fényt derítettek. Cegléd ebben az esztendőben két és fél milliárd forintból gazdálkodhatott. Minden jel arra utal, hogy 1994-ben ez az összeg jóval szerényebb lesz, körülbelül kétmilliárd- kétszázhetvenkétezer, míg a kiadások két és fél milliárdra rúgnak. Ennek legfőbb oka az, hogy az önkormányzatnak kell előteremteni a pénzt, amiből eleget tesz a közalkalmazotti törvényből ráháruló kötelezettségének. Emiatt aztán elkerülhetetlennek látszik az, hogy a város egyszer ötvenkét-, majd pedig kilencvenmil- lió forint hitelt vegyen fel. Ezt a korábbi években sikerült elkerülni. Az első felszólaló nehezményezte, hogy egy éve megnyílt a szomszédságában a Pálmadiszkó szórakozóhely. A zene hangerejéhez már hozzászokott, ám az utcára kitóduló részeg vendégek garázdálkodása és ordítozása miatt nem lehet aludni. A szemben lévő parkolóban csapkodják a gépkocsik ajtaját, dudálnak. A járdát nemegyszer összerondítják. Jó lenne megszüntetni az utcai hangoskodást — legyen hamarabb záróra. A polgármester egyetértett az észrevételekkel, de megyje- gyezte: a jogszabály nem teszi lehetővé a nyitvatartási idő rövidítését. A parkolás megszüntetésével pedig a mozilátogatókat sújtanák. A hivatal az utcai zajongással kapcsolatban időnként ellenőrzést végez majd. Elfordultak tőle A hozzászóló szerint a képviselők nem tartották a kapcsolatot a néppel; elfordultak tőle. Nem az irodában kellett volna ülni, hanem néha kimenni a tanyavilágba, s meggyőződni arról, hogy a parasztságnak milyen gondjai vannak. A polgármesterek munkáját ne a fővárosban értékeljék — mondta —, azt megteszik az emberek a következő választásokon. Mácz István válaszában kifejtette, ha nincs tükör, amibe belenézzünk, nem ismerjük meg önmagunkat. Persze, néha vannak torz tükrök. A mozgáskorlátozottak házának egyik lakója a létesítmény közelében lévő járda balesetveszélyességére hívta fel a figyelmet. ígéretet kapott arra, hogy a polgármesteri hivatal műszaki osztálya igyekszik megoldást találni a bajra. Nemcsak garázsok A Rákóczi úti társasház képviselője kifogásolta az önkormányzati testület közelmúltban hozott döntését, miszerint a Rákóczi és Széchenyi út, Kossuth Ferenc és Kárpáti Aurél utca által határolt területen — az eredeti terv alapján — garázsokat építenek. A lakók kétharmada ezzel nem ért egyet. Inkább alakítsanak ki parkolóhelyet és parkosítsanak. Egy Széchenyi út 43. szám alatti lakó is kifogásolta a garázsok felhúzását, s kérte, hogy a testület vizsgálja felül a döntését. Dr. Kispéter Zsolt és Arany Béla képviselők elmondták, az önkormányzati testület döntésekor az 1986-ban jóváhagyott építési engedélyt vette alapul. Ez a területet akként rendezi, hogy nemcsak garázssor — huszonhárom kocsiállással —, hanem park és játszótér is ki lesz alakítva. Igenis gondoltak a képviselők arra, hogy a lakók kellemes környezetben élhessenek. Az elképzelést kertész- és építész- mérnökökkel, parktervezőkkel egyeztették. F. F. Tőkeerős képzőművészet Vácrátóton befejeződött a gázprogram Segített az akadémia de kölcsönt is felvettek é A Budapest Kongresz- szusi Központban megtartott Európai kapcsolatok elnevezésű kiállításon 150 kis- és középvállalkozó mutatta be termékeit, illetve adott ízelítőt az általuk kínált szolgáltatásokból. A kiállítók közt szép számban láthattunk Pest megyeieket is, ezek egyike a Szentendrei Műhely Galéria volt. Standjuk nem mindennapi, és mégis logikus szimbiózist tükrözött: a művészet mellé felzárkózott a manufaktúra. A részletekről a galéria menedzserét, Kállai Tündét kérdeztük. — Én érdektömörülésnek nevezném, vagy egymásrautaltságnak. A festő megfesti a képet, amihez — ha nem vászonra dolgozik — megfelelő papír kell, tetszetős keret és esetenként jó kezű restaurátor. A Szentendrei Műhely Galéria 45 élő és 60 elhunyt művész képeit forgalmazza. Éhhez szolgál háttérként a három kézműves, Vincze László papírmerítő, Nagy Sándor képkeretező és Schramkó Péter restaurátor. Tegyem hozzá, esetükben a kézműves szó nem egészen fedi a valóságot, a maga módján mindhárom fiatalember művészi igényességgel végzi a dolgát. Az ő munkájuk is hozzájárul egy- egy kép sikeréhez, mi pedig abban segítjük őket, hogy ne csak idehaza, de a határokon túl is felfigyeljenek a munkájukra. Galériánk egyre több kiállítást rendez külföldön, legutóbb á szöuli Ra- mada Szállóban megtartott magyar üzletemberek találkozóján állítottunk ki — jelentős anyagi sikerrel. A kiállítás költségeit a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma állta. Kádár Béla miniszter fölismerte azt a tényt, hogy nemcsak hús, gyümölcs vagy ipari cikkek képezhetik az export alapját, a magyar képzőművészeti alkotásokra is nagy a kereslet külföldön, főleg Nyugaton. (matula) A múlt héten befejeződtek gázprogramunk utómunkálatai — újságolta a minap Horváth Ferenc, Vácrátót polgármestere. A településvezető kérdésemre elmondta: a program megvalósításához az egyéni igénylőknek — 431-en jelentkeztek — fejenként 60 ezer forinttal kellett hozzájárulniuk. Bár a gázhálózat első, vázlatos tervei még az egykori Őrbottyáni Közös Tanács fennállásának utolsó időszakában elkészültek, a megvalósítás csak a helyhatósági választásokat követően vette kezdetét. Első lépésként az önkormányzat képviselő-testüle- te átdolgoztatta a vázlatokat, s megrendelte a részletes terveket. Ezek birtokában ez év elején már a kivitelezési pályázat kiírására is sor kerülhetett. Annak, hogy a győztes cég, a váci VABER GMK. munkatársai hozzákezdhessenek a csőfektetéshez, volt egy feltétele: el kellett készüljön az a 20 ezer köb- méter/óra teljesítményű gázátadó-állomás, melynek Vácrátóton kívül további 6 települést kell a jövőben ellátnia. Mivel a Sződön épült létesítményt júniusban átadták a kivitelezők, a nyár folyamán megkezdődhettek a külső, illetve belső hálózat kiépítésének, illetve az egyéni bekötéseknek a munkálatai. Bár nem ment minden zökkenőmentesen — a helyi nyomásszabályozót például csak hosszas várakozás után sikerült beszerezni —, a fűtési szezon kezdetére minden utcába, minden igénylő portájához elért a gáz. — Az utolsó, napokban befejeződött munkát, a köz- intézmények fűtési rendszerének átállítását két helybéli vállalkozó, Seres György és Láposi József végezte: előbbi térítés nélkül, utóbbi kedvezményesen — mondta a fentieket kiegészítve a polgármester, majd megjegyezte: bár a hálózatépítés költségeihez a Magyar Tudományos Akadémia is hozzájárult egy jelentős összeggel, az önkormányzatnak sajnos hiteleket is fel kellett vennie. (ribáry) TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Minden egy helyen — művészet és kézműipar. A szentendreiek által bemutatott képekből több elkelt a helyszínen (A szerző felvétele) A mezővárosi cím felélesztésére tett javaslatot Túra nagyközség önkormányzata. E témában levelet küldtek több minisztériumnak, az 1996-ban megrendezésre kerülő' expó kormánybiztosának, valamint országgyűlési képviselőknek. Tóth István Túra polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, a kérdésben nyilvánvalóan kormányzati, illetve parlamenti döntés szükséges, ám a címzettek mindannyian igen pozitívnak értékelték a kezdeményezést. A nagyközség képviselő-testületének oktatási és kulturális bizottsága pedig elkészített egy tanulmánytervet, „Túra mezővárossá válásának lehetőségeiről, összefüggésben az 1996-os világkiállítással ”— címen. A környék talán legszebb műemlék épülete, az Ybl Miklós tervei alapján készült Schossberger-kastély Balázs Gusztáv felvétele Mint az a tervtanulmány bevezetőjében olvasható, az 1996-os expo úgynevezett „B” kategóriás világkiállítás lesz. Ez lehetővé, egyben szükségessé teszi, hogy a létesítmények és rendezvények ne kizárólag Budapest területére, illetve a főváros közvetlen környezetére koncentrálódjanak. Némi szellemi tőke (és viszonylagos csekély pénzeszközök) ráfordításával — a világkiállítás által kínált lehetőségek közvetett kihasználásával — Túra nagymértékű anyagi-, kulturális- és erkölcsi gyarapodásra tehet szert. Ennek egyik különös, de reálisan megvalósítható útja és módja lehet a mezővárosi rang és cím „feltámasztása”, és annak megszerzése a település számára. A mezővárosi településtípus gyökerei — a közép-kelet-euró- pai térségben, de legfőképpen a Kárpát-medencében — a középkorig nyúlnak vissza, tehát hazánk gazdag hagyományokkal rendelkezik. Emondhatjuk azt is — mivel a mezővárosok lakossága színmagyar volt —, hogy az efféle települések utcaképe, lakosainak anyagi és társadalmi helyzete, gazdasági élete, hűen és egyedülálló módon fejezte ki a magyar lakosság életmódját. Mindezek miatt a mezővárosi településmód, cím és jogállás nemzeti hagyománynak tekinthető. A XV. században Túra rendelkezett ilyen címmel és jogállással, sőt a település jellege — amely messze túlmutatott a korabeli, egyszerű falusias fejlettség szintjén — a két világháború közötti időszakban is hasonlónak tekinthető. A tervtanulmány továbbá felsorolja a már jelenleg is meglévő infrakstrukturális, kereskedelmi, kulturális, természeti, illetve szociális és közigazgatási-hatósági adottságokat, valamint a mezővárosi cím és jogállás megszerzéséhez szükséges településrendezési-fejlesztési munkák tervét: Szinte minden utcában bevezetésre került a gáz, kiépült a csatorna, valamint a vezetékes ivó- vízhálózat. Az önkormányzat a helyiek számára — akik mezőgazdasági munkával is foglalkoznak —, korszerű, nagybani piacra alkalmas területet biztosít, ezzel is enyhítve értékesítési gondjaikat. A gyermekek szellemi fejlődéséről egy bölcsőde, két óvoda és egy harminckét tantermes általános iskola gondoskodik. A községben a művelődési ház mellett megtalálható egy 26 ezer 500 kötetes könyvtár, valamint a falu tárgyi és népművészeti emlékeit őrző falumúzeum. Az országban egyedül, már csak itt látható a palóc etnikum déli ágához tartozó turaiak gazdag díszítésű népviselete. A községben számos társadalmi és kulturális egyesület működik, valamint évente színvonalas kulturális rendezvényeket szerveznek, például a „Szabadság na- pok”-at. A község 8200 lakosának egészségügyi ellátását három általános-, és egy gyermekorvos, valamint két fogorvos végzi a rendelőkomplexumban, melyben minilabor is megtalálható. A faluban rendőrség és szociális otthon is működik. Ugyanakkor, ezen meglévő adottságok fejlesztésére is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni. Fontos lenne a szilárd burkolatú úthálózat, a közvilágítás, a kiskereskedelmi ellátás fejlesztése, az idelátogató turisták számára éttermek, és szálláslehetőség biztosítása. Tervezik a helyi kábeltelevízió, egy kereskedelmi- kulturális- szabadidőközpont és egy kulturális alkotótábor létrehozását. Szükségesnek tartják továbbá, a Galga mentén lévő természetvédelmi terület környezeti ártalmaktól való megóvását; a népi építészet emlékeinek megmentését; a közterületek, cégérek európai szintű karbantartását; a falu címerével ellátott üdvözlőtáblák elhelyezését; a falu határában lévő — gyógyászati célokra is alkalmas — termálvíz hasznosítását. A község mezővárosi jogának visszaszerzése tehát egyfajta szintre hozást jelentene, valamint betetőzné azt a rekonstrukciós folyamatot, amely az utóbbi néhány évben bontakozott ki. Szedlacsek Henrik
