Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-13 / 290. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 13., HÉTFŐ Boldog nyáj, boldog pásztor Galgamácsán Adventi templomszentelés Galgamácsán tegnap templomot szenteltek, a kis Galga menti község apraja-nagyja adventi harangzúgásban vonult fel a dombtetőn ékeskedő, 90 éves, megújult templomhoz. Az esemény jelentőségét emelte, hogy a felszentelést a váci püspök. Keszthelyi Ferenc celebrálta. — Nagy ünnep ez számunkra. hála az Úrnak, hogy megértük — mondotta köszöntő beszédében Csontos Ferenc helyi plébános, aki bár elhárította magától az érdemet, püspöke szavai szerint kovásza volt annak az ösz- szefogásnak. mely visszaadta régi ragyogását a galgamá- csai Istenházának. Erről az összefogásról adott számot Kurucz József a Szent Kereszt Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az alapítványt Tóth András, korábbi polgármester javaslatára hozták létre, s mindjárt az induláskor az önkormányzat egymillió forintot szavazott meg a felújításra, majd menetközben még kétmilliót. Ehhez jött a váci püspökség hozzájárulása, a hívek önzetlen adakozása és egy német karitatív szervezet 25 ezer márkás sze- retetadománya. Mindez fedezte a 8,5 millió forintos beruházási költséget, a plébánia nem szorult hitelre. Kurucz József elismerően szólt a felújítást kivitelelző Bautraide Kft.-ről, ennek kollektívája 400 ezer forinttal csökkentette a költségvetésben, kikötött összeget, ezzel is hozzájárulva a nemes célhoz. — Ugyancsak elismerés és tisztelet illeti Dragonics Tamás és Cser István helyi mérnököket, akik túl azon, hogy önszorgalomból elkészítették a terveket és felügyelték a munkákat, még arra is odafigyeltek, hogy a templom egy régi fotó alapján visszakapja az eredeti formáját — mondotta a kuratórium elnöke. — Boldog az a nyáj, amelynek ilyen pásztora van, és boldog az a pásztor, akinek ilyen nyája van — hangzott a főpásztori dicséret. — Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben az ősi magyar községben soha nem hunyt ki a hit tüze, s a mindennapok gondjai mellett embereknek jut idejük a hagyományok ápolására, s a szentegyház pártolására. Örülünk, hogy olyan derék elöljáróság irányítja e község életét, amelyhez az egyház is közel áll. Az egyházmegyében példátlan, hogy egy ilyen kis lélekszámú település önkormányzata egyetlen év alatt hárommillió forinttal támogassa az egyházhat, jóllehet, tudjuk, ennek a pénznek lett volna máshol is helye. Meghat bennünket a gyerekek segítőkészsége, az a 6300 forint, melyet betlehemezéssel gyűjtöttek össze, majd elhoztak Ferenc atyához. Ez is azt bizonyítja, hogy a szülők kellő figyelmet fordítanak a gyermekek nevelésére, s eze.n belül a hitéletre is — mondotta a püspök úr. Fent, a főhajó ívén az egykori templomépítők által választott textus hirdeti: „Uram! Jó nekünk itt lenni!” A zsúfolásig megtelt templom azt bizonyítja, a galga- mácsaiak valóban jól érzik magukat a hit tüze mellett, az Isten házában. (matula) Keszthelyi Ferenc váci püspök celebrálta a szentmisét a felújított templomban A szerző felvétele MIÉP-fórum Cegléden A jóra való restség rossz Vajon miért olyan fontos letörni a nemzeti érzést, JJF Äk és befeketíteni azokat a pártokat és mozgalmakat, 'j! amelyek ezzel a jelszóval és a magyarság érdeké- ben lépnek fel? — kérdezte Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke, a MIÉP társelnöke, országgyűlési képviselő pénteken este a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében azon a csaknem háromórás fórumon, amelyet, a Magyar Út Körök, valamint a Magyar Igazság az Élet pártja városi szervezete rendezett. Győri Béla, a Magyar Rádió főszerkesztője, az est házigazdája megjegyezte: a ceglédiek idejekorán megtanulták, hogy a jóra való restség rossz dolog. Talán éppen ezért mindig szép számmal vesznek részt az efféle közös gondolkozáson. A politikusok közül elsőként Bogdán Emil, a MIÉP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő szólt a hallgatósághoz. Kifejtette, az egész politikai közéletünk — minden megcsalatása, kudarca és kiábrándultsága ellenére — feszült várakozásban van. Valami újnak kell következnie. A baloldali restauráció azonban végveszélybe sodorná az országot. Horváth Lajos, a MIÉP társelnöke, a Magyar Út Körök elnökségi tagja szerint úgy állunk a rendszerváltozásnak hitt — egykor annak remélt — forgatagban, mint annak idején Szent István, akinek egyik fülében gregorián ének csendült, a másikban a regősök dala. Vajon meg tudjuk-e érteni az új hangokat — esélyegyenlőség, közteherviselés —, és teszünk is értük, avagy hagyjuk, hogy a régi pogány regősök visszaénekeljék magukat a tudatalattinkba? A képviselő akként vélekedett: nem fél a pogány regősök felerősödő dalától. Inkább azt figyeli, hogy a demokrácia éneke nagyon hamisan szól. Ezen kíván változtatni a MIÉP. Csurka István beszédét az első fokon elvesztett perei — köztük a legfrisebb ÁVÜ- ügy — felsorolásával kezdte. Hozzáfűzte, ezeket —- és a leendő többit is — azért indították ellene, hogy inába szálljon a bátorsága, abbahagyja az akadékoskodást, és szépen álljon be a sorba. De ezt nem teheti, mert nagy a veszély. A társelnök megemlítette: Jelcin és Clinton közelgő találkozójukon talán megegyeznek némely kérdésben, ám bizonyára nem abban, hogy nem engedik a kommunistákat hatalomra jutni Magyarországon. De ez nem jelenti azt, hogy a baloldalnak, a liberálisoknak és kommunistáknak kell uralkodniuk majd. A képviselő kitért arra is, hogy abban a fáradtságban, kimerültségben, lelki megtöretettség- ben, miként kikerültünk a nyomorult Kádár-rendszerből, szinte adott a társadalmi béke. A társelnök véleménye szerint veszélyben vagyunk, mert egy kicsit elszoktunk attól, hogy saját sorsunkat magunk intézzük. Ha 1994-ben józan lesz a magyarság, és elég akaraterővel bír, akkor semmilyen külhatalom nem befolyásolhat bennünket. A politikus taglalta a médiaháborút, amely néhány jelentéktelen ember miatt dúl. Majd kérte a jelenlévőket: ennek kapcsán mindig gondoljanak arra, hogy a pénzről, az életükről, a földjükről, a családjukról és a jövőjükről van szó. Amennyiben hagyják, dolog hogy ez a métely, az ámítás végigvonuljon az egész magyar társadalmon, akkor soha nem fogunk magunkra találni. Végezetül Csurka István beszélt arról, hogy van programjuk, miszerint igazságot kell teremteni egyebek mellett a hitelezésben, adózásban, a munkaalkalomban. Jusson szerephez a kisember. Nem elsősorban nagy politikai tehetségekre, hanem jellemekre van szükség. Az új esztendőben közös erővel meg kell menteni Magyarországot. Vicsotka Mihály, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt tagja vendégként kapott szót. Úgy véli — mondotta —, hogy a Magyar Út Körök és az ÉKgP célja azonos. Bognár László, a MIÉP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő a nemzeti alaptantervről fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, hogy pártja a magyar nemzeti karakterű tanterve voksol. Réti Miklós, a MIÉP és a Magyar Út Körök tagja, országgyűlési képviselő bírálta az ellenzéket, s kifogásolta azt is, hogy véleménye szerint nem történtek igazi változások. F. F. Megkérdeztük Mivel büntetik a piromániásokat? Az elmúlt évek tűzeseteinek mintegy tizenöt százalékát a karácsony és az újév közötti, főleg gondatlanságból és figyelmetlenségből keletkező tüzek okozták. A legnagyobb veszélyforrás ebben az időszakban a petárdázás és a különböző pirotechnikai eszközök „bevetése”. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt, az idén az illetékesek sokkal nagyobb szigorral próbálják elejét venni a szomorú eseteknek. A szigorítás mikéntjéről kérdeztük Dobson Tibort, a BM Tűz- és Polgári védelmi Országos Parancsnokságának szóvivójét. — Éppen az elmúlt napokban egyeztettük a rendőrséggel, a mentőkkel, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával a főbb tennivalókat. Elsőként talán az egyik legveszélyesebb, és sajnos a legelteijed- tebb szokást, a petárdázást kell említenem. Hiába hozzuk évről évre a közvélemény tudomására a petárda árusításával és használatával szembeni szigorításokat, nincs sok eredménye. Idén remélhetően változik a szomorú statisztika, hiszen sokakat elrettenthet az akár a harmincezer forintot is elérhető pénzbírság. A rendőrök fokozott ellenőrzéseket tartanak majd ebben az időszakban, s minden bizonyított esetnél feljelentik a szabálysértőt. Más kategóriába sorolható, de ugyanolyan veszélyeket rejt magában a gondatlanság és a figyelmetlenség következtében keletkező fenyőfatűz. Ebben az esetben a gyertyák, a csillagszórók, az elektromos villogok helytelen használata a veszélyforrás. Bár ezt minden évben elmondjuk, mégis történnek tragédiák, elég, ha csak a tavaly bekövetkezett két halálesetre gondolunk... O. Gy. A nemzeti jövőképünkről — ábrándok nélkül § A hét végén Nagykőrös vendége volt Kulin Ferenc országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának az elnöke. A politikust a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének képviselői fogadták; találkozott Kiss János polgármesterrel is. Kulin Ferenc a késő délutáni órákban „Nemzeti jövőképünk, a rendszerváltás régi és új dilemmái” címmel lakossági fórumot tartott az Arany János Művelődési Központban az érdeklődők népes részvételével. Széchenyi István mindig aktuális gondolataival bevezetett előadásában Kulin Ferenc arra a kérdésre keresett mindenekelőtt választ: Van-e nemzetünknek jövője? Ma olyan kivételes helyzetben van ez az ország, hogy jövőnk sokkal inkább a mi kezünkben van, mint bármikor is az utóbbi századok történetében. Ennek ellenére mégis az aggodalom, a csalódás férkőzött a társadalomba, amely a gyors kibontakozás túlzott ábrándjaival hajtotta végre a politikai fordulatot. Sajnos — húzta alá a találkozó szónoka — nagyon sokan nem a valóságos helyzet, hanem az egyéni ideák alapján képzelték el a nemzet sorsát, jövőjét. A káprázatos lehetőségek, amik az évtized fordulóján elibünk tárultak, rengeteg csapdát is rejtegetnek. A rendszerváltás ugyanis nálunk nem egy evolutív folyamat eredménye volt, hanem a lehető legjobbnak kiválasztása a létező világ számtalan rossz alternatívái közül. A Nyugat, amely a példákat mutatja, eszményeiben, törvényeiben követhető, de érdekeiben kiszámíthatatlan. Olyan világot választottunk követésre méltónak — hangsúlyozta a politikus —, amely minden eddiginél a legjobb távlatokat kínálja, ám tudomásul kell vennünk, hogy ahova belépni szándékozunk, ott kíméletlen érdekharcok folynak; nemcsak lehetőségeket kínál, de veszélyeket is rejt. Mert a felzárkózás végbemehet úgy is, hogy Európa gazdaságának egyik csomópontja lehetünk, az itt élő népekkel együtt, elveszítve nemzeti bélyegünket és identitásunkat. Legfőképpen erről nem szabad elfeledkeznünk. — Mi hisszük, hogy az MDF képes felmérni és fokozatosan megoldani a társadalmi, gazdasági problémákat, noha az elmúlt 3 és fél év nem sikertörténet. De csakis az a platform lehet sikeres, amely vállalja az uralkodó eszmék megtartását, ötvözését, vezető pártként értelmes alternatívákat kínálni a társadalomnak. Nem látom okát, hogy ne az MDF vállalja fel a jövőben ismét ezt a szerepet — hangsúlyozta Kulin Ferenc. M. J.
