Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-14 / 291. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1993. DECEMBER 14., KEDD 9 Nemrég szerkesztőségünk vendége volt Skultéty Sándor köztársasági megbízott, címzetes államtitkár, akivel Vödrös Attila főszerkesztő, illetve Bánó Attila és Deregán Gábor főszerkesztő-helyettesek beszélgettek. Feltehetően sokan tájékozatlanok a köztársasági megbízott tevékenységét illetően, hiszen ez a tisztség, amely együtt jár a címzetes államtitkári címmel, mindössze három éve létezik. — A címzetes államtitkári címet az önkormányzati törvény 100. §-ának 2. bekezdése szerint biztosította az Ország- gyűlés a köztársasági megbízottak részére. Ami a tisztségünk megnevezését illeti, nekem a főispán jobban tetszene, mivel a magyar közigazgatásnak olyan hagyományai vannak, amilyenekkel kevés ország büszkélkedhet, és már csak ezért is jó lett volna megőrizni e tisztség régi nevét. Legyünk őszinték, meglehetősen idegen, szokatlan hangzású, ezért nem csoda, ha a polgárok egy része nem tudja, hogy mit is jelent, s mi a feladata, a szerepköre a köztársasági megbízottnak. Talán azt sem tudják, hogy a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz, netán a Belügyminisztériumhoz tartozik-e. Nos, jogállásunk szerint a miniszterelnök javaslatára a köz- társasági elnök nevez ki bennünket. Előtte az alkotmányjogi és az önkormányzati bizottság meghallgatásain kell keresztülesni, s előfeltétel a jogi szakvégzettség. Szakmai főnökünk a belügyminiszter, a fegyelmi jogkör gyakorlója pedig a miniszterelnök. Észrevételt jog — Kérjük, beszéljen a feladatairól. — Ezeket több jogszabály határozza meg. Az alapfeladatokat az önkormányzati törvény, a hatásköri törvény és a köztársasági megbízott jogállásáról és egyes feladatairól szóló törvény (1990. évi 90. tv.) szabályozza. Hozzáteszem, hogy ilyen gyenge jogosítványokkal rendelkező szerv sehol a világon nincs még egy, mint a köztársasági megbízotti hivatal. — Lehet, hogy egyes ellenzéki pártok ezért terveznek változtatásokat a működésében? — Vannak, akik hatásköröket szeretnének elvonni tőlünk, amin csak mosolyogni tudok, ha a jelenlegi hatáskörünkre gondolok. Nem gyengíteni kéne a működésünket, hanem erősíteni. Csupán Pest megyében a száznyolcvanhárom önkormányzatból harmincban nincs jegyző. Vannak önkormányzatok, ahol sokat kell tennünk annak érdekében, hogy az alkotmányosság, a törvényesség be legyen tartva, ugyanis nincs jogunk a felfüggesztéshez és a testület feloszlatásához. .. — A főispánnak volt ilyen joga? — A főispánoknak sokkal több jogosítványa volt. Nekünk lényegében csak észrevételezési jogunk van. Ha például van valami észrevételünk a törvényességgel kapcsolatban, akkor jelezzük az önkormányzatnak. hogy ez vagy az a határozata, rendelete törvénybe ütFólspáni örökség nélkül Beszélgetés Skultéty Sándor köztársasági megbízottal közik, és kérjük, hogy egy megadott időpontig ezt változtassa meg. Ha erre a helyi képviselő-testület nemet mond, akkor két lehetőségünk marad: vagy visszavonjunk az észrevételt, vagy bírósághoz fordulunk. A törvénysértő határozat végrehajtását azonban nem áll módunkban felfüggeszteni, ami azért is rossz, mert az ön- kormányzat ezáltal könnyen megmenthető lenne az anyagi és az erkölcsi károktól. — Ön melyik megoldást szokta választani? A visszavonást vagy a pereskedést? — Jelenleg másodfokon folyik egy perünk a tápiószelei önkormányzattal, ezenkívül két alkotmánybírósági észrevételünk volt a megyében ebben az évben. Ebből az egyik esetben sikerrel jártunk, míg a másikkal kapcsolatban még nem érkezett válasz. — A főispán tevékenységi köre csupán egyetlen megyére terjedt ki. Hány megye tartozik önhöz? — Pest megyén kívül Nóg- rád és Jász-Nagykun-Szolnok megye is. Ez a legnagyobb régió, hiszen egymillió-nyolcszázezer embert és tizenötezer négyzetkilométert jelent. Az országban nyolc köztársasági megbízott van. Egy jut a fővárosra, hét a vidéki régiókra. Egyébként Pest megye jelentős mértékben eltér a többitől, nem tekinthető szabályos megyének. Sajátos vonása, hogy a kétmilliós főváros vonzáskörzetének számít, másrészt a főváros nem székhelye a megyének, az ország fővárosaként önálló közigazgatási státussal rendelkezik. — Ez a körülmény nehezíti a munkáját? — Mondhatom, hogy rendkívüli módon nehézzé teszi. Mivel nincs megyeszékhely, hiányzik az a szellemi műhely, ami másutt, a megyeszékhelyeken kialakult. Sorolhatnám a városokat Szegedtől Győrig, Pécstől Miskolcig, Kecskeméttől Szombathelyig, ahol megtalálható az egész megyében gondolkodó lokálpatrióta értelmiség. Pest megye városainak és községeinek is vannak szellemi bázisai, de azok többnyire csak az adott településre összpontosítják a figyelmüket, míg a megyeszékhelyek a főiskolákkal, az egyetemekkel, a megyei intézményekkel szorosan kötődnek a megyéjükhöz. Hivatalomnak és nekem Pest megyében úgy kell eleget tenni a szakmai feladatoknak, hogy nem támaszkodhatunk egy egész megyében érző és gondolkodó szellemi műhelyre. Pest megye önkormányzatával persze jó a kapcsolatunk, de azt hiszem, hogy ez az ön- kormányzat is szenved a megyeszékhely hiánya miatt, s az ebből adódó gondokat nem, vagy csak részben tudja feloldani. — Miért szükséges a köz- igazgatásban egy állami középszint? — Sokan nem érzékelik a különbséget a megyei önkormányzat és a köztársasági megbízotti hivatal között, és megpróbálják a kettőt összehasonlítani, ami lehetetlen, éppúgy, mint a körte és az alma esetében. Az egyik önkormányzati, a másik állami feladatokat lát el. Állami középszintre pedig szükség van és szükség lesz, mivel az állami feladatokat végre kell hajtani. — Ezt már Szent István királyunk is tudta. Fura lenne, ha mindez épp napjainkban válna kétségessé. — Pontosan. A modern demokráciákban is léteznek állami feladatok, amelyeknek a végrehajtását csak kormányhivatalok révén tudom elképzelni. — Miért? — Mert egy választott tisztségviselőre a kormánynak nincs olyan befolyása, amely- lyel ki tudná kényszeríteni a feladatok végrehajtását. Említettem, hogy nekem szakmai főnököm a belügyminiszter, a fegyelmi jogkört pedig a miniszterelnök gyakorolja felettem, tehát amennyiben rosz- szul végzem a munkámat, akkor alkalmatlanság címén felmenthetnek. Az önkormányzati képviselőt viszont nem lehet felmenteni állami akaratból. Egy polgármester például csak bűncselekmény elkövetése miatt menthető fel, tehát nem csodálható, ha az állami feladatok végrehajtása olykor akadozik. E feladatok egy része nem adható ki albérletbe, gondolok a honvédelmi, a belügyi igazgatásból, számos hatósági munkából — ideértve még az anyakönyvezést is — adódó feladatokra. — Van olyan állami feladat, ami átadható lenne? — Vannak ilyenek. A környezetvédelem, a természetvédelem, a földművelési igazgatás területén sok minden átadható lenne. Ha például a kárpótlási ügyekben a kormány már az elején a földrendező bizottságokra bízta volna a feladatot, azokra az emberekre, akik ismerik a lakóhelyüket, és tudják, hogy melyik dűlő kié volt, egyáltalán hol húzódtak a dűlők, hogy melyik föld hány aranykoronás, akkor sokkal gyorsabban rendeződött volna a földügyi igazgatás számos kérdése. Ezek a bizottságok fontos és hatalmas munkát végeznek. A baj csak az, hogy késve alakultak meg, kellő hatósági jogosítványok nélkül. — Sok munkát ad önöknek a kárpótlás? — Mi csupán összehangoljuk a megyei hivatalok munkáját, de a feladat óriási, ezért még egy agrármérnököt is felvettem. Mi csak a panaszügyekkel foglalkozunk, és nincs olyan hét, hogy legalább négyöt ilyen ügyünk ne lenne. — Ez sok? — Sajnos igen sok. Ahogyan fogy a választási ciklusból hátralévő idő, a gazdálkodó, illetve gazdálkodni kívánó emberekben erősödik egyfajta pánikhangulat — a levelek egy része erről tanúskodik —, hogy mi lesz, ha nem ez a kormánykoalíció nyer a választásokon, és az újonnan jövők visz- szacsinálják a kárpótlási ügyeket. Ugyanakkor tartanak a szövetkezeti elittől is, amellyel szemben kiszolgáltatottnak érzik magukat, mivel ez az elit rajta tartja a kezét a műveléshez szükséges eszközökön. — Hogyan állunk a törvényességgel Pest megyében? — Különösebb gondok nincsenek. Kezdetben az önkormányzati határozatok nyolc százaléka volt törvénysértő. Ez mára lényegesen csökkent. Ebben az évben a száznyolcvanhárom önkormányzatnak ezerhétszázhuszonnégy ülése volt, tizennégyezer-száztizenöt határozatot és ezerötszázkét rendeletet hoztak. Ebből kétszázhuszonötöt találtunk törvénysértőnek. Észrevételünket mindenütt elfogadták, kivéve Tápiószelét, ami miatt folyik az említett per. Az arány tehát nagyon jó. — Ez azt jelenti, hogy az ön- kormányzatok elfogadták a köztársasági megbízotti hivatalt, és partnernek tekintik? — A jelek szerint igen. Én úgy látom ezt a törvényességi feladatot, hogy egyrészt védjük a civil szférát az önkormányzatok túlkapásaitól, de az önkormányzatokat is védjük a civil szféra túlkapásaitól. A képviselő-testületek működésében időnként súlyos zavarok is fellépnek, és ezeket a jövőben a törvényalkotónak törvényi szabályozással is rendezni kell. Ilyen például a polgármester és a képviselő-testület szerepe és hatásköre. Szerintem egészségesebb lenne, ha a polgármestert nem a képviselő- testület választaná, hanem a lakosság. Működési zavarok — Ezt a köztársasági megbízottak esetében is jónak tartaná? — Minden olyan tisztség esetén, ahol a tisztségviselő valamilyen kisebb-nagyobb régiót képvisel, ideértve a köztársasági megbízottat is. Sokkal erősebb az a státus, amely mögött a nép áll. Néhol a képviselő-testületekben jelentkező zavarok abból is adódnak, hogy a polgármestert megválasztó frakciók az átülések miatt változtak, s már nincsenek többségben. A polgármester akarata nem tud érvényesülni, a helyzete labilissá vált, ugyanakkor változatlanul tisztségében marad. Ma közel tíz olyan önkormányzat van a megyében, ahol súlyos működési zavarok vannak. Ezek megszüntetéséhez nekünk nincsenek eszközeink. Gyömrőn a konfliktusok odavezettek, hogy lemondott a polgármester, az alpolgármesterasszony beteg, s nincs olyan, általuk kijelölt személy, aki összehívhatná a testületi ülést. Itt olyan erőltetett jogi megoldást kell találnunk, ami nem biztos, hogy törvényes lesz, de mégis kevésbé sújtja a települést, mint a jelenlegi helyzet. Valószínűleg az ügyrendi bizottság és a korelnök veszi át a teendőket, amíg új polgármestert választanak. Úgy vélem, a működés érdekében elkövetett kisebb jogsértés még mindig jobb, mint a szabályozatlanság, a zűrzavar. — Ilyen esetekben hivatali kötelességből, vagy külön felkérésre avatkozik be a köztársasági megbízott? — Mi a hozzánk beérkező jegyzőkönyvek alapján intézkedünk. De itt látszik, mennyire gyenge a funkció, mert én csak javasolhatom, hogy hívják ösz- sze a képviselő-testületet, és a polgármester — természetesen nem a lemondottakra gondolok — azután eldöntheti, hogy eleget tesz-e a javaslatomnak vagy sem. — Mit lehet ilyenkor tenni? — Az állami középszintnek olyan jogosítvánnyal is kellene rendelkeznie, hogy összehívhassa a testületeket. Vagy említhetem azt a lehetőségünket, hogy fegyelmi eljárást kezdeményezhetünk a polgármesterek ellen. Igenám, de a fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő-testület. Ha az nem kezdeményezett eljárást, mi viszont igen, akkorköny- nyen nevetségessé válhatunk, amennyiben ez a lépésünk nem találkozik a képviselők szándékaival, akiknek történetesen megfelel a polgármester úgy; ahogy van. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy a három megyében hány ügyészségi eljárás folyt polgármesterek ellen, sőt olyan különös dolog is megtörtént, hogy a polgármestert elítélték okirathamisítás miatt, de ma is a helyén van, mert mellékbüntetésként nem tiltották el a közügyektől. Nézetem szerint ilyen tisztséget csak az tölthet be, aki erkölcsi megbízhatóság tekintetében valóban az első abban a közösségben, amelynek az élén áll, vagy szeretne állni. — Ha már hangsúlyozta a középszint fontosságát, beszéljünk a megyei önkormányzatról is. Vajon önálló közigazgatási egységnek tekinthető? — Sokkal inkább olyan fantomszervezetnek, amely lényegét tekintve inkább egy vagyonkezelő holdingra, semmint köz- igazgatási egységre emlékeztet. Hozzáteszem: sajnos! Ma csak akkor járhat el a megyei önkormányzat egy település képviseletében, ha előtte együttműködési szerződést köt vele. A helyzeten csak az idevágó törvény- módosítás változtathat. — Az említett folyamatokat miként befolyásolja a politika? — Nagymértékben és korántsem kedvezően. Vannak ugyanis olyan szakmai kérdések, amelyek nem függhetnek a helyi politikától. Ha a polgármesteri hivatalok ügyintézői már azt vitatják, hogy végrehajtsanak-e egy kormányhatározatot, minthogy nem szimpatizálnak a kormány- koalícióval és történetesen az országgyűlési ■ képviselőjük sem szavazott a határozatra, akkor az óriási hiba. Vannak státusok, amelyekbe a politika belehelyezi ugyan az embert, de attól kezdve a tisztségviselőnek a törvények és a jogszabályok végrehajtásán kell munkálkodnia függetlenül a politikai meggyőződésétől. Erre sajnos nem mindenki képes, ami azt jelenti, hogy az ilyen ember alkalmatlan a feladatra. — Tudunk olyan városi képviselő-testületről, ahol egyes ellenzéki képviselők egyszerűen nem jelentek meg, ezzel fejezve ki a nemtetszésüket. Pedig a választók nyilván nem azért szavaztak rájuk, hogy távol maradjanak a közéleti munkától. Mit lehet tenni ilyenkor? — Olyan csodálatos a magyar nyelv, igazán nem okozhat gondot a szavak értelmezése. A képviselő olyan személyt jelent, aki képvisel valakit, vagy valakiket. Ha egy képviselő nem jár el a képviselő-testület üléseire, akkor vajon képviselőnek nevezhető? Aligha. Az osztrák jogrendszer többek között úgy szabályozza a mandátumok sorsát, hogy aki ötször igazolatlanul nem jelenik meg az üléseken, az elveszíti a mandátumot. Ilyet a magyar törvények nem írnak elő, de jó lenne minél előbb nálunk is bevezetni valami hasonlót. A legnagyobb érték — Ön miként viszonyul a párt- politikához? — Engem is a politika helyezett ebbe a státusba, s azóta feltettem azt a bizonyos szemellenzőt, és csak a jogszabályokat nézem. Igyekszem a puszta tények alapján, személytelenül megítélni az elém kerülő ügyeket. Ha egy polgármester képes függetleníteni magát a pártoktól, akár a saját frakciója neheztelését is vállalva, és kizárólag a település érdekei motiválják, ha képes mentesülni a személyes érdekeitől, és nem azon fáradozik, hogy minél több gazdasági társulásba, igazgatótanácsba férkőzzön be, ha önzetlenül segíti a nehézségekkel küszködő, erkölcsileg és szellemileg megviselt közösségeket, akkor minden tiszteletet megérdemel. A körülöttünk élő emberek felénk irányuló szeretete, elismerése a legnagyobb érték, akár polgármesterek, akár köztársasági megbízottak vagyunk. Olyan kincs, ami nem mérhető sem pénzben, sem vagyontárgyakban.
