Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-11 / 289. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER II.. SZOMBAT Tizenöt éves a Szentendrei Kamarazenekar Tudatos építkezés — állandó vendégpartnerek Fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett koncertsorozata keretében, adventi hangversenyt ad a Szentendrei Kamarazenekar holnap délután, fél ötkor a helyi Péter Pál templomban. Bach Karácsonyi oratóriumának első három részét a Váci Kamarazenekarral és a nagy múltú Mödlinger Singakademie Kórussal, Pászthy Júlia, Laczó András, Sánta Jolán és Fried Péter kiváló operaénekesek közreműködésével szólaltatják meg. A nehéz mű, a komoly zenekari szólók nem mindennapi feladatot jelentenek az együttesnek. A Szentendrei Kamarazenekar azonban „nagy hagyományokkal”, értékes tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen erőpróbákon való helytállásban — tudom meg karnagyuktól, Fenyő Gábortól, akivel az évfordulós koncert alkalmából beszélgettünk. Vállalják a nagy oratorikus műveket — A nagy oratorikus művek megszólaltatását egyik örömmel vállalt feladatunknak tekintjük, amelynek megvalósításához a hosszú évek alatt számos állandó kórus-partnerre leltünk.— folytatta. — Az osztrák Mödlinger Singakademie Kórussal, a német Frank és az angol Wellingboroughi Kórussal, valamint az esztergomi Monteverdi Kórussal az utóbbi években olyan nagy oratorikus darabokat adtunk eló, mint Bach Magnifi- catja, Pergolesi Stabat Mater- je, Mozart Requiemje és Bach Karácsonyi oratóriuma. A műveket természetesen elsősorban Szentendrén, de vendégkórusokat fenntartó városokban is megszólaltattuk. • — Ilyen távoli partnerekkel hogyan tudnak felkészülni ezeknek a nehéz műveknek az előadására? — A kórusok és a zenekar úgy tanulja meg az illető zenedarabot, hogy a felkészülés időszakában többször találkozom a karnagyokkal... Ugyanis zenei elképzeléseinket egyeztetnünk kell. Hiszen az összpróbára — a távolságok miatt — csak a koncert főpróbáján nyílik alkalom. — Ez meglehetősen profi zenekart igényel. Kikből áll és hogyan próbál együttesük? Tizenöt vonós és a többiek ■—A Szentendrei Kamarazenekar a helyi zeneiskola tanáraiból alakult. A magvát képező, tizenöt vonós közül csak néhány, amatőrként muzsikáló régi zeneiskolai növendék volt. Az előadott darabok igényei szerint főként helybéli fúvósokat vagy pesti zeneakadémistákat és zeneiskolai tanárokat kérünk fel közreműködésre, de ezek a partnereink is állandóak. A kamarazenekar heti egy alkalommal próbál. — Milyen darabokból áll repertoárjuk? — Megalakulásunk óta tudatosan építjük a repertoárunkat, melynek alapja, kamarazenekarunk összeállításából fakadóan, a barokk zeneirodalom, közülük is elsőként Vivaldi, Telemann, Bach szerzeményei. A XX. századi mesterektől előadott darabjaink között néhány nekünk ajánlott ősbemutató is szerepel: Arányi Aschner György Az agyag zenéje, illetve Karácsonyi kantátája, vagy Szokolay Sándor Pasto- rellája ilyen művek. — Milyen gyakran lépnek fel, és mennyire befolyásolják Szentendre kulturális életét? — Évi tíz koncertünk van, amelyek közül néhányat fenntartó gazdáink (korábban a helyi tanács, majd a Pest Megyei Művelődési Központ, és 1990. óta a Duna-parti Művelődési Ház) rendezvényein adunk. Szeretnénk tudatos szerepet vállalni Szentendre és a környék zenei életében. Ezért alapítottuk meg a Szentendrei Pro Musica Zenebarátok Egyyesületét, amelynek (kamaraegyüttesünk tagjaival együtt) mintegy öt ven tagja van. Célunk, hogy egy civil társaságban fogjuk össze azokat a különböző foglalkozású polgárokat, akiket a muzsika szeretete hoz össze. Rendezvényeinken a már befutott művészek tartanak beszélgetéssel egybekötött hangversenyt, de igen fontosnak tartjuk fiatal tehetségek bemutatását is. Az ő pályájukat szeretnénk elősegíteni azzal is, hogy szólistaként léphetnek fel kamarazehekarunkkkal. Tíz éve a barokk vonzásában — Tíz éven keresztül magunk szerveztük az ifjúsági koncerteket a szentendrei és a környékbeli települések fiataljai számára — folytatja Fenyő Gábor. — A nyolcvanas évek elején pedig háromszor rendeztük meg a Testvérmúzsák zenei-képzőművészeti tábort a barokk muzsika jegyében, a helyi képzőművészek közreműködésével. — Gazdag és sokirányú tevékenységüket hallva, úgy gondolom, elégedett az eredményeikkel. — Talán kicsit több odafigyelésre lenne szükségünk, nem mintha kevesen látogatnák a koncertjeinket. A vasárnapi hangverseny közreműködői ugyan jelképes összegért vállalják a fellépést, de a hangversenyeink így is nagyon sokba kerülnek... Mint minden manapság — tehetjük hozzá. Reménykedve persze a kamarazenekar nagyobb támogatásában, és abban, hogy ennek híján is tovább szolgálják a komolyzenét kedvelő közönségüket... és a művészetet. D. Veszelszky Sára PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Szinte Gábor: Temesvári Golgota Az erdélyi származású Szinte Gábor képünkön látható alkotásával az 1989-es temesvári forradalmi események áldozataira és egyúttal a román kommunista diktatúra üldözöttjeire próbál emlékeztetni, a művészet sokat sejtető nyelvén. A PMH-Galéria mai „vendége” nemrég állította ki festményeit, kisplasztikáit a fővárosi Vármegye utcai galériában — felvételünk ott készült. (Erdősi Ágnes fotója) Báthory Erzsébet igazsága A zeneiskolák Klasszikus koncepciós per Báthory Erzsébet a csejtei szörnyként vonult be a magyar történelmi köztudatba. Mint több száz fiatal lány szadista gyilkosát, kínjaikban gyönyörködő, vérükben für- dőző szörnyeteget tartja számon a krónikás irodalom. Sajnos nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is: amolyan magyar női Drakulaként jelenik ' meg rémtörténetek könyvlapjain és filmkockáin. Korabeli feljegyzések meglehetős szűkszavúsággal ugyan (de korántsem egyértelműen) utalnak a bűnösségre. „Embergyilkosságban hír- hedt”-nek titulálják, aki „tettének iszonyatossága és kegyetlensége miatt örök fogságra vetetvén” halt meg csejtei várában. Ugyanakkor Istvánffy Miklós például történetírói objektivitással a tanúként kihallgatott szolgák terhelő vallomását „borzalmas fecsegésnek” tekintve, már a korabeli, jogszerűséget vitató véleményekről is hírt ad. Nagy László, korunk hadtörténésze viszont az akkori események összefüggései között vizsgálja a történetet. Egyrészt a kornak a maitól lényegesen eltérő szokásai és „kegyetlenségi normái” alapján vitatja a bűnösséget, másrészt „koncepciós eljárást”, mégpedig politikai Báthory Erzsébet igazsága indíttatású koncepciós törvénysértést lát Báthory Erzsébet elfogatásában és ítélet nélküli elzárásában. Az erős fekete bég, Nádasdy Ferenc özvegyét — három felnőtt gyermek anyját — abban a lépésében akadályozták meg, hogy a magyar korona területeinek megszerzésére törő unokaöccse, Báthory Gábor erdélyi fejedelem oldalára álljon. Szádeczky-Kardos Irma gyakorló bírónőként foglalkozott a témával. Sorra vette az 1610-ben kihallgatott több száz tanú vallomását, s azt vizsgálta, mennyire hitelesek. Ötéves kutatómunkája során rádöbbent, hogy Báthory Erzsébet nem volt kegyetlen, sem szadista, sem idegbeteg; az udvarában sem kegyetlenkedtek; koncepciós per folyt ellene — amennyiben meghurcolása pernek nevezhető. A szerzőnek a tanú- vallomások minden sorát, minden szavát meg kellett értenie — erre kellett az öt év. Annak idején fiatal jogászként kötelezte el magát a témával. Szadeczky-Kardos Irma nagyon fontosnak tarot- ta Báthory Erzsébet igazságát, hogy a „magyar vámpírt, ” a magyar szörnyeteget rehabilitálni lehessen, hiszen a kisebbségben, Cseh- és Szlovákiában élő magyarság ellen a hamisítást lépten-nyo- mon felhasználták. Ha nem kegyetlen és nem vámpír, nem lehet a magyarság becsületébe gázolni. Szá- deczky-Kardos Irma azonban nem azzal a szándékkal kezdett a kutatáshoz, hogy vétlenséget bizonyítson! Az a hét év is, amely a megírással együtt ebben a könyvben fekszik, ezt a tényt fényesen bizonyítja. „— Szép volt ez a hét évem, mert klasszikus bírói munka volt Báthory Erzsébet igazsága, bírói működésem legszebb időszaka” — mondta a könyvet bemutató saj tótájékoztatón. száma nőtt A Magyar Zeneiskolák Szövetsége pályázatokkal, szponzorok segítségével tudta fenntartani működőképességét — mondta Nemes László elnök, a szövetség közgyűlése után. A szövetség a közoktatási törvénnyel és a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos javaslatokat dolgozott ki, szakmai kongresszusokat, továbbképzéseket szervez, dolgozik az 1995-ben megrendezendő IV. európai ifjúsági zenei fesztivál létrehozásán. A zeneiskolai tanterveket rendszeresen felülvizsgálja és keret- tanterveket készít elő 22 szaktárgyi bizottsága. A szövetség sajnálatosnak tartja, hogy ezek a bizottságok —- anyagi támogatás hiányában — jelenleg nem tudnak működni. Nemes László azt is elmondta, hogy a közoktatási intézményekben jelenleg a zeneoktatásnak egyetlen szakembere sem dolgozik, sőt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban sincs ilyen végzettségű szakember. Ugyanakkor hozzátette: a közoktatási törvény a zeneoktatásnak jó pozíciókat biztosít. Az elmúlt három évben a zeneiskolák száma 30 százalékkal növekedett, számuk 20-ról 68-ra emelkedett a községekben. Az 1993/94-es tanévben becsléseik szerint már 90 ezer gyerek tanulhat az ország zeneiskoláiban. Sütő Advent-je Foton Sütő András „Advent a Hargitán” című kétrészes drámáját mutatják be holnap délután 6 órától Foton, a Vörösmarty Művelődési Házban — a fővárosi Nemzeti Színház művészeinek az előadásában. Rendező: Sík Ferenc. Ma nyílik Szentendrén A Műhely Galéria tárlata A Szentendrei Műhely Gálé- ár 9-éig tartó tárlaton félszáz ria Egyesület kiállítására invi- képzőművész munkáit tekint- tálja a műalkotások kedvelőit hetik meg az érdeklődők. A a Pest Megyei Múzeumok kiállítást Chikán Bálint művé- Igazgatósága. A ma délután szettörténész nyitja meg a Fő 5 órakor nyíló és 1994. janu- téri képtárban. Nagyszalontai művész a Toldi Galériában § A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola hétfőn, december 13-án délután 5 órakor Doniján Sándor nagyszalontai képzőművész alkotásaiból rendez kiállítást a Toldi Galériában. Megnyitó beszédet Pászti Ágnes, a helyi polgár- mesteri hivatal közművelődési irodájának vezetője mond. A tárlat december 17-ig tart nyitva. Kínai néprajzi tárlat Kínai néprajz és népi életmód — naiv festmények címmel nyílt tárlat pénteken a Chang Jiang Nemzetközi Kereskedelmi és Kulturális Kft. szervezésében, Budapesten. A bemutatón festmények, faliképek, használati és díszítő kerámiatárgyak adnak ízelítőt a kínai paraszti kézművesség gazdag motívumvilágáról. Az alkotások ötvözik az ősi kínai falusi életmód vallási és kulturális hagyományait, valamint a XX. századi modem művészet alkotójegyeit. A kínai nagykövetség támogatásával létrejött kiállítás egy hétig tekinthető meg (Mexikói út 36/B).
