Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 10., PENTEK Észak-Korea Nem sikerült a hétéves terv Oroszország választ A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága nyíltan elismerte, hogy nem teljesült a harmadik — 1986—1993. közötti — hétéves terv. Ennek okát a pártvezetőség „az imperializmus előretörésével és más bonyolult külpolitikai tényezőkkel” magyarázta. Mindezek ellenére „az ország jövője ragyogó és optimizmusra ad okot” — írták a phenjani újságok. A pártfórumon elsősorban a hétéves terv végrehajtása, és a gazdaság további fejlesztésének az irányvonala (Folytatás az 1. oldalról) — Példának okáért, polgármesterek lehetnének? — Jelen javaslaton a képviselővé válás útját zárná el előlük. De terveim szerint a jövőben a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is kiterjeszteném a kört. — Mi késztette a törvényjavaslat kidolgozására? — Meggyőződésem szerint ezek a személyek, illetve szervezetek viselik leginkább a felelősséget erkölcsi és politikai értelemben egyaránt az elmúlt önkényuralmi rendszer törvénytelenségeiért, a szabadságharc leverése utáni megtorlásért. Csak emlékeztetnék rá, az ellen a forradalom és szabadságharc ellen léptek fel tevőlegesen, amelynek emlékét a szabadon választott Országgyűlés elsőként iktatta törvénybe. Hiszen ne felejtsük el, azok az októberi és novemberi napok a második világháborút követően az első alkalommal adták vissza önbecsülését a nemzetnek. Az angol parlamentben jól látható helyen ez a felirat olvasható: Itt a nemzet jogainak őrei ülnek. A mi történelmünkben a törvényjavaslatomban említettek súlyosan sértették a nemzet jogait — jogot a szabadsághoz, a függetlenséghez, a demokráciávolt napirenden. A központi bizottság hírül adta, hogy „Az ország jövője ragyogó és optimizmusra ad okot”. Felszólította továbbá a lakosságot, hogy határozottan álljon ki a szocializmus koreai változata mellett, és hogy győzedelmesen fejezze be a koreai forradalmat. „Mindazonáltal a párt által helyesen kidolgozott irány, és a lakossági lelkesedés révén nagyszerű eredmények születtek” — írják beszámolóikban a phenjani újságok. hoz —, hiszen pontosan ezen törekvések ellen léptek fel. Ezért a közéleti és erkölcsi tisztességet is jelképező Országgyűlésnek ők ne lehessenek tagjai. — Ellenzéki körökben dívik azt állítani, hogy az elmúlt bő három esztendőben a koalíciós pártok úgynevezett ideologikus törvények meghozatalára fektettek hangsúlyt. Csak emlékeztetőül: Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje is ezt nyilatkozta a napokban. Az Ön törvényjavaslatára elfogadja ezt a jni- nó'sítést? — Ebben a parlamenti ciklusban mintegy háromszázötven törvényt alkotott az Országgyűlés. Ezek döntő többsége gazdasági, szociális, kulturális, ha úgy tetszik pragmatikus jellegű jogszabály. Amit az ellenzék ideologikusnak minősít, például az igaz- ságtételi törvénykezést, az valójában az erkölcsi megújulást szolgálja, úgy, hogy feltárja történelmünknek megmásíthatatlan tényeit. Ahhoz, hogy megszülessen a társadalmi megbékélés, amire bizonyítottan szükség van, történelmi traumáinkat fel kell dolgoznunk. Ha egy közösség azt látja, hogy égbekiáltó bűnöket jogi következmények nélkül lehet elkövetni, akkor egy egész nemzet igazOroszország új parlamentet választ vasárnap, miután az ősz elején a szovjet időkből Jelcin által megörökölt törvényhozás és az elnök hatalmi szembenállása a polgárháború szélére sodorta az országot. Vajon milyen lesz a két és fél hónapos elnöki kormányzás után az újrakezdés? Lehetséges-e parlamenti demokrácia Oroszországban a Jelcin környezete által is bevallottan erős elnöki hatalmat előirányozó új alkotmány árnyékában, s nem lesz-e a parlament egy tekintélyuralmi rendszer szükséges díszlete csupán, amely az eddig is működő rendszer szalonképessé tételéhez szükséges. Más megközelítésben: nem jut-e az új parlament is az elődje sorsára? Lehetne sorolni vég nélkül a kérdéseket, ugyanis nehéz előre jelezni az oroszországi szavazás kimenetelét. Igazából csak a választások után, a törvényhozás összetételének ismeretében, de még inkább a parlament működésének folyamatában derül majd ki, hogy milyen fejlődési pályára áll az eddigi története folyamán mindig is csak önmagával mérhető Oroszország. Egyelőre ugyanis fölöttébb kérdéses, hogy az európai értelemben vett demokratikus hagyományok hiányában képes-e, és főként alkalmas-e arra Oroszország, hogy egyik napról a másikra parlamenti demokráciává váljon. Arról van ugynais szó, hogy a most kialakítandó demokráciát — akárcsak Nagy Péter óta már többször — ezúttal is „felülről” vezették be. Mint már annyiszor, az orosz történelemből állandóan visz- szaköszönő „csrezvicsajscsi- na” (szabad fordításban: egyfajta rendkívüli helyzet) állt elő a parlament szétkergetése, illetve szétlövetése után. Ennek legnagyobb buktatója viszont éppen az volt, hogy az elnöknek a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó környezete alakította ki a játék- szabályokat, kezdve az alkotmánytól a választási szabályokig. A választási kampány ebből adódó egyik legfőbb vonása éppen az, hogy az elnöki csapatként is jellemzett hatalmi elit, csaknem bizonyosan meghatározó szerepet fog játszani a választásokon, s ennek folytán könnyen a kormány egyfajta ’’fiókhivatalává”, engedelmes eszközévé válhat a parlament. A nagyvilág hírei ^ Nyolc rendőrt öltek meg szerdán egy lövöldözésben az Algírtól 20 kilométerre délkeletre iévő, az iszlám fundamentalizmus egyik fészkének számító Szidi Mu- szában. * A francia alkotmánytanács csütörtökre virradóra érvénytelenítette az egyik legnépszerűbb szocialista politikus, Jack Lang parlamenti mandátumát A testület több mint fél évvel a tavaszi törvényhozási választások után hozta meg ítéletét arra hivatkozva, hogy választási kampányában Lang túllépte a megengedett költségkeretet A Japán Szociáldemokrata Párt fontosabbnak tartja a hétpárti kormánykoalíció hatalmon maradását és ezért a rízspiaci szabályozással kapcsolatos ellentétek miatt sem lép ki a koalícióból — közölte a párt főtitkára a szenátus szociáldemokrata párti képviselőivel. * Csütörtökön nem jelent meg a Borba, az egyetlen valóban ellenzéki hangvételű belgrádi napilap. Az újság — az egész szerbiai sajtóhoz hasonlóan — nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, amellett a hatóságok is mind nehezebben tűrik el az ellenzéki irányvonalat. Guruló dollárok Zsivkov a bűnös Tíztől harminc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik Tódor Zsivkovot, amennyiben bűnösnek mondják ki a guruló dollárok ügyében indítandó bírósági perben. Bulgáriában már több mint egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy egyedül Todor Zsivkovot vonják felelősségre azért, mert ebből az országból is jelentős összegeket utaltak át ahhoz a moszkvai alaphoz, amelyből különféle kommunista pártokat támogattak. Bár a bolgár sajtp már jó előre beharangozta, csütörtökön mégsem vezették elő a 83. életévében járó expolitikust a szófiai főügyészségre. Zsivkov magas vérnyomása miatt unokájának a Vitosa-hegy lábánál fekvő villájában maradt, s csak ügyvédje jelent meg a főügyészségen. A vádirat szerint Todor Zsivkovot több mint 22 millió valuta leva eltulajdonításával vádolják, amelyet Bulgáriából 20 év alatt utaltak át Moszkvába. Zsivkov egyébként várja a legfelsőbb bíróság fellebbvi- teli tanácsának a döntését abban a perben, amelyben több mint egy évvel ezelőtt hét évi szabadságvesztésre ítélték jogtalan előnyök biztosítása miatt. Husák megsértó'dött Mitterrand Prágában Tegnap Prágába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. A látogatás első programpontjaként „évfordulós ebédet” adtak a francia nagykövetségen: Mitterrand az egykori csehszlovák demokratikus ellenzék néhány olyan tagjával — köztük Václav Havel, jelenlegi cseh köztársasági elnökkel — ebédelt együtt, akikkel öt évvel ezelőtt is találkozott, akkori prágai látogatása során. (A francia államfő 1988 decemberében Gustáv Husák akkori csehszlovák elnök meghívására látogatott Prágába, s a hivatalos vendéglátók alaposan megsértődtek, amikor Mitterrand ragaszkodott ahhoz, hogy beiktassanak a programba egy villásreggelit a legnevesebb ellenzékiekkel.) Francios Mitterrand a nap folyamán külön megbeszélést is folytat Havel elnökkel, majd találkozik Václav Klaus kormányfővel. Ezután — Havellel együtt — ünnepélyesen megnyitja a prágai Francia Intézet felújított épületét. Az intézetben rögtön egy nemzetközi szeminárium is kezdődik, „Párizs—Prága: értelmiségiek Európában” címmel. MAGYARORSZAG Beszélgetés Gáspár Miklóssal Nem torzulhat a nemzet igazságérzete ságérzete torzulhat el. Ilyen esetben még annak a kérdésnek is létjogosultsága lehet: érdemes egyáltalán becsületesen élni? A mi számunkra elfogadhatatlan, hogy bárki is egybemoshassa az üldözőt az üldözöttel. Nem lehet közömbös, hogy a felnövekvő ifjúság tiszta erkölcsi kategóriákban gondolkodhat-e vagy sem. , —Ha javaslatából törvény születik, elképzelhetőnek tűnik, hogy a választások kimenetelét befolyásolja. Arra gondolok, hogy a jelenlegi baloldal, deklarálhatja magát akár szociáldemokrata jellegűnek is, több országosan ismert személyiségét érintheti ez a jogszabály. Lehetséges, hogy szinte lefejeződik a baloldal? — Azt nem tudnám megmondani, hogy mondjuk az MSZP-ből hány személyt érintene a megszületendő törvény. Mindenesetre ország- gyűlési képviselő a hatálya alá tartozó körből senki nem lehet. Tény: előzetes számítást nem végeztem, és javaslatom nem irányul egy bizonyos párt, esetleg pártok ellen. — A hosszúra sikeredett országgyűlési és alkotmányos- sági vita, huzavona után hatályba lépett az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények felelőseinek jog útján történő elmarasztalása. Bár végül is a kormány tervezetétől született meg a jogszabály, vitathatatlan az Ön szerepe a büntethetőség kimondásában. Hogyan értékeli az ügyészség eddig foganatosított intézkedéseit? — A kormány által benyújtott javaslat valóban a Kereszténydemokrata Néppárt koncepcióján alapult. A parlamenti vitában elsőként hívtam fel a figyelmet arra, hogy 1956-ban háború volt, s ezért az akkor elkövetett háborús és emberiségellenes bűncselekmények nem évülnek el. A KDNP sokat tett azért, hogy a mára megkezdődött nyomozások minél eredményesebbek és gyorsabbak legyenek. Emlékeztetőül említem: még az igazságtételi törvény elfogadása előtt Jobbágyi Gábor kereszténydemokrata egyetemi tanár barátommal feljelentést tettünk a mosonmagyaróvári sortűz elkövetői ellen. Akkor az ügészség elutasította ugyan a büntetőeljárás megindítását, de röviddel később tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, majd ezt, ugyancsak a KDNP ösztönzésére, más sor- tüzek esetében is megkezdte. Ezek a tényfeltáró vizsgálatok mostanra büntető eljárássá alakultak át. Nem szorul magyarázatra, hogy ez az előzmény jelentősen meggyorsítja az ügyészi munkát. Az ügyészség eddig tett lépéseit kielégítőnek tartom, bár véleményem szerint már 1990-ben magától intézkednie kellett volna az igazságügyi szervnek a sortüzek tényfeltárása érdekében. Remélem, hogy kellő alapossággal és lelkiismeretességgel tárják fel az ösz- szes sortűz körülményeit. — Egy ország stabilitásában kulcsszerepet kap a jog- biztonság. Miként az is, hogy a külföldnek milyen képe alakul ki róla. Köztársasági elnökünk az olasz La Stampa című újságban közölt nyilatkozata máig el nem nyugodott hullámokat vetett. A Magyar Igazság és Elet Pártja vizsgálóbizottság felállítását javasolta a parlamentben, annak tisztázására, hogy valójában mit is nyilatkozott a köztársasági elnök. A parlamenti többség ezt az elképzelést nem támogatta, de a kereszténydemokrata képviselők többsége igen. Milyen újabb lépésekre számíthatunk az ominózus cikk hátterének tisztázása ügyében. — Az újabb megtehető lépéseken még gondolkodunk. Mindenesetre személy szerint az a véleményem — a kivizsgálást szorgalmazó indífványt megszavaztam —, elfogadhatatlan, hogy a köztársasági elnök, aki az egész országot szimbolizálja és pártok felett áll, egy külföldi lapnak adott interjúját követően nem kívánja megjelenése előtt a kéziratot áttekinteni. így nyilvánvalóan könnyen ellenőrizhető lett volna az abban leírtak hitelessége. Felettébb érthetetlen, hogy nem kifogásolja szavainak esetleges elferdítését és ezáltal Magyarország rossz hírének keltését a világban. Mindenképpen szükséges tehát tisztázni, hogy mi hangzott el azon a beszélgetésen. Ha pontosan adta vissza az olasz lap Göncz Árpád szavait, akkor véleményem szerint az elnök úr politikai hibát vétett, ugyanis Magyarország jó hírnevén esett csorba. A köztársasági elnöki méltóság pedig nem pusztán az ország jó hírnevének teljes körű védelmét feltételezi, hanem kifejezetten emelését kívánja meg. Németh Zsolt
