Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-02 / 281. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK ' A Legfelsőbb Bíróság visszaadta a tavat Pert vesztett az MSZMP-s horgászegyesület > * / Csatát vesztett az MSZMP budapesti bizottsága ál­tal alapított Béke Horgászegyesület a Legfelsőbb Bíróságon. Mivel természetes víznek minősítették, nem volt forgalomképes az a tó, melyet a rendszer- változás hajnalán pénz nélkül „vásároltak meg” az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutatóközponttól. Tűzrakók „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek”— olvasom a József Attila-idézetet az egyik vicclapban. Az „újszegényeknek”írt cikk szerzője ínséges viszonyokat rajzolva, az ősember példáját állítja elénk, őhozzá kellene visszatérnünk, aki „egyetlen fillért sem adott ki fölöslegesen”. Humoros írások valóságtartalmáról vitatkozni szamár­ság, én is csak a költő' soraiért említem ezt a dolgozatot, de arról szeretnék írni, hogy milyen sokan élnek közöt­tünk a tűzrakók. Láthatatlan tüzek ró'zsehordói, csiholói és táplálói. Hányán vannak? Tízezren? Százezren? Milliónyian? Az utóbbihoz közelíthet azoknak a száma, akik élelem­mel, ruhával, könyvvel, játékkal segítik a magyarországi és a határainkon kívüli rászorulókat. Névtelenül. Nem kérdeznek ók semmit. Azt sem tudják, kire bízzák az adományok célba juttatását. Az újságíró könnyebben ismerkedik a nevekkel. Hiszen ó' a hírvivő' és a hírhozó, így ismertem meg a gödöllői Ecker Károlyt, aki úgy gyűj­ti az adományokat, mint a filatelista a bélyegeket, és aki úgy szállítja a csomagokat Csíkszeredára, vagy Szigetvár­ra — ahová nemegyszer fél pár cipővel a lábukon, a má­sikkal a kezükben menekülnek a volt Jugoszláviából a magyarok —, mint a képzeletbeli Mikulás az ajándékokat a gyermekek csizmájába az egész világon. így szereztem tudomást Kertésztié dr. Altmár Erikáról, a hévízgyó'rki háziorvosról is, akinek az ötlete nyomán a nagyatádi menekülttáborba indul hamarosan egy megra­kott teherautó a Galga mentéről. A turaiak, a galgahévízi- ek, a hévízgyörkiek papjaik, iskola- és művelődési ház igazgatóik, polgármestereik kérő szavára gyűjtötték a ka­rácsonyi ajándékot az ismeretlen bajbajutottaknak. Ugye már nem is fázunk annyira? Ha pedig arra gondolok, hogy ez a nemes cselekvésso­rozat a három falu lakosságának közeledését is segítette, egyenesen melegem támad! Balázs Gusztáv Parlamenti napló Folytatódott a költségvetési vita Aggódó Vöröskereszt Felhívás menhelyek építésére Példaértékű a közép- és kelet­európai országok vöröskeresz­tes vezetőinek Budapesten megrendezett kétnapos talál­kozója, amelyen a Bosnyák, a Horvát, a Kis-jugoszláviai, to­vábbá a Szlovén, az Albán, a Bolgár, a Macedón, valamint a Szlovák, a Cseh, a Lengyel, a Lett, a Litván, a Román és a Magyar Vöröskereszt vezetői beszélték meg és egyeztették véleményüket arról, hogy a ré­gió gondjait miként lehetne közösen megoldani. A tanács­kozáson részt vett George We­ber, a Vöröskereszt és a Vö­rös Félhold Társaságok Nem­zetközi Szövetségének főtitká­ra is, aki a tegnapi sajtótájé­koztatón kiemelte: azért vá­lasztották Magyarországot a tanácskozás helyszínéül, mert hazánk fontos szerepet tölt be a balkáni háborúban szenve­dők megsegítésében, illetve a nemzetközi szövetség regioná­lis irodája is Budapesten tevé­kenykedik. A főtitkár elmond­ta: az idei tél rendkívül nehéz­nek és keménynek ígérkezik, ezért a nemzetközi szervezet néhány hete felhívást tett köz­zé, amelyben mintegy 28 mil­lió svájci frank pénzadományt kémek a háború elől menekü­lők számára, elsősorban azért, hogy ideiglenes szálláshelyet hozhassanak létre. A szerződés körülményei is meglehetősen furcsák voltak, hiszen az Isaszegi út menti tó­rendszer I-es tavát pénzforgás nélkül szerezte meg a Béke Horgászegyesület. Ennek fejé­ben lemondott az ugyancsak általa bérelt Il-es tóról. Továb­bi érdekesség, hogy a két tóra vonatkozó bérleti szerződés 1992-ben lejárt volna, s bár 1989-ben azt hosszú időre megújították, 1990-ben átru­házták a tulajdonjogot a pártos egyesületre. Úgy tűnt, hogy Gödöllő a Meglepő kérdéssel kezdte tegna­pi sajtótájékoztatóját a Magyar Természetgyógyászok Kamarájá­nak főtitkára, dr. Taraczközi Ist­ván. A szakember azzal vezette be a fórumot, hogy felvetette: mi­ért kell a hazai természetgyógyá­szoknak indulnia az 1994-es or­szággyűlési és önkormányzati vá­lasztásokon. A kérdést Király Ist­ván titkár és Kövesdi Natália, az Életfa Egészségvédő Egyesület vezetője — aki egyúttal a találko­zó helyszínének helyet adott — rendszerváltozás után is a til­tott tavak városa marad. Ro- szík Gábor országgyűlési kép­viselő fellépése nyomán az ÁTK vezetői a szerződés sem­missé nyilvánítását kezdemé­nyezték. Az ügy bírói útra tere­lődött. — Első fokon az ÁTK utód­ja, a GATE Kisállattenyészté­si és Takarmányozási Kutató Intézete nyerte a pert — tájé­koztatott Fábián Zsolt Gödöl­lő alpolgármestere —, s most a Legfelsőbb Bíróság is sem­misnek nyilvánította a szerző­válaszolta meg. Másfél-kétéves munka áll a kamara azon doku­mentumainak elkészítése mögött, melyeket — egyebek között a ter­mészetgyógyászati törvény terve­zetét, az etikai kódexet és az egész­ségügyi iskolák, illetve az orvosi egyetemek tananyagára épített ok­tatási koncepciót — csaknem négy hónappal ezelőtt eljuttatott a szervezet a népjóléti tárcához és más minisztériumokhoz — mond­ta a főtitkár. (Folytatás a 3. oldalon) dést. A természetes víz ugyan­is forgalomképtelen. Egyetlen tó sem „úszott el” tehát a rend­szerváltozás itt-ott zavaros vi­zein... A tó ismét az állam tu­lajdona. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a város fel­ügyelje az 55-60 hektáron elte­rülő kilenc tavat az ivóvízku- tak védelme és a lakók kikap­csolódási lehetőségének megte­remtése érdekében. Még egy lépéssel közelebb kerülnek eh­hez a célhoz akkor, ha a halá­szati jogot is a városnak ítéli a Legfelsőbb Bíróság. A Föld­művelésügyi Minisztérium erre vonatkozó döntését ugyan­is, annak törvényességét vitat­va, megtámadta a Mohosz. Első fokon a keresetet elutasí­tották. Ligeti Imre a belügyben Egy héttel a sikertelen pol­gármester-választás után ma ismét a polgármester-vá­lasztás kerül a testületi ülés napirendjére az I. kerület­ben. Mint az már ismeretes, Ligeti Imre, a korábbi pol­gármester november 5-én le­mondott posztjáról, mivel úgy vélte, hogy pártjának (MDF) egyes képviselői hi­vatali ügyekben tisztségével összeegyeztethetetlen mó­don, nyomást akarnak gya­korolni rá. Vígh Béla (MDF), a testü­let korelnöke az MTI-nek tegnap elmondta: kedden este új jelöltet állított az MDF-frakció, Simon Tamás XII. kerületi önkormányzati képviselő személyében. A frakcióülésen ezúttal részt vett Ligeti Imre expolgár- mester is. (Folytatás a 3. oldalon.) Természetes nézetkülönbségek Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelen­tette, hogy továbbra is számít Tarafás Imrének, az MNB tá­vozó alelnökének munkájára. A szakember várhatóan az el­nök tanácsadója lesz. A jegy­bank elnöke szerint egyéb­ként a kinevezések mögött nem a Pénzügyminisztérium és a jegybank közötti, egyes kérdésekben lezajlott vita áll, hiszen az időleges nézetkü­lönbségek minden országban természetesek. Rövid napirend előtti szóvál­tást követően a T. Ház teg­nap elkezdte a társadalombiz­tosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény ál­talános vitáját. A T. Ház előtt fekvő terve­Szentendrére látoga­tott tegnap Ulla Hel- singius, a Finn Okta­tási Minisztérium kulturális tanácsosa, ahol ta­lálkozott Németh Gábor pol­gármesterrel, Petjéssy Barna­bással, a Duna-parti Művelő­dési Ház igazgatójával és Sze­keres Lászlóval, a Közműve­lődési Iroda vezetőjével. Ulla Helsingius határozott céllal érkezett a városba: há­rom drámapedagógust kér Szentendrétől, akik 1995-ben és 1996-ban Finnországba utaznának és ott részt venné­nek a fiatalok képzésében, il­letve előadást tartanának a magyar drámapedagógia-ok­tatásról. A finn tanácsos, aki a Mi­zet szerint 1994-ben a Nyug­díjbiztosítási Alap bevételei 371,9 milliárd, kiadásai 371,1 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alap be­vételei 336,4 milliárd, kiadá­sai pedig 336,4 milliárd forin­tot fognak kitenni. niszterelnöki Hivatal ifjúsági koordinációs titkárságának meghívására érkezett Magyar- országra, elmondta: lenyűgöz­te őt a tavaszi szentendrei lá­togatása során tapasztalt szín­vonalas munka, különösen a dramaturgiai képzés terüle­tén. Ezért döntöttek úgy Finn­országban, hogy a Magyaror­szággal négy évre tervezett if­júsági együttműködésben Szentendre is szerepet vállal­hatna. Emlékeztetett rá, hogy a két ország már 1936-ban kulturális egyezményt írt alá, ezért úgy vélte, a több évti­zedre visszatekintő együttmű­ködést meg kell újítani Ma­gyarország és Finnország kö­zött. (Folytatás a 4. oldalon) (tá) Míg a MIG-gel fölrepülnek Most szerelik össze a Dunai Repülőgépgyár Részvénytársaság üzemében azt a húsz darab L—39—ZO típusú sugármeghajtású gyakorló repülőgépet, amelyet Németország adott té­rítésmentesen kiképzési célokra a Magyar Honvédségnek. Az egykori NDK arzenáljában is oktatási feladatokra szolgáló fegyverzet nélküli gépek szétszedve, konténerekben érkez­tek a tököli hangárba. A gyakorlógépeken a MÍG—29-esek leendő kormányosai sajátít­ják majd el a vadászpilóta-tudomány fortélyait. B. G. Indulnak a választásokon (Folytatás a 3. oldalon) Finn vendég Szentendrén Meghívás Suomiba Hancsovszki János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents