Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-13 / 290. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 13.. HÉTFŐ 3 Hogy szól az alkotmány? A miniszterelnök halála esetén kialakult közjogi helyzet- bejt a magyar alkotmány ad útmutatást. Az alaptörvény 33/A paragrafusa szerint ugyanis a miniszterelnök halálával a kormány megbízatása megszűnik. A 39/B pontja pedig úgy szól: ha a kormány megbízatása megszűnik, az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalában marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik. Az alkotmány annyiban korlátozza az ügyvezető kormány tevékenységét, hogy megszabja: nem köthet nemzetközi szerződést, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben, törvény kifejezett felhatalmazása alapján alkothat. Amennyiben a kormány megbízatása megszűnik, két alkotmányos út lehetséges. Az egyik: a parlament egyszerű többséggel kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek úgy kell kitűznie a választásokat, hogy az új Országgyűlést három hónapon belül meg lehessen választani. Az átmeneti helyzet kérdéseit a 28. § (6) bekezdése és a már idézett 39/B § rendezi: az Országgyűlés működése az új parlament alakuló üléséig tart, illetve a kormány az új kabinet megalakulásáig hivatalban marad. A másik variációnak az a lényege, hogy a parlament nem oszlatja fel magát, hanem — egyszerű többséggel — új miniszterelnököt választ a hátralévő néhány hónapra. Ennek az alkotmányos megoldásnak a főszereplője az államfő, hiszen az alaptörvény őt hatalmazza fel, hogy — előzetes konzultációk után — javaslatot tegyen az Országgyűlésnek az új miniszterelnök személyére. Amennyiben a parlament a kormányfőt az első személyi-javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg, a köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést. A magyarországi németek közgyűlése Sorsukat maguk irányítják MDF-választmányi ülés Lakiteleken Bíznak a költségvetés országgyűlési jóváhagyásában Szabó Iván, Boross Péter, Lezsák Sándor, Szabó Tamás és Kónya Imne a sajtótájékoztatón A Magyarországi Németek Szövetsége a hét végén tartotta közgyűlését, hogy tagjaik számot adjanak az 1990 óta történt változásokról, és meghatározzák az 1994. évi feladatokat, különös tekintettel az országgyűlési és a helyhatósági választásokra. A tegnapi tanácskozás szünetében a szövetség vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőit a közgyűlés programjáról. Hambuch Géza, a szövetség ügyvezető elnöke kiemelte: a magyarországi németeknek maguknak kell akarniuk problémáik megoldását. Szeretnék, ha a televízióban, rádióban több időt kapnának a nemzetiségi műsorok. Fontosnak tartják egy, a jelenlegi hetilapnál gyakrabban megjelenő lap kiadását, amely rendszeresen foglalkozna a népcsoport problémáival. Ugyancsak meg kell adni minden A magyarországi kisebbségi törvényt példaként emlegetik Európában, bár a törvény megalkotásában, sajnos, nem igazán vannak követőink — jelentette ki Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter a szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület hét végi vitaestjén elhangzott előadásában. Magyarországon ma 13 kisebbséget tartanak számon, melyek kisebbségi jogait törvény szavatolja — mondta a miniszter. — E törvény minden kisebbség számára biztomagyarországi német gyermeknek azt a lehetőséget, hogy megtanulhassa anyanyelvét az óvodában és az iskolában. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: a kárpótlási törvények nem rendezték azoknak a németeknek a helyzetét, akiket erőszakkal soroztak be 1944-ben a német hadseregbe. A vagyoni kárpótlás területén regionális problémák merültek fel, sokan kimaradtak a kárpótlásból. A szövetség elnöke, Man- herz Károly reményét fejezte ki, hogy a jövő évi választások után a parlamentben lesz képviselőjük a nemzetiségeknek. Beszélt arról is, hogy a németek szövetsége alulról építkező szervezet, így a helyi közösségeknek kell dönteniük arról, hogy milyen formában legyenek képviselve a települési önkormányzatokban. sítja identitásának megőrzését, kultúrájának ápolását, védelmet nyújtva az asszimiláció ellen. A kisebbségeknek joguk van kultúrájuk, nyelvük, hagyományaik megismerésére, miáltal társadalmunkat is színesebbé teszik. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebbségek élni is tudjanak a törvényben foglalt jogaikkal. — Nagy Ferenc József véleménye szerint a mai Magyarországon élő etnikumok közül a cigányság helyzete a legsúlyosabb. (ljubka) Szavazás Debrecenben Oroszország debreceni főkonzulátusán is leadhatták szavazataikat a tartósan hazánkban tartózkodó orosz állampolgárok, s így részt vehettek a tegnapi parlamenti választáson és népszavazáson. amelyről lapzártánkig nem érkezett végeredmény. Az oroszországihoz hasonlóan, Debrecenben is reggel 8 órától este 10-ig tartották nyitva a szavazóhelyiségeket. Jurij Proncsen- ko, a főkonzulátus ügyvivője elmondta: tegnap a déli órákig mintegy negyvenen éltek szavazati jogukkal Debrecenben. A választási bizottság két tagja délelőtt mozgó urnát vitt Nyíregyházára, lehetővé téve ezáltal, hogy az ott kőolajvezetéken dolgozó tíz munkás is leadhassa szavazatát. Békepartnerség Magyar—olasz tárgyalások Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására ma kétnapos, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Fabio Fabbri olasz védelmi miniszter. A látogatás során várhatóan megállapodást írnak alá a két ország védelmi minisztériuma közötti együttműködésről. A magyar és az olasz védelmi miniszter a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal, ami érinti többek között a tisztképzést, a légvédelmi és repülési együttműködést, valamint a hadiipart is. A megbeszéléseken minden bizonnyal szó lesz a NATO által nemrég felajánlott békepartnerségi viszonyról, arról, hogy Magyarország miként kapcsolódhat be az új programba. Für Lajos és Fabio Fabbri áttekinti a térség biztonságpolitikai helyzetét is. A vendég találkozik az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnökével és a testület tagjaival. A Kereszténydemokrata Néppárt intéző bizottsága szombaton tartotta soron következő ülését, amelynek napirendjén az aktuális politikai kérdéseket vitattak meg. Az ülés után Surján László pártelnök tájékoztatta az újságírókat az ott elhangzottakról. Mint elmondta: a tárgyalás során legtöbbet a parlamenti demokrácia intézményei stabilitásának kérdéseivel foglalkoztak. A kereszténydemokraták úgy látják — hangsúlyozta —, hogy a választások valószínűleg májusra várhatók. Nagyon fontosnak tartják, hogy a parlament a lehető leghosszabb ideig dolgozzon. Igen lényegesnek és hasznosnak tartják a közelmúltban meghozott A közelgő parlamenti választásokra való felkészülés feladatainak számbavétele, a gazdasági, illetve politikai életben zajló változások áttekintése, az expo előkészítése során felmerült problémák megvitatása mellett kizárólag szervezeti kérdésekkel foglalkoztak az MDF országos választmányának tagjai a hétvégén Lakitelken megtartott ülésükön. Személyi kérdésekről nem esett szó a kétnapos program során; az ülészáró sajtótájékoztatón Herényi Károly szóvivő kijelentette: annak légkörét az Antall József miniszterelnök egészségi állapotának rosszabbodásáról szóló hír határozta meg. A szombati első előadó, Kulin Ferenc a választási előkészületekről, a program- alkotás folyamatáról szólva kiemelte: az ország gazdasági helyzete szükségszerűvé törvényeket: a társadalombiztosítási, a költségvetési — és földtörvényt, mert ezek az ország működőképessége szempontjából elengedhetetlenek. A választások zavartalan lebonyolítása és az azt övező jó légkör érkében örvendetesnek tartanák a Független Jogászfórum által megalkotott választási etikai kódex mielőbbi elfogadását, és azt szeretnék, ha hamarosan megszülethetne a médiatörvény is. Suiján László pártelnök kitért a múlt hét egyik sajátos parlamenti eseményre, amikor is a földkiméréssel kapcsolatos törvényt leszavazták a honatyák. A kereszténydemokraták azt kívánják — mondta —, hogy az állami költségvetés a földkiméréssel teszi, hogy az MDF programjában kiemelt hangsúlyt kapjanak a gazdasági problémák, illetve a kilábalást célzó tervek, elképzelések. . Barsyné Pataky Etelka az expo kilátásairól tartott illusztrált előadást. A kormánybiztos elmondta: számos jól hasznosítható, szellemes programjavaslat érkezett és érkezik szinte folyamatosan a világkiállítás szervezőihez a kistelepülések önkormányzataitól. Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter összefoglaló előadásban tegnap ismertette a kormány gazdasági törekvéseit, melyek szerint elő kell segíteni a további gazdasági növekedést, a bankkonszolidációt, a vállalkozói réteg pozícióinak elősegítését, valamint a bérek hosszabb távon történő növekedését. Zárásként Szabó Iván pénzügyminiszternek a viremélnek járó kiadásoknak legalább a felét vállalja át, és az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet mielőbb nyújtsák be, és fogadják el. Mindezek konkrét, gyakorlati kérdések; ebből is látható, hogy a párt nem tér el eddigi irányelveitől. Elhatárolják magukat a szélsőségektől, mert meggyőződésük, hogy az ország érdekeit legjobban a centrumpolitika képviseli. A kereszténydemokraták remélik, miszerint a közélet valameny- nyi szereplője felelős magatartást tanúsít majd a választási küzdelmekben, és döntéseit a nemzet hosszú távú érdekeinek szolgálatába állítja — fejezte be a tájékoztatást Suiján László pártelnök Arpási Mária Hancsovszki János felvétele lággazdasági helyzetről, az európai recessziók okairól szóló előadását hallgatták meg a választmány tagjai. Kónya Imre annak a reményének adott hangot, hogy a Magyar Köztársaságnak hamarosan lesz elfogadott jövő évi költségvetése, ami az ország stabilitása szempontjából is meghatározóan fontos. Ezt arra alapozta, hogy bár az MDF-ben a lezajlott tisztulási folyamatok következtében a koalíció többsége minimálisra csökkent, azóta is a korábbihoz hasonló arányban fogadja el a parlament a döntéseket. A sajtótájékoztatón megfogalmazódott az is, hogy a Magyar Demokrata Fórum bizakodással nézhet az 1994-es választások elé. A párt választmánya e kritikus napok során képes volt a gazdaság felemelkedését segítő kérdésekre koncentrálni. (r. z.) Kamarai felhívás Felhívással fordultak az 1994-es választásokon induló politikai pártokhoz, munkáltatói és munkavállalói érdek- képviseleti szervezetekhez a Magyar Gazdasági Kamara szombaton tartott XIV. közgyűlésének résztvevői. A felhívás szerint jogos az az aggodalom, hogy a megkezdődött és éleződő választási küzdelemben a gazdaság a pártok közötti harc terepévé és egyre inkább szétzilálódva esetleg áldozatává válik. Ezért a Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése azt kéri a választásokon induló pártoktól és érdekképviseleti szervezetektől, hogy legyenek partnerek a gazdaság folyamatos működésének fenntartásában, a gazdasági stabilizáció elősegítésében. Kisebbségi törvény Példa Európának A KDNP nem tér el irányelveitől Felelős magatartást
