Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-10 / 288. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. DECEMBER 10., PENTEK A politikai élet hercege Fodor még nem döntött Az SZDSZ gyöngyösi csoport- Kuncze Gábor utáni második ja felkérte Fodor Gábort, hogy fontolja meg: elindulna-e az SZDSZ színeiben a választáso­kon. A Fideszből a közelmúlt­ban kilépett politikus azonbán még nem adott választ. Ameny- nyiben igent mond, akkor a sza­baddemokraták ügyvivői támo­gatják jelöltségét. Az ügyvivői testület eheti ülésén azt vitatták meg, hogy amennyiben Fodor Gábor elfogadja a felkérést, sze- repeltessék-e, és ha igen, mi­lyen módon a párt országos lis­táján. Döntés azonban nem szü­letett — mondta el a hírügynök­ség munkatársának érdeklődé­sére csütörtökön Hack Péter, a tízfős ÜT tagja. Hozzátette: az országos lista sorrendjéről az SZDSZ Országos Tanácsa hi­vatott dönteni — az ügyvivők előterjesztése alapján —, erre azonban csak akkor kerül sor, amikor befejeződik a jelöltállí­tás, vagyis körülbelül január kö­zepén. Magyar Bálint megerősítet­te, hogy az SZDSZ felajánlotta Fodor Gábornak a listavezető, helyet a jövő évi parlamenti vá­lasztások országos listáján. A szabaddemokraták kampányfő­nöke egy Pécsett tartott csütör­töki sajtóbeszélgetésen nyilat­kozott erről, s helyesnek nevez­te a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent értesülést. A Fideszből kilépett és parla­menti mandátumáról is lemon­dott fiatal politikust Magyar Bá­lint a hazai politikai élet herce­gének nevezte, örömének adott hangot, hogy pártja a kampány­kapunyitást követően neki aján­lotta fel a lista előkelő helyét. Elmondta még, hogy Fodor jó kapcsolatokat tartott fenn a sza­baddemokratákkal, s annak ide­jén kívülálló fideszesként ő el­nökölt az SZDSZ-nek azon a fórumán, amelyen eldöntötték a politikai párttá alakulását. Magyar Bálint — a kérdés­re válaszolva, hogy mikorra várnak választ az ajánlatra — kijelentette: nincs lóverseny, Fodor Gábort bármikor szíve­sen üdvözli jelöltjeként az SZDSZ. Alakuló ülés Nemzeti Kulturális Alap A Nemzeti Kulturális Alap tegnap de facto is megkezdte működését azáltal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bi­zottsága megtartotta alakuló ülését. Ezt Fekete György, a művelődési tárca kultúráért fe­lelős helyettes államtitkára mint a NKA elnöke jelentette be. Az újságírók megtudták: e 11 tagú bizottság, a Nemzeti Kulturális Alap élén álló, elvi, irányító és koordináló döntése­ket meghozó testület. Tagjai — ismertette az elnök — And- rásfalvy Bertalan országgyű­lési képviselő (MDF) egyete­mi tanár, Durkó Zsolt zene­szerző, Jókai Anna író, Pető' Kálmán, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének el­nöke, Pázmándi Gyula, a Cor- vinbank vezérigazgatója, Pin­tye Ferenc, a Hajdú-Bihar Me­gyei Közgyűlés főtanácsosa, Rózsa György, a Magyar Tu­dományos Akadémia könyvtá­rának főigazgatója, Schram­mel Imre keramikusművész, egytemi tanár. Székely Gábor színházi rendező és Winkler András, a soproni Erdészeti és Faipari Egyeltem rektora. A Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban közölték: felada­ta a nemzeti és egyetemes érté­kek létrehozásának, megőrzé­sének, valamint a hazai és ha­táron túli terjesztésének támo­Kormányszóvivói tájékoztató Kedvezményes áruszállítás Antall József jelen van az or­szág életében, aktívan részt vesz a kormányzatbeli munká­ban. Több órát dolgozik napon­ta, telefonon és személyesen is kapcsolatban áll a kabinet tagja­ival. Jobban van, akaratereje a régi; a személyes találkozókon sajátos humorát és derűjét is megcsillantotta. Kezelése az or­vosok által megállapított menet­rend szerint folyik. Újabb orvo­si közlemény a miniszterelnök állapotáról a hét végén várható — közölte újságírói kérdésekre Juhász Judit tegnapi sajtótájé­koztatóján. A kabinet döntéseit ismertet­ve a szóvivő bejelentette: a kor­mány sürgős tárgyalást kérve benyújtja az Országgyűlésnek a társadalombiztosítási önkor­mányzatok vagyongazdálkodá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés a tb-önkor- mányzatoknak ingyenesen át­adandó vagyon mellett kiterjed a már tulajdonukban lévő va­gyonnal való gazdálkodás sza­bályaira és jövőbeni befekteté­seikre is. Meghatározza a nyug­díj-biztosítási és az egészség- biztosítási önkormányzatok közti vagyonmegosztás ará­nyát. Tekintettel a nyugdíj-biz­tosítási önkormányzat hosz- szabb távú gazdálkodására és arra, hogy az egészségbiztosítá­si önkormányzat folyó finanszí­rozása szorosan kapcsolódik a költségvetéshez, a kormányzat indítványozza: a vagyon 70 szá­zaléka a nyugdíjbiztosítással foglalkozó testületeké legyen. Mivel az önkormányzatok kö­zött nincs egyetértés ez ügy­ben, a javaslat egy másik elkép­zelést is tartalmaz. Eszerint a vagyon 60—40 százalékos arányban oszlana meg a két ön- kormányzat között. A testüle­tek általában szabadon gazdál­kodhatnak vagyonukkal, s a va­gyon hozamát folyó finanszíro­zásra, a vagyon pótlására és új befektetésekre használhatók fel. A vállalkozók nagy többsé­ge az idei évre a tavalyinál valamivel kisebb teljesít­ményt valószínűsít, viszont 1994-re növekedést prog­nosztizál — állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. most el­készült jelentése, amelyet a Magyar Gazdasági Kamará­val közösen végeztek el. Több mint 8 ezer jogi sze­mélyiséggel rendelkező gaz­dasági társaságot kerestek meg, akik közül 1200-an vá­laszoltak a kérdőívekre. Eszerint termelésnövekedést az idén elsősorban az építői­pari és a távközlési területe­ken működő vállalkozások prognosztizálnak. Jelentősen csökken viszont az élelmi­szer-gazdaság, a szállítás és néhány szolgáltatás teljesít­ménye. A korábbi évek ha­Parlamenti vitanap után Agrárvisszhangok A Magyar Agrárkamara elnök­sége tegnapi ülésén értékelte az Országgyűlés szerdai agrár­vitanapját. Körösi Imre, a kamara elnö­ke az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatóján eredmé­nyesnek tartotta a vitanapot, és nem értett egyet azokkal a kép­viselői és kormányzati kifogá­sokkal, melyek az érdemi meg­oldási javaslatokat hiányolták a felszólalásokból. Elmondot­ta: a vitanap célja nem az alter­natívák megvitatása volt, ha­nem az ágazat helyzetének elemzése. Az azonban jól lát­szott, hogy a parlamenti pártok egyikének sincs kész agrár- programja. Az elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a parlamenti ülésre csak a költségvetés megtárgya­lása után kerülhetett sor, így ugyanis már nem lesz lehető­ség az ágazat jövő évi támoga­tottságának növelésére. Javasol­ta azonban, hogy a már elfoga­dott költségvetési számok fi­gyelembevételével a pártok ké­szítsék el válságkezelő prog­ramjukat. Mészáros Gyula, a kamara közgazdasági igazgatója el­mondta: ebben a parlamenti ciklusban már nem várnak je­lentős koncepcionális változá­sokat. Várhatóan tovább csök­ken majd a mezőgazdaság telje­sítménye. Az agrártermékek exportja idén megközelítően egymilliárd dollárral esik visz- sza, ezzel szemben az év első kilenc hónapjában 560 millió dollárral nőtt az import értéke. Bár a parlamenti agrárvitana­pot — az érdekképviseletek tö­rekvése ellenére — csak a költ­ségvetés megtárgyalása után tűzte napirendjére a Tisztelt Ház, már az is jelentős ered­ménynek tekinthető, hogy az Országgyűlés, működése óta először, egy egész napot szánt az ágazat problémáinak megvi­tatására — vélte Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke teg­napi sajtótájékoztatóján. Az elhangzott érdemi javas­latok segítséget nyújthatnak egy új agrárkoncepció kidolgo­zásához. Az elnök a kormány tagjainak felszólalásaiból és a földművelésügyi tárcának az ülésre készített háttéranyagá­ból hiányolta a szakmai érve­ket és indokokat. Elfogadhatat­lannak tartotta azt is, hogy a minisztérium megfogalmazása szerint, a jelenlegi agrárpoliti­kának nincs alternatívája Ma­gyarországon. Elmondta: a tu­lajdonviszonyok még mindig rendezetlenek, a kárpótlás las­sú és bizonytalan a termelők és a szövetkezetek helyzete is. Az Agrárszövetség a jövő évi választásokon a saját szava­zóin kívül számít a koalíciós pártoktól eltávolodó vidéki ál­lampolgárok támogatására is. Véleményük szerint egy, a mo­dernizációra törekvő és a falu problémáival foglalkozó párt — amilyen az Agrárszövetség is — jó eséllyel indulhat a vá­lasztásokon. A jövő évi országgyűlési kép­viselő-választásokkal kapcsola­tosan egyetértett a kormány az­zal, hogy a belügyi tárca az idő­közi választásokra előirányzott keretének 63 millió forintos ma­radványát a ’94-es választások technikai előkészítésére átcso­portosítsa— tudatta a továbbiak­ban a szóvivő. Majd más témára térve elmondta, hogy a kormány indítványozza a tábori lelkészi szolgálat ismételt felállítását. Ez­zel biztosítható a katonák egyé­ni és csoportos szabad vallásgya­korlása. A vatikáni gyakorlat alapján a szolgálatról államközi megállapodást kell kötni. Megváltoztatta a kormány a nemzetközi kombinált áruszállí­tást segítő kedvezményeket. A jövőben a gyulai határátkelőhe­lyen keresztül közlekedő külföl­di fuvarozók mentesülnek a szál­lításhoz használt jármű adójá­nak megfizetése alól, valamint nemzetközi árufuvarozási enge­délyt sem kell használniuk, ha a szegedi vasúti kombiterminált veszik igénybe. Hasonló kedvez­ményben részesülnek azok a fu­varozók is, akik a Budafok—Há- ros vasúti terminál vagy a Buda­pest Ro-Ro kikötő, valamint az ártándi, a gyulai, a nagylaki, a röszkei, illetve a tompái határát­kelők között közúton árut szállí­tanak. — A kombinált áruszállí­táshoz nyújtott kedvezmény ugyan csökkenti az útalap bevé­teleit, ám mérsékli a közutak for­galmát, így azok fenntartása jó­val kisebb ráfordítást igényel majd. A módosítások előnyei meghaladják a gépjármű-adó­kedvezmény formájában nyúj­tott támogatás költségeit — mu­tatott rá a szóvivő. A mostani kedvezmény egyébként 1995. december 31-ig érvényes. A szóvivő végezetül közöl­te, hogy a kormány a téli ünne­pek idején is ülésezik majd: a miniszterek december 23-án és 30-án egyaránt tárgyalóasztal­hoz ülnek. Felmérés a vállalkozókról sonló felméréseitől eltérően az export bővítésével kapcso­latos vállalati szándékok jó­val bizonytalanabbak és sze­rényebbek. At összességé­ben pesszimista megítélése­ken belül reménykedésre ad okot, hogy a megkérdezettek nagy része a beruházások nö­velését, a fejlesztések gyorsí­tását szeretné, bár az ehhez szükséges források meglehe­tősen bizonytalanok. A válaszadók jövőre ked­vezőbb helyzetet valószínűsí­tenek, mint amit a kutatók a makrofolyamatokból levezet­nek. Vélhetően e mögött az áll, hogy még mindig jelen­tős mozgástere van a terme­lés nélküli jövedelemkiegészí­tésnek, a meglévő vagyonnal való „gazdálkodásnak”, illet­ve a vagyonfelélésnek. Mérlegen a Rádiókabaré A Magyar Rádió igazgatóta­nácsa hétfői ülésén foglalko­zik majd a Rádiókabaré to­vábbi sorsával, de mint Csúcs László, a Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke az MTI érdeklődésé­re elmondta: az írásos előter­jesztést még nem ismeri. Azt a feltételezést pedig, hogy esetleg megvonják Farkas- házy Tivadartól a műsorszer­kesztési jogot, rosszindulatú prejudikálásnak minősítette az alelnök. Az MTI kérdésére vála­szolva Farkasházy Tivadar el­mondta, erről az elképzelés­ről értesült, de nem tud ezzel foglalkozni, hiszen harminc kiváló pályatársával, Hofitól Verebesig, Nagy Bandótól Kottáiig, Markostól Moldová- ig a szilveszteri kabarén dol­goznak. Farkasházy még hoz­zátette: harmincnyolc olda­lon elkészült a kabaré pénz­ügyi ■ vizsgálata, amelyben egyetlen 1500 forintos túlfize­tést kifogásolnak. Jó alvók, ha találkoznak Útszéll hangnemben támadja lapunkat a „sajátjában" a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, Vödrös Attila (1993. de­cember 8.). Teszi ezt azért, mert fel (mertünk) háborodni a rádió Krónika szerkeszt<&égének azon döntése miatt, amely szerint több országos napilappal együtt az Esti Hírlapot (to­vábbá a Mai Napot, a Népszavát, a Kurírt) sem tervezték szemlézni reggel vagy délután a Kossuthban. Ugyanakkor a Pest Megyei Hírlapot például igen, noha laptársunk „csak" megyei — vettük bele az MTl-nek kiadott közleményünkbe. Nos, Vödrös Attila ezen kapta fel a vizet, s nyomban le is szedte saját lapjában rólunk a keresztvizet Szíve joga és még akkor sem haragszunk rá, csak mosolygunk rajta, ha mondandóját útszélire hangszerelte: színesre, szagosra, szó­val olyanra... Vödrössel ellentétben most mégsem írjuk azt, hogy az ő lapja meg lapos, unalmas, durva, pongyola, hanem csak azt: az ország rádiója abból az újságból szemlézzen, ame­lyikben az ország hallgatóinak érdeklődésére számot tartó írást talál. (Kívánjuk a Pest megyeinek, hogy az eddigieknél többször sikerüljön ilyen értelemben is az élvonalba kerül­nie.) Egyébként „szemlekifogásunkat” nem Vödrös Attilának, hanem a Magyar Rádió Krónikájának címeztük, ahonnan korrekt, elegáns és szakmai hozzáértéssel fogalmazott vá­laszt is kaptunk: „Tisztelt Franka Tibor! A Rádió Reggeli Krónikájában elhangzó Lapszemle elkészítéséhez rendszere­sen, minden nap szükségünk van az Ön lapjára már a haj­nali órákban. Kérem Ont, mindkettőink érdekében vegye gondjaiba, hogy a lap a Rádióban kollégáim rendelkezésére álljon. A további nyugodt együttműködés reményében üd­vözli — Pálffy István.” A Rádióval nyugodtan együttműködünk, míg a Pest Me­gyei Hírlaptól nyugodtan alszunk. (franka) * Őszintén kívánom Franka Tibornak, hogy az Esti Hírlap­ban sok olyan , Japos. unalmas, durva, pongyola” cikk jelen­jen meg, amilyen a Pest Megyei Hírlapban szokott, az ő véle­ménye szerint Kívánom a Főszerkesztő Úrnak, hogy nála is olyan unalmas, durva, pongyola, sót lapos szerzők írjanak publicisztikákat, mint nálunk, ahol ilyen jellegű írásokkal je­lentkezik Benedek István, Fekete Gyula, Sándor András, Je­leníts István, Fábián Gyula, Török Bálint, de a Pest Megyei Hírlapban nyilván a Franka által durvának minősített írá­sokkal, írással jelentkezett már Antall József, Tőkés I .ászló, Csíha Kálmán, Keszthelyi Ferenc, Gyulay Endre, Raffay Ernő, Katona Tamás, hogy csak a legismertebbeket nevez-., zem meg. Remélhetőleg az ő nevük az Esti Hírlap főszer­kesztője előtt sem Ismeretlen. Bízom benne, hogy ha ennyi­re el tudja majd iaposítani, durvítani az Esti Hírlap hangne­mét, akkor tán elmondhatja, tett valamit. Az alvással kap­csolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a tisztes­séges ember nem attól szokott rosszul aludni, amit más, ha­nem attól, amit esetleg ő maga tett Nos, a Pest Megyei Hír­lap szerkesztői éjszakánként nyugodtan alszanak, természe­tesen nem azért, mert az Esti Hírlap ilyen vagy olyan, ha­nem azért, mert hisszük, azt a feladatot látjuk d, amelyre negyven év kábítása után szükség van. Franka megnyugtat, ő jól alszik. Lelke rajta. (Vödrös)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents